Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-27 / 176. szám
az első ötéves terv idején. A belvízvédelmi és vízrendezési munkálatoknál fokozott mértékben kell társadalmi munkát is felhasználni. 12. A mezőgazdasági termelésben egyes vidékek és gazdaságok adottságának legjobban megfelelő termelési módszereket kell alkalmazni és a gazdaságok számára is nagyobb lehetőségeket kell biztosítani arra, hogy sajátos viszonyaink között a legjobban bevált nö(Folytatás a 3. oldalról.)vény- és állatfajtákat fejlesszék. A mezőgazdaság irányító szerveinek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek vezetési, szervezési és gazdálkodási kérdéseinek megoldására. A mezőgazdaság irányításában fel kell számolni a bürokratikus utasításokat és egyre jobban ki kell bontakoztatni a helyi kezdeményezést. Emelni kell a mezőgazdaságban dolgozók és a mezőgazdasági munka, a szaktudás és a fizikai munka társadalmi megbecsülését, s anyagilag, erkölcsileg elsősorban a termelésben elért eredményeik alapján kell a mezőgazdasági vezetőket is megbecsülni. Biztosítani kell a második ötéves terv időszakában a mezőgazdaság részére elegendő számú szakmunkás megfelelő kiképzését (tehenész, juhász, kertész, kovács, bognár stb.) A megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében egyes szakmákban be kell vezetni a mezőgazdasági üzemeknél a rendszeres tanulóképzést. IV. Szállítás és hírközlés A gyorsan fejlődő áruforgalom zavartalan lebonyolítása, valamint a kulturáltabb, kényelmesebb és gyorsabb személyforgalom megvalósítása érdekében nagymértékben fejleszteni és korszerűsíteni kell a közlekedést. A közlekedés fejlesztésére a második ötéves terv időszakában több mint 10 milliárd forint beruházást kell fordítani. Jelentős anyagi eszközöket kell összpontosítani a vasúti pálya s a járműpark korszerűsítésére és újjáalakítására, az egyes közlekedési ágak korszerű járműtípusokkal való ellátására. A gazdaságosság fokozása és a vasúti közlekedés tehermentesítése céljából a tehergépkocsival és hajóval végzett áruszállítás részarányát az 1955. évi 16,4 százalékról 1960-ban 20 százalék fölé kell emelni. Gondoskodni kell a teherszállítás átlagos távolságának és a szállítás költségeinek csökkentéséről. Fejleszteni kell a légiközlekedést is. A vasúti közlekedés teljesítménye árutonna-kilométerben 1960-ban az 1955. évihez képest mintegy 25 százalékkal emelkedjék. Növelni kell a vasútvonalak átbocsátóképességét a legfontosabb iparvidékek egymás közötti forgalmában, a nagyipari központok környékén, a legforgalmasabb fővonalakon. A második ötéves terv időszakában mintegy 170 kilométer második vágány lefektetésével teljes hosszában kétvágányú pályává kell átalakítani a Budapest—Újszász—Szolnok, a Szolnok—Debrecen, a Budapest—Székesfehérvár vonalakat. Öt év alatt teljesen, vagy jelentős részben újjá kell építeni Győr, Hatvan, Debrecen, Szolnok, Miskolc, Záhony vasútállomásokat, valamint számos közepes jelentőségű állomást is. Az állomások építésénél korszerű berendezéseket és felszereléseket kell alkalmazni és gondoskodni kell az utazóközönség igényeinek messzemenő figyelembevételéről. Az állomási mellékvágányok hosszát elsősorban a vasúti fővonalakon kell növelni úgy, hogy a vonalak összes hosszához viszonyított arányuk a jelenlegi 38 százalékról 1960- ban 42 százalékra emelkedjék. A nagyipari üzemeknek a vasúti hálózatba való bekapcsolására mintegy 530 kilométer iparvágányt kell építeni. A vasúti vonalak átbocsátóképességének és a forgalom biztonságának növelésére a második ötéves terv éveiben mintegy 200 kilométer hosszban önműködő térközbiztosító berendezéseket kell felszerelni. Növelni kell a 22 tonna tengelynyomásra alkalmas vasúti vágányok hosszát, ami lehetővé teszi nagyobb raksúlyú kocsik és nagyobb vonóerejű mozdonyok alkalmazását, valamint a vonatok sebességének növelését, öt év alatt összesen 2400 kilométer vágányt kell felújítani, ebből 1600 kilométert 22 tonna tengelynyomásra alkalmassá kell tenni. A vasúti forgalom korszerűsítése és gazdaságosságának fokozása érdekében öt év alatt mintegy 300 darab Diesel-mozdonyt és 30 darab villamos mozdonyt kell üzembe állítani. A vasúton a Diesel- és az elektromos vonatvontatás arányát az 1955. évi 12 százalékról 1960-ban 25 százalékra kell emelni. 1960-ban a vasúti tolatás több mint 50 százaléka Diesel-mozdonyokkal történjék. A második ötéves terv során be kell fejezni a budapest—hatvani és meg kell kezdeni a budapest—szolnoki vonal villamosítását. A villamos- és Diesel-mozdonyokon kívül a kiselejtezésre kerülő gőzmozdonyok pótlására 120 darab korszerű, nagyteljesítményű gőzmozdonyt kell üzembe helyezni. Öt év alatt mintegy 11000 darab nagy raksúlyú, kis önsúlyú teherkocsit kell a vasúti közlekedés számára biztosítani. Jelentősen növelni kell a négytengelyű tartálykocsik, az önürítő szén- és ércszállító kocsik, valamint a hűtőkocsik számát. Mintegy 1000 darab korszerű, négytengelyes személyszállító kocsit kell a vasút rendelkezésére bocsátani. Biztosítani kell az utazási sebesség fokozását. A nagyobb távolságú belföldi és a nemzetközi utasforgalom számára 50 darab új háló- és étkezőkocsit kell forgalomba állítani. Az ötéves terv végéig biztosítani kell, hogy az utasok szállítása a vasúton kizárólag személykocsikban történjék. Budapest és a fontosabb vidéki városok között, valamint a nagyvárosok és a fontosabb üdülőhelyek között a közvetlen kapcsolat fejlesztésére gyors személyszállítást biztosító motorvonatokat kell forgalomba állítani. Öt év alatt 30 darab öttengelyes Dieselmotorkocsit kell a vasút rendelkezésére bocsátani. A budapesti elővárosi forgalom megjavítására 30 darab négytengelyű villamos motorkocsit kell üzembe helyezni. Az új típusú járművek és a megnövekedett járműpark javítása és tárolása szükségessé teszi a javítóműhelyek, motorszínek korszerűsítését, hogy azok Diesel- és villamosmozdonyok, valamint motorkocsik javítását is el tudják látni. A vasúti teherkocsipark gazdaságosabb kihasználása végett a teherkocsik fordulóideje évi átlagban 3,8 napra csökkenjen, a tehervonatok átlagos terhelése 740 tonnára a vasúti teherkocsik átlagos hasznos terhelése 16 tonnára emelkedjék. A teherszállítás gyorsabbá és olcsóbbá tételére ki kell terjeszteni a szállítótartályokban való árufuvarozást, valamint az áruk ömlesztett állapotban való szállítását. A rakodási munkák gépesítését gyorsított ütemben kell folytatni. 2. A folyami hajózás áruszállítása öt év alatt 46 százalékkal növekedjék. E célból 15 darab motoros vontatóhajót és 50 darab 1000 tonnás uszályhajót kell forgalomba helyezni. A teherszállítás sebességének fokozásával és az állásidő csökkentésével az üzemidő egy napjára eső árutonnakilométer-teljesítmény mintegy 24 százalékkal növekedjen. Nagymértékben fejleszteni kell a Duna—tengeri hajózást, szállítási teljesítményét mintegy 220 százalékkal kell emelni. Fokozott mértékben kell bekapcsolódni a nemzetközi, főleg a közel- és közép-keleti forgalomba. Öt év alatt nyolc Duna—tengerjáró hajót kell a közlekedés rendelkezésére bocsátani. A dunai és balatoni kiránduló forgalmat nyolc új személyszállító hajó forgalombahelyezésével kell megjavítani. 3. A gépkocsi-közlekedésben a teherforgalom mintegy 62 százalékkal emelkedjék. A tehergépkocsi-közlekedés részére öt év alatt mintegy 17 000 új tehergépkocsit kell biztosítani. Különösen fokozni kell a központi teherautófuvarozó vállalatok által lebonyolított forgalmat. Ennek megfelelően szállítási feladataikat mintegy 130 százalékkal kell növelni. Fokozott figyelmet kell fordítani a gépkocsipark jobb kihasználására. A központi teherautófuvarozási vállalatoknál a raksúlykihasználás mintegy 12—15 százalékkal emelkedjék. Fokozni kell a pótkocsik alkalmazását és javítani kell a gépjármű-állomány alkatrész ellátását. A távolsági autóbuszközlekedés járműállományának növelése és műszaki állapotának megjavítása céljából öt év alatt 1100 darab távolsági autóbuszt kell üzembe helyezni. Ez lehetővé teszi a meglevő járatok sűrítését és további községeknek a közlekedési hálózatba történő bekapcsolását. A gépkocsik üzembiztonsága és karbantartása érdekében a forgalmi telepek és javítóállomások hálózatát bővíteni kell. Biztosítani kell, hogy minden nagyobb vidéki városban és ipari gócponton megfelelő forgalmi telep és javítóállomás is jön rendelkezésre. A gépjárműforgalom fejlődése fokozott kövtelményeket támaszt a közúti hálózattal szemben. Ennek megfelelően iparvidékeink legjobban igénybe vett fő közlekedési útjainak egyes szakaszait át kell építeni szilárd burkolatú utakká. Meg kell építeni a Hatvan— Salgótarján, Budapest—Tatabánya, Miskolc—Ózd közötti pormentes, szilárd burkolatú utakat. További községeket kell bekötni az állami közúti hálózatba. Mintegy 1700 km hosszúságban a közutakat pormentes burkolattal kell korszerűsíteni. 4. A második ötéves terv időszakában lényegesen ki kell terjeszteni a csővezetéken történő szállítást. Mintegy 700 kilométer hosszú új csővezetéket kell létesíteni. Így meg kell építeni a Nagylengyel—Szőny, Lovászi—Pét, valamint a román országhatár —Tiszapalkonya közötti csővezetékeket. 5. A hírközlés második ötéves tervének fontos feladata a távbeszélőhálózat további fejlesztése. A lakosság távbeszélővel való ellátottsága mintegy 30 százalékkal növekedjék. Ennek során a távbeszélő-központok állomásbefogadó képességét Budapesten 36 százalékkal, a vidéki városokban és községekben 27 százalékkal kell emelni. Folytatni kell a termelőszövetkezeteknek, az állami és erdőgazdaságoknak, a gépállomásoknak a távbeszélőhálózatba való bekapcsolását. A távolsági távbeszélőszolgálat megjavítása érdekében meg kell kezdeni a helyközi kapcsolás gépesítését. Tovább kell bővíteni a nemzetközi távbeszélőhálózatot. Korszerűsíteni kell az elavult postai épületeket. Fontos feladat a legkorszerűbb hírközlési módok bevezetése. Budapest és mintegy 60 kilométeres körzete részére 1957-ben 30 kW-os, Miskolc és kb. 25 kilométeres körzete részére 1958-ban 5 kW-os teljesítményű televíziós adót kell üzembe helyezni. Biztosítani kell a nemzetközi televíziós hálózathoz való csatlakozást. Elő kell készíteni a színes televízió bevezetését. Létre kell hozni az ultrarövidhullámú rádióműsoradó-hálózatot. Az országos mikrohullámú, vezeték nélküli távbeszélőhálózat megteremtésének első lépéseként a második ötéves terv éveiben az ország mintegy harmadrészén ki kell építeni az átviteli berendezéseket. (Az irányelvek befejező részét holnapi számunkba közöljük.) • TOTÓN/ Apróhirdetések KAJMÁDI ÁLLAMI GAZDASÁG szakácsnőt keres augusztus 1-re. CUKRÁSZKÉSZÍTMÉNYEK megrendelhetők ,alkalmi torták szeletekben is a Tamási Földművesszövetkezet cukrászdájából SZALMA és SZÁLAS takarmányféléket bármilyen mennyiségben vásárolnak a Bonyhádi Járás Földművesszövetkezetei és a földművesszövetkezetek Járási Központjának szálas telepe, Bonyhád. időjárás• Várható időjárás pénteken: Változó felhőzet, néhány helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt északnyugati,északi szél. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet: 11 —14, legmagasabb nappali hőmérséklet 25— 28 fok között. MOZI Garay Filmszínház július 26 —29-ig: A csinytevő. Szovjet film. Előadások kezdete vasár- és ünnepnap fél 4, 6 és fél 9-kor, Hétköznap: 6 és fél 9 órakor. Kertmozi július 27—29-ig: Három testőr. Mulatságos francia filmvígjáték. Előadások kezdete: este 9 órakor. TOLNAI NAPLÓ Az MDP Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács Lapja. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: GYŐRE JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20—10. Kiadóhivatal telefonnszáma: 20—11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlapkézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Nyomdáért felel: Odeoka Rezső. Telefon: 21—21. Az albán nagykövet elutazott Budapestről Hegedűs András a minisztertanács elnöke július 25-én, szerdán fogadta Piro Koci rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Albán Népköztársaság távozó magyarországi nagykövetét, aki július 26-án elutazott Budapestről. A nagykövet búcsúztatására a repülőtéren megjelent Csatorday Károly a külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője, valamint az albán nagykövetség tagjai. b Állandó gépi használatra szövetkeztek a paksi egyéni gazdák MÉG CSAK NÉHÁNY NAPJA, hogy elhangzott Gerő elvtárs beszéde a Központi Vezetőség ülésén: „mi az egyéni parasztgazdaságokat is támogatjuk, igyekszünk elérni, hogy termelési tartalékaikat jobban kihasználják, hogy mindenekelőtt a termelőszövetkezeti parasztság mellett a szegényparasztságra támaszkodunk, de igyekszünk szoros szövetséget teremteni a középparasztsággal. Gerő elvtárs beszéde s a Központi Vezetőség egész munkája igen behatóan foglalkoztatja a falu népét, a dolgozó parasztokat. Akadnak persze olyanok, akik nem értik meg a Központi Vezetőség ülésének nagy horderejét, mint például az egyik dunaszentgyörgyi gazda, aki azt a következtetést vonta le a Központi Vezetőség munkájáról, hogy most már nem kell a beadási kötelezettséget teljesíteni, de a parasztság zömének az állásfoglalását az egyik paksi egyéni gazda fogalmazta meg helyesen a gazdagyűlésen: „Nagyobb lett a paraszt bizalma.“ S hogy ez mennyire így van, éppen a paksi gazdagyűlés igazolja. Arról van ugyanis szó, hogy Pakson a tekintélyes középparasztok egy kisebb csoportja már csaknem egy éve foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a szomszédos dunaszentgyörgyi gépállomással valamilyen közös szerződéses viszonyba lép, a saját gazdaságában lévő összes mezei munka elvégzésére. Eddig azonban csak maguk között beszéltek erről, nem akarták a nyilvánosság elé vinni elgondolásaikat, terveiket, attól tartottak, hátha egyszerre rájuk húzzák a a termelőszövetkezet szabályait. Pénteken azonban éppen a Gerő beszédre hivatkozva megjelentek a gépállomáson az élenjáró paksi gazdák, s vasárnap délelőttre már összehívták a gazdagyűlést is. Több mint 250 egyéni gazda jött össze a tanácsháza nagytermében. A 19 holdas Girscht Ádám mondta el a néhány élenjáró gazda tervét. Ott volt a dunaszentgyörgyi gépállomás és a Tolna megyei gépállomások igazgatója is, akik a paksi egyéni gazdák kezdeményezésének már a gondolatát is helyeselték, és a gazdákat a legmesszebbmenő támogatásról biztosították. AZ EGYÉNI GAZDÁK is helyeselték a kezdeményezést, noha elmondták, a gépállomás eddigi munkájával kapcsolatos kifogásaikat is. Alig egy órás vita után azonban megszületett a nagy elhatározás, az egyéni gazdáknak a gépi használatra való szövetkezésének az országban is első formája. Először öten voltak, azután tízre, majd tizenötre nőtt a néhány népi demokratikus országban már ismeretes, de nálunk még nem található, úgynevezett gépi használatra való közös társulás tagjainak a száma. Girscht Ádám, Somogyi István, Grosz József és még tizenkét egyéni gazdatársuk közös szerződést kötöttek a gépállomássa). E szerint hétfőn az első, kedden a második vontató érkezett Paksra, hogy a gépi használatra szövetkezett egyéni gazdák saját elgondolásaik és terveik szerint szervezzék egymás között a betakarodást. Bejelentették már vetőgépigényüket is, 6 lófogatú vetőgépet kértek. Többen felvetették a silózógépek igénybevételét, és különösen az őszi vető- és mélyszántásnak a gépállomással való elvégeztetését. A gépi használatra társult egyéni gazdák a szerződésben egyelőre egy hétre veszik igénybe a gépállomás két vontatóját, de már a gazdagyűlésen szó volt róla, hogy a gépek megérkezése után újabb 10—20 gazda csatlakozik hozzájuk. A vasárnapi gazdagyűlésen az új társulással kapcsolatos hangulatot az jellemezte, hogy ugyan valóban adni lehet-e a kommunisták szavára. Az ország első gépi használatra szövetkezett egyéni gazdái a gépállomással kötött szerződésben kimondják, hogy a gépállomástól kapott gépek folyamatos munkájáról gondoskodnak. Műszaki kiesés, vagy rossz idő esetén, amikor a gépek nem dolgoznak, nem fizetnek a gépekért. AZ ÚJ SZÖVETKEZETI FORMA előnyei, hogy a gépi használatra társult gazdák időben megkapják a gépeket a gépállomástól, s ők maguk rendelkeznek a gépek irányítása felett. Ezzel a munka gyors és időben való elvégzését biztosítják saját maguk számára. A gépi használatra társult gazdáknál az általuk igényelt traktorosok dolgoznak állandóan, s így a munkák minőségi elvégzésére is erkölcsi biztosítékot ad a gépállomás. Szerződésileg a gépállomás nem egyes egyéni gazdákkal, hanem a gépi használatra társult gazdák csoportjával áll szemben. Természetes, a gépeket sem egyénileg igényelik a gépállomástól, hanem az egyéni gazdák maguk által megbízott, vagy megválasztott vezetőkön keresztül. A gépállomás által végzett munkák díját a gépi használatra társult gazdák az egyes munkák elvégzése után a saját megbízottjuk által fizetik be a gépállomáshoz. Hétfőn reggel 7 óra tájban a dunaszentgyörgyi gépállomás első vontatója megérkezett Paksra. Girscht Ádám 19 holdas egyéni gazda és társai igen barátságosan fogadták a gépállomás igazgatóját és a vontató vezetőjét. A gépi használatra szövetkezett gazdák egymásnak összesegítve azonnal megkezdték a betakarodást. EGY ÓRÁVAL KÉSŐBB a gépállomások Tolna megyei igazgatóságától távbeszélőn kaptak üzenetet a bölcskei gépállomás vezetői, hogy a dunaszentgyörgyiek kisegítése miatt még aznap este jelentkezzen egy vontató a gépi használatra szövetkezett paksi egyéni gazdáknál. Hétfőn délután a paksi egyéni gazdáknak már egy újabb csoportja csatlakozott a gépi használatra szövetkezett gazdatársaikhoz. A paksi gazdák kezdeményezése arról tanúskodik, hogy Gerő elvtárs beszéde önbizalmat és bátorságot adott az egyéni gazdáknak. A paksiak példáját azóta követték a bölcskeiek és madocsaiak is. S a Párt Központi Vezetőségének hétfő reggel közzétett határozatában is megerősíti a párt az egyéni gazdaságok segítségére irányuló politikáját. „Hatékonyan kell támogatni a földművesszövetkezeti mozgalmat és ennek keretében az egyszerű géphasználati, gyümölcs, zöldség, méhész, borjúnevelő stb . termelési társulásokat, szakcsoportokat... legyenek ezek az egyénileg dolgozó parasztok számára az együttműködés, a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök megismerésének iskolái...“ — mondja a Központi Vezetőség 1956. július 18—21-i ülésének határozata. Nagy Ferenc 1 v r « y