Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-09 / 187. szám
2. Nasszer nem sértett meg semmiféle nemzetközi szerződést A szuezi kérdés újabb sajtóvisszhangja London (MTI). Az angol sajtó a szuezi ügyben Londonban tartandó nemzetközi értekezlet meghívóinak sorsán tűnődik. A meghívott 24 nemzet közül eddig 11 közölte, hogy elfogadja a meghívást. A Manchester Guardian parlamenti tudósítója szerint Eden szerdai rádióbeszédében az eddig kapott igenlő válaszokat fogja kommentálni és valószínűleg igyekszik majd kimagyarázni Irak kormányának nyilatkozatát, amely szerint Irak támogatja Nasszer államosítási eljárását. A Times Delhi tudósítója kiemeli, hogy az elmúlt hat hónapban India és Egyiptom mind szorosabbra fűzte kapcsolatát a bagdadi egyezménnyel szemben tanúsított közös ellenállás során. A lap a továbbiakban hangsúlyozza, arról szó sem lehet, hogy India hozzájárulna a három nyugati hatalom bárminő lépéséhez, amely kifejezetten elítélné Egyiptom eljárását, vagy igyekezne ráerőszakolni a nyugat által választott megoldást. A Daily Telegraph washingtoni tudósítója szerint az Egyesült Államokban általános a meggyőződés, hogy az ország ellenez bárminő eljárást, amely Amerikát katonai intézkedésekbe keverné. A három hatalom katonai eljárását csupán McCarthy szenátor támogatja. A tudósító hozzáteszi, hogy a Washington News és a Scripps Howard-csoport többi lapja vezércikkeiben bírálja a nyugati hatalmak között dúló ellentéteket s hangoztatja, az értekezlet, ha ugyan egyáltalán megtartják, még kibővítheti a szakadékot. A háború óta nem volt egységes politikájuk a nyugati hatalmaknak a Közép-Keleten, ami teljesen lehetetlen helyzetbe hozza a nyugatot. Ha engednek Nasszernek, ezzel megnyitják a zsilipeket hasonló eljárások özöne előtt az olajengedmények, a csővezetékek és más víziutak ügyében, ha pedig ellenállnak Nasszernek, háborút kockáztatnak meg, sőt ha nem is lesz háború, de a világ többi része azt fogja tartani, hogy visszatértek a XIX. századbeli imperializmushoz — mondja a Washington News és több más lap. Tizenkét munkáspárti képviselő Brockway és Silverman vezetésével nyilatkozatot szövegezett meg, amely bírálja a kormány szuezi politikáját. A Daily Mirror politikai tudósítója szerint e nyilatkozat azért fontos, mert sok munkáspárti képviselő aggodalmát tükrözi. Jay, volt munkáspárti pénzügyminiszter és Healey, a munkáspárt nemzetközi osztályának volt főtitkára a Timesben közölt hosszú, nyílt levélben kiemeli, hogy Nasszer nem sértett meg semmiféle nemzetközi szerződést — mint a Times kairói tudósítója is elismeri — a csatornavállalat államosításából nem következik, hogy Nasszer bezárná, vagy bezárással fenyegetné a csatornát. A Manchester Guardian vezércikke utal India közvetítésének lehetőségére, hangoztatva másrészt, hogy India kétségkívül rendíthetetlenül ellenezni fog minden Egyiptom elleni basáskodást, fenyegetőzést vagy azt a kísérletet, hogy erőszakkal rákényszerítsék a nyugat akaratát. A Daily Herald vezércikkében a többi között a következőket írja: Ha Nasszer nem cselekszik meggondolatlanul — és a jelek azt mutatják, hogy óvatos —, akkor a nyugat végzetes hatású jogtalanságot követne el, ha hallgatna a mi hisztérikus, kardcsörtető sovinisztáinkra, akik akciót sürgetnek esetleges további szó nélkül. Az Al Álam című marokkói lap, az Isetiklal párt legutóbbi cikkében hangsúlyozza, hogy a Szuezi csatorna államosítása Egyiptom belső ügye. „Egyiptom — írja a lap — nagy árat fizetett ezért a csatornáért, fiaik áldozták érte életüket, munkájukat és javaikat.“ A lap rámutat arra, hogy „a nyugati országoknak tiszteletben kell tartaniok Egyiptom érdekeit.“ Nehru India részvételéről a londoni értekezleten Új-Delhi (MTI). Nehru miniszterelnök szerdán délelőtt nyilatkozott Indiának arról a döntéséről hogy részt vesz a Szuezi-csatorna ügyében összehívott londoni értekezleten. Az indiai miniszterelnök mindenekelőtt azt hangsúlyozta,hogy a legfontosabb „nyugodt és jó légkört teremteni, hogy elkerülhessék az előre nem látható következményeket”. Nehru a továbbiakban azt mondotta, India azzal a feltétellel fogadja el a meghívást, hogy „részvétele nem árt Egyiptom elvitathatatlan szuverenitásának. A miniszterelnök végül elítélte a nyugati hatalmak katonai fenyegetéseit. A Legfőbb Ügyészség titkárságának tájékoztatója az ügyészi szervekhez benyújtott panaszokról és bejelentésekről A szocialista törvényesség megszilárdítása megköveteli az ügyészi szervekhez beérkező panaszok és bejelentések alapos és gyors elintézését. A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolójának elhangzása óta növekvő számban érkeznek panaszok az ügyészi szervekhez elsősorban a legfőbb ügyészhez. Sokan azonban a legfőbb ügyészt olyan kérelemmel keresik fel, amelynek kivizsgálása és elintézése a járási vagy megyei ügyészség feladata ezért az ilyen panaszokat a területileg illetékes szervekhez továbbítják. Ez az eljárás hosszadalmasabb, mintha a panaszos kérelmét közvetlenül a kifogásolt határozatot hozó szerv székhelye, illetve saját lakóhelye szerint illetékes ügyészségnél adta volna be. Az ügyészi szervezet jogkörét törvény határozza meg s eszerint alsóbb szervei, a járási és a megyei ügyészségek a járási, illetve megyei szintű államigazgatási és egyéb szervek törvénysértő határozataival szemben ugyanabban a jogkörben járnak el mint a Legfőbb Ügyészség, amely egyébként az országos irányítás és az országos szervek (minisztériumok stb.) törvényességi felügyeletét látja el. Tehát a községi és a járási szerveknél — ha erre megfelelő alap van — az ügyészi óvást vagy javaslatot a járási, a megyei hatáskörű szerveknél pedig a megyei ügyész adja be, így meggyorsul a benyújtott panaszok orvoslása. A Legfőbb Ügyészséghez tehát akkor kell panasszal fordulni, ha a sérelmezett határozatot vagy rendelkezést minisztérium vagy egyéb országos szerv hozta, valamint ha az ügyben a megyei ügyészség foglalt állást, de döntésével a panaszos nem ért egyet. Mivel a megyei ügyészség felügyel a járási ügyészségek munkájára, a járási ügyészség kifogásolt, döntésével szemben a megyei ügyészséghez kell fordulni, mert közvetlen revíziót elsősorban a megyei ügyész, gyakorol. A Legfőbb Ügyészség titkársága felhívja a figyelmet arra is, hogy a törvénysértő határozatok ellen törvényeink rendszerint fellebbezési jogot is biztosítanak. Ez esetben a hozott határozat még nem jogerős és a felettes igazgatási szerv vagy a törvényben meghatározott egyéb szerv (például munkaügyi kérdésekben a területi egyeztető bizottság) dönt végérvényesen. Ezenkívül az 1954. évi I. törvény minden állampolgárnak általánosságban is biztosítja a felettes szervhez a panaszjogot. TOLNAI NAPLÓ A Délafrikai Unió a Szuezi csatorna államosításáról Louw délafrikai külügyminiszter, mint az AFP írja, kedden este tárgyalt Szeif Ahmed Hamdival, Egyiptom délafrikai követével. A megbeszélés után kiadott közlemény szerint a Délafrikai Unió a Szuezi csatornatársaság államosítását „Egyiptom belügyének tekinti,“ Az Egyesült Államok leállított több Egyiptomba irányított szállítmányt Az AFP jelenti, hogy az Egyesült Államok elhatározta, több Egyiptomba irányuló szállítmány — mozdonyok, nehézipari gépek stb. leállítását míg ,,a szuezi helyzet nem rendeződik”. Ezeket a szállítmányokat az Egyiptomnak nyújtott külföldi segély keretében küldenék. A szállítmányok leállítását azzal indokolják: az amerikai kormány nem akarja, hogy az ilyen szállítmányok elküldését „úgy magyarázzák”, mintha az Egyesült Államok a szuezi ügyben támogatná az egyiptomi kormányt. Jugoszláviába utazik a Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttsége Varsó (Tanjug). Franiszek Mazur, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára a Varsóban tartózkodó jugoszláv újságíróknak kijelentette, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttsége ,az ő vezetésével, augusztus 25-én Jugoszláviába látogat. A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának kiáltványa Párizs (Tanjug). Az emigrációban lévő Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága felhívást intézett az összes spanyolországi és külföldi spanyol politikai szervezetekhez, hogy működjenek együtt és a nemzeti megbékélés útján, erőszak alkalmazása nélkül hajtsák végre Spanyolország demokratizálását. A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatában rámutat arra hogy az államok közötti egymás mellett élés és együttműködés mai nemzetközi légköre megkönnyítette a békés politikai változások lehetőségét Spanyolországban és felhívja az összes politikai erőket, baloldaliakat és jobboldaliakat egyaránt, hogy közösen nyissák meg az ország demokratizálásának útját, mégpedig polgárháború nélkül. A Spanyol Kommunista Párt hajlandó támogatni minden kormányt, amely megteszi az első lépéseket a spanyol nép életfeltételeinek megjavítása, a béke és a függetlenség megőrzése, valamint a demokratikus szabadságok helyreállítása érdekében. Élénk diplomáciai tevékenység Kairóban Az angol rádió tudósítója szerint az egyiptomi fővárosban élénk diplomáciai tevékenység folyik. Nasszer elnök kedden újból fogadta a Szovjetunió nagykövetét. Az egyiptomi külügyminiszter pedig azoknak az országoknak a követeivel tanácskozott, amelyeket meghívtak a londoni értekezletre. 1956 AUGUSZTUS 9. KOMMENTÁR A világ érdeklődésének középpontjában változatlanul a szuezi kérdés áll. Az arab világ vitathatatlan és egyöntetű rokonszenvvel kíséri Nasszer lépését, míg a Nyugat a legkülönbözőbb fenyegetéseket helyezte kilátásba. Az augusztus 16-ra összehívott londoni értekezletre eddig a meghívott 24 ország közül 11 jelentette be részvételét, közöttük India is. A Nyugat álláspontja nem egységes a szuezi kérdésben, s erősen vitás, hogy az értekezlet milyen eredménnyel zárul még akkor is, ha szavazattöbbséggel elfogadják azt a francia—angol álláspontot, amit — Hasszuának, az Arab Liga főtitkárának kijelentése szerint — már előre megfogalmaztak. „A londoni értekezlet az agresszió és nem a béke értekezlete“ lesz, állapítja meg a Middle East News kommentárja s nem kétséges, hogy az eddig elhangzott agresszív nyugati kijelentések alapján ezzel az értekezlettel a szuezi csatorna államosításával kapcsolatban előállott helyzetet megoldani nem lehet, mert a londoni értekezlet legfeljebb néhány ország álláspontját tükrözi s hiányozni fognak róla éppen azok az arab hatalmak, melyek közvetlenül érdekeltek lennének ennek a kérdésnek megvitatásában. A szuezi kérdést, mely a nemzetközi életnek ezekben a napokban legtöbbet vitatott kérdése, az ENSZ elé kellett volna vinni, mert egyedül a világszervezet az a fórum, amely ebben dönthet. A londoni értekezlet összehívása azt mutatja, hogy Anglia és Franciaország az ENSZ megkerülésével egy új ENSZ-t akar létrehozni, sőt az eddig elhangzott kijelentésekből arra is lehet következtetni, hogy erőszakhoz is kész folyamodni. A szuezi kérdéssel kapcsolatban támadt művihar természetesen nem befolyásolhatja Egyiptom álláspontját. S bármi legyen is a londoni értekezlet eredménye, nem lehet kétséges, hogy Egyiptomnak joga van ahhoz, ami sajátja. Az amerikai hatóságok akadályozzák a szovjet—amerikai diákcserét Moszkva (TASZSZ). A chicagói egyetem diákvezetősége 1955 novemberében levelet intézett a Szovjetunió washingtoni nagykövetségéhez, melyben indítványozta, hogy indítsanak diákcserét a Szovjetunió egyik egyetemével. A moszkvai Lomonoszov-egyetem elfogadta a chicagói egyetem javaslatát. Augusztus 2-án azonban az Egyesült Államok külügyminisztériuma közölte a washingtoni szovjet nagykövetséggel hogy az Egyesült Államokba érkező szovjet diákoknak ujjlenyomatot kell adniok s a moszkvai és chicagói egyetemek között tervbe vett diákcserét el kell halasztani egy évvel. * I Értékes munkásmozgalmi dokumentumokat kaptunk vissza a Román Népköztársaságból A Román Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Történelmi Intézet nagymennyiségű értékes munkásmozgalmi vonatkozású dokumentumanyagot juttatott el a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Párttörténeti Intézetéhez. A román testvérpárt által ajándékozott, mintegy kétszázezer lap terjedelmű anyag a magyar munkásmozgalom történetének rendkívül fontos dokumentumait tartalmazza az 1870-es évektől 1919- ig terjedő időszakban. E dokumentumokat, mint az akkori belügyminisztériumi és a budapesti rendőrfőkapitányság iratanyagát a Tanácsköztársaság leverése után a román burzsoácsapatok kivonulásuk alkalmával magukkal vitték. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének kérésére a román testvérpárt az anyagot készséggel rendelkezésünkre bocsátotta. A hivatalos átadásra szerdán délután került sor a Párttörténeti Intézetben. Ion Popescu, a Román Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Andics Erzsébet, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tudományos osztályának vezetője, valamint Sebes István külügyminiszterhelyettes, jelenlétében adta át a román testvérpárt ajándékát, amelyet pártunk Központi Vezetősége nevében Andics Erzsébet meleg szavakkal köszönt meg. ír Egyre több szó esik a bölcskei Vörös Október Termelőszövetkezetben arról, hogy kevés a pénz, nincs előleg és hogy miért csak a cséplés oldja meg a tsz tagok anyagi gondjait. A kérdések derekát tehát az képezi, miért nem osztanak rendszeresen előleget a Vörös Októberben. Tóth Gyula, a bölcskei Vörös Október Termelőszövetkezet kovácsa beszélte nekem: — jó, jó a szövetkezet, de a gyerek odahaza nem elégszik meg azzal, hogy én szövetkezeti tag vagyok. Neki ruha is kell, s a kenyéren kívül hús is, zsír is, meg cukor is. Múlt év őszén léptem be a tsz-be, de azóta csak egyszer, most egy hónapja, június 22-én kaptam pénzt. A tavasszal, ha azt akartam, hogy a legszükségesebbekre legyen pénz, akkor a szövetkezeti munka után esténként eljártam másoknak dolgozni. De Tóth Gyula esete nem egyedülálló ebben a tsz-ben. Bán József borsót szedni ment az egyik gazdához. A könyvelőnek Venyig Mátyásnak, a szavai szerint, a tagság 30 százaléka azért tartja távol magát a szövetkezeti munkától, mert évközben nem kap előleget (pénzt) nem találja meg saját anyagi érdekeinek kötelékét, amely a szövetkezethez húzná. De hol van hát a hiba? A Vörös Októbernek minden adottsága megvolt és megvan ahhoz, hogy jól gazdálkodjék, hogy a tagjainak a könnyebb és jobb életet egyenletesen napról napra biztosíthassa. Van például egy tekintélyes kertészetük. Ebből legalább 20 —25 000 forintot tudtak volna árulni, ha a Itavasszal elfogadják a Paksi Konzervgyár szerződési ajánlatát zöldbab termelésére. A tsz vezetői azonban ezt elutasították, azt hitték, a véletlenre bízott piacozás nagyobb hasznot hoz, Így aztán, ahelyett, hogy jól jövedelmezett volna a kertészet, éppen, hogy csak rá nem fizetnek. Most már maguk is látják, hogy ha a kertészetre szerződést kötöttek volna, ha előre gondoskodtak volna a zöldségfélék tervszerű elhelyezéséről, legalább egy előlegosztás pénzfedezetét biztosította volna a kertészet. A legnagyobb mulasztást azonban az állattartás területén követték el a bölcskeiek. Sajnos, még most sem okultak a hibákból. A múlt évi zárszámadástól kezdve november óta egy fillért sem árultak pld. sertésekből, míg más termelőszövetkezetek éppen a sertéshizlalásból biztosítják maguknak a legtöbb pénzbevételt. A jelen pillanatban is egyetlen süldője sincs a tsz-nek, tehát még csak kísérlet sem történt arra, hogy mondjuk az ősszel a zárszámadás táján néhány hízó szabad piaci értékesítése révén, nagyobb pénzalapot teremtsenek. Pedig a lehetőség most is megvolna rá, s minden lehetőségük megvolt rá, akár az elmúlt télen, akár a tavasszal is. A legfontosabb feltétel, az elsőrendű eleség mázsaszámra állt a padláson. Nem kevesebb, mint 38 mázsa tavalyi árpa és zab, s több mint 50 mázsa kukorica van a tsz raktáraiban. Ezzel 30 sertés is meghízott volna. Csupán 28—25 süldőt kellett volna szabad Bölcskei 4