Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-04 / 234. szám

ioInai xií az hdp tolna megyei bizottsága és a megye: tanács lapja XIII. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK 1956. OKTÓBER 4. Egyetemi Könyvtár PÉCS) Rövidesen felavatják a naki művelődési otthont Október közepén avatják fel Nakon a művelődési otthont. Eddig a községnek nem volt olyan helyisége, ahol a fiatalok kultúrműsort mutathattak volna be, s ez a hiányérzet ösztö­­nözte a községi tanácsot, hogy hozzákezdjen a művelődési ott­hon építéséhez. Az idén mintegy 160.000 forint értékű munkát fordítanak a művelődési ház építésére, s ennek csaknem felét társadalmi munkában végzik el a község lakói. A társadalmi munkából különösen nagy lelkesedéssel vette ki részét Kelemen Ignác DISZ titkár Gadányi László, Bóna Dezső, T. Nagy Mária és Kovács Erzsébet DISZ-tagok. De ott voltak, ha csak tehették, az idősebbek is, Széles Imre, Kelemen Sándor lófogataikkal együtt. A művelődési ház építése az idén nem fejeződik be, jövőre tovább folytatják s mire elkészül, körülbelül 350.000 forintba kerül. A véglegesen kész kultúrházban lesz egy beépített szín­pad­terem, olvasóterem, könyvtár, DISZ-helyiség és egy klub­terem, valamint öltözők. A művelődési otthon közelébe jövőre úszómedencét is akar építeni a tanács. A 33.3x25 méteres uszoda földmunkálatait szintén társadalmi munkával vég­zik el. A Paksi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya jelenti Lakos József elvtárs, a Paksi Járási Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője írja leve­lében: Annak ellenére, hogy a legutóbbi 10 napban kedvezőt­len volt az idő a mezőgazdasági munkák végzésére, különösen a vetésre, mégis eddig a járás területén ter­melőszövetkezetekben közel 3300 holdon, egyéb­eknél pe­dig 4900 holdon végeztek vetőszántást. A járás területén eddig több mint 450 holdon került földbe az őszi árpa, 106 holdon a rozs, 70 holdon a búza, 83 holdon a takarmánykeverék, 28 holdon a repce és 35 holdon a bíbor­here magja. Az őszi munkák terén ter­melőszövetkezetek vonalán a sárszentlőrinci Kossuth, Tán­csics, a dunakömlődi Sza­badság és a paksi Vörös Su­gár Tsz-ek járnak élen. Míg a községek közül a paksi és a pusztakemcsei gazdákat il­leti dicséret. A tanácstag javaslatára A bátai tanácstagok sokszor keresik fel a végrehajtó­bizottság egyes tagjait és elmondják észrevételeiket, javas­lataikat, amelyekkel igyekeznek elősegíteni a község fejlesz­tését, a mezőgazdasági munkákat stb. De tanácsüléseken is sokszor hangzik el hasonló javaslat. A legutóbbi tanácsülésen Tancsik Antal dolgozó paraszt tanácstag többek között elmondotta, hogy a Csóka­ utca egy részét a víz erősen megrongálta. Az utca lakói, akiknek fogataik vannak, felajánlották, hogy a szükséges földet és egyéb anya­got a helyszínre szállítják. Beszámolt arról is,hogy az utcai lakói gyalogos munkaerőt biztosítanak, de a szervezéshez, munka időpontjának meghatározásához a végrehajtó bizottság segítségét kérte. A Csóka­ utcában a közeljövőben megkezdődik a munka. í £ ^ V* A Hunyadi nap előkészülete­i Bátaszékei) A Hunyadi-család egyetlen Tolna megyei vonatkozású ese­ménye Hunyadi János 1442-i csatája, mely Báta és Bátaszék között volt. Hunyadi ebben a csatában — azáltal, hogy az el­lenpárti főurakat legyőzte — igazolta nagy hadvezéri képes­ségét és növelte családjának te­kintélyét. Mivel ebben a csatá­ban a környék jobbágyai támo­gatták Hunyadit, Alsónyék, Báta és Bátaszék hazafias nép­frontjai a megyéd TTIT, Törté­nelmi Társulat és a Népműve­lési Osztály segítségével nagy ünnepséget rendeznek Bátaszé­­ken, október 7-én, délelőtt 10 órakor. A csata emlékére em­léktáblát lepleznek le. A nagyvejkei Új Élet fiataljai 200 köbméter silót készítenek Nem egyszer hangzik el olyan vélemény, hogy a fiata­lok munkájára nem igen lehet számítani a termelőszövetkeze­tekben, mindegyik máshova akar elmenni dolgozni. A nagyvejkei Új Élet Ter­melőszövetkezet fiataljai — ugyanúgy, mint jónéhány má­sik tsz-ben — rácáfoltak erre az állításra. A BISZ-fiatalok silózóbrigá­dot alakítottak, hogy együt­tes erővel vegyenek részt abban a munkában, amely a tsz jövedelmének egyik for­rásához, az állattenyésztés­hez ad megfelelő alapot — a szükséges takarmányt. A fiatalok elhatározását, szorgalmát, munkájuk eredmé­nye bizonyítja: a DISZ-munka­­csapat eddig 200 köbméter zöld takarmányt silózott le, de a munkát még nem fejezték be. Előreláthatólag még 150 köb­méter silótakarmányt készíte­nek, amelyhez most készítik a silógödröt. Elismerés illeti mun­kájukért a nagyvejkei Új Élet fiataljait. XX«XX»OCXJCOOOOOOOOOOOOCX Késsül az új fűszerpaprika NAGY A SÜRGÉS-FOR­­GÁS a fűszerpaprika terme­léssel foglalkozó községekben az egész megye területén — most van a fűszerpaprika­szüret ideje. Bár több község­­ben az aszály és a jégverés megtépázta a szüreti remé­nyeket, a szép hosszú ősz, a ragyogó napos idő azonban elősegítette a fűszerpaprika beérését. A jól megmunkált földeken, így a bátaszéki Sza­bad Május, a decsi Alkot­mány és a Búzakalász a mö­­zsi Úttörő Tsz, valamint több egyéni termelő csípősségmen­tes fűszerpaprikája mennyi­ségileg és minőségileg is olyan kitűnő termést adott, hogy most ezek termését magnye­résre is tartalékolják. A Kalocsavidéki Fűszer­paprikaipari Vállalat teher­gépkocsijaival sűrűn találko­zunk az országutakon, amint magasra felrakott rekeszekben szállítják az átvevő helyekről a szép pirospaprikát a bo­gyiszlói illetve a kalocsai fel­dolgozó telepekre. A paprika­átvevők felkeresik a kisebb termelő községeket is és hely­ben veszik át a paprikát, míg a bogyiszlói, decsi és faddi telepek a körzetükhöz tartozó terméseket veszik át. SERÉNY MUNKA folyik a bogyiszlói feldolgozó telepen is. Porolnak a gépkocsik, lá­dákkal ki, áruval be az egyik kapun. A másik kapunál a helyi termelők sorakoznak ko­csijaikkal az átvevő mérleg­­hez. Piros színben pompázik az egész telep. Közel száz fűzőnő serény­kedik a hosszú, hegyes tűvel, hogy le ne maradjon a most beállított fűtőgépek mellett. Kattognak ezek az ügyes kis fűtőgépek, melyek ugyancsak igénybe veszik az őket kiszol­gáló gyorskezű asszonyokat, lányokat. Pár nappal ezelőtt tűntek csak el az árvíz nyo­mai, de máris új épületek új gépek bizonyítják, hogy van élet ezen a telepen. Szente Béni ifi-brigádjának alapos munkát kell végezni, ha biz­tosítani akarják a közel száz fűzővőnek a szükséges nyers­áru, ládamennyiséget, hogy ne akadjon meg a munka. A szá­rítóban zúgnak a gépek, sípol­nak a ventill '­rok, szár új paprika. TUDJA MÁR minden rikaipari dolgozó, hogy az őrölt fűszerpaprika keresett exportcikk is, és éppen ezért munkáját mindenki lelkesen és higiénikusan végzi. A fű­szerpaprika termelők is átér­zik fontos szerepüket. A ter­melési szerződések megköté­sével segítik elő az ipar mun­­káját. Több község termelői már leszerződtek az 1957. évi tervben előírt mennyiséget. Különösen ösztönzi a termelő­ket az a körülmény, hogy a felsőbb szervek az 1957. évi fűszerpaprika átvételi árakat oly magasan szabták meg, hogy azért már valóban érde­mes fűszerpaprikát termelni, emellett jelentős beadási ked­vezménnyel is jár a szerződé­ses paprikatermelés. MINDEN REMÉNY MEG­VAN tehát arra, hogy a fo­gyasztók asztaláról az idén sem fog hiányozni a jó minő­ségű, választékban gazdag, finom magyar fűszer, a piros fűszerpaprika. B. Z. TAMÁSI KEPEK A tanácsnál A tamási községi tanács jól gazdálkodik a községfejlesz­tési hozzájárulás címén be­folyt pénzösszeggel. A szőlő­hegyi lakosok legnagyobb örö­mére 80 000 forintos költség­gel 5 kilométeres­­ szakaszon megjavítják a kocsiutat. Ezenkívül a község határában a tanyavölgyi részen 6600 fo­rint, a vágóhíd környékén pedig 10 000 forintos költség­gel csatornák készítésével le­vezetik a vadvizeket s ezzel jónéhány holdnyi rétet tesz­nek használhatóvá. A község központját, az áru­ház környékét cementlapok­kal rakták le. Erre 48 000 fo­rintot fordítottak. A tervben további járda­javítás és tűz­oltó őrszoba építése szerepel, de van még mit tenni az ut­cák rendezése körül is. A köz­ség legforgalmasabb szaka­szán, a Séta-téren például szerteszét hevernek megron­gálódott padok roncsai. A Szabadság­ út és a Garay Já­nos utcai elágazásnál lévő emlékmű környéke elhanya­golt, gondozatlan. Ezeknek a rendbehozására nem is kel­lene sok pénz, csak egy kis jóakarat, mert ezeket társa­dalmi munkával is rendbe le­hetne hozni. Nem is kellene más, csak kezdeményezés a tanács részéről. A község DISZ fiataljai bizonyára örömmel vennék ki részüket olyan munkából, amely köz­ségük csinosítását, szépítését segítené elő. A tsz-ben A tamási Vörös Szikra Tsz födjein serény munka folyik. Szedik és szállítják a cukor­répát, 44 holdon befejezték a burgonya szedését, befejezték a kender vágását és szállítá­sát is. Megkezdték az 500 hol­das kukorica szedését és szár vágását, amelytől 12 vagonnyi termést várnak. Ez mellett folyamatosan végzik a kalászosok vetését — mint mondják — nincs idő a várakozásra — porba vetnek, hogy az eső földben találja majd a magot. Az őszi árpa vetésével 200 holdon végez­tek, de földbe tették már 10 holdon a rozsot és 50 holdon az őszi takarmánykeveréket is. A földek letakarításával egyidőben vetik a búzát, melyből eddig 130 holdat ve­tettek el. A tejüzemből A Tamási Tejüzem lelkes dolgozói, műszaki gárdája méltán büszke arra, hogy üzemük export sajtot gyártó üzem. Pannónia és Trapista sajt­készítményükből naponta 20 mázsát szállítottak a Szek­szárdi Sajtérlelőbe, ahonnét a megfelelő érlelési eljárások után csomagolják, szállítják a sajtot a külföldi piacokra. Az idén Pannónia sajtból nem gyártottak annyit, mint amennyit az év elején elkészí­tett terv előírt. Évközben mó­dosítás történt, mégpedig a Trapista sajt gyártásterv ja­vára, ugyanis a nyugati piaco­kon ez a gyártmány kereset­tebb volt. Jelenleg a kívánal­maknak megfelelően a Pan­nónia sajt gyártásával telje­sen le is álltak és kizárólag Trapista sajtot gyártanak. A nyár folyamán 12 napos export szállítási kiesés volt, ugyanis a felsőbb vezetés nem gondoskodott idejében a sajtgyártásnál használatos baktérium színtenyészetről. Ez az üzem mennyiségi ter­melésében ugyan nem okozott kiesést, de az ezidő alatt ké­szült sajt nem felelt meg az export előírásoknak. Ez a lemaradás a IV. ne­gyedévben pótolva lesz, leg­alább is erre tettek ígéretet az üzem dolgozói. Hogy ígé­retüket teljesítik ennek egyik biztosítéka az, hogy a szüksé­ges tejmennyiséget az üzem körzetének községeiből a ter­melők példásan leszállítják. A legtöbb termelő eddig is eleget tett mind a beszolgál­­tatási, mind a szabadtej szál­lítási kötelezettségének. Má­sik az, hogy a szükséges sajt­oltó anyag biztosítva van. A harmadik feltétel a dolgozók és a műszakiak lelkes össze­fogásán alapszik, amelyben nincs is hiány, mert valamen­­nyien azon dolgoznak, hogy jó hírnevüket továbbra is megtartsák, s ne kelljen szé­gyenkezniük a külföldre in­duló gyártmányaik minősége miatt. A téglagyárból A téglagyártásra kedvező időjárás nagyban elősegítette a Tamási Téglagyár tervtelje­sítését. Mint ahogy arról már hírt adtunk, szeptember 6-ával a nyersgyártók befejez­ték évi tervüket s azóta ter­ven felül 220 000 darab nyers téglát gyártottak. Az égetők is teljesítették a szeptember havi tervet, de nincs baj a minőséggel sem. A hónapban 280 000 darab I. osztályú téglát égettek. Ha az idő továbbra is kedvez a téglagyártásnak, a gyár dol­gozói az év végére 120 száza­lékos tervteljesítéssel számol­­­nak. Szorgalmassan dolgoznak a tengelici Petőfi Tsz-ben Termelőszövetkezeteink tag­ságának egyik legfontosabb fel­adata most, hogy időben készít­sék elő a talajt és tegyék földbe az ősziek magját. Erről számolt be lapunk munkatársának Végh Mihály elvtárs, a tenge­­lici Petőfi Termelőszövetkezet egyik brigádvezetője. — A központi üzemegység­ben, amelynek brigádvezetője vagyok, 660 hold szántó van. A brigád növénytermesztésben nyitja a 70 holdon vetett őszi árpa és a 20 holdon ve­tett már súroló őszi takar­mánykeverék. Megkezdtük már, és eddig több mint 60 holdon befejeztük a búza vetését és több mint 100 hold talajunk pedig vetésre ké­szen áll. A letakarított terüle­ten pedig, amennyiben lehetsé­ges, végezzük a mélyszántást. Eddig közel 80 holdon fejez­tük be ezt a munkát. Az elmondottakon kívül befe­jeztük 5 holdon a dohány sze­dését, és megkezdtük a korai kukorica törését, emellett fo­lyamatban van a silózás is. Bárdos Lajos Kossuthh-díjas művész segíti a szakcsi népdalgyűjtőket Sárpilisen kívül Szakoson folyik a legszervezettebb nép­dalgyűjtés Tolna megyében, ahol Könczöl Ferenc pedagógus, a szakcsi énekkar tagjaival eddig több, mint 50 teljesen isme­retlen régi népi éneket gyűjtött és jegyzett fel. Gyűjtésük egy részét elküldték Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerzőnek, aki a szakcsi gyűjtésből kórusművet írt. Művét megküldte a szakcsi énekeseknek is, akik betanulták, majd a zeneszerző jelenlétében előadták. Bárdos Lajos szakcsi tartózkodása alatt tovább mélyült a Kossuth-díjas művész és az énekkar kapcsolata. Bárdos Lajos sok szakmai tanáccsal segítette a szakcsi énekeseket s egyben megígérte, hogy a jövőben is mindenben támogatja őket. A­ szakcsiak pedig legszebb gyűjtéseiket megküldik Bár­dos Lajosnak a jövőben is. A Szakoson folyó népdalgyüjtő munka sikeréhez most a Tolna megyei tanács népművelési osztálya is hozzájárul: rövi­desen egy magnetofont kapnak a szakcsiak. Levelezőnk írja: Jól talaj a vetés termelő szívet kezelitekben­ Termelőszövetkezetünk, a decsi Búzakalász Tsz tagsága a jövő évi jó termés érdekében már most azon fáradozik, hogy a talajt a legjobban készítse elő és időben vesse el a magot. E szorgalmas munkának lett az eredménye, hogy befejeztük 72 holdon az őszi árpa, 12 holdon az őszi ta­karmánykeverék és 50 hol­don az őszi búza vetését. Búzavetéstervünket ezzel eddig 20 százalékra teljesítettük, de a vetést folyamatosan végez­zük és eddigi terveink szerint biztosítva látjuk, hogy a búza vetését időben és jó minőség­ben be tudjuk fejezni. A vetési munkák mellett jól halad a betakarítás is. Min­den tag igyekszik, hogy a rá­bízott területen mielőbb fel­szedje a cukorrépát, a burgo­nyát és letörje a kukoricát. Termelőszövetkezetünk vala­mennyi tagja arra törekszik, hogy ezeket a száraz napokat a legjobban használja ki annak érdekében, hogy kapásaink mielőbb biztos helyen, a pincé­ben, padláson, vagy a góréban legyenek. Baros Gábor tsz-elnök.

Next