Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-09 / 187. szám

2. Nasszer nem sértett meg semmiféle nemzetközi szerződést A szuezi kérdés újabb sajtóvisszhangja London (MTI). Az angol saj­tó a szuezi ügyben Londonban tartandó nemzetközi értekezlet meghívóinak sorsán tűnődik. A meghívott 24 nemzet közül ed­dig 11 közölte, hogy elfogadja a meghívást. A Manchester Guardian parla­menti tudósítója szerint Eden szer­dai rádióbeszédében az eddig kapott igenlő válaszokat fogja kommentálni és valószínűleg igyekszik majd kimagyarázni Irak kormányának nyilatkoza­tát, amely szerint Irak támo­gatja Nasszer államosítási eljá­rását. A Times Delhi tudósítója ki­emeli, hogy az elmúlt hat hó­napban India és­­ Egyiptom mind szorosabbra fűzte kap­csolatát a bagdadi egyezmén­­­­nyel szemben tanúsított közös ellenállás során. A lap a továbbiakban hangsú­lyozza, arról szó sem lehet, hogy India hozzájárulna a három nyugati hatalom bár­minő lépéséhez, amely kifeje­zetten elítélné Egyiptom eljá­rását, vagy igyekezne ráerősza­kolni a nyugat által választott megoldást. A Daily Telegraph washing­toni tudósítója szerint az Egye­sült Államokban általános a meggyőződés, hogy az ország ellenez bárminő el­járást, amely Amerikát ka­tonai intézkedésekbe kever­né. A három hatalom katonai eljá­rását csupán McCarthy szená­tor támogatja. A tudósító hoz­záteszi, hogy a Washington News és a Scripps Howard-cso­port többi lapja vezércikkeiben bírálja a nyugati hatalmak között dúló ellentéteket s han­goztatja, az értekezlet, ha ugyan egyáltalán megtartják, még kibővítheti a szakadékot. A háború óta nem volt egy­séges politikájuk a nyugati hatalmaknak a Közép-Kele­ten, ami teljesen lehetetlen helyzet­be hozza a nyugatot. Ha en­gednek Nasszernek, ezzel meg­nyitják a zsilipeket hasonló el­járások özöne előtt az olajen­gedmények, a csővezetékek és más víziutak ügyében, ha pe­dig ellenállnak Nasszernek, háborút kockáztatnak meg, sőt ha nem is lesz háború, de a vi­lág többi része azt fogja tarta­ni, hogy visszatértek a XIX. századbeli imperializmushoz — mondja a Washington News és több más lap. Tizenkét munkáspárti képvi­selő Brockway és Silverman vezetésével nyilatkozatot szö­vegezett meg, amely bírálja a kormány szuezi politikáját. A Daily Mirror politikai tu­dósítója szerint e nyilatkozat azért fontos, mert sok munkás­párti képviselő aggodalmát tük­rözi. Jay, volt munkáspárti pénz­ügyminiszter és Healey, a munkáspárt nemzetközi osztá­lyának volt főtitkára a Times­­ben közölt hosszú, nyílt levél­ben kiemeli, hogy Nasszer nem sértett meg sem­miféle nemzetközi szerződést — mint a Times kairói tudósí­tója is elismeri — a csatorna­vállalat államosításából nem következik, hogy Nasszer be­zárná, vagy bezárással fenye­getné a csatornát. A Manchester Guardian ve­zércikke utal India közvetíté­sének lehetőségére, hangoztat­va másrészt, hogy India két­ségkívül rendíthetetlenül elle­nezni fog minden Egyiptom el­leni basáskodást, fenyegetőzést vagy azt a kísérletet, hogy erő­szakkal rákényszerítsék a nyu­gat akaratát. A Daily Herald vezércikké­ben a többi között a következő­ket írja:­­ Ha Nasszer nem cselekszik meggondolatlanul — és a jelek azt mutatják, hogy óvatos —, akkor a nyugat végzetes ha­tású jogtalanságot követne el, ha hallgatna a mi hisztérikus, kardcsörtető sovinisztáinkra, akik akciót sürgetnek esetle­ges további szó nélkül. Az Al Álam című marokkói lap, az Isetiklal párt legutóbbi cikkében hangsúlyozza, hogy a Szuezi csatorna államosí­tása Egyiptom belső ügye. „Egyiptom — írja a lap — nagy árat fizetett ezért a csa­tornáért, fiaik áldozták érte életüket, munkájukat és javai­kat.“ A lap rámutat arra, hogy „a nyugati országoknak tisztelet­ben kell tartaniok Egyiptom érdekeit.“ Nehru India részvételéről a londoni értekezleten Új-Delhi (MTI). Nehru mi­­niszterelnök szerdán délelőtt nyilatkozott Indiának arról a döntéséről hogy részt vesz a Szuezi-csatorna ügyében össze­hívott londoni értekezleten. Az indiai miniszterelnök mindenekelőtt azt hangsúlyoz­ta,hogy a legfontosabb „nyugodt és jó légkört teremteni, hogy elkerülhessék az előre nem lát­ható következményeket”. Nehru a továbbiakban azt mondotta, India azzal a felté­tellel fogadja el a meghívást, hogy „részvétele nem árt Egyip­tom elvitathatatlan szuvereni­tásának. A miniszterelnök végül el­­ítélte a nyugati hatalmak ka­tonai fenyegetéseit. A Legfőbb Ügyészség titkárságának tájékoztatója az ügyészi szervekhez benyújtott panaszokról és bejelentésekről A szocialista törvényesség megszilárdítása megköveteli az ügyészi szervekhez beérkező pa­­naszok és bejelentések alapos és gyors elintézését. A legfőbb ügyész országgyűlési beszámo­lójának elhangzása óta növekvő számban érkeznek panaszok az ügyészi szervekhez elsősorban a legfőbb ügyészhez.­­ Sokan azonban a legfőbb ügyészt olyan kérelemmel keresik fel, amelynek kivizsgálása és elin­tézése a járási vagy megyei ügyészség feladata ezért az ilyen panaszokat a területileg illeté­kes szervekhez továbbítják. Ez az eljárás hosszadalmasabb,­­ mintha a panaszos kérelmét közvetlenül a kifogásolt határo­zatot hozó szerv székhelye, il­letve saját lakóhelye szerint ille­tékes ügyészségnél adta vol­na be. Az ügyészi szervezet jogkörét törvény határozza meg s esze­rint alsóbb szervei, a járási és a megyei ügyészségek a járási, illetve megyei szintű államigaz­gatási és egyéb szervek törvény­sértő határozataival szemben ugyanabban a jogkörben járnak el mint a Legfőbb Ügyészség, amely egyébként az országos irányítás és az országos szervek (minisztériumok stb.) törvé­nyességi felügyeletét látja el. Tehát a községi és a járási szer­veknél — ha erre megfelelő alap van — az ügyészi óvást vagy javaslatot a járási, a me­gyei hatáskörű szerveknél pe­dig a megyei ügyész adja be, így meggyorsul a benyújtott panaszok orvoslása. A Legfőbb Ügyészséghez te­hát akkor kell panasszal fordul­ni, ha a sérelmezett határozatot vagy rendelkezést minisztérium vagy egyéb országos szerv hoz­­ta, valamint ha az ügyben a megyei ügyészség foglalt állást, de döntésével a panaszos nem ért egyet. Mivel a megyei ügyészség felügyel a járási ügyészségek munkájára, a járá­si ügyészség kifogásolt, döntésé­vel szemben a megyei ügyész­séghez kell fordulni, mert köz­vetlen revíziót elsősorban a megyei ügyész, gyakorol. A Legfőbb Ügyészség titkár­sága felhívja a figyelmet arra is, hogy a törvénysértő határo­zatok ellen törvényeink rend­szerint fellebbezési jogot is biz­­tosítanak. Ez esetben a hozott határozat még nem jogerős és a felettes igazgatási szerv vagy a törvényben meghatározott egyéb szerv (például munka­ügyi kérdésekben a területi egyeztető bizottság) dönt vég­érvényesen. Ezenkívül az 1954. évi I. törvény minden állam­polgárnak általánosságban is biztosítja a felettes szervhez a panaszjogot. TOLNAI NAPLÓ A Délafrikai Unió a Szuezi csatorna államosításáról Louw délafrikai külügymi­niszter, mint az AFP írja, ked­den este tárgyalt Szeif Ahmed Hamdival, Egyiptom délafrikai követével. A megbeszélés után kiadott közlemény szerint a Délafrikai Unió a Szuezi csa­torna­társaság államosítását „Egyiptom belügyének tekin­ti,“ Az Egyesült Államok leállított több Egyiptomba irányított szállítmányt Az AFP jelenti, hogy az Egye­sült Államok elhatározta, több Egyiptomba irányuló szállít­­mány — mozdonyok, nehézipari gépek stb. leállítását míg ,,a szuezi helyzet nem rendeződik”. Ezeket a szállítmányokat az Egyiptomnak nyújtott külföldi segély keretében küldenék. A szállítmányok leállítását azzal indokolják: az amerikai kor­mány nem akarja, hogy az ilyen szállítmányok elküldését „úgy magyarázzák”, mintha az Egyesült Államok a szuezi ügy­­ben támogatná az egyiptomi kormányt. Jugoszláviába utazik a Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttsége Varsó (Tanjug). Franiszek Mazur, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának titkára a Varsóban tar­tózkodó jugoszláv újságíróknak kijelentette, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt küldött­sége ,az ő vezetésével, augusz­­tus 25-én Jugoszláviába látogat. A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának kiáltványa Párizs (Tanjug). Az emigrá­cióban lévő Spanyol Kommu­­nista Párt Központi Bizottsága felhívást intézett az összes spa­nyolországi és külföldi spanyol politikai szervezetekhez, hogy működjenek együtt és a nem­zeti megbékélés útján, erőszak alkalmazása nélkül hajtsák végre Spanyolország demokra­tizálását. A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkoza­tában rámutat arra hogy az ál­lamok közötti egymás mellett élés és együttműködés mai nem­zetközi légköre megkönnyítette a békés politikai változások le­hetőségét Spanyolországban és felhívja az összes politikai erő­ket, baloldaliakat és jobbolda­liakat egyaránt, hogy közösen nyissák meg az ország demo­kratizálásának útját, mégpedig polgárháború nélkül. A Spanyol Kommunista Párt hajlandó támogatni minden kor­mányt, amely megteszi az első lépéseket a spanyol nép életfel­tételeinek megjavítása, a béke és a függetlenség megőrzése, valamint a demokratikus sza­badságok helyreállítása érdeké­­ben. Élénk diplomáciai tevékenység Kairóban Az angol rádió tudósítója sze­­rint az egyiptomi fővárosban élénk diplomáciai tevékenység folyik. Nasszer elnök kedden újból fogadta a Szovjetunió nagykövetét. Az egyiptomi kül­ügyminiszter pedig azoknak az országoknak a követeivel ta­nácskozott, amelyeket meghív­tak a londoni értekezletre. 1956 AUGUSZTUS 9. KOMMENTÁR A világ érdeklődésének kö­zéppontjában változatlanul a szuezi kérdés áll. Az arab vi­lág vitathatatlan és egyönte­tű rokonszenvvel kíséri Nas­­­szer lépését, míg a Nyugat a legkülönbözőbb fenyegetése­ket helyezte kilátásba. Az augusztus 16-ra összehívott londoni értekezletre eddig a meghívott 24 ország közül 11 jelentette be részvételét, kö­zöttük India is. A Nyugat álláspontja nem egységes a szuezi kérdésben, s erősen vitás, hogy az érte­kezlet milyen eredménnyel zárul még akkor is, ha szava­zattöbbséggel elfogadják azt a francia—angol álláspontot, amit — Hasszu­ának, az Arab Liga főtitkárának ki­jelentése szerint — már előre megfogalmaztak. „A londoni értekezlet az agresszió és nem a béke értekezlete“ lesz, álla­pítja meg a Middle East News kommentárja s nem kétséges, hogy az eddig el­hangzott agresszív nyugati kijelentések alapján ezzel az értekezlettel a szuezi csatorna államosításával kapcsolatban előállott helyzetet megoldani nem lehet, mert a londoni ér­tekezlet legfeljebb néhány or­szág álláspontját tükrözi s hiányozni fognak róla ép­­­p­en azok az arab hatal­mak, melyek közvetlenül érdekeltek lennének ennek a kérdésnek megvitatásában. A szuezi kérdést, mely a nemzetközi életnek ezekben a napokban legtöbbet vitatott kérdése, az ENSZ elé kellett volna vinni, mert egyedül a világszervezet az a fórum, amely ebben dönthet. A lon­doni értekezlet összehívása azt mutatja, hogy Anglia és Franciaország az ENSZ meg­kerülésével egy új ENSZ-t akar létrehozni, sőt az ed­dig elhangzott kijelentések­ből arra is lehet következtet­ni, hogy erőszakhoz is kész folyamodni. A szuezi kérdéssel kapcso­latban támadt mű­vihar ter­mészetesen nem befolyásol­hatja Egyiptom álláspont­ját. S bármi legyen is a lon­doni értekezlet eredménye, nem lehet kétséges, hogy Egyiptomnak joga van ahhoz, ami sajátja. Az amerikai hatóságok akadályozzák a szovjet—amerikai diákcserét Moszkva (TASZSZ). A chi­cagói egyetem diákvezetősége 1955 novemberében levelet in­tézett a Szovjetunió washing­toni nagykövetségéhez, mely­­ben indítványozta, hogy indít­sanak diákcserét a Szovjetunió egyik egyetemével. A moszkvai Lomonoszov-egyetem elfogadta a chicagói egyetem javaslatát. Augusztus 2-án azonban az Egyesült Államok külügymi­­nisztériuma közölte a washing­toni szovjet nagykövetséggel hogy az Egyesült Államokba érkező szovjet diákoknak ujj­lenyomatot kell adniok s a moszkvai és chicagói egyete­mek között tervbe vett diákcse­rét el kell halasztani egy évvel. * I Értékes munkásmozgalmi dokumentumokat kaptunk vissza a Román Népköztársaságból A Román Munkáspárt Köz­­ponti Bizottsága mellett mű­ködő Történelmi Intézet nagy­­mennyiségű értékes munkás­­mozgalmi vonatkozású doku­mentumanyagot juttatott el a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének Párttörté­neti Intézetéhez. A román test­vérpárt által ajándékozott, mint­egy kétszázezer lap terjedelmű anyag a magyar munkásmozga­lom történetének rendkívül fontos dokumentumait tartal­mazza az 1870-es évektől 1919- ig terjedő időszakban. E doku­mentumokat, mint az akkori belügyminisztériumi és a buda­pesti rendőrfőkapitányság irat­anyagát a Tanácsköztársaság leverése után a román burzsoá­­csapatok kivonulásuk alkalmá­val magukkal vitték. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének kérésére a román testvérpárt az anyagot készség­gel rendelkezésünkre bocsá­totta. A hivatalos átadásra szerdán délután került sor a Pártt­ör­­téneti Intézetben. Ion Popescu, a Román Népköztársaság buda­­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete Andics Er­zsébet, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tu­dományos osztályának vezető­je, valamint Sebes István kül­ügyminiszterhelyettes, jelenlé­tében adta át a román testvér­párt ajándékát, amelyet pár­tunk Központi Vezetősége ne­vében Andics Erzsébet meleg szavakkal köszönt meg. ír Egyre több szó esik a bölcs­­kei Vörös Október Termelőszö­vetkezetben arról, hogy kevés a pénz, nincs előleg és hogy miért csak a cséplés oldja meg a tsz tagok anyagi gondjait. A kérdések derekát tehát az ké­pezi, miért nem osztanak rend­szeresen előleget a Vörös Ok­tóberben. Tóth Gyula, a bölcskei Vörös Október Termelőszövetkezet kovácsa beszélte nekem: — jó, jó a szövetkezet, de a gyerek odahaza nem elégszik meg az­zal, hogy én szövetkezeti tag vagyok. Neki ruha is kell, s a kenyéren kívül hús is, zsír is, meg cukor is. Múlt év őszén léptem be a tsz-be, de azóta csak egyszer, most egy hónap­ja, június 22-én kaptam pénzt. A tavasszal, ha azt akartam, hogy a legszükségesebbekre le­gyen pénz, akkor a szövetke­zeti munka után esténként el­jártam másoknak dolgozni. De Tóth Gyula esete nem egyedülálló ebben a tsz-ben. Bán József borsót szedni ment az egyik gazdához. A könyvelő­nek Venyig Mátyásnak, a sza­vai szerint, a tagság 30 száza­léka azért tartja távol magát a szövetkezeti munkától, mert évközben nem kap előleget (pénzt) nem találja meg saját anyagi érdekeinek kötelékét, amely a szövetkezethez húzná. De hol van hát a hiba? A Vörös Októbernek minden adottsága megvolt és megvan ahhoz, hogy jól gazdálkod­jék, hogy a tagjainak a kön­­nyebb és jobb életet egyen­letesen napról napra bizto­síthassa. Van például egy tekintélyes kertészetük. Ebből legalább 20 —25 000 forintot tudtak volna árulni, ha­­ a Itavasszal elfo­gadják a Paksi Konzervgyár szerződési ajánlatát zöldbab termelésére. A tsz vezetői azon­ban ezt elutasították, azt hit­ték, a véletlenre bízott piaco­zás nagyobb hasznot hoz, Így aztán, ahelyett, hogy jól jöve­delmezett volna a kertészet, éppen, hogy csak rá nem fi­zetnek. Most már maguk is lát­ják, hogy ha a kertészetre szerződést kötöttek volna, ha előre gon­doskodtak volna a zöldségfé­lék tervszerű elhelyezéséről, legalább egy előleg­osztás pénzfedezetét biztosította volna a kertészet. A legnagyobb mulasztást azonban az állattartás terüle­tén követték el a bölcskeiek. Sajnos, még most sem okultak a hibákból. A múlt évi zárszám­adástól kezdve november óta egy fillért sem árultak pld. sertésekből, míg más termelő­­szövetkezetek épp­en a sertés­hizlalásból biztosítják maguk­nak a legtöbb pénzbevételt. A jelen pillanatban is egyet­len süldője sincs a tsz-nek, te­hát még csak kísérlet sem történt arra, hogy mondjuk az ősszel a zárszámadás táján né­hány hízó szabad piaci értékesí­tése révén, nagyobb pénzalapot teremtsenek. Pedig a lehetőség most is meg­volna rá, s min­den lehetőségük meg­volt rá, akár az elmúlt télen, akár a tavasszal is. A legfontosabb feltétel, az elsőren­dű eleség mázsaszámra állt a padláson. Nem kevesebb, mint 38 mázsa tavalyi árpa és zab, s több mint 50 mázsa kukorica van a tsz raktárai­ban. Ezzel 30 sertés is meg­hízott volna. Csupán 28—25 süldőt kellett volna szabad Bölcskei 4

Next