Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-11 / 162. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! TOLNAI NAPLÓ AZ MPP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. SZERDA, 1956 JÚLIUS 11. Megnövekedett feladatok az építőipar dolgozói előtt Bármerre járunk az országban, megyében, szinte mindenütt lehet látni kisebb-nagyobb építkezéseket. A sajtó szinte napról-napra ad hírt egy-egy építkezés megkezdéséről, vagy befejezéséről egy-egy létesítmény üzembehelyezéséről. Új üzemekben indul a munka, új lakóházakba költöznek be a lakók, új gazdasági épületekkel gazdagodnak a tsz-ek, állami gazdaságok. Épül, gyarapodik országunk az építőmunkások kezemunkája nyomán. Az ország népe meg is becsüli az építőmunkásokat. Az építőipar dolgozói ma már egész más körülmények között élnek és dolgoznak, mint akár egy évtizeddel ezelőtt, megszűnt az építőipar idény jellege, egész éven keresztül van munkalehetőség, az ország legszebb helyein üdülők várják az egész évi munka fáradalmait kipihenő dolgozókat. A munkahelyeidken szállások, üzemi konyhák állnak rendelkezésükre. A pártunk javaslatára hozott kormányhatározat alapján e hónap elsejétől kezdve — az építőmunkások túlnyomó többségét előnyösen érintő — bérezés lépett életbe. Például a munkák jelentős részét kitevő falazásnál több, mint 60 százalék az emelkedés. A bérek emelkedése következtében egy évre kivetítve, 164 millió forinttal emelkedett az építőmunkások munkabére. Joggal várja tehát el kormányunk, dolgozó népünk, hogy az építőmunkások az eddiginél még jobb munkával válaszoljanak erre. Nehéz körülmények közt harcoltak az elmúlt hónapban az építőipar dolgozói a tervek teljesítéséért. A hosszúra elnyúló tél, az esős időjárás nagymértékben akadályozta a munkát az építkezéseken. A megyénket igen súlyosan érintő árvíz pusztítása következtében a tervezettnél is sokkal több munkát kell elvégezni az építőiparnak, hogy mire az eredetileg tervezett építkezések elkészüljenek, mind az árvízkárok helyreállítása is befejeződjék. Ugyanakkor végre kell hajtani az ötéves terv első évére előirányzott, az építkezések gazdaságosabbá tételére a termelékenység emelésére az önköltség csökkentésére vonatkozó feladatokat is. Igen fontos az egyes építkezések időtartamának csökkentése. Az elmúlt években — és nagyrészt még ma is — az a gyakorlat, hogy egyidőben egyegy vállalat sok helyen épít, az egyes építkezések hosszú ideig elhúzódnak, így a vállalat anyagi ereje, gépparkja és munkáslétszáma is, elaprózódik, — gyakori a kapkodás. Ez rendkívüli mértékben megnöveli a rezsiköltségeket, utazási, szállás és egyéb költséget, szinte lehetetlenné teszi a gépek jó kihasználását amellett a rendelkezésre álló faanyaggal sem lehet így jól gazdálkodni. Sok egyéb építőanyag is megy így tönkre. Akkor tud jól gazdálkodni az építővállalat vagy kisz, ha egyidőben minél kevesebb helyen épít, az egyes építkezéseket gyorsan befejezi, nem kezd a másikhoz. Több építőipari és épületkarbantartó ktsz az árvízkárosult tsz-eknek épít istállót és egyéb gazdasági épületeket. Nagyon helyesen, a ktsz-ek itt határidőmegrövidíéseket vállaltak, amelyek betartása nemcsak a termelőszövetkezeteknek, hanem a ktsz-nek is előnyös. Komoly nehézségekkel jár a téli munkára való felkészülés is, a legtöbb befejezési határidő az év végére esik, így az építővállalatok nem tudnak január és február hónapokra épületen belüli vakolási és egyéb munkákat biztosítani dolgozóiknak. Helyes lenne, hogyh az építőiparban a tervév nem januártól decemberig, hanem például augusztustól júliusig tartana, az ilyen tervéven belül jobban be tudná a vállalat úgy osztani az egyes építkezések munkáit, hogy télire is foglalkoztatni tudná teljes létszámban dolgozóit. Az építőiparban évek óta komoly problémát okoz a minőség. A rossz minőségű munka rengeteg bosszúságot okoz az új lakásokba beköltözőknek, az új üzemek dolgozóinak, a termelőszövetkezeteknek. Igaz, az eddigi bérezésnél bizonyos mértékig érthető volt, ha a dolgozók csak a mennyiségre törekedtek de most, a felemelt bérek mellett, jogosan lehet, megkövetelni jó minőségi munkát. Egyre több az olyan brigád, ahol büszkék arra, hogy nem kerül ki selejtős munka kezdik élni és becsületbeli fipvnek tartják 5, jó minőségű munkát. A minőséget nemcsak felvilágosító munkával, hanem egyes szervezeti intézkedésekkel is lehet javítani. Az Állami Építőipari Vállalatnál legtöbb építkezésen az a gyakorlat, hogy nem az a brigád vakolja a falat, amelyik falazta.. Pedig köztudomású, hogy akkor lehet gyorsan és jól vakolni, ha a fal minél simább és ha a kőműves tudja, hogy az általa rakott falat ő fogja vakolni jobban vigyáz a minőségre a falazásnál. Nincsenek még eléggé elterjedve és alkalmazva a korszerű munkamódszerek az építőiparban, ez is akadályozza a jobb, termelékenyebb munkát. Pedig a bérezésnél már kiküszöbölték ennek akadályait, tehát ma már kizárólag a maradiság akadályozza elterjedésüket. Nagy feladatok állnak az építőipari pártszervezetek és szakszervezeti vezetők előtt is. Ellenőrizniük kell a műszaki feltételek biztosítását, segíteni a dolgozók kezdeményezéseit, állandó felvilágosító munkát végezni a dolgozók között. Helyes, ha a versenyt úgy szervezik, hogy a vállalásokban az egyes munkák befejezési határideje, illetve ezek megrövidítése is szerepel a teljesítményszázalék minőség, anyagtakarékosság mellett. Sok a javítanivaló még a munkavédelmen, a dolgozók szociális ellátásán is. Sok helyütt bizony jogosan panaszkodnak a dolgozók a szállásokra, az étkeztetésre. Hiányos az építőiparba kerülő új dolgozók balesetvédelmi kioktatása is, különösen az árvíz sújtotta vidékek újjáépítésére érkező fiataloknál, ezért gyakoriak a balesetek. Talán még soha nem álltak olyan nagy feladatok az építőipari dolgozók előtt, mint ebben az esztendőben, de bizonyos, hogy kellő műszaki szervezés, jó politikai munka a róluk való jobb gondoskodás mellett meg fogják oldani e feladatokat. Két nap alatt 559 mázsa árpa• Hetekkel ezelőtt megkezdődött megyénkben a beérett ősziárpa aratása és cséplése. Ma pedig arról számolhatunk be, hogy az ősziárpa aratása termelőszövetkezeteink legnagyobb részében befejeződött és mivel az aratást kombájnok végezték, így megkezdődött a leadás teljesítése is. A megyei begyűjtési hivatal jelentése szerint két nap alatt összesen 559 mázsa árpát vettek át a terményforgalmi vállalatok, amelynek 90 százalékát a termelőszövetkezetek adták. Teljesítik beadásukat az alsónyéki dolgozó parasztok Alsónyék községben jelentős kárt okozott az árvíz és a talajvíz. A gazdák ennek ellenére versenyvállalásokat tettek arra, hogy határidő előtt teljesítik beadási kötelezettségüket. Őri János elvtárs, a község begyűjtési megbízottja felkereste levelével szerkesztőségünket amelyben arról írt, hogy közel 30 dolgozó paraszt tett vállalást begyűjtési tervük határidő előtti teljesítésére. Levelében arról is írt, hogy Klein József 5 és félholdas dolgozó parasztnak több mint 2 hold területét elöntötte az árvíz Ennek ellenére vállalta, hogy 120 kiló sertésbeadási kötelezettségét, amelyet novemberben kellene teljesíteni még e hónapban teljesíti. Varga János 7 holdas dolgozó parasztnak is komoly károkat okozott az árvíz, mégis augusztusban esedékes sertésbeadását, továbbá egész évi tojásbeadását már teljesítette. Harcban a gabona szemveszteség nélküli, gyors betakarításáért! 199 tsz taggal és 207 egyéni gazdával beszélték meg a gabonabetakarítással kapcsolatos feladatokat. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság, nagyon helyesen, nemrégiben olyan határozatot adott ki a járási tanácsok mezőgazdasági osztálya felé, melyben az áll, hogy a gabonabetakarítással kapcsolatos legfontosabb tennivalókat, eljárásokat a szakemberek beszéljék meg a termelőszövetkezetekben, vezetőségi üléseken, községekben pedig a vezetőkkel és falu élenjáró gazdáival. A paksi járásban néhány nappal ezelőtt fejezték be a termelőszövetkezetekben és községekben a fentebb említett megbeszéléseket. A termelőszövetkezetekben 199, a községekben pedig 207 mezőgazdasági dolgozóval illetve vezetővel tárgyaltak a szakemberek részletesen a gabonabetakarítás halaszthatatlan tennivalóiról. 20 mázsát adott holdanként a dombóvári Vörös Sugár őszi árpája. A termelőszövetkezetek megyei versenyében hosszú idő óta következetesen a dombóvári Vörös Sugár Termelőszövetkezet vezet. A tsz tagjai méltán állnak a nemes verseny élén. Jelen pillanatban is előre vannak a munkákkal. A 40 hold ősziárpát még az elmúlt héten learatták, tegnap már azt jelentette Kocka elvtárs, a tsz elnöke, hogy a csépléssel is végeztek. Az árpa ritka jó termést adott, 20 mázsa a holdankénti átlagtermés. Miután az ősziárpa és a repce aratásával valamint cséplésével végeztek a szövetkezetben, csütörtökön megkezdik a búza aratását is. • •Üzemi konyhát létesítettek a Petőfi Tsz-ben Ilyenkor az aratás—cséplés idején legtöbb a munka a mezőgazdaságban. Nehéz, fáradságos az aratás is, s emellett még kapálnivaló is bőven akad a határban. Ebből következik, hogy az átlagosnál több és nehezebb munka idején, a mezőgazdasági dolgozóknak több és jobb élelemre van szüksége. A nagydorogi Petőfi Tsz-ben a vezetőség gondoskodik arról, hogy az aratás—cséplés idején a szövetkezet tagjainak elsőrendű, kifogástalan minőségű és mennyiségű élelem álljon rendelkezésére. Erre az időre ugyanis üzemi konyhát létesítettek a Petőfi Termelőszövetkezetben, így biztosítja a vezetőség azt, hogy az arató és cséplőmunkásoknak jó ellátása legyen és ily módon az is lehetővé válik, hogy az asszonyok és lányok kapálhassanak, vagy ha éppen úgy adódik, a gabona betakarításban is részt vehessenek. Különböző gyártmányú személy- és teherautók nagyjavítását végzik — egyre jobb minőségben — a Szekszárdi Vasipari Vállalat autójavító üzemében. Képünkön „útrakész“ a budapesti Ikarus gyár újjávarázsolt Mercedes személykocsija. Naponta értékelik a kombájnosok versenyét a Sárközi Állami Gazdaságban. A Sárközi Állami Gazdaságban hat kombájnos aratja, csépeli a gazdagon fizető gabonát. A gyors, szemveszteség nélküli betakarítás érdekében nemes verseny alakult ki a kombájnvezetők között, s hogy a verseny elérje igazi célját, az állami gazdaság üzemi bizottsága a vezetőséggel karöltve naponta értékeli a kombájnosok versenyét és ezt megfelelő módon a gazdaság valamennyi dolgozójával ismerteti. A július 8-i jelentés alapján ifj. Mátrai Gyula vezet a kombájnosok versenyében. Összesen 807 mázsa magot takarított be eddig. A gazdaságban különben az elmúlt nap fejezték be az őszi árpa és a repce, valamint a borsó aratását. Néhány nap múlva megkezdik a búza aratását is. Előreláthatóhogy a kombájnosok versenye az egész gazdaság dolgozóinak körében nagy érdeklődést vált ki és hozzájárul a gabona gyors betakarításához. Befejezték az ősziárpa aratását Babarik György elvtárs, a németkéri tanács elnöke arról adott hírt, hogy az ősziárpa aratását július 4-én kezdték meg és három napon belül, tehát július 7-én este már be is fejezték. A termelőszövetkezetek az ősziárpa aratását is versenyben végezték. A Ságvári, az Új Élet, a Béke és a Kossuth Termelőszövetkezetek tagjai azon iparkodtak, hogy megelőzzék egymást. Nagy eltérés nem volt az ősziárpa aratás befejezésénél egyik tsz-ben sem. Elsőnek mégis a Kossuth Termelőszövetkezet aratta le a 18 hold őszi árpáját. A fontos takarmány nagy részét már el is csépelték a németkéri termelőszövetkezetek. Babarik elvtárs ugyanis megírja, hogy az Új Életben 13, a Ságvári Tsz-ben 11,5 mázsa holdankénti átlagtermést adott az árpa. A növényápolás is folyik Gondoskodnak a kapálás befejezéséről a bonyhádi Dózsa Népe Tsz-ben A gyakori júniusi esőzések miatt, a bonyhádi Dózsa Népe Termelőszövetkezetben több, mint 300 hold kukoricájában elmaradt a növényápolás. Amit az elmúlt hét végén Bogos elvtárs, a szövetkezet elnöke mondotta, bár a gépi kapálást már legtöbb helyen másodszor is befejezték, azért még akad olyan kukorica is, ahol a kézikapálás vissza van. De a szövetkezet vezetősége a tagsággal karöltve gondoskodik arról, hogy a gabonabetakarítás mellett a kukoricakapálás is befejeződjön, gyommentesek legyenek a földek. Segítenek a termelőszövetkezetnek a kukoricakapálásban a bonyhádi üzemi munkások és a diákok is. Az ő segítségük és a tagok fáradságos munkája biztosíték arra, hogy ebben a hónapban teljesen gyommentesek legyenek a szövetkezet kukoricái, répái és napraforgói. NEGYVEN GÉP KAPÁL A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN. A megye gépállomásai a legutóbbi jelentés szerint 23.295 holdon végezték el a gépi kapálást. Ilyen irányú tervüket 125 százalékra teljesítették. A gépek nagy részét kapálásról átcsoportosították már a gabona és a takarmány betakarítására. De azért, amint Kölgyesi elvtárs, a gépállomások főmezőgazdásza mondotta, jelenleg is 40 zetorral, illetve Lanz Buldoggal kapálnak a megye termelőszövetkezeteiben. Ez a szám előreláthatólag a búzaaratás teljes megkezdése után csökken, de azért az aratás, cséplés teljes beindulásakor is s később is lesznek gépek, melyek a kapálást végzik. NEGYEDSZER KAFÁLJÁK A KUKORICÁT az Alsóleperdi Állami Gazdaságban. Az Alsóleperdi Állami Gazdaság dolgozóinak több mint 1000 hold kapásnövényt kell állandóan gyommentesen tartani. De ahhoz, hogy elvégezzék a kapálásokat, biztosítva van a feltétel is. S jól használták ki a rendelkezésükre álló eszközöket az Alsóleperdi Állami Gazdaság vezetői és dolgozói. Amint Tóth Lajos elvtárs, az Állami Gazdaság igazgatója írja, az őszi árpa aratás elvégzése mellett rövidesen befejezik a cukorrépa másodszori mélykapálását. Ezenkívül ugyancsak másodszor kapálják kézzel a kukorica tőközét a sorközét pedig negyedszer kapálják géppel.