Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-04 / 208. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! T 1 uai yatoal Koomsz XIII. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM. ARA: 50 PILLÉR. kS EDD-1956. SZEPTEMBER 4. ^ O A személyi kultusz egyes maradványainak megszüntetéséről A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Poli­tikai Bizottsága határozatot ho­zott a személyi kultusz egyes maradványainak megszünteté­séről. A határozat a többi kö­zött javasolja a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsá­nak intézkedés kiadását arra vonatkozólag, hogy magyar ál­lampolgárságú élő személyek­ről állami üzemeket, vállalato­kat, intézményeket stb. a jövő­ben ne nevezzenek el, s hogy az ilyen elnevezéseket változ­tassák meg. A Politikai Bizottság határo­zata a szövetkezeteknek és tár­­­­­sadalmi szervezeteknek is k i ajánlja az állami üzemekre, in­tézményekre stb. vonatkozó ja­vaslat alkalmazását. Új géppel gazdagodott a Bonyhádi Zománcgyár A Bonyhádi Zománcművekbe az elmúlt napokban Nyugat- Németországból új Schuller gyártmányú gép érkezett. A 80 tonnás mélyhúzó prést a bővített sajtók­ban helyezik majd el, ugyanis az új zománcozó, me­lyet az első ötéves terv beru­házásaiból kaptak, szükséges­sé teszi, hogy a sajtoló üzem rész kapacitását is növeljék. Az új gép beszerelését a gyár szerelő munkásai végzik, de elv­társi segítséget ad a szereléshez a Kőbányai Zománcműtő­k egyik szakembere, aki hasonló1 J^ep. fel­szerelésén már dolgozott. Az üzem fejlesztése növeli az üzem dolgozóinak munkalendü­letét. Augusztus havi termelési ter­vüket 104,1 százalékban telje­sítették, de a minőség is állan­dóan javul: jelenleg 86,2 szá­zalék, ami azt jelenti, hogy fölötte van a tervezettnek. Paksi Konzervgyár: 30 vagon faanyagot takarítanak meg A Paksi Konzervgyárban egy­millió forintos beruházással be­tontartályokat építenek a külön­böző gyümölcsvelők tárolására. Eddig hordókban, a szabadban tároltak, s ennek következtében a hordók tartalma nagy apadás­nak volt kitéve. Ezenkívül költ­séges volt a hordók mozgatása, kocsin történő szállítása is, nem beszélve arról, hogy a szükséges faanyagot külföldről kellett im­port útján beszerezni. A betontartályokban való tá­rolás igen gazdaságos és két év alatt a Paksi Konzervgyárban 30 vagonnyi faanyagot takaríthat­nak meg, ami igei. népgazdaságnak. jelentős a I­j iskolában kezdődött a tanítás Bogyiszlón­ A márciusi jeges árvíz nem kí­mélte meg Bogyiszlón a középü­leteket sem. Az iskola is olyan súlyos károkat szenvedett, hogy a helyreállító bizottság egy új nyolctantermes iskola építésére tett javaslatot. A további meg­gondolás azonban azt eredmé­nyezte, hogy a meglevők helyre­­állításával is biztosítani lehet 360 tanuló iskoláztatását, így két hó­napi vajúdás után, június végén hozzáláttak a helyreállítási mun­kához. . . . Szeptember 1. Még tele az udvar építkezési anyagokkal, a mázosok egy félórával ezelőtt fe­jezték be a hetedik tanterem utolsó ablakának festését. Kívül­ről még olyan a fal, mint a zeb­ra teste: foltos. Még látni a fa­lakon az árvíz nyomait, de meg­csendül a csengő pontosan 9 órakor, március 8-a óta először. A párt, a tanács, a népfront, az oktatási osztály, az építőmunká­sok küldöttei 360 gyermek szü­lője előtt nyitja meg az új tan­évet Bárd Flórián igazgató. — A megújult iskola új szellemet is követel — mondotta ,— a kö­telességteljesítés szellemét, ami át kell, hogy hassa a tanulókat és a szülőket egyaránt. 62 elsőosztályos búcsúzott az óvodától, egy-kettő sírva, de a legtöbbjük csodálkozó szemmel, bátortalanul, a második osztályo­sok vezetésével indult a mese­világból a tudás várának meg­hódítására. Az iskola kapuján bevonulókat az elsősök lelkes üdvözlése és tapsa fogadta. Felemelő pillanata volt az ün­nepségnek, amikor az iskola igazgatója az utcák és terek si­várságáról beszélt és feltette a kérdést, hogy ki fog itt fát és virágot ültetni. Egyszerre hang­zott fel az ifjúság ajkáról a vá­lasz: — Mi! — Vállalták a fő utca, a főtér és­­ az iskola udva­rának fásítását, parkosítását. A tantermek készen vannak, a pedagógusok felkészültek a mun­kára, de ők maguk, még az igaz­gatóval együtt, a tanári szobák­ban lefektetett szalmazsákokon alusznak. Az iskolaépület helyreállításá­nál legtöbbet segítettek a Tata­rozó Vállalat munkásai, ak­ik ma­guk is szülők lévén, megértették, hogy mennyire fontos az iskola szerepe a gyermekek nevelésé­ben. Az ígért öt tanterem he­lyett hetet állítottak helyre, s így lehetővé vált, hogy rendes ütem­ben kezdődjön meg az oktató és nevelő munka. Hiányzik még há­rom terem, s nagyon hiányoznak a tanítói lakások, de a lehetőség megvan rá, hogy elkészüljenek. Szekszárdon hat új tanácstagot választottak Vasárnap Szekszárd város hat­ tanácstagi körzetében új tanács­­­tagot választott a lakosság, mi­­­vel a régi tanácstagok elköltöz­­­tek másik területre. A 6. körzet­­ben Dabi József helyett Keresz­tes József dolgozó parasztot, a 36. körzetben dr. Vörös József­ bíró helyett Zsuró György meg­­­bízott városi-­anácselnökhelyet­­­test, a 41. körzetben Papp Má­­tyásné helyett Nagy Lászlót, az’ SZTK dolgozóját, a 47. körzet­] ben Szászi János tűzoltó alhad­­­nagy helyett Fekete Ferencet, a­ Megyevill. vezetőjét, az 52. kör­­­zetben Németh Mihály dolgozói paraszt helyett Klézli József dol­­­gozó parasztot, az 53. körzetben, Dörnyei István római kath­ . , plébános helyett Solymárod, esperest választották meg­:* u tagnak.­­ A választópolgárok —j. filj * időközben nem költöztek­­:•] kóhelyükről — mind éltek gaikkal, leszavaztak és döntős többségük a jelöltekre adta sza­­­vazatát. A 776 szavazat közük mindössze tizenhét ellenszavazat1 volt. 1 Terfield szövetkezeti küldöttség utazik fel a kiállításra Vasárnap óta nyitva tartja ka­puit az Országos Mezőgazdasági Kiállítás, amelynek látnivalói vi­dékiek­ százezreit vonzzák a fő­városba. A kiállítás méltóképpen mutatja be mezőgazdaságunk eredményeit az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek, egyé­ni dolgozó parasztok legszebb ál­latain, terményein keresztül. A látogatók — tsz-tagok, egyéni gazdák, — sok hasznos tapaszta­latot szerezhetnek, hogyan, mi módon gazdálkodhatnak még jobban, mint eddig. Éppen ezért tette lehetővé a Földművelésügyi Minisztérium, hogy megyénkből 20 termelőszö­vetkezeti tag utazzon fel a ki­állításra. A kiállítás utazási, szál­lás és egyéb költségeit a mi­nisztérium fedezi. A húsz tsz-tag a szálkai Fejlődés, a teveli Al­kotmány, a zombai Béke, a bony­hádi Szabad Föld, a szakcsi Új Élet, a naki Út a szocializmus felé, a várongi Dózsa Népe, a csibráki Viharsarok, a bölcskei Vörös Október a Felszabadulás, a sárszentlőrinci Táncsics, a pak­si Vörös Sugár, a decsi Búza­kalász, a mözsi Petőfi termelő­szövetkezeti csoport, az alsónyé­ki Petőfi, a harci Új Barázda, a tamási Vörös Szikra, a nagy­kónyi Új Élet a párt Béke és az iregszemcsei Új Élet egy-egy tagja. Ez a csoport a hét végén, szombaton utazik fel a főváros­ba és két napot szentelnek a ki­állítás megtekintésére. V* r A MAI SZAMBÁN: Nasszer a szuezi kérdésről (2. o.) A magyar mezőgazdaság fejlő­déséről ad számot az Országos Mezőgazdasági Kiállítás (3. o.) A párt segítségére mindig szük­ség van (3. o.) Tapasztalatok a szekszárdi rehabilitált parasztok ügyének rendezéséről .3. o. Ma délután nemzetközi labdarugó mérkőzés Nagymányokon (4. o.). ŐRJÁRAT A GÉPÁLLOMÁSOKON Nagydorog Varsád Alig fejezték be a földeken a betakarí­­­­tást, a gépállomások traktorosai hozzáfogtak­­ az őszi talaj előkészítéshez. Varga János üzem­­i gazdász jelentése szerint a Nagydorogi Gép­­i állomás körzetében mindenhol jól halad a­­ szántás. Az elmúlt 10 nap alatt a gépállomás traktorosai összesen 450 hold területet szán­tottak fel. Ennek a dekádnak legjobb eredmé­­­­nyét Régi János érte el, aki a kajdacsi Búza- 1 kalász Termelőszövetkezetben 60 holdat szán­­­­tott és 30 holdat tárcsázott meg tíz nap alatt.­­ Jelenleg a gépállomás 37 szántótraktora végez 1 talajelőkészítést a körzet valamennyi, tehát 12­1 termelőszövetkezetében. A szántással egyidőben arról is gondoskod­­­­nak a gépállomás dolgozói, hogy ne legyen aka­­­­dály a talajerő pótlásával kapcsolatos mun­­­­káknál sem. A gépállomás nyolc univerzális­­ traktora közül Györkönyben kettő, Sárszent­ 1­lőrincen kettő, a nagydorogi Petőfi Tsz-ben és a kajdacsi Búzakalász Tsz-ben pedig egy-egy­­ vontató segít a trágyahordásban a termelőszö­­­­vetkezeteknek. Az elmúlt években sok bajt okozott és hosszúra nyújtotta az aprómagcséplés idejét, hogy ugyanazok a gépek csépelték az apró­magot és a gabonát. Ettől a gyakorlattól elté­rően az idén külön kijelölt gépek csépelik az aprómagvakat, hogy zavartalanul menjen ez a munka. A módszer bevált, mert ,mint a varsádi gépállomás jelenti eddig még semmi akadály nem volt az aprómagcséplésnél. A gépállomás öt cséplőgépe — minden két községnek jut egy-egy gép — mivel más munkájuk nincs, zökkenőmentesen elláthatja ezt a feladatot. A körzetben teljes egészében befejezték a borsó, lencse és szarvaskerep cséplését. Soron követ­kezik a vöröshere és a lucerna. Jó eredmé­nyek vannak Gyönkön, ahol a Vörös Csillag Termelőszövetkezet két mázsa baltacimmagot fogott holdanként, az egyéni gazdáknál pedig átlag százhetven kiló szarvaskerep és három­száznegyven kiló vörösheremag termett hol­danként. 3 hold paprika — 60 OOO forint A kölesdi Haladás Termelőszö­vetkezetben nem csökkent a munka lendülete a cséplés befe­­­jezése után sem. Végeztek már, az aprómagcsépléssel is, most­ folynak az őszi vetéselőkészíté­sek, a trágyahordás, a vetőszán­tás, hogy a 45 hold ősziárpát szeptem­ber 15 ig, a 15 hold rozsot szeptember 20 ig elvethessék. Nagy munkában vannak a szö­vetkezet asszonyai is, a három hold paprika és a három hold dohány éppen­­ elég elfoglaltsá­got ad. A három holdnyi do­*­­hányültetvényről eddig 3200 zsí­nórral fűztek fel. Úgy számítanak, hogy a do­hány megadja a 10 mázsás­­ érmést. A három hold paprika eddig 150 mázsás termést adott, amelyből mintegy 60 000 fo­rint volt a szövetkezet bevé­tele. Még legalább 100 mázsa paprikát tudnak leszedni, ami még néhány ezer forintot je­lent. A kertészet jövedelmét tovább akarják fokozni. Már kikelt az őszi saláta, amelynek szétülteté­sét a közeljövőben kezdik meg. Pincehely Az aratási és cséplési munkák befejezése után a Pincehelyi Gépállomáson is megkezdő­dött a talajelőkészítés és a gépek karbantar­tása az őszi idényre. A gépállomás traktorosai eddig több, mint 1300 holdon végezték el a keverő- és középszántást, — most is 32 traktor szánt — s felkészülnek a vetésre. Augusztus 18-tól kezdve a műszaki dolgo­zók folyamatosan javítják, rendbehozzák a gépeket, hogy a nagy őszi munkák idején fenn­akadás nélkül tudjanak dolgozni. A műhely­ben naponta átlag két gép karbantartásával készülnek el a szerelők, s a kijavított trakto­rok azonnal indulnak szántani és vetni. A gépállomás körzetében eddig még nem vetettek, elsőnek az ozorai Petőfi Termelő­­szövetkezet kezdte el 8 holdon a repce veté­sét, s a gépállomás jelentése szerint ma kezdik a simontornyai Alkotmány Termelőszövetke­zetben 20 holdon a repcevetést. Az őszi veté­sek zöme a pincehelyi gépállomás körzetében körülbelül egy hét múlva indul meg. Bonyhád A Bonyhádi Gépállomás dolgozói a me­gyében másodiknak fejezték be nyári tervüket s most egyéb munkák mellett változatlan lel­kesedéssel dolgoznak azért, hogy biztosítsák a termelőszövetkezetek állatállományának őszi és téli takarmányszükségletét. A gépállomás négy silógépe már a múlt héten elkezdte a munkát, s a négy gép össze­sen kétszázhatvan köbméter silót készített.­­ Ezen a héten már a gépállomás valamennyi, tehát nyolc silógépe dolgozik Bonyhádon, Apar­hanton, Várongon és Nagymányokon. Eddig nyolc termelőszövetkezet közül a bonyhádi gépállomás körzetében a két aparhanti tsz és a bonyhádi Szabad Föld Termelőszövetkezet­­ben silózták a legjobb minőségű csalamádét és silókukoricát. Az idén remélhetőleg nem lesz fennakadás a kukoricaszár silózásánál sem. Két kombájnt ugyanis már átalakítottak s ez nagyon meggyorsítja majd a szárvágást lesz idő a silózásra és a kukorciaföldek őszi szán­tására ió. A szekszárdi bortermelés fellendítéséért m­integy 300—350 gazda jött össze Szekszárdig vasárnap a városi tanács végrehajtó bizottsága és a mezőgazda­sági osztály kezdeményezésére. Igaz, nem is mindennapi dol­gokról tanácskoztak, olyanokról amelyek már évek óta fog­lalkoztatták a városbeli gazdákat. Az összejövetel tulajdon­képpeni célja azonban az volt, hogy a híres szekszárdi bor­termelés fellendítésére, fokozására társuljanak a gazdák, illetve megtárgyalják a társulás lehetőségeit, feltételeit. A szö­vetkezés gondolata igen élénk helyeslésre talált a szőlősgazdák között, amint hozzászólásaikban elmondották. Több vélemény hangzott el, milyen formák között kellene létrehozni a szőlőtermelési társulást. Egyrészt az volt a véle­mény, hogy több szakcsoportot kellene létrehozni, amelyek közösen szereznék be a szőlőműveléshez szükséges anyagokat és közösen értékesítenék a bortermést. A másik vélemény az volt, hogy alakítsanak pinceszövetkezetet, amely foglalkoz­­zon a termelési szakproblémákkal létesítsen anyatelepet, amelyből megfelelő kadarka szaporítóanyaggal láthatják el a szövetkezet tagjait és végül foglalkozzon az értékesítéssel, úgy szólt még a javaslat, hogy a pinceszövetkezet mellett ki kell alakítani a hegyközségi rendszert, amelynek az lenne a feladata, hogy megszervezné, biztosítaná a közös munkákat az utak javítására, a talajerózió megakadályozására. A jelenlevők ez utóbbi javaslatot fogadták el és egy bi­zottságot választottak, amelyet megbíztak, hogy készítse el a pinceszövetkezet működési szabályainak és a hegyközség sza­bályainak tervezetét, látogasson el Sopronba és tanulmá­nyozza az ottani pinceszövetkezet működését és a tervezetet terjessze majd egy újabb gazdagyűlés elé , s majd azon tör­ténne meg a szövetkezet megalakulása. A bizottságba Tam Józsefet, Fogarasi Józsefet, Székely Istvánt, Budai Mátyást, Vesztergombi Antalt, László Ferencet Márkvárt Jánost, ifj. Nagy Ferencet, Bóvári Lajost és Klézli Józsefet választot­­ták be. A bizottság soproni látogatására két héten belül sor kerül. J Tolna megyei Építőanyagipari Egyesülés: Folynak a kollektív szerződéseket értékelő gyűlések A Tolna megyei Tanács Bá­nya- és Építőanyagipari Egyesü­léshez tartozó téglagyárakban nagy érdeklődés mellett folynak a kollektív szerződésekben vál­lalt kötelezettségeket értékelő gyűlések. Ezeken a gyűléseken megbe­szélik, hogy a jogos követelmé­nyekből, mit és mennyit valósí­tott meg a vezetőség, de beszél­nek arról is, hogy a dolgozók mennyiben tettek eleget kötele­zettségüknek. A teveli téglagyárban a dolgo­zók a legmesszebbmenőkig be­tartják a szocialista munkafegye­lem követelményeit. Ezt mutat­ják az eredmények is: az első évben nyersgyártási tervüket 117, az égetési tervüket pedig 126 százalékra teljesítették. Ha­sonló szép eredményt hozott az augusztusi tervteljesítésben az Alkotmány-műszak is, melynek eredményeként a nyersgyártás 115,4 százalék, az égetés pedig 106,1 százalék volt.

Next