Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-28 / 177. szám

városokban nagyszámú lakást kell építeni. Miskolcon mintegy 5000 la­kás megépítését kell állami erőből és szövetkezeti úton biztosítani. Diósgyőrött új, rendelőintézet­tel egyeb épített kórházat, Óz­­don új rendelőintézetet. Sal­­gótarjánban új kórházi részle­get kell létesíteni. Miskolc kulturális intézmé­nyeit a város jelentőségének megfelelően kell fejleszteni. Korszerűsíteni kell a Déryné Színházat, 1958-ban meg kell kezdeni a televíziós adást. Ózdon, Salgótarjánban és Egerben be kell fejezni a sportstadionok építését. Tovább kell fejleszteni a mátrai üdülőhelyeket. Mátra­házán új üdülőszanatóriumot, Mátrafüreden új gyermekott­hont kell létesíteni. 3. Fokozottan kell hasznosí­tani a Dunántúl jelentős nyersanyagkincseit. E célból a bányászat és a vegyipar je­lentékeny fejlesztését kell megvalósítani. Jelentős beruházások segít­ségével fokozni kell a Pécs környéki és komlói feketeszén­termelést és a tata-dorogi medence minőségi barnaszén termelését. Pécsújhegyen és Oroszlányon új hőerőműveket kell építeni. Veszprém me­gyében növelni kell a lignit­termelést, nagymértékben fo­kozni kell a bauxittermelést és fejleszteni kell a könnyű­­fémkohászatot. Ki kell terjeszteni a geoló­giai kutatásokat a Bakony hegységben. Úrkúton új magánérc-dúsító művet kell üzembe helyezni. Székesfehérvárott bővíteni kell az aluminiumhengermű­­vet, Zala megyében az olaj­bányászat jelentős fejlesztése a központi feladat. A Balaton környékén több új tőzegtele­pet kell megnyitni. Hidason brikettgyárat, Szőnyben krakküzemet, Al­másfüzitőn kenőolaj-üzemet, a nyergesújfalui Viscosa Művek­ben műszálüzemet kell létesí­teni. Korszerűsíteni kell a do­rogi szénlepárlót. Sztálinvá­­rosban a vasmű első lépcsőjé­nek kiépítésével üzembe kell helyezni a kokszolómű első két egységét és a vele kapcso­latos vegyiműveket, új szalma­­cellulózegyárat kell létesíteni. Mohácson farostlemezgyárat kell építeni. Szombathelyen be kell fejezni a forgácslemez­­gyár építését. Tovább kell folytatni Szek­­szárd iparosítását, Sopron­ban faforgácsfeldolgozó üze­met kell létesíteni. Újjáalakítást kell végrehaj­tani a Lábatlani Cementgyár­ban és a Tatabányai Cement- és Mészművekben, bővíteni kell az Ajkai erőművet, a Wil­helm Pieck Vagon- és Gép­gyárat, a győri Gyapjúfonógyá­rat, a Műbőrgyárat, a Keksz- és Ostyagyárat és egyéb üze­meket. Jelentősen fejleszteni kell a Dunántúl élelmiszeripa­rát. Tatabányán kenyérgyárat kell létesíteni. A Dunántúlon a mezőgazda­­sági termelésen belül a szarvasmarhatenyésztés és a tejtermelés fejlesztése a fő feladat. Emellett fokozni kell a hússertés-tenyésztést. A Szigetközben fejleszteni kell a zöldségtermelést. A Fertő vidékén és a Balaton mentén fokozni kell a nádkitermelést és a nád ipari feldolgozását. A lakásépítést a Dunántúlon elsősorban a bányatelepülé­sekre és egyes városokra, így Pécsre, Tatabányára, Győrre, Székesfehérvárra kell összpon­tosítani. Sztálinvárosban kór­házat és gimnáziumot, Kom­lón gimnáziumot és mozit, Győrött új színházat és mozit, Zalaegerszegen és Tatabányán új mozit kell létesíteni. Fejleszteni kell a Balaton­­menti és egyéb üdülőhelyeket. Siófokon kórház-rendelőt, Ba­­latonfüreden és Sopronban szanatóriumot kell létesíteni. 4. Tovább kell folytatni az (Folytatás a 3. oldalról.) Alföld iparosítását, a meglévő üzemek korszerűsítésével és bővítésével, valamint új üze­mek létesítésével. A terület adottságainak megfelelően el­sősorban a mezőgazdasági ter­mékeket feldolgozó iparágak, egyes, elsősorban munkaigé­nyes gépipari ágazatok, vala­mint a vegyipar és az építő­anyagipar fejlesztését kell célul kitűzni. Ki kell terjeszteni az Alföl­dön a geológiai kutatásokat. A konzervipart többek kö­zött Szegeden, Kecskeméten és Nagykőrösön, a paprikafel­dolgozást Szegeden és Ka­locsán kell fejleszteni. Szolno­kon a kénsavgyártás bővíté­sével és szuperfoszfát üzem lé­tesítésével új vegyipari köz­ponttá kell fejleszteni. Emel­lett farostlemez és dohány­­fermentáló üzemet kell Szol­nokra telepíteni. Nagymérték­ben fejleszteni kell Martfűn a cipőgyárat. Bővíteni kell a Jászberényi Aprítógépgyárat, Szentesen új tejporgyárat, Bé­késcsabán új hűtőházat kell építeni. Hódmezővásárhelyen új kötöttárugyárat kell létesí­teni Debrecenben tovább kell építeni a golyós­­csapágygyárat, bővíteni kell a hajlítottbútorgyárat és a gyógyszergyárat, rekonstruálni kell a cement­­áru-üzemet, új blokk (építő­elem) gyárat kell létesíteni. A Nyírségben is fejlesz­teni kell az ipart. Nyíregyházán új élelmi­­szeripari üzemet kell létesí­teni. Nagymértékben fejlesz­teni kell­­ a tiszavasvári alkaloida-gyá­rat és a kisvárdai öntödét. A nyír­bátori Növényolaj-üzemet új üzemrészekkel kell bővíteni. Napkorán mészhomoktégla­gyárat kell létesíteni. Gondoskodni kell a terület gyümölcstermésének tárolá­sára, csomagolására és fel­dolgozására szolgáló beren­dezésekről. Az Alföld mezőgazdasági termelésében kiemelkedő sze­repet kell a jövőben is a ga­bona- és kukoricatermelésnek biztosítani. Az Alföld déli te­rületein fokozni és tökéletesí­teni kell a legnemesebb gabo­nafajták termelését. Fejleszte­ni kell a sertés- és baromfite­nyésztést. A Tiszántúlon be kell fejez­ni a Keleti- és Nyugati-főcsa­torna építését, részlegesen üzembe kell helyezni a nagy­­iváni víztárolót, meg kell kez­deni a tiszaburai második ti­szai vízlépcső, valamint az eh­hez tartozó berendezések épí­tését. Fejleszteni kell a Ti­szántúl ipari növénytermelé­sét (cukorrépa, rostkender, ci­rok), Közép- és Dél-Tiszántúl öntözött területein fokozato­san át kell térni az öntözéses vetésforgó alapján folyó ter­melésre. A Nyírségben töre­kedni kell a burgonya termés­átlagainak jelentős növelésé­re, kiváló új burgonyafajták meghonosítására és tovább kell fejleszteni a nagyüzemi gyümölcsösöket. A Duna—Ti­sza-közén nagymértékben fej­leszteni kell a gyümölcs-, sző­lő- és zöldségtermelést. Fehérgyarmat környékén keskeny­ nyomközű vasútvo­nalat kell építeni. Növelni kell az alföldi váro­sokban a lakásépítést és to­vább kell folytatni sok évtize­des lemaradásuk felszámolá­sát a közművekkel való ellá­tás terén. Új vízművet kell építeni Békéscsabán. Meg kell kezdeni a vízmű építését Nyír­egyházán, tovább kell fejlesz­teni a meglévő víz- és csator­naműveket Debrecenben és Szolnokon. Meg kell építeni a Debrecen —körösszegapáti gázvezeté­ket, folytatni kell a kecskeméti csatornamű építését. Az egész­ségügyi ellátás megjavítására új rendelőintézettel egybekö­tött kórházat kell építeni Fehérgyarmaton, valamint Karcagon. Fel kell építeni a sportsta­diont Hódmezővásárhelyen és Nyíregyházán. Nagy gondot kell fordítani az Alföld általá­nos- és középiskolai oktatá­si helyzetének megjavítására és különösen a tanyai telepü­lések kulturális színvonalának emelésére. Újjá kell építeni a nyíregyházi színházat. Gon­doskodni kell Szeged város jelentőségének megfelelő fej­lesztéséről, korszerűsíteni kell a szegedi Orvosi Egyetemet. A második ötéves terv ha­talmas lépést jelent előre or­szágunk gazdasági erejének növelése útján. Magyarorszá­gon 1960-ban az egy lakosra jutó termelés 1938-hoz viszo­nyítva villamosenergiából 5,3- szeresére, 810 kW-ra, szénből 2.8-szeresére, 2900 kg-ra, acél­ból háromszorosára, 217 kg-ra, alumíniumból 33-szorosára, 4.6 kg-ra, cementből több mint ötszörösére, 180 kg-ra emelke­dik. A kulturális téren végbe­menő előrehaladást mutatja, hogy 1960-ban a középiskolát végzettek száma 3.5-szerese, a főiskolai hallgatók száma 2.5- szerese lesz a felszabadulás előttinek. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország a szocialis­ta tábor több országával együtt egyre sikeresebben vesz részt a szocialista tábor országai és a fejlett tőkés or­szágok közötti békés gazdasá­gi versenyben. A második ötéves terv során a tudomány és technika vív­mányainak széleskörű alkal­mazásával, a szocialista világ­­rendszer országai között egyre jobban fejlődő munkamegosz­tás segítségével és mindenek­előtt a dolgozó nép lelkes mun­kája nyomán országunkban a termelőerők gyors ütemű fej­lődésével egyidejűleg fellen­dül a falu és város anyagi jó­léte, emelkedik kulturális színvonala, növekszik az or­szág védelmi ereje, tovább erő­södik a munkásosztály és a parasztság szövetsége biztos alapokon tovább épül a szo­cializmus hazánkban. A második ötéves terv nagy és lelkesítő feladatokat állít népünk elé. Teljesítésük fel­tételei népgazdaságunkban megvannak. E feltételek tény­leges biztosítása és ezzel a terv valósággá változtatása azonban mindenekelőtt dol­gozó népünk szívós minden­napi munkáján, helytállásán, a terv végrehajtásában való tevékeny, cselekvő részvételén múlik. Ezért a pártszerveze­tek, az állami szervek a szak­­szervezetek, a DISZ-szerveze­­tek, a Hazafias Népfront köz­ponti feladata, hogy a dolgo­zók alkotó lendületét a terv döntő célkitűzéseinek meg­valósítására irányítsák, előse­gítsék a termelés tartalékai­nak kiaknázását, szilárdítsák a munkafegyelmet, bátran karolják fel a dolgozók kez­deményezéseit a korszerű tech­nika alkalmazására, a ter­melőberendezések jobb ki­használására, a termelékeny­ség növelésére, a takarékosság fokozására, a minőség javítá­sára és mindezzel segítsék elő a dolgozók szocialista verseny­mozgalmának jelentős fellen­dülését a második ötéves terv teljesítése és túlteljesítése ér­dekében. A második ötéves terv a népgazdaság további felvirá­goztatásának, a jólét és a kul­túra emelésének, a népi de­mokrácia további megszilárdí­tásának terve, a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, az egész dolgozó nép, minden magyar hazafi legközvetlenebb ügye. A magyar dolgozók az el­múlt évek során, hősies mun­kájukkal jelentős sikereket ér­tek el a szocializmus építésé­ben, összpontosítsák erőfeszí­téseiket a második ötéves tervben kitűzött célok meg­valósítására és ezzel vigyék győzelemre a szocializmus ügyét országunkban! (MTI.) e­seménynapi Az 1941. július 28-án Pakson 200 cséplő­munkás kezd­te meg a sztrájkot. A munkások a sztrájkhar­cot 4 napig folytatták. A Debreceni Bútorgyár 300 munkása 20 évvel ezelőtt 2 hé­tig tartó sztrájkba lépett. 150 éve született A. A. Iva­nov orosz festőművész. HOTEK ■ Négyszáz forinttal jutal­mazta a tamási járási népmű­velési osztály Cseke Lajosné ta­nárnőt. A jutalmat azért kap­ta, mert fáradhatatlan munkát fejtett ki Nagyszokoly község történetének és néprajzi hagyo­mányainak az összegyűjtésé­ben.­­ Megkezdték a Mézeska­lács című daljáték előadását a w __.­V, A ^ 1 rtJixAmró»» őrzin ! ÓtCzik­ A darabot négy napig játs­­­szák Bonyhádon. — Értelmiségi klub nyílik Szekszárdon, előreláthatólag három hét múlva. — A Szinkronfilmgyárban megkezdték az Emberek fehér­ben (francia), Egy szép lány férjet keres (olasz) és Riadó a hegyekben (román) című fil­mek feliratozási munkálatait. Készítik A Sipka szoros hősei c. színes szovjet—bolgár film szinkronfelvételeit. — Arne Mattson, az ismert svéd rendező Kisasszony frakk­ban címmel új színes filmet forgat. A főszerepet Máj Britt Nilsson és Folke Sandquist játsszák. Időjárás Várható időjárás szombaton: nappali felhőképződés, néhány helyen záporeső, zivatar, mér­sékelt, időnkint élénk nyugati, északnyugati szél. A meleg idő tovább tart. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet 15—18, legmagasabb nappali hőmérséklet 23—31 fok MOZI Garay Filmszínház július 26 —29-ig: A csinytevő. Szovjet film. Előadások kezdete vasár- és ünnepnap fél 4, 6 és fél 9-kor. Hétköznap: 6 és fél 9 órakor. Kertmozi július 27—29-ig: Három testőr. Mulatságos fran­cia filmvígjáték. Előadások kezdete: este 9 órakor. Apróhirdetések ÉPÍTŐIPARI munkára kere­sünk, kőműves, ács, villanysze­relő, vasbetonszerelő, férfi és női segédmunkásokat. Jelent­kezni lehet Szekszárd, Arany János­ u. 13. sz., továbbá gyönki, simontornyai, paksi, bonyhádi, szedres­ építkezé­seinken. Kőműves tanulókat is veszünk fel. Jelentkezni lehet a vállalat központjában augusztus 1-ig ÉM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. SZEKSZÁRD belterületén 220 négyszögölön lévő, 100 hektó befogadóképességű alá­pincézett ház eladó! Esetleges budapesti lakáscserével, 70.000 ért. Kedvezményes fizetési fel­tétel. Cím: Bánhidi, Szekszárd, Bartina­ u. 24. SZALMA és SZÁLAS takar­mányféléket bármilyen mennyi­ségben vásárolnak a Bonyhádi Járás Földművesszövetkezetei és a földművesszövetkezetek Járási Központjának szálas te­lepe, Bonyhád, TOLNAI NAPLÓ Az MDP Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács Lapja. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: GYŐRE JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20—10. Kiadóhivatal telefonnszáma: 20—11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlapkézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél. _Havi előfizetési díj: N­ Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Nyomdáért felel: Odenka Rezső. Telefon: 21—21. SPORT Színpompás felvonulással kezdődött meg a Ságvári Endre seregszemle megyei döntője Vasárnapra virradó éjszaka egy kis eső elcsapta a port és derűs reggelre ébredt a megye­székhely. A járási válogatotta­kat hozó autóbuszok, teherautók egymásután futottak be. 10 óra után egy-két perccel érkezett a „menet” a sporttelep elé. Nemzetiszínű és vörös zászlókat lengetett a szél a pá­lyán is és a versenyzők kezé­ben is. A DISZ zászlaját Éhl Henrik, a gyönki járás verseny­zője hozta. A menet elején a versenybíróság tagjai haladtak, majd a szekszárdi járás népes csapata következett. A verseny zászló,­­melyet tavalyi győzel­mével a szekszárdi járás érde­melt ki, Leitkám sióagárdi ver­senyző kezében lengett. A szek­szárdi járást a bonyhádi, a gyönki ,a paksi, a tamási és a dombóvári járás versenyzői követték. Novák István bátaszéki sport­vezető tett jelentést Lépő Lász­ló MTSB elnöknek, aki meg­nyitó szavaiban többek között a következőket mondotta: “ A falusi versenyeken 95 községben mintegy 5300 fiatal vett részt és küzdött azért, hogy a községi versenyek után a járási versenyen elért helye­zése alapján részt vehessen a megyei döntőn. A községi dön­tőkön résztvett fiatalok száma azt bizonyítja, hogy falusi fia­taljaink mind nagyobb szám­ban kapcsolódnak be a rend­szeres sportmunkába. Megis­merték, megszerették sportágu­kat, amely elősegíti a szórako­zás mellett a termelékenység fokozását és vidámabbá teszi az edzett dolgozókat. Végül arra intette a részt­vevőket, hogy sportszerűen, fegyelmezetten, tudásuk legja­vát nyújtva képviseljék azt az 5000 falusi fiatalt, akik nem vehetnek részt a megyei döntő küzdelmein. Bács Kiskun megyei ifjúsági válogatott — Tolna megyei ifjúsági válogatott 3:0 (1:0) Baja, 400 néző. Vezette: Hangyási (Székesfehérvár). Bács megye kezd és a 3. percben Kvacs veszélyezteti a tolnaiak kapuját, de Khiesz szé­pen ment. Két percre rá Kláb ment szögletre Barta elől. — A Bács megyeiek támadnak, lö­véseik azonban, vagy a kapu mellé, vagy fölé szállnak. A 1­0. percben Oláh megugrik, de Fekete szereli. A 18. percben Fráding szalad meg a labdával, de a labda 20 méterről a kapu fölé kerül. Három percre rá Khisz hárítja Duboczky erős lövését. Később Rapich nagy helyzetben lő mellé. A 23. percben Szabó erős lövést küld, melyet a kapus szépen fog. A 31. percben Duboczky megszökik, összejátszik Ra­­pichával, az okosan visszaadja Duboczkynak, aki kapásból lő. 1:0. A II. félidő első perceiben a Tolna megyeiek támadnak, de kapu előtt igen eredménytele­nek. A 3. percben Szatmári helyett Honti áll be. A mérkő­zés igen lanyha iramban fo­lyik. A Bács megyeiek jobb­szárnya veszélyes néha a kapu­ra. A 12. percben Rapich mint­egy 20 méterről váratlan lö­vést enged, melyet Khrisz nem tud védeni. 2:0. A 15. percben Oláh messze a kapu mellé lő. A 30. percben Barócsai kicselezi az egész védelmet, de 5 méterről, nehéz szögből lő, a labda haj­szállal kerüli el a kaput. A 35. percben Csordás a 16-oson kézzel üti a labdát, a megítélt szabadrúgást Rapich élesen a bal alsó sarokba lövi. 3:0. A mérkőzés hátralévő részében Barócsainak és Fládingnak nyíl­na alkalma góllövésre, de a labda az oldalhálóba akad meg, illetve a kapufáról pattan vis­­­sza mezőnybe. A. F. A megyei labdarúgóbajnokság őszi sorsolása Július 29. Simontornya— Paks, Nagymányok—Szekszár­di Dózsa, Őcsény—Szekszárdi Bástya, Dombóvári Törekvés— Dombóvári Honvéd, Szekszárdi Építők — Bátaszék, Tolnai Vö­rös Lobogó—Máza, Dunaföld­­vár—Bonyhád. Augusztus 5. Máza—Duna­­földvár, Bátaszék—Tolna, Domb­óvári Honvéd— Szekszárdi Épí­tők, Szekszárdi Bástya—Domb­óvári Törekvés, Szekszárdi Dó­zsa—Őcsény, Paksi Kinizsi— Nagymányok, Bonyhád—Simon­tornya. Augusztus 12. Őcsény—Paks Dombóvári Törekvés—Szekszár­di Dózsa, Szekszárdi Építők— Szekszárdi Bástya, Tolna— Dombóvári Honvéd, Dunaföld­­vár—Bátaszék, Bonyhád — Má­za, Nagymányok—Simontor­nya. Augusztus 19. Simontornya — Máza, Bátaszék—Bonyhád, Dombóvári Honvéd—Dunaföld­­vár, Tolna—Szekszárdi Bástya, Szekszárdi Dózsa—Szekszárdi Építők, Paks—Dombóvári Tö­rekvés, Nagymányok—öcsény. Augusztus 26. Szekszárdi Építők—Paks, Tolna—Szek­szárdi Dózsa, Dunaföldvár— Szekszárdi Bástya, Bonyhád — Dombóvári Honvéd, Dombóvári Törekvés—Nagymányok, Máza —Bátaszék, öcsény—Simontor­nya. Szeptember 2. Simontornya —Bátaszék, Dombóvári Honvéd — Máza, Szekszárdi Bástya— Bonyhád, Szekszárdi Dózsa— Dunaföldvár, Paks—Tolna­ — Nagymányok—Szekszárdi Épí­tők­ Őcsény—Dombóvári Tö­rekvés. Szeptember 9. Dunaföldvár — Paks, Bonyhád — Szekszárdi Dózsa, Máza—Szekszárdi Bás­tya, Bátaszék—Dombóvári Hon­véd. Tolna—Nagymányok, — Szekszárdi Építők — öcsény. — Dombóvári Törekvés—Simon­tornya. Szeptember 16. Simontornya — Dombóvári Honvéd, Szekszár­di Bástya—Bátaszék, Szekszár­di Dózsa—Máza, Paks—Bony­hád, Nagymányok—Dunaföld­vár, öcsény—Tolna, Dombóvári Törekvés—Szekszárdi Építők. Szeptember 23. Máza —Paks, Bátaszék—Sz. Dózsa, Domb­óvári Honvéd—Sz. Bástya, — Tolna—Dombóvári Törekvés, Dunaföldvár—Őcsény, Bonyhád —Nagymányok, Sz. Építők— Simontornya. Szeptember 30. Simontornya —Sz. Bástya, Sz. Dózsa— Dombóvári Honvéd, Paks—Bá­taszék, Nagymányok—Máza, öcsény—Bonyhád, Dombóvári Törekvés—Dunaföldvár, Sz. Építők—Tolna. Október 7. Dombóvári Hon­véd—Paks, Sz. Bástya—Sz. Dózsa, Dunaföldvár—Sz. Épí­tők, Bonyhád—Dombóvári Tö­rekvés, Mázsa—Őcsény, Báta­szék—Nagymányok, Tolna— Simontornya. Október 14. Simontornya— — Sz. Dózsa, Paks—Sz. Bástya, Nagymányok—Dombóvári Hon­véd, Őcsény—Bátaszék, Domb­óvári Törekvés—Máza, Tolna —Dunaföldvár, Sz. Építők — Bonyhád. Október 21. Sz. Dózsa—Paks Bonyhád—Tolna, Máza—Sz. Építők, Bátaszék—Dombóvári Törekvés, Dombóvári Honvéd— Őcsény, Sz. Bástya—Nagymá­nyok, Dunaföldvár—Simon­tornya.

Next