Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-31 / 179. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! TOLNAI NAPLÓ Aj_KPP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. KEDD, 1956 JÚLIUS 31. A Központi Vezetőség határozata után mostanában igen sok szó esik az életszínvonal emelésé­­nek kérdéséről, gazdasági pro­blémáinkról. Alig múlik el ér­tekezlet, ahol ne kerülnének szóba az ezekkel a kérdések­­kel kapcsolatos feladatok, és ez örvendetes is, hiszen előre­haladásunk mértékét a szocia­lista építés terén mindenek­előtt a gazdasági feladatok­­ megoldása és ezen keresztül az életszínvonal mutatja. Az utóbbi hónapokban több olyan felsőbb intézkedés tör­tént, amelyek közvetve vagy közvetlenül növelik a dolgozók jólétét. Hogy csak néhányat említsünk: rendezték a 650 fo­rinton aluli időbérben foglal­koztatottak fizetését, árleszállí­tás volt, javult az ellátás a kü­lönféle ipari és élelmiszercik­kek terén. A Központi Vezető­ség javasolta a kormánynak, hogy gazdasági sikereinkre va­ló tekintettel szüntesse meg a békekölcsönjegyzést. Minden dolgozó örömmel vette tudo­másul ezeket az intézkedése­ket. Nem szabad azonban el­felejteni, hogy ezek az intéz­kedések nem valami véletlen­­ eredményei, hanem saját mun­kánk gyümölcseként jöttek lét­re és a mi erőfeszítéseinken múlik, hogy megvalósulnak-e azok a célkitűzések, amelyek a második ötéves terv irány­elvtervezetében szerepelnek. Az életszínvonal 25 százalékos emeléséért folyó harc­ tehát a földeken és az üzemekben dől el, mert ennek a termelési fel­­adatok végrehajtása az alapja. Az „egyszerű emberek” keze­­munkája, kezdeményezése — ez az amiből összetevődnek or­szágépítő sikereink. A Közpon­ti Vezetőség július 18—21-i ülésének határozata is erre hívja fel a figyelmet: „Meg kell találni a módját annak, hogy egyre többen vegyenek részt a tervezési szervezési, irányítási kérdések megvitatá­sában, hogy mennél széleseb­ben bontakozzék ki a dolgozók alkotó kezdeményezése’’. Mindenekelőtt ezt kell segí­teniük most a kommunisták­nak, mert többek között ez az egyik alapja terveink valóra­­váltásának. Nem elég szólamo­kat, hangoztatni arról, hogy milyen nagyszerű célkitűzések szerepelnek második ötéves tervünk irányelveiben, hanem meg kell mutatni azok meg­valósításának módját is: meg­magyarázni a dolgozóknak, hogy milyen feladatokat kell megoldani nekik üzemükben, vagy éppen ott, ahol dolgoz­nak ahhoz, hogy a második ötéves terv végére a reálbérek 25 százalékkal növekedhesse­nek. A Központi Vezetőség jú­lius 18—21-i határozata tehát mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy céljaink el­érése érdekében mit, s hogyan kell tenni. Ez a határozat hos­­szú időre megszabja a párt­­szervezetek tennivalóit. A pártszervezeteknek a párt­egységet a Központi Vezetőség határozata köré kell kovácsol­ni, amelyben híven tükröződik a XX. kongresszus szelleme és népünk országépítő törekvése. Az a cél, hogy minden egyes kommunista egységesen tömö­rüljön a Központi Vezetőség mögé és harcoljon a határoza­tai végrehajtásáért, mert anél­kül a legszebb tervek is papí­ron maradnak és nem tudjuk hasznosítani lehetőségeinket. A dolgozók széles tömege örömmel üdvözölte ezt a hatá­rozatot, egyetértett vele és ez mutatja azt is, hogy mennyire szükséges ennek a végrehajtá­sa. Éppen ezért a kommunis­tákra saját „gazdasági” mun­kájuk mellett még egyéb is há­rul: az, hogy minden egyes dolgozóval megismertessék ezt a határozatot, megmagyaráz­zák annak részleteit, összefüg­géseit és elérjék, hogy a dol­gozók nagy tömege is egy em­­berként küzdjön e határozat megvalósulásáért. Először tehát meggyőzni a dolgozókat a Köz­ponti Vezetőség iránymutatá­sának helyességéről és ennek alapján mozgósítani őket a ha­tározat végrehajtására — ez most az egyik sorsdöntő fel­adat, s nem utolsósorban azzal kell mérni a pártszervezetek munkáját, hogy hogyan oldják meg ezt a feladatukat. Nem újabb és újabb értekez­letekre, tanácskozásokra van most szükség — habár néha ez is fontos — hanem a napi mun­ka során ebédidőkben, estén­ként végzett eleven agitációra, újabb és újabb dolgozó töme­gek megnyerésére a párt poli­tikája számára. Mozgósítani a dolgozókat,­­ de nem általá­nos szólamokkal, mert ez úgy sem lenne eredményes, hanem elsősorban azokkal a tények­kel, amelyek a XX. kongres­­­szus után egyre inkább jellem­zik egész népi demokrácián­kat, segítik egész államren­dünk további demokratizáló­dását és mindenekelőtt gazda­sági előrehaladásunkat. Segíteni kell a pártszerveze­teknek a kommunistáknak, hogy a dolgozók széles tömegé­ben tovább erősödjön a biza­lom pártunk és kormányunk iránt és ezáltal minél többen kapcsolódjanak be szaktudá­sukkal, tapasztalataikkal, jó­indulatú törekvésükkel orszá­gunk építésébe. El kell tűnni végre annak a rosszindulatú gyanakvásnak, ami évekkel ez­előtt nem egy üzemben, vagy gazdaságban, de néha egyes alapszervezeteken belül is szét­­húzáshoz, felesleges adminiszt­rációhoz, emberek oktalan meg­bélyegzéséhez vezetett és, gá­tolta a gazdasági feladatok végrehajtását. A meggyőzésnek, mozgósítás­nak nyilván a gazdasági ered­ményekben kell tükröződnie, mert hiszen ezért történik. A Bonyhádi Zománcgyár kommu­nistáinak jó munkáját például félreérthetetlenül mutatja, hogy javult a minőség a Köz­ponti V­ezetőség határozata óta. A mezőgazdaságban kettős feladat áll előttünk a Központi Vezetőség útmutatása alapján: a mezőgazdaság szocialista át­szervezése és ezzel párhuza­mosan a termés fokozása. A szövetkezeti mozgalom további szélesítését elsősorban a tsz-ek gazdasági megerősítése alap­ján kell elérni és éppen ezért az egyik fő feladatunk ezen a téren a termelőszövetkezetek állandó erősítése. Mindezek a feladatok nem teljesen újkeletűek, részben már beszéltünk róluk a XX. kongresszus hatására már a K. V. ülés előtt is. A Közpon­ti Vezetőség határozata azon­ban nyomatékosan felhívja rá a figyelmünket, mert fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában ezek a legfontosabb teendőink. Augusztus 20 tiszteletére Iregszemcse dolgozó paraszt­sága augusztus 20-a, Alkotmá­­nyunk, ünnepe tiszteletére ver­senyre hívja a tamási járás va­lamennyi községét a begyűjté­si tervek idő előtti maradékta­lan teljesítésére. Vállaljuk, hogy augusztus 20-ig gabonabeadási kötelezett­ségünket azonnal a cséplőgép­től teljesítjük. Továbbá, hogy a szabad kenyérgabona feles­legük 80 százalékára már a cséplés előtt értékesítési szer­ződést kötnek a termelők. Augusztus havi sertésbeadá­si tervünket 110, harmadik ne­gyedévi vágómarha és barom­fi, továbbá éves tojásbeadási tervünket 100 százalékra tel­jesítjük. Nyári Sándor Horváth Imre Á. B. elnök­ begyűjt, megbíz. * Révész János elvtárs Bony­­hádvarasd község begyűjtési megbízottja levelet írt szerkesz­tőségünknek, amelyben arról számolt be ,hogyan teljesítik a község gazdái Alkotmányunk ünnepére tett vállalásukat. Községünkben 33 dolgozó paraszt tett versenyvállalást augusztus 20-a tiszteletére és közülük többen már eleget is tettek adott szavuknak. Benkó István 10 holdas dolgozó paraszt vállalta, hogy egész évi sovány­baromfi- és tojásbeadását az el­ső félévben teljesíti. Vállalását teljesítette. Idős Cseke Gáspár 9 holdas egyéni gazda is eleget tett vállalásának, beadta az október hónapra beütemezett sertését, ezenkívül rendezte egész évi sovány baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét. A takarmánygabona beadását pe­dig a cséplőgéptől teljesítette. De sorolhatnám tovább ifjú Cseke Gáspárt, Kálmán Istvánt és a többieket, akik példamuta­­tóan gazdálkodnak és már tel­jesítették verseny­vállalásukat. Megkezdte munkáját Országgyűlés új ülésszaka (2. o.) ............................................................................... J MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Félmillió mázsa gabonát csépeltek eddig Tolna megyében Tolna megyében egy-két hűvösebb talajú község kivé­telével már szombat este be­fejezték az aratást. Gyulajon és Nak környékén vasárnap délelőtt is arattak, s ennek eredményeként hétfőn délután már csak a zab állt aratásra várva a megyében. A múlt hét közepétől a gép­állomások több mint 300 cséplőgépe is munkába állt. Igen sok cséplőgép dolgozott vasárnap is. A Tengelichez tartozó János­­majorban Varga György csép­lőcsapata csaknem egész estig dolgozott az egyéni gazdák szérűjén. A szedresi gépállo­más körzetében 8, a tamási, a bölcskei és a többi gépállomá­sok körzetében is több cséplő­gép dolgozott vasárnap. Hétfő reggel már 340 gép­­állomási cséplőgép és több mint 100 állami gazdasági cséplő dolgozott. Összesen mintegy félmillió méter mázsa gabonát csépeltek eddig Tolna megyében a gép­állomások és állami gaz­daságok kombájnjai és csép­lőgépei, s több mint 80 000 mázsa terményt gyűjtöttek be hétfő délig az állami magtá­rakba a megyében. Közel ötszáz vagon gyemölcs- és zöldségárut exportálnak az idén Tolna megyéből Tolna megyéből az idén kö­rülbelül egymillió forint értékben közel 500 vagon gyümölcs és zöldségárut exportálnak a népi demokratikus és a nyu­gati országokba. Míg az elmúlt években csak egészen kismennyiségű élel­miszer került Tolna megyéből exportra, az idei az első év, amikor — elsősorban a jó ter­més következtében — nagyobb mennyiségű gyümölcs és zöld­ségfélét tudnak külföldre szál­lítani. A földművesszövetkeze­tek felvásárlása mellett jelen­tős mennyiségű élelmiszert bo­csátanak exportra, a termelő­­szövetkezeteket is, amelyek közül a tengelici Petőfi Tsz-ből ed­dig egy vagon uborka in­dult már útnak Nyugat-Né­­metországba. A koraiakból lebonyolított eddigi szállítások elérik a hat­van vagont. A közeli hetekben ismét nagymennyiségű bur­gonya és főzelékfélét szállíta­nak Csehszlovákiába és Auszt­riába, s szó van arról, hogy a nyár folyamán jelentős mennyi­ségű zöldpaprikát exportá­lunk Angliába is. A magyar tarka dán vörös üstök nagy sikere a kölesdi mezőgazdasági kiállításon Az egy héttel ezelőtt Gyön­­kön tartott kiállítás után, va­sárnap Kölesden is jól sikerült mezőgazdasági kiállítást ren­deztek. A kiállításon különö­sen az állattenyésztési kutató intézet alsótengelici kísérleti gazdasága aratott nagy sikert. Az erőtől duzzadó 3 magyar­tarka bika a kiállított állatok közül igen nagy elismerést vál­tott ki a kiállítás több ezer lá­togatójából. A kísérleti gazdaság négy magyartarka dán vörös üszője aratta a kiállított állatok szép­ségversenyét. A növésben, szín­ben és külömben teljesen egy­forma vörös üszőket csoporto­san látogatták a kölesdi és környékbeli gazdák. Nagy tetszést aratott a kö­lesdi Haladás Termelőszövet­kezet Manci nevű tehene is, amelynek eddigi négy utódja közül 3 tenyészbika az egy üsző pedig törzskönyvezett jól tejelő tehén lett. A kiállított tehén tavaly 5125 liter tejet adott ebben az évben pedig már eddig 4700 kilogramm te­jet fejtek tőle. Sojc nézője volt a villany­pásztornak, a baromfitelepnek és a varsádi gépállomás leg­újabb gépeinek is. Az egyéni gazdák kiállított állatai közül különösen Győr­­ke István kölesdi 5 holdas gaz­da tehene tűnt ki. A négyéves tehén átlagosan 18 liter tejet ad naponta. Délután divatbemutató, lo­vasbemutató és sportjátékok gazdagították a kölesdi kiállí­tást. Nagy Ferenc Több, mint másfélmilliós beruházással megkezdték a Tárdombi gépállomás bővítését, korszerűsítését „A második ötéves terv időszakában tovább kell fej­leszteni a gépállomásokat“ — mondja a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez készült irányelvek­nek a mezőgazdasággal foglalkozó része. A második ötéves terv idején igen jelentős beruházási összeget fordítanak a Tolna megyei gépállomások korszerű­sítésére, fejlesztésére. A megye legnagyobb gépállomása a 80 erőgépes dalmmandi gépállomás több millió forintot kap gépszínek, üzemi épületek létesítésére. Gyünkön új gépállo­más épül, melynek első épületein már dolgoznak a kőműve­sek, sőt az első gépek is megérkeztek az új gépállomáshoz. Hétfőn nagyarányú munkák indultak a várdombi gép­állomáson is. Több mint 250 000 forintos költséggel megkezd­ték a gépállomás belterületén a makadám­ utak építését. Épül 718 000 forint beruházással a nagy hangárszín, most fejezték be a hidroform építését, pár napon belül elkészül a derítőállomás is. Innen látják el a gépállomást ivóvízzel. Ugyancsak hétfőn kezdték meg 2 ikerlakás építését is a várdombi gépállomáson. Az összesen több mint másfélmillió forintos beruházási munkákkal november 7-ére végeznek az építőmunkások. Tervezettnél is értékesebb a­ munkaegység A Medgyes pusztai Új Élet Termelőszövetkezetben 35 fo­rintra tervezték az egy munka­egység értékét. A szövetkezet tagjai azonban kiválóan dol­goztak egész évben és így a gazdálkodás több ágában a tervezettnél nagyobb lesz a jö­vedelmük, az egy munkaegy­ség értéke körülbelül 5—10 fo­rinttal lesz nagyobb a terve­zettnél. 500 mázsa búzát és 300 mázsa árpát tudnak eladni az államnak minőségi vetőmag­ként. Ez körülbelül 30 000 fo­rint terven felüli bevételt je­lent. Kétszáz darab sertésre kötöttek hizlalási szerződést és csak a hizlalási előleg kitesz mintegy 120 000 forintot. Ter­ven felüli bevételhez jutnak a borsótermesztés után is és mindez a tagság jó munkáját mutatja. Új bölcsőde nyílik Dunaföldváron Tolna megyében jelenleg 6 állandó bölcsőde működik, az üzemi és az idénybölcsődéken kívül. A második ötéves terv­ben száz férőhellyel növelik a megye bölcsődéinek befogadó­­képességét, amelynek kereté­ben Tolnán és Bogyiszlón épül új bölcsőde. Bár az idei terv­ben nem szerepelt, a dunaföld­vári községi tanács a megyei egészségügyi osztállyal együtt új bölcsődét létesített. Duna­­földváron, ahol eddig egyálta­lán nem működött bölcsőde, egy lakatlan épületet használ­tak fel erre a célra, amit a községfejlesztési alapból állí­tottak helyre. A berendezést a megyei tanács egészségügyi osztálya adta, úgyhogy a más bölcsődékben feleslegessé vált felszerelést juttatta el Duna­­földvárra, így állami beruhá­zás nélkül most megnyílik a 30 férőhelyes dunaföldvári böl­csőde, amit a jövő évben már az ötéves terv beruházásai során bővítenék.

Next