Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-06 / 5. szám

TOLNA MEGYEI 9 0 9 PÉCS'idd# A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA nyitái* r Leltározás után­­ mi van és mi lesz az áruházakban ? Csehszlovák és német motorkerékpárok A Vas- és Mű­szaki Nagykereske­djfefe­delmi Vállalat ja­­nuár­ 14-e után a leltározás befejezé­­­­sekor kezdi meg a kiskereskedelem­nek az áruk kiszállítását. A közeli na­pokban nagyobb­­ mennyiségű külföldi áru érkezését várják. Még pontosan nem tudják azt hogy milyen árut kapnak, de az előzetes híradásból ar­ra következtetnek a vállalatnál, hogy Csehszlovákiából motorkerékpárokat és varrógépeket kapnak. Valószínű, hogy német gyártmányú motorkerék­párok is érkeznek Szekszárdra. Na­gyobb mennyiségű rádiót a német ipar termékét — már útba is indítot­ták Szekszárd felé. Arról értesültünk, hogy az érkező áruk mennyisége és minősége a vásárlók igényeit teljesen ki fogja elégíteni, — gondoltunk ar­ra, hogy különösen nagy érdeklődés előzi meg a német gyártmányú mo­torkerékpárokat. A vállalatnál még nem tudják, hogy az érkező árukat milyen fogyasztói áron hozzák majd forgalomba. 600 karosszék váratlanul December 29-én egy vagon külföldi bútor ér­kezését jelentették a Bú­torértékesítő Vállalatnak. A vagon érkezését és tar­talmát előre nem jelez­ték és így az teljesen érkezett. — csak a vagon felbontása után tudták meg, hogy 600 darab fényezett karosszék a szállítmány. A székek még nincse­nek beárazva és így árusításukat még nem tudták megkezdeni. Az elő­zetes számítások szerint a jó minősé­gű külföldi gyártmányú székek fo­gyasztói ára 120 forint körül lesz majd. Január 15-én egy újabb bútor­szállítmány érkezését várják. Ebben a szállítmányban vegyes bútor érke­zését várják, többek között konyha, szoba és kombinált bútort. A szállít­mány a hazai ipar terméke lesz, csupán azért volt az elmúlt napokban, mert az áruk kiszállítását nehezen tudták megoldani. Amióta a MÁV a szállítást el tudja vállalni, azóta ki­elégítő a fogyasztók igénye. Az ünne­pek alatt 10 vagon rizst adtak a kis­kereskedelemnek. Januárban újabb nagymennyiségű rizs érkezését vár­ják. Sóból az ellátás kielégítőnek mondható. Az utóbbi napokban már nem egy-egy vagon só érkezik a köz­ségekbe, hanem mint a paksi példa is igazolja: az elmúlt napokban egy­szerre 7 vagon sót kaptak. Szekszárd­ra is két egymást követő napon 3—3 vagon só érkezett. A budapesti éle­sz­­tőgyár már biztosítani tudja élesztő­ből az igények kielégítését. A helyen­ kint tapasztalható áruhiány jelenleg is még a szállítás rendszertelensé­géből ered. Az élesztő,­ só és rizs­ellátás januárban kielégítő lesz. Arda és Rodophe cigaretták Sok dohányos em­­­­ber az ünnepek alatt ,­ rengeteget bosszanko­­­tt a m­H tu­dott, mert nem tudta cigaretta szükségletét beszerezni. Sajnos, az ünnepek alatt a trafik­ellátás Szekszárdon és a megyében nem volt kielégítő. Az ínséges napok­­ban még a legdrágább cigarettafajták is gazdára találtak. Január 3-án Szek­­szárdon nagy mennyiségű bolgár ciga­rettát „vezettek be” a forgalomba. Ez az intézkedés a kedélyeket nem tudta lecsillapítani. Sok dohányos bolt előtt az emberek százai tolongtak, hogy egy doboz cigarettához tudjanak jut­ni. Az újabb felvásárlást végzők és a dohányosok megnyugtatására közöl­­jük, amit a Dohányértékesítő Válla­­lattól megtudtunk a januári trafikáru ellátásról. Januárban annyi bolgár cigarettát tudnak biztosítani, hogy az a mennyiség a megyei, illetve szek­szárdi mennyiséget fedezni tudja. Az igaz, hogy hazai trafikáru érkezésére semmi megnyugtató hírt nem tud­tunk kapni. Csupán néhány ezer da­rab „Kossuth” cigarettát tudtak a szekszárdi fogyasztóknak adni. Horgászsa­pkák, ingkabátok, estélyi­ ruhák A leltározás után még­ semmi új árut nem kap­tak a szekszárdi földmű­­vesszövetkezet nagyáru­házában. Úgy értesül­tünk az áruházban, hogy a nagykereskedelmi vál­lalatok majd csak a leltározás befeje­­zése után tudják őket friss áruval el­­látni. Többféle minőségű és fajtájú külföldi textil- és divatáru érkezését várják. Csehszlovákiából estélyi­ ru­hák, horgászsapkák, ingkabátok és egyes darabok érkezését várják.­­ A Cipőnagykereskedelmi Vázlattól pe­­dig német gyártmányú cipőket kap­nak. Zománcedényt a földművesszö­vetkezet a Bonyhádi Zománcművek termékét tudja a vásárlók rendelke­zésére bocsátani. Ha a nagykereske­delmi vállalatok az árukiegészítést­­ megküldik, akkor ismét a régi nagy választékban és árukészlettel tudják a vásárlókat kielégíteni. % Élesztő, só és rizs A Szekszárdi Fűszért Vállalattól megnyugtató híreket kaptunk a leg­fontosabb közszükségleti cikkek ellátásáról. A Fű­­­­szért Vállalat vezetője szerint az ellátás a fenti cikkekből normálisnak mondható. Az a vélemény a vállalatnál, hogy hiány It: Készül a Liszt-em­l6 fatáb­la A Liszt Ferenc Emléktábla Bizottság közli, hogy folyamatban van a Liszt­emléktábla készítése, amely az Augusz­tásé kastélyon volt, másrészt pedig ugyancsak félkész állapotban van az a dombormű is, amit a Liszt Ferenc Em­léktábla Bizottság a volt megyeháza nagytermében szándékozik elhelyezni. Az Emléktábla Bizottság mind az em­léktábla, mind a dombormű elkészíté­sével annak idején Konrád Sándor szob­rászművészt bízta meg. Az emléktáblát és a domborművet is előreláthatólag márciusban szállítja le a művész és még abban a hónapban ünnepélyes keretek között elhelyezik a nagy magyar zene­költő tiszteletére. ARA: 50 FILLER Három rövid kultúrhír Az október 23-át követő események hatására úgy látszott, Pakson a város Központi Együttese nem tudja bemutat­ni a komoly és alapos felkészülés elle­nére sem a „Zeng az erdő“ című vidám zenés játékot. E hír elterjedt a megyében is, most azonban örömmel értesültünk róla, hogy a darab szereplői együtt van­nak, s mihelyt a körülmények azt lehe­tővé teszik, bemutatják a darabot a köz­ség lakosságának. Március 15-ére készülnek a megye festőművészei, amikor az elmúlt évről elmaradt kiállításukat rendezik meg. E kiállításon — az ismert, neves­ művé­szeken kívül — Czencz János, Szabó Dezső, Lázár Pál, a város és megye la­kossága megismerkedhet több fiatal, te­hetséges művész alkotásával is. Október 23. óta pénteken este vendég­szerepelt először megyénkben a Pécsi Nemzeti Színház. A színház művészei Bonyhádon a Szabin nők elrablása című vígjátékot mutatták be. A jövőben a színház művészei rendszeresen vendég­szerepelnek megyénkben. Szekszárdon január 28-án mutatják be Katona Jó­zsef nagy drámáját, a Bánk bán-t. II. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM, VASÁRNAP, 1957. JANUÁR 6. A MAI SZÁMBAN: így történt (3- o.) Mulatott, udvarolt utána pedig embert ölt (8. o.) V------------------------------------------------------------/ 99 tíz erdő továbbra is a miénk... iá Fácánkert községhez közel 50 hold erdő tartozik, amely évről évre szép jö­vedelmet biztosít. Az októberi esemé­nyek idején bizonyos törvényenkívüli­­ség volt tapasztalható és több helyen úgy oldották meg a tüzelőhiányt, hogy hozzáfogtak az erdősávok kiirtásához. Ezzel sok kárt okoztak a nép­gazdaságnak. Fácánkert községben 340 gazda volt tü­zelő nélkül és hogy mégsem történt jogtalan erdőirtás, a községi tanács elnö­kének, Hanoi Józsefnek és az erdészet vezetőjének, Vaszari Józsefnek köszön­hető. A két vezető és a falu népe kö­zösen beszélték meg a tüzelőellá­tást, a fakitermelés kérdését. A tanácskozás után megbízták Vaszari József erdészt a kitermelésre kerülő fák kijelölésére. Ebben a munkában a szak­szerűség, az erdő szeretete, a nép va­gyonához való őszinte ragaszkodás ju­tott kifejezésre, amelyet 340 gazda is magáévá tett. Az a jelszó érvényesült: „Az erdő továbbra is a miénk marad, ne nyúljunk az egészséges fákhoz”. így már nemcsak a két vezetőnek, ha­nem az egész községnek érdeme van abban, hogy az erdő egészséges állapot­ban maradt. Az erdészetben egyébként december hónapban is zavartalanul folyt a munka. Közel félmillió feketefenyőt és akác­csemetét emeltek ki, amelyet téli terme­­léssel raktároztak. Az erdészet megkezdte a kör­nyékbeli erdőbirtokosságoktól a bányafáknak megfelelő farönkök összevásárlását is. Eddig körülbelül 50 ktméter bányafa van összehordva a szedresi MÁV rako­dón, amelyet a mázai és a szászvári bá­nyákba szállítanak. r Új névvel és jobb kedvvel dolgoznak a gerjeni tsz-tagok Az 1956. október 23-i események nem múltak el nyomtalanul a gerjeni Vörös Nap Termelőszövetkezetben sem. Az igaz, hogy nem olyan változások történ­tek, mint amit egyesek szerettek volna, hanem méginkább megerősödött a tsz. Azóta a termelőszövetkezetben sokkal jobban megy a munka, hiszen a beadási kötelezettségek eltör­lése s más egyéb, az önálló gaz­dálkodást megkönnyítő rendelke­zések új perspektívát nyújtanak számukra a továbbfejlődéshez. Egyesek bizony azt szerették volna, ha széjjeloszlik a termelőszövetkezet, s erre több példát is tudnak mondani. Többektől lehet hallani, hogy a régi földbirtokos rokonságai már az október 23-a előtti hetek­ben egy lakodalomban kijelentet­ték, hogy „hamarosan eljön az ő idejük, lesz itt még más világ is.” Ezek a vélemények azonban a terme­lőszövetkezet tagságát nem ingatták meg. Tény az, hogy azért három kilépő akadt a termelőszövetkezetből, de ezzel szemben — bizonyítékául annak, hogy az egyénileg dolgozó parasztokat sem ingatták meg az akkori események — öten kérték felvételüket a meg­változtatott nevű Rákóczi Tsz-be. Terv Szekszárd iparosítására Régi, mondhatnánk évtizedes problé­ma Szekszárdon, hogy a városnak nincs jelentős ipari üzeme. Számtalan terv merült fel az elmúlt években a város iparosítására, néhány évvel ezelőtt már­­már úgy látszott, hogy a tervekből való­ság lesz. H­atalmas építkezés indult meg Szekszárd határában, a gyapotegrenáló építkezése. Azonban ez is, mint elég sok más terv, irreális elgondolásokra épült, a gyapottermelést nem lehetett nálunk meghonosítani. A sokmillió forintos költséggel készült épületek állnak, elkészültek. Jobb híján raktárnak használják őket. Nem tudjuk eldönteni és nem is vitatkozunk azon, észszerű-e itt raktározni textilnyersanya­gokat, szükség van-e ilyen célra az épü­letekre, annyi azonban bizonyos, hogy ez a nagy létesítmény nem biztosítja azt, amit elsősorban várnak tőle a szekszárdiak, a munkáskezek százainak foglalkoztatását. Ez a kérdés nem új probléma Szek­szárdon, eddig is sokan kerestek — hiá­ba — munkaalkalmat. De most különö­sen időszerűvé vált, amikor országosan, de helyileg is nagymérvű munkanélküli­ségre kell számítani. Az évek alatt fel­duzzasztott bürokrácia megszüntetésével emberek százai válnak munkanélkülivé. Lesz-e a feleslegessé vált emberek szá­mára Szekszárdon munkaalkalom? — Sajnos, a jelenlegi lehetőségek mellett ez egyelőre kilátástalan. Ezért hívott össze nemrég a Szekszárd városi tanács egy műszaki emberekből álló bizottságot, amely megvitatta, milyen lehetőség van a városban az ipar fejlesztésére, illetve ipari üzem létesítésére. Úgy megoldani ezt, hogy minél keve­sebb beruházásra legyen szükség, az üzem minél kevesebb energiát használ­jon fel, termelvényeinek, illetve szolgál­tatásainak legyen piaca, elhelyezési lehe­tősége. A bizottság el is fogadott egy ter­vet, amit a vita alapján Szablár Béla mérnök állított össze. Ezek szerint rövid idő alatt olyan üzemet lehetne létesíteni Szek­szárdon, amely egyelőre kétszáz munkással, alkalmazottal dolgoz­na, de tovább is lehetne fejlesz­teni. Az üzem, mint a Vasipari Vállalat egyik részlege, villamos berendezéseket javíta­na, villamossági cikkeket gyártana. A vállalat villamosjavító részlege — első­sorban helyhiány miatt — jelenleg csak mintegy harmadannyi munkát tud vál­lalni és végezni, mint amennyi megren­delése jelenleg is lenne. A megye üzemei, vállalatai gyak­ran kénytelenek Pestre küldeni egy-egy leégett villanymotort, transzformátort javításra és fél évig is várni elkészültére, mert a szekszárdi üzemnek kicsi a ka­pacitása. Bővítés esetén mindezt itt le­hetne, sokkal gyorsabban elvégzik Szá­mítani kell arra is, hogy falura is egyre több villanymotor, egyéb villamosberen­dezés kerül a kisiparosokhoz, parasztok­hoz, amit időnkint javítani kell. A tervezet kész, Szekszárdon és a megyében vannak kiváló szak­emberek, akik irányítanák a mun­kát. A gépi berendezés egy része is megvan, többet házilag is el lehetne készíteni. Épületátalakításhoz mintegy 250 000, a berendezéshez 350 000, tehát összesen 600 000 forintra lenne szükség. Az al­kalmazottak négyötöde lehetne betaní­tott munkás, akik hamarosan elsajátít­hatnák a szükséges szakismereteket, gya­korlatot. Nagy probléma a több, mint fél­­miillió forint előteremtése. De gyorsan megtérülne, hiszen az üzem havi termelési értékét — kétszáz dolgozóval — nyolcszáz­ezer forintra tervezték és azt is figyelembe kell venni, hogy két­száz munkanélkülinek — a nemrég ho­zott rendelet szerint — mintegy 80 000 forint munkanélküli segélyt kell havonta kifizetni. A terv kész, eljutott már a felsőbb szervekhez. Várjuk, hogy a szép terv valósággá váljon. J. J • Hatmillió forint iskolaépítésre A megyei tanács oktatási osztályának statisztikai jelentése alapján az elmúlt esztendőben 125 férőhellyel bővültek a megyei óvodák, nyolc tantermet építet­tek az általános iskolai hálózat bővíté­sére, épült ezenkívül két középiskolai tanterem, öt nevelőlakás, két napközi otthon. .Megjegyezni kívánjuk, hogy ezek közül az építkezések közül nem mindegyik nyert befejezést. Egyben kö­zölték az oktatási osztályon azt is, hogy ebben az évben előreláthatólag hatmillió forintot fordítanak iskola és nevelői la­kások építésére. A szekszárdi húsztan­termes iskola építésének befejezéséhez még 3 200 000 forint szükséges. A többi összeget a bogyiszlói kéttantermes iskola és a nevelői lakások építésére használják fel, ha a helyreállítási bizottság így dönt. Vasárnapiól minden mozi játszik A 81 Tolna megyei mozi október 23-a után beszüntette előadásait, s november közepén is csak tizenhatban vetítettek, azonban ezekben sem rendszeresen. Nagy gond volt a villanyellátáson kívül az új filmek beszerzése. Lassan azon­ban a mozikba is visszatért az élet: a filmszínházak egymás után nyitották meg kapuikat. Vasárnaptól kezdve már valamennyi mozi üzembe kerül s így a kisebb községek lakói is szórakozhatnak. A mozik műsora megváltozott. A rendkívül népszerű régi magyar filmek mellett több nyugati film is szerepel a filmszínházak műsorán s nyilván ez okozza, hogy ugrásszerűen emelkedett a mozilátogatók száma. Míg az elmúlt hó­napokban, amikor valamennyi mozi üzemben volt, átlag 40 000 körül moz­gott hetenkint a mozilátogatók száma, addig az utóbbi hetekben, noha több moziban nem volt előadás, 50 000-nél több ember látogatta a Tolna megyei mozikat.

Next