Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-19 / 247. szám

Világ m­oletárjai egyesüljetek! 1 ÍOlTk­­ai Kö­ny­vtár PáCS) AZ HDP TOL XIII. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM. M­­IBUmb ÁRA: 50 FILLÉR. TÉNTEK, 1956 OKTOBER 19. Állatállományunk átteleltetése Az idei esztendő nehéz fel­adat elé állította az állattenyész­tőket. Kevés volt az eső, má­sodvetéseink nem sikerültek, szénáink egy részét elvitte a víz, a Duna-menti részeken kevés volt a kukorica és a legelőn kí­vül a nyár folyamán jóformán semmi zöldtakarmányt nem tudtak etetni az állatokkal. Ugyanakkor termelőszövetkeze­teink állatállománya gyarapo­dott szarvasmarhában, sertés­ben, juhban egyaránt. Ilyen körülmények között igen nagy gond és nehéz feladat az állatok átteleltetése. A megyében a termésátlagok árpából, kukori­cából nem érik el a tavalyi át­lagot, de egy nyári zöldtakar­mányaink sem sikerültek, a fő­növényként vetett silókukorica jelentős részét augusztusban, a nagy szárazság alatt feletették, így silózásra csak nagyon ke­vés maradt. Ezeket a körülményeket mér­legelve, termelőszövetkezeteink takarmány alapja a silótakar­­mány lesz. Sajnos, a silózás még­sem halad úgy, ahogy kellene. Termelőszövetkezeteink nyárfi si­­lózási tervüket szeptember 30-ig mindössze 80 százalékban telje­sítették, de igen gyengén halad a silózás most is. A Teveli Gép­állomás körzetében jelenleg egy silótöltőgép sem dolgozik, a gépállomás silózási tervét eddig még 10 százalékra sem teljesí­tette. Van több nehéz takarmá­nyozási gonddal küzdő tsz, ahol még egyáltalán semmit sem si­lóztak, mint a lengyeli Petőfi, a bonyhád-varasdi Petőfi, a kétyi Alkotmány, a tabódi Rá­­kószi tsz-ek. Hasonló a helyzet a Dalmandi Gépállomás körze­tében is, ahol szintén gyengén állnak a silózási munkák. A dalmandi Szabadság, a lápafői, a várongi és a duzsi tsz még semmit sem silózott. A gépállo­más körzetében a silózási tervet még 30 százalékra sem teljesí­tették. Még szakemberek részéről is van olyan megnyilvánulás, hogy a kukoricaszárat nem érdemes lesilózni Ez az állítás helytelen, mert ha a kukoricaszárat csak sós vízzel lelocsolva silózzák be, akkor is jobb, mint a szárazon etetett kukoricaszár, ezenkívül a silótakarmány a tehenészetben úgyszólván nélkülözhetetlen, mert az állat kevés szénát, ab­rakot etetve is jó kondícióban tartható és a további takarmá­nyozástól függően tud termelni. Ezért a kukoricaszárat is le kell silózni, a törés után minél ha­marabb, hogy a silógödör egy­két nap alatt teljék meg. Kü­lönösképpen fontos a silózás azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol kevés a takarmány és még ezideig nem silóztak. Takarmányt tudunk meg­takarítani úgy is, hogy állatain­kat minél hosszabb ideig a le­gelőn tartjuk, legeltetjük az esetleg megmaradt tarlót, réte­ket, megjáratjuk a kukoricaföl­det, egyszóval minden takarmá­nyozásra alkalmas növényhulla­dékot feletetünk. A sertések ré­szére takarmányelőkészítőket, takarmánykonyrhákat létesítünk, a lényeg az legyen, hogy az ab­raktakarmányokat előkészítve, darált állapotban etessük fel a sertésekkel és már most is, de különösképpen a hideg idő be­állta után testmelegen adjuk sertéseinknek a takarmányt.­­ Több termelőszövetkezetben most, a kukoricaszedés alatt, a sertéseknek csövesen bedobál­ják a kukoricát és úgy hizlalják a hízókat is. Ugyanezt lehet ta­pasztalni az egyénieknél is. A kukorica etetése így pazarlás. Az új kukoricát is darál­tassuk meg — természetesen csak ke­veset, egy-két napra valót — és leforrázva etessük a sertés­sel. A felhasználás így sokkal gazdaságosabb lesz, kevesebb kell és több marad a télre. Most kell takarékoskodni a takar­mánnyal, a kukoricával, amikor van, mert amikor nincs, akkor már nem lehet. Termelőszövetkezeteinkben most folynak az átteleltetési szemlék. Itt állattenyésztők, ag­­ronómusok és a tsz vezetői fel­mérik a takarmányozás helyze­tét, azt, hogy a meglevő takar­mányt hogyan használják fel a leggazdaságosabban, valamint azt, hogy milyen intézkedést kell tenni még most a hiányzó takarmányok pótlására. A ta­karmányok felhasználására ter­vet készítenek, ezt a tervet a tsz mezőgazdásza havonként felbontja, és így látják azt, hogyan kell beosztani a takar­mányt, hogy abból a tavaszi hó­napokban is legyen. A takar­mányok gazdaságos felhaszná­lására takarmányfelelőst jelöl­nek ki. Sajnos, tapasztalható még az, hogy a lovak fogyaszt­ják a legtöbb takarmányt a téli időszakban is, különösen ott, ahol a lovak gondozói­­ öt-hat kilogramm abrakot, nyolc-tíz kilogramm szénát etetnek a lo­vakkal. Ezt aztán a növendék­állatok, valamint a tehenek sínylik meg és a növendékneve­lésnek, a tejtermelésnek a ká­rára megy. Az átteleltetésre való felké­szülés mellett már most kell gondoskodnunk a jövő évi ta­karmányozásról is. Ezért ter­melőszövetkezeteinkben szarvas­­marha számosállatonként 400 négyszögöl őszi takarmány­­keveréket vetnek és több ter­melőszövetkezetünk a tavasszal lucernát vet, valamint a rétek, legelők fűhozamának növelése céljából a megyében nagyobb mérvű árkolási és legelőjavítási munkákat végeznek. Különösen az őszi takarmánykeverékek ve­tését kell szorgalmaznunk, mert a vetés ideje már lejárt és ha még most vetjük el, ak­kor is sokat fog segíteni a ta­vasszal, mert akár zöldtakar­­mánynak, akár silónak egyaránt alkalmas, és ez az első takar­mány. Termelőszövetkezeteink, va­lamint az egyéni állattartók arra törekedjenek, hogy kukorica­­szedés után a szárat a leggyor­sabban takarítsák le, tsz-eknél, és amennyiben egyénieknél is van silógödör, kerüljön besiló­­zásra. Az állatokat, ameddig csak az idő engedi, legeltessék, ha egészen nem is lakik jól az állat, az istállóban akkor is ke­vesebb takarmányt fogyaszt. Az idei év nagy feladat elé állítja az állattenyésztőket, mert nem lesz könnyű az állatállomány át­teleltetése, de ha még most ki­használjuk az adott lehetősége­ket, és ezzel megfelelően fog­lalkozunk, akkor biztosítani tudjuk az állatállomány áttelel­­tetését. Molnar László rrrrrrrTTvtTTTTrrrryjwrrrrrrj’ A MAI SZÁMBAN: Gyorlista a II. Békekölcsön húzásáról (2. o.) — Nagy Imre visszakapta egyetemi tanári megbízatását (2. o.) — Kötelez a törvény, de azért össze lehet egyeztetni az em­beriességgel (3. o.) — Gyer­mek a vádlottak padján (3. o.) — Középiskolások (4. o.) tA****AA*AAAAA*4utAAAAAAAÁAAAAA Filmankét Mözsön Az elmúlt hét szombatján a Hazafias Népfront Tolna me­gyei Bizottsága és a Hazafias Népfront Községi Bizottsága filmankétot rendezett a község­ben. A moziban a Körhinta című díjnyertes filmet vetítet­ték. A filmet telt ház nézte vé­gig, a vitán mintegy 53-an vet­tek részt. Többek között olyan kérdéseket tárgyaltak meg, hogy: Mennyire jellemző a magyar paraszt magatartása'5 Mennyire magyar jellegű a film? Milyen volt a szereplői­ alakítása, a szerelem ábrázo­lása, s milyen volt a zenéje? A vita során felvetődött, hogy a film csupán a termelőszövetke­zeti mozgalom népszerűsítése érdekében készült-e, vagy célja volt a magyar parasztfiatalok szerelmének ábrázolása is. vitát Kach Jakab, a Tolna me­gyei Moziüzemi Vállalat alkal­mazottja vezette. vttvtttttttvttttvttttvtvtvttttttvtvtvvvvttvtttttttvttvttvtttttA Hírek a téglagyárakból­­ A gyártási idény kezdete óta súlyos nehézségekkel küzd a Tolna megyei Téglagyári Egye­sülés. Szeptember végéig közel hárommillió nyerstéglával ma­radtak adósai az Egyesülés üzemei a népgazdaságnak. Az Egyesülés műszaki veze­tői, az üzemek műszaki és fi­zikai dolgozói minden lehetőt­­ elkövetnek, hogy az év hátra­­­ lévő részében minél többet pó­­­toljanak a lemaradásból. Októ­­­ber elseje óta — esedékes tervü­­­kön felül — 372 ezer darab 3 nyerstéglát gyártottak, ugyan­ 3 csak terven felül 170 ezer­ darab égetett tégla hagyta el új kemencéket. 3 ■4 A Nyolc nap múlva befejezi egész évi nyersgyártási tervét a Paksi Téglagyár Jól halad a nyersgyártás a paksi gyárban is. A hónap első dekádjában még „csak‘‘ 55600 darabbal teljesítették túl a de­ká­dtervet a nyersgyártók, a második dekádban pedig majd­nem mindegyik napon tíz-tizen­kétezer darabbal teljesítették túl a napi tervet. Ha még leg­alább egy hétig tart a jó idő­járás, vagy a jövő hét közepére befejezi egész évi nyersgyár­­­tási tervét is a Paksi Tégla-3 gyár. a Az égetésnél továbbra is al­­­kalmazzák a jól bevált gyors-3 égetési módszert. E módszerrel a hónap eleje óta több mint 3 százharminckétezer darabbal­­ teljesítették túl az égetési tér­ 3­vet. a Zetort vásárolt a szálkai Fejlődés Tsz A szálkái Fejlődés tagsága is nagy örömmel fogadta azt a határozatot, hogy a termelőszövetkezetek vásárolhatnak trak­torokat. Elhatározták, vásárolnak is, többek között lovakat adtak el, hogy a traktor árát előteremtsék s így vásároltak Zetort a Fácánkerti Növényvédő Állomástól. Képünkön Mu­rányi György tsz-elnök, Papp L­ajos, a gépállomások megyei igazgatójával együtt ellenőrzi, rendben vannak-e a megvásár­lásra kerülő Zetor papírjai. A megyében elsőként átadták rendeltetésének az árvízsújtotta 1 f . ■ ttii ■ [UNK] ry­w I f­m ^ ■­r ■ ■ > bajai Vörös Zászló Tsz új épületeit LASSAN ÖSSZEGYŰLT a bizottság, itt vannak a Ktsz­­től, a banktól, a tanácstól, csak még a „házigazdák“ hiá­nyoznak, a termelőszövetke­zet vezetői. Ugyanis a tsz ré­szére épült ez a két szép ház (az egyik ikerlakás, két csa­lád részére) és az ötszáz fé­rőhelyes baromfiól. Az árvíz­­károsult bátai „Vörös Zászló“ részére. A tsz vezetői és tag­jai úgy határoztak, hogy ha már az árvíz rombadöntötte az épületeket, az újakat nem a régi helyükön építik fel, hanem itt, Furkópusztán, hadd legyen egy helyen min­den. „Azért csak kezdjük meg az átadást, majd jönnek ők is, megmondják, jók lesz­nek-e az új épületek“ — mondja Juhász József elv­társ, akit a Földművelésügyi Minisztérium bízott meg a megye árvízkárosult tsz-es újjáépítésének irányításával. ELŐKERÜLNEK A TER­VEK, a költségvetések, a számlák. Tüzetesen végigmen­nek minden ponton, rendben van-e minden. Megmérik a szobát, a konyhát, milyen ma­gas, szélessége, hosszúsága egyezik-e a tervekkel.­­ Bi­zony itt egy kis differencia van, három centivel alacso­nyabb a szoba. Meg a hosszú­ság sem stimmel. Úgy látszik az első pillanatban, mintha itt akartak volna spórolni a kivitelezők. Megmérik kívül is a házat. Ott egyeznek az adatok. — Hát igen, különbö­ző méretű téglákkal dolgoz­tunk, azért vastagabb a fal, mondja a ktsz elnöke. Kisebb hibák — főleg terve­zési hibák. A villanykon­nektor nem jó helyen van. Az egyik szobában nem a leg­jobb helyen van a kályhalyuk a kémény, oda nyitódik az ajtó. — „Majd csinálunk a padlóra egy ütközőlécet, ak­kor nem lesz hiba.“ KÖZBEN MEGÉRKEZIK a tsz elnök, Kulágin István és Lukács József párttitkár. — Ne vesződjenek az elvtársak, mi már korábban körülnéz­­tünk itt, sőt már azok is, akik majd beköltöznek. Jók lesz­­­­nek ezek a házak — mondják. — örülünk, hogy ilyen ha­mar megcsinálták. Ez a vá­laszuk a közben megérkezett minisztériumi főosztályvezető, Huszár György kérdésére is. NAGYON GYORSAN KÉ­SZÜLTEK ezek az épületek. A Bátaszéki Épületkarban­tartó Ktsz — a késedelmes anyagszállítás miatt — csak késve, július közepén kezd­hette el a munkát. Mégis el­készültek határidőre. A Scha­­rer József kőműves brigád minden tőle telhetőt megtett, hogy az őszi időjárás bekö­szönte előtt elkészüljenek a több mint négyszázezer forin­tos építkezéssel. Elsők is lettek a megyében. A megye árvízkárosult tsz-ei közül itt fejezték be elsőként az újjáépítést. Terven felül gyártják már a nyerstéglát Házán A Mázai Téglagyár október 10-én befejezte éves nyersgyár­tási tervét. Az azóta eltelt hét munkanap alatt 241 ezer nyers téglát gyártottak a mázai gyár présüzemének dolgozói, ennyit törlesztettek már az Egyesülés adósságából. Szép eredmények születtek az égetésnél is. A hónap eleje óta — az esedékes égetési ter­ven felül — százötvennyolcezer­­ kész téglát hordtak ki a kémén­­­­céből. Ez a téglamennyiség ez a családi ház építéséhez elegen­­­dő. A mázai égetők úgy tud­­­ták ezt elérni, hogy átvették­­ a paksi üzemben már korábban a bevezetett gyorségetési mód- 3 szert. Ezzel naponta átlagosan 3 tízezer darabbal teljesítik az égetési tervet. túl: a A A­A A A Lemaradás Szekszárdon és a dombóvári üzemekben Bár a szekszárdi gyárban rövid idő alatt sikerült eltün­tetni az árvíz pusztításának nyomait, még mindig nem tel­jesíti rendszeresen tervét az üzem. Különösen a gyakori gép­hiba, géptörés akadályozza a folyamatos termelést. A gé­piek megfelelő karbantartására, kezelésére és ápolására kell nagyobb figyelmet fordítani a gyár dolgozóinak, ha pótolni akarják a lemaradást. A Dombóvár I. üzemben i­­s több mint másfélmilliós a nyers 5 gyártási lemaradás. Ezt teljes 3­ egészében pótolni lehetetlen,­­ de az év hátralévő részében« még sokat törleszthetnek az­­ adósságból az üzem dolgozói. 3 A Dombóvár II. üzem 830 ezer 3 nyerstéglával adósa az ország­­­nak. Itt napi tizenötezer dara­­­bot kell legalább gyártani kö­­­zel két hónapig, hogy teljesít­­­­sék a tervet. « Vita az Új földről A községi Hazafias Nép­frontbizottság szervezésében ankéten vitatták meg Medina dolgozói Szabó Pál: Új föld című regényét. Vitaindító be­vezetőt tartott Miszlai István a szekszárdi leányiskola ta­nára, aki maga is egyik sze­replője a regénynek. Igen ér­dekesen, színesen ismertette a regény mondanivalóját, mu­tatta be az író jellemábrázo­lását. Beszélt az irodalom sze­repéről. Az ankét előtt töb­ben elolvasták az említett könyvet és elmondották véle­ményüket mind a könyv tar­talmáról, mind az írókénak a társadalmi életben való szere­péről. Miszlai elvtárs összefoglaló­jában kitért­­ az írószövetség jelenlegi munkájára, arra a változásra, mely az új vezető­séggel új szellemet hoz az iro­dalmi életben. A medinai könyvbarátok, irodalomkedvelő emberek remélik és várják az iroda­­­­lom helyes irányú kibontako­zását és kérik az írókat mi­nél több, az életből vett iroda­lommal tanítsák, tegyék még kulturáltabbá dolgozó né­pünket. Takács Mihályné HUNYADI JÁNOS a nagy hadvezér és az 1440. év­i bátaszéki csata emlékére, amelyet a Hunyadiak a Czillei—Garay főúri csoport felett arattak. Alsónyék, Báta és Bátaszék községek Hazafias Nép­frontbizottsága, a járási, a helyi tanácsok és a tömegszerve­zetek segítségével emléktáblát helyeztek el Bátaszéken. Dr. Pataky József, a Történelmi Társulat Tolna megyei csoportjá­nak elnöke és egy bátaszéki úttörő leányka leleplezik az emlékművet. \

Next