Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-20 / 222. szám

XIII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1956. SZEPTEMBER 20. I szövetkezeti agitáció néhány időszerű kérdése Nő, fokozódik a dolgozó parasztok érdeklődése a termelőszövetkezetek iránt. A még egyénileg gazdálkodók akarvaakaratlanul is tudomást szereznek arról, hogy mennyivel nagyobb a tsz termése, mint az övéké, mennyivel élnek gondtalanabbul a tsz-tagok, mint ők, és ha még nem is határoztak a belépés felől de érik, forr bennük a szövetkezés, az összefogás gondolata. Községeinkben mindennaposak azok a jelek, amelyek arról tanúskodnak, hogy a dolgozó parasztok napról napra közelebb kerülnek a szövetkezéshez, figyelik a szövetkezetek életét és talán éppen a betakarítást várják, hogy ők is aláírják a belépési nyilatkozatot. A szekszárdi Béke Termelőszövetkezetbe például több még egyéni dolgozó paraszt eljár dolgozni munkaegységért, a teljesített munkaegységeikért ugyanazt a részesedést kapják, mint a szövetkezet tagjai. Dombóváron az egyéni parasztok felkeresték a földművesszövetkezet ügyvezetőjét és érdeklődtek nála, hogy milyen formában lehet termelési társulást létrehozni, mi annak az előnye, haszna. Persze az érdeklődést elsősorban az mutatja hogy megyénkben az idén sokszáz dolgozó paraszt már be is lépett a szövetkezetekbe. Mindez elvitathatatlan sikere pártunk szövetkezeti politikájának, mutatja, hogy helyes úton volt és egyben körvonalazza a jövő mezőgazdaságát. Helytelen lenne azonban, ha ez megtévesztene bárkit is és a dolgozó parasztok látszólag spontán közeledéséről azt a következtetést vonnák le, hogy bízzunk mindent a spontanitásra, ne „erőltessük“ a belépést, mert aki be akar lépni, az úgyis belép. A látszólag spontán közeledést a fáradhatatlan agitáció előzte meg: a kommunisták, a tsz-tagok, a sajtó, a rádió felvilágosító munkája, és itt még akkor sem lehet spontanitásról beszélni, ha valamelyik dolgozó paraszt nem akkor mondta ki a „belépek“ szót, amikor nála járt valamelyik agitátor és két órán keresztül vitatkozott vele. Eddigi eredményeinknek éppen az a nagy tanulsága, hogy nem várhatunk sikert ölbetett kézzel, minden kis eredményért meg kell küzdeni, és ahhoz, hogy további eredményeket érjünk el, — már pedig ez a fő feladatunk — tovább kell fokoznunk erőfeszítéseinket a szövetkezeti mozgalom sikere érdekében. Ha visszatekintünk az elmúlt hetek munkájára, azt kell megállapítanunk, hogy nem mindenütt használták ki megfelelően a tsz-agitáció lehetőségeit. A jelenlegi időszak ugyanis lényegében átmenet a két gazdasági év között és ha különbséget lehet tenni, ez a legalkalmasabb a tszbe való belépésre. Ennek ellenére több községben nem mozgósítottak minden erőt a szövetkezeti agitációra. Bátaszéken, Kölesden, Tengelicen rendszeres tsz-agitáció folyik és egyre több tsz-tagot is bevonnak a felvilágosító munkába, de ez sajnos, nem mindenütt van így. Számos helyen, még ha a község egynéhány vezetője agitál is, de a tsz tagok hiányoznak az agitátorok közül, márpedig nyilvánvalóan azok tudnának legeredményesebben agitálni, akik saját maguk is a szövetkezeti úton járnak. Annak több oka van, hogy a tsz-tagok nem mindenütt agitálnak rendszeresen. Az egyik például az, hogy nem egy termelőszövetkezet tagjai körében helytelen nézet uralkodott az, hogy ha kevesebben vagyunk, nagyobb a részesedés, ezért nincs szükség arra hogy újak lépjenek közénk. Másutt azért nem agitálnak, mert maguk sincsenek teljesen tisztában a szövetkezet eredményeivel, gazdálkodásával. Mindez azt mutatja, hogy a szövetkezeti agitációnak két oldala van: nemcsak az egyéni dolgozók körében kell végezni, hanem a tsz tagság körében is, mert egyrészt meg kell szüntetni az ilyen téves nézeteket, másrészt meg kell tanítani őket arra, hogy hogyan tudnak és hogyan kell elsősorban saját>oldájukon keresztül agitálni. Nem igaz az az elv, hogy jobb ha kevesen vannak. Száz, vagy akár háromszáz holdon nehéz korszerű nagyüzemi gazdálkodást folytatni, az ezer holdas gazdaságok nemcsak mennyiségben, hanem aránylag is nagyobb hasznot tudnak biztosítani a tagságnak. Ehhez természetesen az kell, hogy a tagság növekedésével egyidőben fejlesszék a gazdaságot és biztosítsák a nagyobb jövedelem forrásait a lehetőségek kiaknázásával. Nem véletlen, hogy éppen a legnagyobb szövetkezetekben magas a tagok részesedése s mindezt meg kell magyarázni a szövetkezetek tagjainak ahhoz, hogy megszűnjenek az ilyen helytelen nézetek. Ugyanis beszélni kell a tsz-tagoknak saját eredményeikről, mert sok szövetkezeti paraszt hajlamos pusztán azon keresztül nézni a jövedelmet, amit a zárszámadáskor hazavisz és megfeledkezik az évközi részesedésről, az előlegekről, ami jövedelmének nagy részét teszi ki. A tsz-tagok bevonása tehát az agitációs munkába nem egyszerűen szervezés kérdése, hanem mindenekelőtt felvilágosító munkát igényel. Sok helyen csak azt értik szövetkezeti agitáció alatt, ha elmennek a dolgozó paraszt lakására és elvitatkoznak vele. Kétségtelen, ez a legfontosabb: szót érteni a még egyéniekkel, vitatkozni velük, érvelni, meggyőzni őket a szövetkezeti út nzdvességéről, de ez mellett sok egyéb, látszólag kis dolog is befolyásolja az egyéniek közeledését a szövetkezetekhez. Nakon például példásak a tsz eredményei, de nem kielégítő a tsz és az egyéniek kapcsolata. Megtörténik, hogy az egyéniek valamilyen kéréssel fordulnak a szövetkezetiekhez, de azok ridegen elzárkóznak, még ha nem is nagy dologról van szó. Egy alkalommal azt kérték, hogy a gépállomás vontatnia — mivel éjszaka nem dolgozik a tsz-nek — dolgozhasson az egyénieknek. A tsz ezt nem engedélyezte. Az ilyen nyilván rossz hatást szül és gátolja a tsz-agitációt. Az agitáció során feltétlenül beszélni kell az alacsonyabb típusú szövetkezetekről, az egyszerű termelési társulásokról Ezekről eddig sok helyen az volt a vélemény, hogy „szükséges rossz“, csak azért vannak, hogy neve legyen a gyereknek. Nem azért vannak, hanem azért, mert a szocialista mezőgazdaság kialakulásának fontos láncszemei, iskolái és ezeknek a létszámát feltétlenül szaporítani kell. Nemrégen lett közzétéve a Minisztertanács határozata a szövetkezetek és az ilyen egyszerűbb társulások segítéséről. Széles körben kell ismertetni ezt a határozatot és nem csak arról kell beszélni, hogy milyen lehetőséget biztosít a tsz-eknek, hanem arról is, hogy milyen lehetőséget nyújt azoknak a parasztoknak, akik először csak ilyen egyszerű termelési társulást alakítanak. 12 hold 400 000 forintot jövedelmez A sárszentlőrinci Illyés Gyula Termelőszövetkezetben nagy munka folyik. Itt az őszi vetések ideje, a termelőszövetkezet tagjainak nagy része ezzel van elfoglalva, de marad még idő és munkaerő másra is. Egyik legjövedelmezőbb gazdálkodási ága az Illyés Gyula Termelőszövetkezetnek a dohánytermelés. Ebben az évben 12 hold dohányt ültettek s a szedést rövidesen befejezik. Az eddigi becslések szerint körülbelül 400 000 forintot jövedelmez a dohány a termelőszövetkezet tagjainak, de ha sikerül elérni a holdankénti 10 és fél mázsás átlagot — amire minden remény megvan —, még nagyobb összegre számíthatnak. Szorgalmasan dolgoznak a „Jó Szerencsét“ Tsz tagjai Ez évben új termelőszövetkezet alakult a megye egyik bányász községében, Nagymányokon. A tsz tagjainak nem sok, alig 105 hold földjük van, de azon szorgalmasan dolgoznak. Lelkiismeretes, igyekvő munkájukat bizonyítja, hogy befejezték 5 holdon a napraforgó szedését és 15 holdon készítették el a talajt őszi árpa alá A vetést ezen a héten kezdik és fejezik be, addig is a vörösherét hordták össze és mintegy 6 holdon szétteregették a trágyát. i versenytársak Biritán Még ez évben versenyre keltek egymással a Tolna megyei Biritói Állami Gazdaság dolgozói a csehszlovákiai losonci állami gazdaság dolgozóival a jobb eredmények elérése érdekében. A verseny végleges értékelése még nem történt meg, de időközben mindkét állami gazdaságból kölcsönös látogatások történtek. Négy héttel ezelőtt a Biritói Állami Gazdaság küldöttsége kereste fel versenytársát, a napokban pedig a megye több állami gazdaságába és közöttük elsősorban Biritóra a losonciak látogattak el. A 49 főből álló küldöttség kultúrműsorral szórakoztatta a gazdaság dolgozóit, sőt műsort adtak a paksi művelődési házban is. A silózóbrigád teljesítette tervét A Nagytormási Állami Gazdaság Specht Péter silóbrigádja hetekkel ezelőtt versenyre hívta a megye valamennyi állami gazdaságának silózóbrigádját, vállalva, hogy szeptember 15-ig 1500 köbméter silót készítenek. A napokban telefonon jelentették szerkesztőségünknek, hogy a nagytormásiak állták szavukat és a vállalt határidőre befejezték az 1500 köbméter takarmány silózását. A brigád még nem fejezte be munkáját és a továbbiakban vállalták, hogy még 500 köbméter takarmányt silóznak be. V. A MAI SZAMBÁN: A londoni értekezlet első ülése (2. o.) — Az első kapavágás a Sztálinvárosban épülő szalmacellulóz- gyárnál (2. o.) — Akikről megyeszerte beszélnek.. (3. o.) — Több segítséget várnak ,a Szedresi Gépállomástól a mözsi Úttörő Tsz tagjai (3. o.) — Új bérezési rendszer a Tolnai Selyemfonógyár fonodájában (3. o.) — A megyei labdarúgóértekezlet ülése (4. o.) Elkészült a tsz-tagok nyugdíjellátásáról szóló törvénytervezet Ülést tartott a Termeli Írzsövetkezeti Tanács Lapunk tegnapi számában már közöltük a Termelőszövetkezeti Tanács keddi ülésének napirendjét, melyen Dobi István elvtárs, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke tartott beszámolót a tsz-ek jelenlegi helyzetéről és feladatairól. Dobi elvtárs beszámolója után Zoványi István, a tanács titkárságának helyettes vezetője ismertette a második napirendi pontot, a tsz-ek nyugdíj - biztosításáról szóló törvénytervezetet. A tervezet szerint a szövetkezeti tag öregségi és rokkantsági nyugdíját, a hozzátartozója özvegyi nyugdíjat illetve árvaellátást kap. öregségi nyugdíjat a 65. életévüket betöltött férfiak és a 60. életévüket betöltött nők kapnak, akik 1956. január 1-től mint szövetkezeti tagok legalább 20 éven át a kötelezően előírt munkaegységeket évenként teljesítették. Azok, akik 1956. január 1-én 45., illetve 40. életévüket betöltötték — a 20 évnél annyival kevesebb év alapján jogosultak öregségi nyugdíjra, ahány évvel 1956. január 1-én 45., illetve 40. életévüket túlhaladták. Azok, akik 1956. január 1-én 60., illetve 55. életévüket betöltötték, akkor jogosultak öregségi nyugdíjra, ha 1956. január 1-e után legalább öt éven át teljesítették a kötelezően előírt munkaegységet. Az öregségi nyugdíjat egyébként az a szövetkezeti tag kapja, aki legalább két éven át teljesítette az előírt munkaegységeket a szövetkezetben, legkésőbb 1960. december 31-ig lépett be a tsz-be és eddig az időpontig betöltötte a 65., illetve 60. életévét. A törvénytervezet részletesen tartalmazza a rokkantsági nyugdíj feltételeit is. özvegyi nyugdíjat annak az özvegynek adnak, akinek a férje legalább öt éven át teljesítette a kötelező munkaegységeket. Árvaellátást annak a tsztagnak a gyermeke kap, akinek apja vagy anyja előzőleg öt éven át a kötelezően előírt munkaegységeket megszerezte. Az árvaellátás a gyermekeket általában 16, továbbtanulásnál 18 éves korig illeti meg. A tervezet a továbbiakban foglalkozik a baleseti kártalanítás, a nyugdíjak folyósítása és a nyugdíj-hozzájárulás kérdéseivel. A szövetkezeti tag a törvény alapján a nyugdíj fedezésére a munkaegységek után hozzájárulást fizet. Ezt először az idei gazdasági év után elszámolt munkaegységek után kell befizetni. A hozzájárulás mértéke átmenetileg munkaegységenként 1 50 forint. A törvénytervezet szerint a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjának hozzájárulásait külön alapként kell kezelni. A termelőszövetkezetek országos nyugdíjalapját az Országos Nyugdíjintézet kezeli. A beszámolók után megkezdődtek a hozzászólások. A hozzászólásokra holnapi számunkba visszatérünk. Bogyiszlón 350 újjáépített lakásban már kigyúlt a villanyfény is Az emlékezetetes kora tavaszi jeges árvíz előtt 600 bogyiszlói lakásban volt villany, s az árvíz után alig 50 ház maradt ép a községben, amelyben a villanyvilágítás megmaradt. A község újjáépítésével egyidőben megjelentek Bogyiszlón a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat szekszárdi üzletigazgatóságának szerelőmunkása; is hogy az új lakásokba a kulcsok átadásakor a fényt is biztosítsák. A szerelők munkáját sokszor kisebbnagyobb akadályok hátráltatják: gyakori a betonlábak hiánya, sokszor hátráltatja a munkát az utcai vezetéksodrony hiánya is. Mindezek ellenére egy hónapon belül Bogyiszló régi községrészében — noha az újjáépítés során új utcák épültek — az utcai hálózatnak és az új lakásoknak a villamosítási munkáival elkészülnek, s azonnal megkezdik az új községrész villamosítását is. Szerda reggelig összesen már 350 új lakásban gyűlt ki a villanyfény az újjáépülő Bogyiszlón. A J „Korszerű háztartás“ kiállítás Tolnán A Hazafias Népfront Nőtanácsa és a Népbolt szeptember 15-én és 16-án „Korszerű háztartás" kiállítást rendezett Tolnán amit a még Hazafias Népfront, az MNDSZ és a Békebizottság egyesülésekor a Nőtanács javaslatára határoztak el. Az ízlésesen elrendezett edények, háztartási eszközök sora várta a látogatókat. Szombaton délután már többen megnézték a kiállítást, este megtekintették a tolnai pártszervezetek, a tanács a népfront és a többi tömegszervezetek vezetői is. Az általános gimnázium leánytanulói kollektíven nézték meg és igen nagy érdeklődéssel figyelték a mosógépet, amelyet erre a célra be is indítottak. Nagy volt az érdeklődés a község lakói részéről, több, mint ezerkétszázan tekintették meg a kiállítást. Főleg a villamos háztartási gépek tetszettek a látogatóknak, a mosógép, a padlókefélő, a villanytűzhely, amely minden dolgozó nő vágya. Többen javasolták, hogy e gépekből többet gyártson az ipar, hogy mindenki számára elérhetők legyenek. Elektromos edényekből ne csak lábasok és fazekak, hanem palacsintasütő is készüljön és kerüljön forgalomba. Bízunk abban, hogy az asszonyok e kívánságát a második ötéves terv ki fogja elégíteni. TAKÁCS MIHÁLYNÉ Amíg a gépállomások esőre várnak , az állami gazdaságok befejezik* H az ősziek vetését Közel 23 000 holdat kell elvetniük árpával, rozzsal, búzával és egyebekkel megyénk gépállomásainak s ebből a legutóbbi jelentés szerint még 300 holdat sem vetettek el. A legtöbb gépállomás szeptember 10-ig még egy holdat sem vetett el. A legtöbb gépállomáson esőt várnak, néhány helyen meg bizonyos napokhoz kötik a vetés megkezdését. A dalmandi gépállomáson pl. Speciál elvtársnak szándékában sem volt a vetés megkezdése szeptember első felében, jólehet éppen a gépállomása körzetének hűvös talaja miatt lett volna esedékes a vetés megkezdése. Ez a gépállomás is azok közé tartozik, amelyek egy holdat sem vetettek el őszi gabonával szeptember első felében. Másutt esőre várnak a gépállomások. Persze csak ott tehetik ezt, ahol a termelőszövetkezetek elnézik a tétlenségüket. A tengelici határ bizonyítja, hogy eső nélkül is nagyszerűen el lehet munkálni a földet, csak nagyobb türelem és egy kevéssel több munka kell hozzá. S a régi szokásokból és az esőre várásból az következik, hogy amíg a gépállomások esőre várnak, az állami gazdaságok lassan befejezik az ősziek vetését. Eddig mintegy 6300 kh-on végeztek a trágyázással. A Fornádi Állami Gazdaság például a 700 holdas trágyázási tervét is teljesítette. Kedd délben jelentették, az állami gazdaságok, hogy a tervezett összesen 3000 hold ősziárpát maradék nélkül elvetették s ezzel befejezték ősziárpa vetésüket. Emellett már mintegy 400 hold rozsot is vetettek. A Leperdpusztai Állami Gazdaságban kedden megkezdték a búza vetését is elsőként Tolna megyében. Nagy F.