Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-09 / 213. szám

2i r^szsszel9 ma fogadja az ötösbizottság tagjait Kairói jelentések szerint Nasszer elnök vasárnap fogad­ja a Menzies-vezette ötösbizott­­ság tagjait. Az AFP jelentése szerint a bizottság szombaton délelőtt előzetes megbeszélésre ült össze . Az AFP jólértesült forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Menzies ausztráliai mi­niszterelnök Londonba vissza­térve nyilvánosságra szándéko­zik hozni a Nasszer elnökkel folytatott megbeszélések teljes anyagát. Menzies Edent és Selwyn Lloydot, valamint a londoni értekezleten a Dulles - tervet támogató tizennyolc ha­talom képviselőjét előzőleg­­ tá­jékoztatta a megbeszélésekről. Menzies visszatérését az angol fővárosban vasárnapra, vagy hétfőre várják, szakadtak Egyiptom és a bizott­ság között, kijelentette: „Nas­­­szer elnökkel folytatott megbe­széléseink még nem jutottak el a végső stádiumba és tovább folytatódnak.“ Az ötös bizottság szeptember 10-én utazik el Egyiptomból Az AFP az ötös bizottsághoz közelálló körök véleményére hivatkozva közli, hogy az ötös bizottság tagjai előkészületeket tettek arra, hogy szeptember 10-én elutazzanak Egyiptom­ból. Az ötös bizottság vasárnap ülést tart Az ötös bizottság vasárnap délelőtt ülést tart az ausztráli­ai követségen — jelenti az AFP. A bizottság szóvivője, akihez kérdést intéztek azokkal a hí­rekkel kapcsolatban, amelyek szerint a megbeszélések meg­ Btriiti távirat a Bolgár Népköztársaság sémii ü­nnepe alkalmából A Bolgár Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 12. évfordu­lója alkalmából Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Hegedűs András a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nöke és Gerő Ernő a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének első titkára üd­vözlő táviratot intézett Georgi Damjanov elvtárshoz a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése elnöksége elnökéhez, Anton Jugov elvtárshoz, a Bolgár Nép­köztársaság Minisztertanácsa elnökéhez és Todor Zsivkov elvtárshoz, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsága első titkárához. KOMMENTÁR Tizenkét évvel ezelőtt, 1944 szeptember 12-én a Szovjet Hadsereg és a bolgár dolgozók fegyveres felkelése végleg elsöpörte a véres fa­siszta rendszert Bulgária föld­jéről s ezzel a bolgár nép előtt is megnyílott a szabad­ság útja. A bolgár nép hos­­­szú történelme során először vált saját sorsának urává s az elmúlt tizenkét év ered­ményei megmutatták, hogy a bolgár nép tudott élni azok­kal a a lehetőségekkel, ami­ket a megszerzett szabadság jelentett. A népfrontba tömörülve, a kommunista párt vezetésével az elmúlt tizenkét év alatt si­kert siker után ért el a bol­gár nép. Ez idő alatt 700 új iparvállalat létesült Bulgáriá­ban s a bolgár ipar ma már műtrágyát, cellulózét, szódát, mezőgazdasági gépeket, s szá­mos más olyan iparcikket tud előállítani, amit azelőtt külföldről vittek be. A hatal­mas ipari fejlődést mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a bolgár ipar ma 50 nap alatt termel annyit, mint 1939-ben! Hasonló fejlődésen ment át a bolgár mezőgazdaság is. Egyre nagyobb tért hódít a termelőszövetkezeti mozga­lom s a megművelhető földek 75 százaléka ma már szövet­kezeti tulajdonban van. Az ipari és a mezőgazdasági ter­melés fellendülését legjobban az a tény bizonyítja, hogy az idén már hatodik ízben szállí­tották le a közszükségleti cik­kek árát s ugyanakkor szá­mos szakmában emelhették a fizetéseket. Az elmúlt tizenkét év alatt óriási mértékben nőtt a bol­gár nép kulturális színvonala is. A tizenkét év alatt közel ezer iskola nyílt, köztük több felsőfokú tanintézet is. Az or­szágban 4000 szakszervezeti könyvtár közel 3 millió könyv­vel segíti a bolgár dolgozók művelődési igényét. A szocialista Bulgária nagy léptekkel halad előre a nép életszínvonalának emelésé­ben. Ugyanakkor azonban egyre erősödik külpolitikai helyzete is, mert következetes és bátor harcosa a népek kö­zötti békének és együttműkö­désnek. A szocializmust építő a békéért harcoló bolgár né­pet a magyar nép is szeretet­tel köszönti történelmének nagy ünnepén, annyival is in­kább, mert népeink évszáza­dos történelmi barátságán túl ma egybekapcsol bennünket az a harc is, amit a szocializ­mus felépítéséért folytatunk. TOLNAI NAPLÓ A görög jegyzék szerint Digenisz naplója h­amisítvány Christian Palamasz Görögor­szág képviselője az ENSZ-ben, szeptember 7-én jegyzéket kö­röztetett az ENSZ küldöttségek között — jelenti a Reuter iroda. A jegyzék leszögezi, hogy az angol hatóságok naplót hami­sítottak, amelyben kapcsolat­ba hozták Makariosz érseket, a ciprusi földalatti mozgalom­mal. A jegyzék rámutat arra, hogy a hamisítványt azért készítet­ték, hogy igazolják, miért tér­tek ki a békés tárgyalások elől Makariosszal és, hogy igazol­ják, miért volt szükség az ed­diginél még fokozottabb elnyo­mó rendszabályok bevezetésére. A KÜLPOLITIKA HÍREI Párizs (MTI). Csütörtökön délben Dieppe francia város fölött pusztító erejű ciklon vo­nult el. A hihetetlen erejű szél­­roham egyetlen perc leforgása alatt száz és száz lakóház tete­jét sodorta le, tövestől csavarta ki a fákat. Dieppe vasútállomá­­sának raktárai egyetlen rom­halmazzá váltak. Emberélet­ben nem esett kár, de sokan megsebesültek. A ciklon annyi kárt okozott, mint a világhá­borúban a várost ért légitáma­dás.* Párizs (MTI): Az Humanité beszámol arról, hogy a dolgo­zó nők világszövetségének bu­dapesti kongresszusán részt vett kameruni küldött, Emilie Ngo Toum letartóztatásának híre Franciaországban heves tiltakozást váltott ki. * Párizs (MTI): A londoni és a newyorki árutő­zsde pénteki nagyméretű árzuhanását, amit a kairói tárgyalások kudarcá­nak tulajdonítanak, a párizsi tőzsde is erősen megérezte. A Szuezi-csatorna részvényeinek árfolyama öt százalékkal esett és a részvények árfolyama ál­talában erősen lemorzsolódott. Berlin (MTI): Haas, a Né­met Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövete pénteken átnyújtotta Gromiko szovjet­­ külügyminiszter helyettesnek­ a bonni kormánynak közel öt­ hó­napja készülő, a német újra­egyesítés kérdéséről szóló jegy­zékét. A tizenöt pontból álló bonni jegyzék elismétli azt a régi formulát, hogy Németor­szág újraegyesítése a négy nagyhatalom ügye és elveti a két német állam egymás közti tárgyalásainak lehetőségét. * A francia hatóságok szaba­­don bocsátották Olivier Bril­­l­uet-t a Cherente-Maritime­­megye kommunista volt képvi­selőjét, akit az algériai béke melletti akcióért tartóztattak le. Brillouet érdekében hatal­mas szolidaritás-mozgalom fej­lődött ki. Gerő Ernő elvtárs szabadságra utazott Gerő Ernő elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének első titkára, szo­kásos évi szabadságára a Szov­­jetunióba utazott. (MTI) Ötszáz nyeremény egyetlen húzással A IV. Békekölcsön 78.500 nyereményének kisorsolása —• mindössze két órát vesz igény­be. Ezt a kötvények számozása és osztályokra való felosztása teszi lehetővé. A IV. Békeköl­csönt tíz osztályban bocsátot­ták ki, osztályonkint megis­métlődő számozással. Egy osz­tályhoz 20.000 sorozat tartozik (20.001-től 40.000-ig). Egy-egy sorozatban ötven kötvény van 01-től 50-ig terjedő számozás­sal. A kihúzott kötvényszámok a főnyeremény kivételével, mind a tíz osztályhoz tartozó azonos sorozat-sorszámú kötvényre ér­vényesek. Egy húzással tehát mind a tíz osztályhoz tartozó osztályonkint ötven azonos számú kötvényt kisorsolnak.­­ Ezek szerint egy számlevélke kihúzása ötszáz nyerőkötvény kisorsolását jelenti. Ezzel ma­gyarázható, hogy 78.500 nyerő­­kötvény számának, illetve 24.913.800 forintnak a ki­sorsolá­sához mindössze 157 húzás szük­séges. (84. folytatás.) Lobogó hajú, nyugtalan vérű fiatalember ... hozzám hason­lóan évek óta kereste a biztos munkát, a megélhetés nyugodt kenyerét. Jóformán végigpró­bált mindent. Este, munka után a pajtában ahol aludtunk, egymás mellé készítettünk magunknak fekvő­helyet. Nagyon meglepte, hogy ismerem őt. — Hol találkoztunk, testvér? — Csak a híred hallottam Linzben és hiába, kicsi ez a vi­lág. Rendes, jószándékú fiúnak ismertem meg. Egy nagy hibája volt — könnyelműen vette az életet. Itt is mit csinált? Alig vé­geztünk a munkával, ő már készülődött. — Hova mégy? — A barátaim várnak gyere velem. Egyszer egy szombat este el­kísértem ... A farm központjá­ba mentünk, ahol a csapszék és a bordélyház működött. Erről el kell mondanom, hogy a francia lányok a szezon idején hárman, négyen társultak és a farmon kivettek egy szobát... ott lehetett szórakozni... És bizony rövid néhány óra alatt az ember a napi keresetének könnyen a nyakára léphetett, ha nem vigyázott. Doszpod Miska, nem sajnálta magával a whiskyt és gavallé­­rosan fizetett a lányoknak is. Hiába figyelmeztettem: — Miska rossz vége lesz ennek ... — Egyszer élünk válaszolta mindég és megrántotta a vál­lát. Hogy mi lett a vége? Harmincöt napig dolgoztam a dohányföldeken és négyszáz dollárt kerestem ... Doszpod és barátai is hasonlóan kerestek, mert amikor munkáról volt szó, abban nem ismertek lazsálást. Közeledett az ősz és a szezon végén visszamentem Torontóba Répásékhoz. Pista bácsi újból a gyárban dolgozott és megpró­báltam én is valami munka után nézni. Sehol semmi. Napjában csak egyszer ettem. Nagyon vigyáztam a keserve­sen megkeresett dollárokra. — Sokat sétáltam az Ontario part­ján. Órákig néztem a horgászó embereket. Ott ültem a föve­ny­es kavicsos parton és a ten­gernek beillő tó végtelen kék­jét bámultam. A hátam mögött a tóparton apró kertes családi házak sorakoztak. Bágyadtan, fáradtan sütött a nyárvégi nap. Két éve élek itt és Répásékat leszámítva senkim sincs ... El­sodort, fiatalon tépett levélként sodródom az idegen világban. Elfáradt a lelkem. Belefárad­tam a folytonos harcba, amit a mindennapi kenyérért vívtam. Nincs segítség és nincs kiút. Csendesen loccsantak az egy­másra torlódó hullámok zizeg­ve peregtek lábam előtt a víz­sodorta kavicsok. Évek óta semmi hírt nem kaptam hazulról. Anyám s test­­véreim élnek-e?... — írtam ugyan levelet a barátaimnak, de ezek csak üdvözlő képesla­pok voltak­, és amit anyámnak küldtem? Anyám! Keserű sorsáért kit átkozhat a fiú. Anyám, átok ne szálljon fe­jedre ... én mindent megbo­csátok itt az idegenben, a távoli tó partján ... ... És akkor a lábam a tó vizében lelkem keserű kön­­­nyekben fürödve, céltalan figu­rákat rajzoltam a fényesre mo­sott parti fövenybe. Kanada ... Kanada... Mennyivel jobb a víz fölött csapongó sirályoknak, a tenge­rek fehérszárnyú vándorainak, — bármilyen messze sodorja őket a szél, fészkük van, biztos szikla odva védi és visszavárja őket. S ki vár engem? ... . És ekkor a feltámadó szél­lel, valamelyik közeli ház abla­kából rég elfelejtett dal suhant a parton ... Mint veszélyben megrettenő őz, úgy kaptam fel a fejemet. Ismerem, de jaj, istenem mi ez? A nyitott ablaki­ból hol erősebben hol gyen­gébben áradt száz és száz he­gedű hangja. Fölugrottam és az érzés a hegedűkkel és kür­tökkel viharzott végig bennem. ■ — Hazádnak rendületle­nül ... Folytatjuk.) Szamos Rudolf: Amerikákéi jöttem... Kalandos történet 1956 SZEPTEMBER 9. A Magyar népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről A Minisztertanács a mező­­gazdaság szocialista átszervezé­sének előmozdítása, a mező­­gazdasági termelőszövetkeze­tek és az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodásának fejlesztése, valamint a földművesszövetke­zeti mozgalom kiszélesítése és 0.7. egyszerű termelői társulá­sok fejlesztése érdekében az alábbiakat határozza: I. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETI CSOPORTOK GAZDASÁGI MEGERŐSÍTÉSÉRŐL 1. A Minisztertanács a ter­melőszövetkezetek közös gaz­dálkodásának minél gyorsabb megalapozása érdekében java­solja a mezőgazdasági termelő­­szövetkezeteknek, hogy — a mintaalapszabálytól eltérően — az alábbiak szerint gondoskod­janak a belépők által bevitt ál­latállomány és egyéb vagyon­tárgyak­ elszámolásáról. a) A bevitt tehén, üsző, koca és takarmány ellenértékét — a közgyűlés határozata alap­ján — a bevitelkor egy összeg­ben kifizethetik. A tehén, üsző és koca ellenértékéből a fel nem osztható szövetkezeti alap növelésére tíz—húsz százalékot vonjanak le, a bevitt takar­mány ellenértékét pedig levo­nás nélkül fizessék ki. A köz­gyűlés határozhat úgy is, hogy a bevitt takarmányt a termelő­­szövetkezet egy két éven belül természetben visszaadja. b) A bevitt vetőmag ellenér­tékét — a közgyűlés határozata szerint — minden levonás nél­kül természetben vagy pénz­ben megtéríthetik. c) Ha a termelőszövetkezeti tag a háztáji gazdaság szükség­­letét meghaladó gazdasági épü­letét a termelőszövetkezetek­nek önként átadja, ennek ellen­értékét a tulajdonossal való kölcsönös megegyezés alapján a termelőszövetkezet a felérté­kelés után levonás nélkül egy­szerre kifizetheti. Erre a célra a termelőszövetkezetek beruhá­zási hitelt vehetnek igénybe. d) Ha a belépő egyéni gaz­dálkodó szőlőt vagy gyümöl­csöst visz be a termelőszövetke­zetbe és a belépést megelőző négy­­ é­ven belül új telepítést, újra telepítést, vagy­ 2­1%-nál n­agyobb pótlást végzett, annak költsé­geit vissza nem térítendő ál­lami támogatásból a tag részé­re fizessék ki a termelőszövet­kezet által végzett szőlő és gyümölcsös telepítések után nyújtott állami támogatással azonos feltételek mellett. 2. Ha a termelőszövetkezet a bevitt tehén, üsző, koca és ta­karmány 1. a) pont szerint térít­hető, ellenértékét saját erejé­ből nem tudja kifizetni, az érvényben lévő hitelfeltételek szerint megfelelő hitelt kell részére folyósítani. 3. A termelőszövetkezetek szarvasmarha (tehén, üsző) és sertés tenyészállatokat közvet­lenül vásárolhatnak állami kí­sérleti tan- és célgazdaságok­tól, az állatforgalmi vállalattól, a termelőszövetkezetektől és egyéni termelőktől. Az állami kísérleti tan- és célgazdaságoktól vásárolt te­nyészállatok ellenértékét az állami gazdaságok eladási ára­in kell kifizetni, illetőleg le­het meghitelezni. E gazdasá­goktól közvetlenül vásárolt te­henek, üsző és egyéb tenyész­állatok után biztosítani kell az eddig engedélyezett ártámoga­tást. A közvetlen vásárlás útján szerzett tenyészállatoknak más megyébe való elszállítását a megyei, járási és községi ta­nácsi szervek nem akadályoz­hatják. 4. A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetekben a földjára­dék kifizetését az alapszabály értelmében továbbra is kötele­zőnek kell tekinteni, azonban a mintaalapszabálytól eltérően abból a földadót levonni nem lehet. A földjáradékot azoknak a tagoknak is ki kell fizetni,­­akik a termelőszövetkezetbe sa­ját földdel léptek be, de előre­haladott koruk, vagy egészségi állapotuk miatt a közös mun­kában részt venni nem tudnak. A közös gazdaságba bevitt szőlő és gyümölcsös esetében an­nak minőségétől és állapotától függően, általában az egyéb te­rület után fizetett földjáradék két-háromszorosát kell fizetni, kivéve, ha a telepítés költsé­geit a termelőszövetkezet a belépő tag részére az 1/d pont alapján megtérítette. A közgyű­lés úgy is határozhat, hogy a bevitt szőlő után a termelőszö­vetkezet a földjáradékot bor­ban adja ki. Haszonbérelt föld bevitele esetén a termelőszövetkezet földjáradékot nem fizet, köte­les azonban a szerződésben ki­kötött haszonbért a föld tulaj­donosának (haszonélvezőjének) megfizetni. 5. A Minisztertanács a ter­melőszövetkezetek építőanyag­ellátásának megjavítása érdeké­ben az alábbiakat határozza: a) Kötelezi az építésügyi mi­nisztert, valamint az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a ter­melőszövetkezetek építőanyagel­látását (vasbetongerenda, ce­ment, tégla, mész, fenyő és lombfűrészáru, fenyőgömbrúd, tetőfedő anyag, stb.) szeptem­ber 30-ig hozza arányba a töb­bi népgazdasági ág építőanyag­ellátásának mértékével és üte­mével. A termelőszövetkezetek anyagellátását a továbbiakban is a többi népgazdasági ág építkezési anyagellátásával egy szinten kell tartani. Közös lé­tesítmények építése esetén a termelőszövetkezeti csoporto­kat a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetekkel azonos építő­anyag ellátásban kell részesí­teni. b) Az Országos Tervhivatal elnöke az országos erdészeti fő­igazgatóval együtt gondoskod­jék arról, hogy a termelőszö­vetkezetek 1956-ban az elő­irányzott harmincezer köbmé­ter építkezési faanyagon felül további húszezer köbméter ha­zai termelésből eredő faanya­got kapjanak. c) A város, és községgazdál­kodási miniszter a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok építkezéseihez 1956. év végéig folyamatosan biztosítson egy­millió kéve száraz nádat és ötszázezer négyzetméter nád­pallót.­­ d) Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek az építkezéshez szükséges faanya­got a belkereskedelmi szervek kikapcsolásával közvetlenül az állami erdőgazdaságoktól és az országos erdészeti főigazgató­ság értékesítő vállalatától — kiskereskedelmi áron — szerez­hessék be a termelőszövetkeze­tek építési faanyagszükségle­tét az országos erdészeti főigaz­­gatóság értékesítési tervében kell előirányozni. e) A földművelésügyi és az építésügyi miniszter valamint a SZÖ­VOSZ igazgatóság elnöke a 39/1954/VII. 15./MT. számú rendelet végrehajtása érdeké­ben szeptember 30-ig dolgozzák ki és adják ki azokat az in­tézkedéseket, amelyek elősegí­­tik, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek és termelő­szövetkezeti csoportok, illetőleg az őket kiszolgáló földműves­­szövetkezetek az eddigieknél nagyobb mértékben foglalkoz­zanak építőanyagok előállításával (tégla, cserép, mészégetés, nád és szalmapalló készítés, kör- és szalagfűrészelés stb.). (A határozat második részét lapunk keddi számában, közöl­jük)

Next