Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-24 / 148. szám
io Ina U Vüá £ MV»IG .POL. OSZT. PÉCS MDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS XIII. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 JÚNIUS 24. Több téglát az országnak Nagy célkitűzéseket tárt pártunk Központi Vezetősége dolgozó népünk elé, a második ötéves terv irányelveinek tervezetében. A célkitűzések közt igen fontos helyet foglal el az építkezésekről szóló rész, sok gyárat kell bővíteni, kétszázezer lakást kell felépíteni öt esztendő alatt. Az építkezésekhez pedig egyre több építőanyag kell. Az ez évben hazánkat ért súlyos elemi csapások, mint a földrengés, az árvíz miatt még az eredetileg tervezettnél is több építőanyagra van szükség, hiszen pártunk és kormányunk megígérte azoknak, akiknek lakóházát rombadöntötte a pusztító árvíz, hogy még ebben az évben felépül új otthonuk. Nagymértékben múlik most a téglagyárak dolgozóin az, hogy sikerül-e ezt az ígéretet valóra váltani. Pedig a helyzet most nem rózsás. A téglagyárak eddig nemhogy terven felül adtak volna téglát az országnak, hanem még terveiket sem teljesítették. A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés eddig kétmillió, a Bánya és Építőanyagipari Egyesülés pedig egymillió darab téglával maradt le terve teljesítésétől. Igaz, ezt döntő mértékben objektív okok idézték elő. A szekszárdi gyárat elöntötte az árvíz, bár gyorsan helyreállították az üzemet, de mégis többszázezer tégla esett ki azalatt az idő alatt, míg szünetelt a termelőmunka. A Dombóvár I. üzemben csak többhónapos késéssel indulhat meg az újonnan beszerelt gépeken a termelés, az elektromos távvezetéket későn építették meg. Nagy károkat okozott az esős időjárás, amely — a komoly beruházások ellenére — még mindig nagymértékben akadályozza a termelést, i Államunk az elmúlt években sokmillió forintot fordított a téglagyárak fejlesztésére, nemcsak a termelés növelésére, hanem a dolgozók szociális helyzetének javítására is. Több helyen épültek korszerű munkáslakások, szinte alig van olyan gyár, ahol ne lenne fürdő, üzemi konyha. Ebben az évben például a Tolna megyei Téglagyári Egyesülésnél csupán lakások, fürdők építésére, korszerűsítésére félmillió forintot fordítanak. A második ötéves tervben több mint húszmillió forintos beruházással fejlesztik az egyesülés üzemeit. Jogosan várja tehát el népünk, hogy a téglagyárak dolgozói is viszonozzák ezt a segítséget, adjanak minél több téglát az országnak. A termelés növelésének sok lehetősége van. A rendkívüli körülmények indokolttá teszik, hogy a gyárakban bevezessék a nyújtott munkaidőt, amit az is indokol, hogy a téglagyártás jórészt még ma is idényjellegű. Nagyon helyes az a kezdeményezés, hogy több gyárban egy-egy vasárnapon is műszakot tartanak. Igen fontos a műszaki feltételek biztosítása. A Paksi Téglagyárban is legalább olyan gyakori az eső, mint másutt, sőt építkezés is folyik, a gyár mégis teljesíti tervét. Hogyan sikerült ezt elérni? — Úgy, hogy jól szervezik a munkát, az építkezést úgy hangolják össze a termeléssel, hogy egyik se zavarja a másikat. A gépállási időt a gépek jó karbantartásával két százalékra szorították le (az országos átlag 8— 9 százalék). Nem tudja teljesíteni a mázai gyár a tervét, ahol a gépállás eléri a 10 százalékot is. Az eső ma még komoly károkat okoz a téglagyártásban. Kevés a szárítószín, bár évről évre épülnek az újak. Az eső egyrészt akadályozza a munkát, ugyanakkor tönkreteszi a kész nyerstéglákat is. Mégis, lehet úgy dolgozni, hogy minél kevesebb kárt tegyen. A csatári gyárban például amint elállt az eső, azonnal felsalakozzák az utakat, félóra múlva már folyik is a nyersgyártás. Nagy feladat vár a téglagyári pártszervezetekre, a kommunistákra, a több tégláért folyó harcban. Magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy most miért van szükség a minél több építőanyagra, harcoljanak kíméletlenül a termelést gátló hibák ellen. Ne tűrjék azt, hogy fegyelmezetlenség, rossz munkaszervezés — és rossz munkaeszközök — akadályozzák a munkát. Járjanak elől személyes példamutatással is. Úgy, mint Szilágyi István elvtárs, a Dombóvár II. Téglagyár pártszervezetének titkára, aki, amikor látta, hogy az esőkároknak az is egyik oka, hogy gyakran felhalmozódik a száraz tégla a szárítószínekben, azok megtelnek, az eső elől nem lehet védett helyre menteni a nyerstéglát, vállalta néhány havidíjas dolgozóval — köztük Szűcs Lajosné adminisztrátorral — együtt, hogy minden este, munkaidőn till bekazalozzák a száraz téglákat. Előfordult már az is, hogy három óra alatt ötezer téglát raktak kazalba. Több üzemben az a hangulat uralkodik, hogy „Olyan nagy a lemaradásunk úgy sem lehet az idény végéig behozni.“ Így aztán — miután a terv teljesítése reménytelen, beletörődnek a változtathatatlanba. Igaz van egy-két olyan üzem, ahol ez a helyzet, de azért itt is, ha nem tudják teljesíteni a tervet, mert az árvíz vagy a több napos késéssel való indulás ilyen lemaradást idézett elő, mégis arra kell törekedni, hogy minél többet törlesszenek az adósságból. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak a feladata, hogy leküzdjék ezt a mindenbe beletörődő hangulatot. Több téglát vár az ország a téglagyárak dolgozóitól, akik ha elkövetnek mindent ennek érdekében, nagymértékben tudják elősegíteni építő programunk megvalósítását, az árvízkárok helyreállítását. Négy tagú küldöttség utazott a Biritói Állami Gazdaságból LosoncraJ Az elmúlt hetekben a Losonci Állami Gazdaság dolgozóinak küldöttsége meglátogatta a Tolna megyei Biritói Állami Gazdaságot. A csehszlovák vendégek kezdeményezésére versenyt indítottak a két gazdaság között, s ugyanakkor meghívták a biritóiakat, hogy még az aratás megkezdése előtt látogassák meg a losonci állami gazdaságot. A csehszlovák dolgozók látogatásának viszonzására csütörtökön a Biritói Állami Gazdaság négytagú küldöttsége indult Csehszlovákiába, hogy tanulmányozza a losonci állami a gazdaság munkáját. Több mint 400 fiatal látogat el ma Tengelicre Régóta készülődnek a mai napra a tengelici DISZ-fiatalok, ugyanis a mai vasárnapon látogat el megyénk legnagyobb termelőszövetkezetébe, a Petőfi Tsz-be 60 decsi fiatal a helyi tsz-ekből és a környező tanyák fiataljai közül. A fiatalok először is megtekintik a termelőszövetkezet állatállományát, majd a látogatás után az eredményekről és a tsz-fiatalok munkájáról életéről a termelőszövetkezeti DISZ titkára tájékoztatja a fiatalokat. Ugyancsak a termelőszövetkezet területén tartják meg a járási Ságvári Endre ifjúsági sport és kulturális seregszemlét. Ezen belül a járás különböző községeiből több mint 400 fiatal méri össze erejét Borkóstolóval egybekötött szőlőtermelési ankétot rendeznek ma Szekszárdon A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága ma, június 24-én borkóstolóval egybekötött szőlőtermelési ankétot tart. Az ankéton részt vesznek Szekszárd és vidéke, valamint a megye legjobb szőlőtermelői. A program keretén belül Markovics János elvtárs, a Megyeii Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője tart megnyitó előadást, majd a Földművelésügyi Minisztérium Szőlészeti Főigazgatóságának képviselője tart szaki előadást. Ezt követi majd a bort kóstoló. , A nagykónyi Új Élet Tsz az első A tamási járás termelőszövetkezetei az év eleje óta versenyben végzik a mezőgazdasági munkákat. A verseny változatos, a termelőszövetkezetek sorrendje szerint minden héten változik. Eddig legtöbbször az újiregi Béke Tsz volt az első. Az elmúlt héten azonban a nagykónyi új Élet Tsz törte az élre. Azért első a termelői szövetkezet, mert egy talpalattnyi olyan területet sem lehet találni határában, amelyik karpálatlan, illetve gyomos volna. S emellett a szövetkezet tagjai, gondosam betakarították a szántóföld és réti szálastakarmányt. Javult a munka a murgai Petőfi Tsz-ben A kora tavasszal hátráltatta a murgai Petőfi Tsz munkáját tagok fegyelmezetlensége. A vezetőség segített a bajon, kijavították a hibát. A jó munkaszervezésnek már szép eredményei is vannak. Kár nélkül, még az esők előtt kazalba hordtak 350 mázsa pillangósszénát és a rétiszéna betakarítása is folyik. A 414 hold földön mindenhol meglátszik a jó gazda keze nyoma. A kukoricát kétszer ekézték, kétszer kapálták, a burgonyát meg kapálták, feltöltögették és a cukorrépánál is minden munkát elvégeztek, hogy majd magas termést takaríthassanak be. f Készülődés az Országos Mezőgazdasági Kiállításra A múlt évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon megyénkből több dolgozó paraszt mutatott be állatokat, terményeket is amelyekkel, mondhatjuk, sikeresen szerepeltek, özv. Lippa Ambrusné zombai tenyésztő növendékbikájával III. díjat nyert. Elismerő oklevelet kapott növendékbikájáért több dolgozó paraszttal együtt Kis Ferenc madocsai gazda. Állatszeretetüknek, szorgalmas, tenyésztői munkájuknak szép elismerése volt ez. Az idei mezőgazdasági kiállításon Lippa Ambrusné is, Kiss Ferenc is újból részt vesz, újból csak növendékbikával szerepelnek. Az elmúlt héten bírálták felül azokat az állatokat, amelyekkel a kiállításra beneveztek: özv. Lippa Ambrusné növendékbikája 85 pontot kapott a külömére. Az elbírálásnál számításba vették azt is, hogy anyja, a 325. Rezeda 300 nap alatt 5977 kiló tejet adott, 3,8, százalékos tejzsírtartalommal,, Kiss Ferenc Rudi nevű növéndékbikája 88 pontot kapott a külemére. Anyjának tejtermelése 4536 kiló volt, 4 százalékos tejzsírral. A kiállításon Kakas János döbröközi dolgozó paraszt is részt vesz Példás nevű növendékbikájával amelynek külemét 86 pontra értékelték. Anyja 5505 kiló tejet termelt,13,7 százalékos tejzsírtartalom-1 mai. Reméljük, hogy az idei kiállításon a múlt évihez hasonló sikerrel szerepelnek. A J Olasz dal, kínai mosoly is Tolna megyében Harminc asszony s lány szállt ki a farmotoros Ikarus autóbuszból. Kínaiak és olaszok. A kis dunaföldvári úttörők éppen, hogy végeztek a vizsgákkal, búzavirágcsokrot vettek a kezükbe, hogy azzal köszöntsék majd a megye határán a vendégeket. Valami köszöntőfélét akart mondani az egyik kislány a csokrok átadása után, de a vendégek szóhoz sem engedték őket jutni: ölelték, csókolták őket a kedves ajándékért. Tung Yen-La, ez a kínai lány, különösen megbarátkozik a kis úttörőkkel, ajándékot is ad nekik, kis emlékkendőt. Idik, az olaszok kezdik, a tolmács magyarázza, hogy egy torinói népdalt énekelnek. Gyönyörű melódia s szépen éneklik. Az ember azt hinné, hogy egy összeszokott énekkar énekel, pedig az ország minden tájáról vannak itt. A torinói Lida Novaretti kezdte az éneket, de mindjárt segített neki az alig 20 éves Bruza Maria, aki az egyik bolognai gyár munkásnője. A rómaiak is énekeltek. Tehát az a dal nemcsak torinói, hanem az egész ország dala. Utána elénekelték a nálunk is kedvelt Szerentói-szerenádot, majd pedig egy másik ismert dallamra zendítettek képeslapokat. Amikor elindul a busz, hozzámegyünk s megismerkedünk vele. Megtudjuk tőle, hogy traktoros a távoli Kínában. A delegáció kérésére Bogyiszló felé kanyarodik az autóbusz. Az olaszok is, kínaiak is elmondják, hogy számukra sem ismeretlen az árvíz, mert Olaszországban a Pó, Kínában pedig a Jangce gyakran elárasztja a környéket. Barátságosan kezet szorítanak, elbeszélgetnek a falu újjáépítőivel. Az autóbusz Bátaszék felé száguld. Vidám nóta kereke rá: „Egy a jelszónk a béke...“ Ezt Maria kezdte — olasz nyelven, de a második mondatot már a kínaiak is „teljes kórussal“ énekelték — kínai nyelven, a buszon utazó magyarok pedig magyar nyelven. Tehát egy énekkarrá vált a három nemzetség, más nyelven mondták a szöveget, de a hangjuk megegyezett. Úgy tűnt, mintha egy összeszokott kórus énekelt volna... S ugyanígy volt a borkóstolónál is. Más nyelven, de mindenki ezt mondta: Egészségünkre, a béke egészségére! Boda Ferenc )