Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-29 / 230. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) 1. Az üzemi bizottságok vonják be a dolgozókat a folyamatos munkaszervezés problémáinak megoldásába. Kérjék ki tanácsaikat, javaslataikat, hiszen a dolgozók közvetlen anyagi érdekeinek védelmét szolgálja az egyenletes termelés megvalósítása. 2. A szakszervezetek központi vezetőségei megfelelő szakemberek bevonásával foglalkozzanak a szakma munkaszervezési kérdéseivel. Rendezzenek tanfolyamokat, vitákat, tapasztalatcseréket, stb. Foglalkozzanak ezen belül az üzemi adminisztráció egyszerűsítésével. 3. A SZOT elnöksége vizsgálja felül az 1009-es MTA SZOT határozatot és igyekezzék olyan irányelveket kidolgozni, amelyek jobban segítik a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek kibontakozását. Úgy kell átdolgozni a közös határozatot, hogy az ösztönözzön a minőségi, gazdaságossági célkitűzések elterjesztésére, a legmesszebbmenőkig figyelembe véve a helyi, üzemi sajátosságokat — végleg felszámolva azokat a formális, bürokratikus vonásokat, melyek versenymozgalmunkban megnyilvánultak. A SZOT IX. teljes ülésének határozata tartja hogy ezt a kérdést a bér és munkaügyi tanács minél előbb megvizsgálja és hathatós intézkedéseket hozzon. Az 1956—57. évre vonatkozó tervek nagy számban írják elő a csökkentett értékű lakások építését. Az ilyen típusú lakások építése csak átmeneti jelenségnek tekinthető, mivel ezek nem megfelelőek a leginkább rászoruló három- vagy többgyermekes, alacsony keresetű dolgozóknak, akik magánépítkezés vagy szövetkezet útján nem tudnak lakáshoz jutni. Ezért felkérjük a Minisztertanácsot, hogy legkésőbb 2—3 éven belül szüntesse meg ezeknek a lakásoknak az építését. A lakáshelyzet javítását szolgálja az irodahelyiségek felszabadítása, átalakítása lakásokká. Ezen a téren értünk el eredményeket ,azonban az irodák átadása lakások céljára nem folyik kellő ütemben. A SZOT véleménye szerint a Minisztertanácsnak sokkal határozottabban kell biztosítania az állami intézmények átszervezése során az irodák átadását. Sok jogos panasz hangzik el a dolgozók részéről a lakások elosztásával kapcsolatban is. A szakszervezetekre, üzemi bizottságokra vár az a fontos feladat, hogy tevékenyen részt vegyenek az üzemek részére épülő lakások társadalmi ellenőrzésének megszervezésében és a lakások elosztásában. A SZOT rendkívül fontos gazdasági és politikai kérdésnek tartja, hogy az ez évre tervezett több, mint 40.000 lakás (köztük 16.300 állami építésű) elkészüljön. A szakszervezetek elnökségei és a minisztériumok közösen vizsgálják meg a lakásépítés helyzetét és hozzanak megfelelő intézkedéseket a terv teljesítésére. Foglalkozzanak a szakszervezetek a helyi lakásépítési lehetőségek kihasználásával. A teljes ülés helyesnak tartja azoknak a vállalatoknak a kezdeményezéseit, amelyek önerőből (hulladékból, melléktermékből stb.) társadalmi munka felhasználásával igyekeznek dolgozóiknak lakásokat építeni. Szükségesnek tartja, hogy mind az illetékes minisztériumok mind az Építésügyi Minisztérium messzemenő támogatásban részesítse a vállalatok ilyen kezdeményezéseit. Erősítsük a szocialista munkafegyelmet és szüntessük meg a munkafegyelem lazaságának okait A SZOT teljes ülése nagy fontosságot tulajdonít a munkafegyelem megszilárdításának és ezen belül a munkaerővándorlás megszüntetésének. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a dolgozók egy része indokoltan akarja munkahelyét változtatni. Az esetek többségében lehetne azokon a panaszokon segíteni, amelyeket a munkások felvetnek. Sok gazdasági és szakszervezeti vezető nem veszi figyelembe a dolgozók jogos kívánságait, igényeit. Azzal a munkással, aki ott akarja hagyni munkahelyét, úgy bánnak, mint aki nem viseli szívén az üzem sorsát, akinek közömbösek a termelés érdekei. Vannak olyan munkások, akik ok nélkül, meggondolatlanul változtatják munkahelyüket. Ezeket nevelni, segíteni kell, hogy megszeressék üzemüket, az üzem gazdáinak érezzék magukat. A szakszervezeti funkcionáriusok nem keresik a gyakori munkaerővándorlás okait és nem törekszenek eléggé ennek megszüntetésére. Az önkényes kilépőkre vonatkozó korlátozó rendelkezések pedig csak hátráltatják az üzemszervezés, a szociális, kulturális ellátás hibáinak megszüntetését, hiszen egyes gazdasági vezetők úgy gondolják: úgysem mennek el a munkások, mert nem vállalják az önkényes kilépés következményeit. A SZOT teljes ülése ezért javasolja, hogy a dolgozók szabad munkahelyváltoztatására vonatkozólag intézkedések történjenek. A SZOT teljes ülése feltételezi, hogy ez az intézkedés mind a gazdasági, mind a szakszervezeti vezetőket arra fogja késztetni, hogy az adminisztratív intézkedések helyett konkrét lépéseket tegyenek az üzemi munkaszervezés, bérezés, szociális és kulturális ellátás megjavítására. A szakszervezeti szerveknek ezzel egyidejűleg az eddiginél sokkal alaposabban körültekintőbben kell foglalkozniuk a munkások nevelésével. A SZOT teljesülése szükségesnek tartja annak megvizsgálását, hogyan lehet fokozott előnyben részesíteni azokat a dolgozókat, akik hosszabb időn át folyamatosan egy helyen dolgoznak. Meg kell vizsgálni például azt, hogy a vállalat nyereségéből évenként a régebben ott dolgozóknak a szolgálati idejük alapján bizonyos összeget fizessenek, vagy egyes területeken vizsgálat tárgyává kell tenni a kérpótlék bevezetésének lehetőségét. A munkaidő csökkentéséről A SZOT teljes ülése úgy gondolja, hogy az ötéves terv, feladatainak végrehajtásával, az ország gazdasági helyzetének erősödésével további lehetőség nyílik a munkások és alkalmazottak munkaidejének csökkentésére. A munkaidő csökkentése természetesen megfelelő anyagi alapot igényel: csak olyan mértékben valósítható meg amilyen mértékben nő a termelés, emelkedik a termelékenység. A munkaidő további csökkentését a következő elvek alapján javasolja végrehajtani: 1. Elsősorban az egészségre ártalmas munkaterületeken kell 48 óránál rövidebb munkaidőt megállapítani. 2. Csökkenteni kell a munkaidőt abban a néhány munkakörben, ahol a törvényes munkaidő meghaladja a 48 órát (pl. gépkocsivezetőknél). 3. Foglalkozni kell a nők munkaidejének csökkentésével, elsősorban a szombat éjjeli műszak megszüntetésével a textiliparban és általában a háromműszakos üzemekben. A nyugdíjasok helyzetében gyökeres változást hozott az 1954. évi új nyugdíjtörvény. A legmagasabb korhatárt 65 évről 60-ra, illetve nőknél 60 évről 55-re szállította le. A törzs, nyugdíj összegét a kereset 50 százalékában állapította meg, amihez hozzájön még a felszabadulás óta munkában eltöltött minden év után járó 1—1 százalékos pótlék. Jelentős vívmány az 500 forintos nyugdíjminimum is. A nehéz testi munkát végzők és egészségre veszélyes helyen dolgozók külön kedvezményekben is részesülnek. Ez a rendezés — és ezt világosan le kell szögezni — jelentős előrehaladást jelentett, igen nagy költségemelkedéssel járt és megvalósítását az adott gazdasági körülmények közt csak az tette lehetővé, hogy dolgozóink vállalták az egyszázalékos kereseti adó háromszázalékos nyugdíjjárulékra történő felemelését. Új nyugdíjtörvényünknek azonban vannak fogyatékosságai is, így a többi közt, bár emelték a régi nyugdíjasok ellátását is, ezek a legtöbb esetben nagyon elmaradnak az új nyugdíjaktól. Sok jogos bírálat hangzik el a dolgozók részéről azért is, hogy a törzsnyugdíj egyformán a kereset 50 százaléka, akár tízévi akár ennél több munkaviszonnyal rendelkeznek. Ez eltünteti a különbséget a több évtizede dolgozó és a csak tíz éve bérből és fizetésből élő nyugdíjjogosultak között. Bár kétségtelen, hogy ez a helyzet mindeddig előnyös volt régen dolgozókra is, hiszen jól tudjuk, hogy a felszabadulás előtt sok tízezer munkás és alkalmazott a munkanélküliség következtében nem tudott rendszeresen munkához jutni és a háborús események következtében is nehézzé vált a régi munkaviszonyok igazolása Sok észrevétel hangzott el azok részről is, akik mint nyugdíjasok is tovább dolgoznak. Sérelmezik, hogy csak újabb tízévi munkaviszony után cserélhetik át régi nyugdíjukat az új törvény szerinti nyugdíjra. Igen sok észrevételt, panaszt kapunk mezőgazdasági munkásoktól, valamint a nygdíjasok más kategóriáitól is. Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy mi az amit a jelenlegi gazdasági körülmények közt tehetünk a nyugdíjasok helyzetének megjavítására. A második ötéves terv első évében vagyunk még csak és a terv megvalósítása az, ami az általános rendezés anyagi feltételeit megteremti. Mindezek figyelembevételével azt javasoljuk a kormánynak, hogy sürgősen emelje fel a legalacsonyabb nyugdíjakat. Javasoljuk azt is, hogy a még munkaviszonyban lévő nyugdíjasok számára tegyék lehetővé, hogy lemondva jelenlegi nyugdíjukról munkaviszonyuk megszüntetésekor az új törvény szerint kapjanak nyugdíjat. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy sürgősen felemeljék a mezőgazdasági nyugdíjasok, az úgynevezett OMBI-sok igen alacsony ellátását. Helyesnek tartjuk a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének azt a javaslatát, hogy sajátos helyzetükre való tekintettel a mezőgazdasági idénymunkásoknál az évenként legalább nyolc ledolgozott hónap számítson nyugdíj szempontjából egy évnek, időszerűnek tartjuk — figyelembe véve hogy a felszabadulás óta immár 11 év telt el —, hogy újra rendezzük a nyugdíjhoz szükséges várományi időt, mégpedig úgy, hogy a jövőben már a nyugdíj összegében is előnyösen megmutatkozzék a munkában eltöltött évek nagyobb száma. A SZOT teljesülése szükségesnek látja, hogy különösen a nehéz fizikai munkát végző dolgozóknál a szolgálati időt az eddigieknél nagyobb mértékben figyelembe vegyék. A SZOT elnöksége vizsgálja meg nyugdíjmegállapító és folyósító szervei összevonásának lehetőségét, valamint a nyugdíj megállapítás rugalmasabb rendszerének kialakítását. A szakszervezetek kötelessége, hogy tovább napirenden tartva a nyudíjasok kérdését minden lehetőséget felhasználjanak a nyugdíjasok helyzetének javítására. Csökkentjük nyugdíjrendszerünk aránytalanságait Gondoskodni kell az ésszerűsítés során felszabadult dolgozók elhelyezéséről A SZOT teljes ülésének az a véleménye, hogy az állami és gazdasági munka észszerűsítése szükséges és helyes. Minden munkás és alkalmazott érdeke, hogy csökkenjen a bürokrácia, könnyebben és egyszerűbben intézhesse el az ügyét akár a tanácsnál akár a vállalati igazgatásnál, valamennyi dolgozó érdeke, hogy olcsóbbá tegyük az államigazgatást, a vállalatok irányítását. A SZOT teljes ülése szükségesnek tartja hangsúlyozni , hogy az egyszerűsítés alkalmával felszabadult dolgozóknak munkalehetőséget kell biztosítani. Ennek során figyelembe kell venni azokat a munkaterületeket is, melyek a dolgozók jobb ellátását szolgálják (pl. egészségügy, közlekedés, kereskedelem stb.). A szakszervezetek gondoskodjanak arról, hogy az új munkahelyre került dolgozók minél gyorsabban megszokják, megszeressék új munkakörüket. — Szorgalmazzák a szakmai átképzés gyors megszervezését és lebonyolítását. A SZOT teljes ülése felhívja a gazdasági szervek, szakszervezetek figyelmét, hogy fokozottabban törődjenek a csökkent munkaképességű dolgozókkal is. Az 1956. évi lakásépítési terv teljesítéséért Második ötéves tervünk 210 ezer lakás építését írja elő. Ez több, mint kétszerese az első ötéves tervben elkészültnek. Ennek a lakásmennyiségnek a felépítése komoly feladatok elé állítja az építőipart. A szakszervezeteknek mindent el kell követniük hogy segítsék ennek a lakásépítési programnak maradéktalan megvalósítását. Az építőipar munkáját nagymértékben gátolja a munkaerőhiány. A SZOT szükségesnek TOLNAI NAPLÓ III. A szakszervezetek szerezzenek feltétlenül érvényt a Munka Törvénykönyve előírásainak A Munka Törvénykönyve és számos egyéb rendelet és határozat gondoskodik a dolgozók biztonságos, egészséges munkakörülményeiről. Törvényeink meghatározzák a túlóráztatás méreteit, a fiatalok és a nők számára megengedett munkaköröket, gondoskodnak a terhes anyákról és üzemi óvórendszabályokat tartalmaznak. A teljesi ülés megállapítja, hogy ma már szakszervezeti szerveink egyre határozottabban lépnek fel a dolgozók élde. 1956. SZEPTEMBER 39. Üdvözlő táviratok a Néphadsereg Napja alkalmából A magyar Néphadsereg ünnepe alkalmából Konyev I. F., a Szovjetunió marsallja, Peng Toehuaj, a Kínai Népköztársaság marsallja, nemzetvédelmi miniszter, Bohumil Lomsky vezérezredes, a Csehszlovák Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Konstanty Rokossowski, a Lengyel Népköztársaság marsallja, nemzetvédelmi miniszter, Beqir Balluku altábornagy, az Albán Népköztársaság honvédelmi minisztere és Csei Jen-gen almarsall, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, nemzetvédelmi miniszter, üdvözlő táviratot küldött Bata István vezérezreddes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének. (MTI) N. Sz. Hruscsov és J. Broz Tito a Krímben Szevasztopolj (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, csütörtökön délben Jugoszláviából visszaérkezett a Szovjetunióba. Vele együtt nem hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke feleségével együtt, valamint Alekszandar Rankovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettese, Gyúró Pucar, Bosznia és Hercegovina nemzetgyűlésének elnöke és Firjubin belgrádi szovjet nagykövet. Délután N .Sz. Hruscsov, J. Broz Tito és felesége, A. Rankovics, Gy. Pucar és a kíséretükben levő személyek a Krím déli partvidékére utaztak, ahol a vendégek üdülni fognak. (MTI) A poznani bíróság megkezdte a tárgyalást Varsó (PAP). A poznani vajdasági bíróság csütörtökön, szeptember 27-én megkezdte a tárgyalást két csoport ügyében, amelyeknek tagjait azzal vádolják, hogy a poznani incidensek alatt közönséges bűncselekményeket követtek el. A tárgyaláson megjelent Zofija Wasilkowska lengyel igazságügyminiszter, valamint számos neves lengyel és külföldi jogász is. Figyelemmel kísérik a tárgyalást a lengyel és a külföldi sajtó képviselői. Megjelent a tárgyalóteremben a TASZSZ, az Új Kína, az ADN, a Reuter, az AFP és az AP hírügynökségek, az L’Humanité, a Neues Deutschland, a Daily Worker, a New York Times és a londoni Times tudósítója. A vádlottak egyik csoportját — J. Foltynowiczot, K. Zureket és J. Srokát — azzal vádolják, hogy a poznani pályaudvaron meggyilkolták Z. Izderny tizedest, az államvédelmi szervezet tagját, azonkívül fosztogatásokat és lopásokat követtek el. A tanács elnöke Weislaw Celinski bíró. A vádlottak személyi adatainak felvétele után — amelyek során kiderül, hogy valamennyien büntetett előéletűél? — megkezdődött a vádirat felolvasása. Ugyanakkor egy másik teremben Waclaw Zebrowski tanácskőinek védelmében, a törvények érvényesítésében. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben egyre inkább érvényt tudnak szerezni a rendelkezéseknek. Számos üzemi igazgató, üzemvezető azonban még ma sem látja, hogy a termelés ügyét is hátráltatja, ha nem biztosítja a dolgozóknak törvéyes jogaikat. Szakszervezeti szerveinknek semmiképpen nem szabad eltűrniük a törvénytelen és meg nem fizetett, úgynevezett „fekete’’ túlóráztatást, akármilyen formában is történjék. Fokozott figyelmet fordítsanak a szakszervezetek a fiatalok és a dolgozó nők biztonságos munkakörülményeire. Az üzemi adatok azt mutatják, hogy igen magas a fiatalkorúak között a balesetet szenvedettek száma. 1955-ben ezer 20 éven aluli közül kétszer annyit ért baleset, mint az idősebbek közül. Ennek a kedvezőtlen aránynak alapvető oka, hogy az üzemek egy részében megszegik a fiatalkorúak védelmére hozott törvényes rendelkezéseket. Számos üzemnél, így például a legtöbb szénbányászati üzemnél nem tartják meg a Munka elnök vezetésével kezdődött meg Z. Urbanek, J. Pocztowy, S. Jaworek, L. Wierzbiczki, L. Piotrowski, S. Kaufmann, L. Olejnicza, J. Suwart és J. Bieganski ügyének tárgyalása. Ellenük az a vád, hogy a június 28-i zavargások alatt fegyvereket loptak a börtönből és azokkal tüzeltek az államvédelmi funkcionáriusokra. Ennél a tárgyalásnál a személyi adatok felvétele után a védelem két indítványt terjesztett elő. Az első indítványban a tárgyalás elhalasztását kérik, hogy a védelem alaposabban tanulmányozhassa a vádiratot. Az ügyvéd elismerte, hogy rendelkezésére állt a törvényben előírt idő, de tekintettel ennek az ügynek kivételes jellegére, a szokottnál hosszabb időre van szükség a felkészüléshez. A második indítványban néhány neves szociológus szakértőként való kihallgatását kérik. A tanács az első indítványt elutasította, rámutatva arra, hogy a védelemnek megadták az alkalmat az ügy alapos tanulmányozására, a bíróság tisztviselői túlóráztak azért, hogy idejében rendelkezésre bocsáthassák a dossziét. A második indítványt a tanács elfogadta és engedélyezte, hogy a megnevezett szociológusokat szakértőként kihallgassák. Ezután megkezdődött a vádirat felolvasása. (MTI) Törvénykönyvben előírt időszakos orvosi felülvizsgálatokat. A Munka Törvénykönyve szerint 16 éven aluli fiatalkorúakat egyáltalán nem, 16—18 éves közöttit pedig csak orvosi engedéllyel lehet éjszaka foglalkoztatni. A tapasztalat szerint a legtöbb háromműszakos üzemben nem kérik az orvosi engedélyt, nem tartanak időszakos vizsgálatokat. Ugyanilyen jelenségek tapasztalhatók a nők védelmére hozott rendeletek betartásánál is. Az üzemi szakszervezeti szerveknek feltétlenül érvényt kell szereznünk ezeknek az előírásoknak. Szigorúan felelősségre kell vonni azokat az üzemi gazdasági vezetőket, akik megszegik a törvényeket. A SZOT IX. teljes ülése szükségesnek tartja hogy a munkajogi törvények, rendeletek terén mielőbb rendet teremtsenek és egyszerű — a dolgozók által könnyen megérthető — egységes munkaügyi jogszabályokat dolgozzanak ki. A SZOT elnöksége legyen ebben kezdeményező és nyújtson messzemenő segítséget az illetékes szerveknek. Szakszervezetek Országos Tanácsa IX. teljes 104s0.