Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-24 / 20. szám
1957. JANUÁR 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Csak őszintén... — A vita tanulságairól — A Tolna megyei Népújság múlt év december 28-i számában vitaindító cikk jelent meg Szabó Péter ügyész tollából. A cikk címe: „Csak őszintén...” A vitaindító cikk az értelmiség passzivitásának problémájával foglalkozik. A lap hasábjain több hozzászólást olvashattunk. December 30-án Nagy Zoltán, január 4-én Bihari László és Nagy Sándor, január 6-án pedig Kovács József cikke jelent meg. A vita során megjelent cikkek igen érdekesek, megmutatják a hozzászólók, hogy véleményük szerint melyek azok az okok, amik miatt kevésbé hallatja hangját a pártépítő munka során az értelmiségi, sőt egyik-másik cikk ezt a kérdést igyekszik szélesebbkörűen is vizsgálni, a munkásokra és a dolgozó parasztokra vonatkoztat néhány tételt. Milyen kérdések merülnek fel, mint okok a passzivitásra, amelyek passzivitásra bírják még ma is az értelmiségieket? Az egyik ok az a mélységes csalódás, amely a párt egyszerű katonáit érte az elmúlt esztendők során. Életszínvonal emeléséről beszéltek a hivatalos szervek —és ténylegesen ez nem volt észlelhető 1950—56. között. Beszéltek a mezőgazdaság önkéntes átszervezéséről — valójában sok helyen kényszert alkalmaztak. Arról is sok szó esett, hogy a népi demokráciában megbecsülik az értelmiségieket — valójában igen nagy volt a bizalmatlanság velük szemben, olyanokkal szemben is, akik szíves-lélekkel a népi demokrácia, a proletárdiktatúra mellett voltak. És lehetne sorolni tovább. Ezek a tények joggal teszik csalódottá a párt egyszerű tagjait, a pártonkívülieket is. Visszaélt a vezetők többsége a tömegek bizalmával. A passzivitás másik okát a vitázók abban látják, hogy az MSZMP-nek nincs programja, nem ismerik terveiket. Márpedig hogyan lehet aktívan támogatni egy olyan pártot, amely nem hozta nyilvánosságra a programját és a szervezeti szabályzatát? Nos, nem lehet e kérdés minden részletében egyetérteni a vitázókkal. Tény az, hogy eddig nem jelent meg program, de egy ideiglenes bizottság hogyan hozzon létre programot, annak kidolgozása az egész párt ügye, s amely az összehívandó kongresszusnak lesz a feladata? Ha az MSZMP ideiglenes központi bizottsága programot dolgozott volna ki, akkor eleve megsértette volna a pártdemokráciát, már a működésének kezdetén. Ezt nem tehette. De hogyan hozzon nyilvánosságra szervezeti szabályzatot is, amikor annak kidolgozása ugyancsak a kongresszus, tehát az egész pártot képviselő szerv joga? Akik ezt követelik, azt akarják — tudatosan vagy anélkül —, hogy a párt jelenlegi vezetői megsértsék a pártdemokráciát. Arról lehet és kell is beszélni ,hogy nagyobb nyilvánosságot kellett volna adni az ideiglenes programnak, amelyben a párt vezetői meghatározzák a legalapvetőbb kérdéseket: a párt népi demokráciát, proletárdiktatúrát akar, célja a szocializmus felépítése hazánkban, a dolgozók életszínvonalának állandó emelése. Ezek az alapvető vonások, amelyek minden kommunista párt programjában szerepelnek — tehát nemzetközi érvényűek. Nem dolgozhatta ki azért sem a programot az ideiglenes bizottság, mert a szó legteljesebb értelmében nem is igen lehetett ideje erre. Itt volt nyakunkon a fegyveres ellenforradalom, minden erőt ennek szétzúzására kellett fordítani. Az elmondottak természetesen a szervezeti szabályzat tervezetére is vonatkoznak. A kongresszus majd kidolgozza, milyen legyen a nrt szervezeti felépítése, mi szerint dolgozzék a párt. A programban is a magyar viszonyoknak megfelelően tűzi ki az elérendő célokat. A passzivitás harmadik okát abban lették a vitázók, hogy nincs elég biztos fék arra, hogy nem fogja-e az MSZMP követni azt a politikát, amit a Rákosi—Gerőcsoport végzett? Igen, ez jogos probléma, hiszen nincs az országban senki, aki meg akarná ismételni azokat a súlyos politikai hibákat, bűnöket, amelyeket az elmúlt esztendőkben sorozatosan elkövettek a vezetők. No, de hogy ez ne következzék be, arra legjobb eszköz a passzivitás" Nem, nem, a passzivitással nem leh-z hibás politikát megakadályozni, ahhoz más kell, mint amielőtt a kom porták aktív cselekedetére van szükség. Éppen ezért, véleményem szerint, teljesen igaza van Szabó Péternek — szemben a többi vitázóval —, amikor azt mondja: „Mit ér az elv, amely mögött nincs gyakorlat és nincs azzal öszekötve. Nem ér így az elv egy pipariagót sem“. Szép elvek voltak az MDP programjában is, — és véleményem szerint nem is ebből adódott a sok súlyos hiba — de a gyakorlat, a mindennapi cselekedet nem egyezett meg vele. Amikor a párttagság jórésze ezt látta, akkor a passzivitást választotta. Az, hogy milyen eredményre vezettek, az mindenki előtt ismert. A helyes programhoz, amit majd a kongresszus dolgoz ki, megfelelő gyakorlat is szükséges. E nélkül — a kérdés lényegét vizsgálva — nincs kommunista párt, amely ténylegesen vezethetné a proletáriátust a szocializmus építése során. Az szükséges, hogy mi, kommunisták, ott legyünk, szervezetten dolgozzunk, hogy a párt politikája ne csak felső vezetés politikája legyen, mint az a múltban volt, hanem az egész pártté, sőt, a tömegekkel szoros kapcsolatot tartva, azok problémáját ismerve, az egész nép politikája legyen. Ha nem ezt tesszük, akkor hiába vannak szép szavak, tervek, azok soha meg nem valósulnak, önmagától semmi sem megy. Amit Szabó elvtárs a bíróságról írt, azzal egyetértek. De azért lenne néhány szavam hozzá, mint ügyészhez. A cikkben szó van arról, hogy nincs olyan bíróság, amely ne lenne osztálybíróság. A kapitalizmus bírósága is osztálybíróság. De miért nem meri megmondani, hogy a proletárdiktatúra idején is osztálybíróság van. Ne szégyeljük ezt kimondani. A bíróságnak a proletárállam által alkotott törvényes talajon állva, mindenekelőtt a proletáriátus érdekeit kell képviselnie. Mindenkire, aki a proletáriátus érdeke és hatalma ellen tör, a törvény szigorával, mégpedig a proletárállam törvényeinek szigorával kell lesújtani. Nos, ezzel kapcsolatban keveset hallunk arról, hogy a Tolna megyei bíróság a törvény szigorával sújt le az ellenforradalmárokra. Igaz, az osztálybíróság kifejezés nem jelentheti azt, hogy egyes pártszervek minduntalan rendelkezzenek velük, hogy állandóan utasítgassák őket. Ez igaz, de úgy vélem, arra mégis szükség van és lesz a jövőben is, hogy a bíróságon, ügyészségen dolgozó kommunisták érvényesítsék a párt és a proletárdiktatúra politikáját. Véleményem szerint figyelmet érdemel a vita további részében Bihari László és Nagy Sándor cikkének a következő része is. Ezeket írják: „■ ■ ■ ha látjuk, hogy az MSZMP valóban a magyar dolgozó nép többségének akaratát, célkitűzéseit teszi magáévá és nem a dolgozók anyagi és erkölcsi tönkretételét, akkor az MSZMP-nek nem 800 000 tagja lesz, hanem sokkal több, mert minden becsületes, jószándékú ember örömmel fogja felkeresni az alapszervezeteit, hogy beléphessen.” Az idézet első részével csak egyet lehet érteni. Január 4-e óta — amikor a cikkünk megjelent —, számos olyan párt- és kormányhatározat látott napvilágot, amely igyekszik valóban a becsületes dolgozók túlnyomó többségének kívánsága szerint tenni. Hogy csak egynéhány példát említsek, a kisipari engedélyek kiadása, a különböző kisipari adók korlátozása, mérséklése, a begyűjtés eltörlése, stb., úgy vélem, hozzájárul ahhoz, hogy az aggodalmakat egyre inkább eloszlatják az említett cikk íróiban is. Feltétlenül a helyes politika arra vezet, hogy majd sokan keresik fel a párt alapszervezeteit, hogy felvételüket kérjék. De nem tartom egészen helyesnek azt, hogy sokkal több tagja legyen a pártnak, mint volt. Véleményem szerint legyen a párttagság szám szerint kisebb, mint volt, 400 000—500 000, de ott tényleg a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség legjobbjai legyenek. Viszont nagy szüksége van a kommunista pártnak arra, hogy a pártonkívüliek is melléje álljanak, szimpatizáljanak vele, és segítsék megvalósítani a helyes, valóban a nép érdekeit figyelembevevő politikát. Talán így helyesebb az állásfoglalás, mint ahogy Bihari és Nagy gondolta. Volt tagja az MDP-nek majdnem egymillió, de amikor a döntő óra elérkezett, nem volt képes cselekedni. (Természetesen ehhez más körülmények is közrejátszottak, nemcsak a nagy létszám.) Kovács József vitacikkével egyetértek, de bátrabban kellene kimondani: ahhoz, hogy valóban olyan politika alakuljon ki, amely az egész nép érdekeit képviseli, nem elég csak hirdetni a párt politikáját. Ez az érem egyik igen fontos oldala és ezzel ma még igen-igen gyengén állunk. Azt is ki kell mondani, hogy a kommunisták menjenek, tanítsanak és tanuljanak, alakítsák ők is a párt politikáját. Mondják el, hogy mit és hogyan akar tenni a párt és a kormány. Ha valaha várták az emberek, hogy magyarázatot kapjanak egy-egy kérdésre, akkor ma azt mondhatjuk, hogy a kérdések tömkelegére várnak feleletet az emberek. S ha mi választ adunk kérdéseikre, megmagyarázzuk azt, amit ma még nem értenek, őszinte szóval közeledünk feléjük, hinni fognak a pártnak és a kormánynak, s ha nem is kéri mindenki a pártba való felvételét, de mint pártonkívüli, kész segíteni ezekben a nehéz napokban az országépítő munkában. A vitaindító cikk csak az értelmiség passzivitásával foglalkozott, de nem lehet csak erre a társadalmi rétegre korlátozni ezt a kérdést. Csaknem valamennyi hozzászóló ezt szóvá is tette. Nem lehet és nem is szabad az MSZMP tagságának aktivitását, vagy a volt MDP tagok egy részének visszahúzódását csak az értelmiségiek magatartásán vizsgálni. Ez a kérdés mesterséges szűkítését jelentené. Ez az egész párt ügye, az egész párttagságot érintő kérdés. K. Balog János 3 Több segítséget az alakuló tsz-eknek A paksi járásban az elmúlt évben után alakuló termelőszövetkezetek, 27 termelőszövetkezet működött jól s rosszul. Az elkészült zárszámadások azt bizonyították, hogy abban a termelőszövetkezetben, ahol a tagság szorgalmasan dolgozott, mindenből jelentős mennyiséget tudtak osztani munkaegységenként. A paksi járás valamennyi termelőszövetkezetében az átszámított egy munkaegység értéke 33.57 forint, míg tavaly előtt csak 32.80 forint volt. A sárszentlőrinci Kossuth Tsz-ben 52.20, a paksi Vörös Sugár Tsz-ben 44.76, a dunakömlődi Szabadság Tszben pedig 36.50 forint volt az átszámított egy munkaegység értéke. A györkönyi Béke Tsz-ben pedig, ahol közel 400.000 forint ráfizetést mutatott a mérleg, az egy munkaegység értéke 29.21 forint volt. A járás 27 termelőszövetkezete közül 16 tsz tagsága határozott úgy, hogy a közös gazdálkodást folytatják továbbra is. A megmaradt és az eznek azonban több segítséget kellene adni a községi tanácsoknak. Madocsán például feloszlott a termelőszövetkezet, kisebb létszámmal azonban újjáalakult. A tanács pedig azt a gyümölcsöst, ami a tsz tulajdona volt, most nem akarja visszaadni. Nagydorogon is ez a helyzet. Feloszlott a Petőfi Tsz és az épületei közül egy épületet ugyancsak egy másik helybeli tsz, a Szabadság Termelőszövetkezet tagjai átvettek. Meg kell még jegyezni azt is, hogy az épület eredetileg is a Szabadság Tsz tulajdona volt. Az épület értéke 23.900 forint a nagydorogi tanács mégis 80.000 forintért akarná a Szabadság Tsz tagjainak átadni azt. Nem az a cél és nem lehet a célja egyetlen egy tanács elnökének sem, hogy hatalmukkal visszaélve, megnehezítsék a szövetkezeti gazdálkodást választók életét, munkáját. Erről beszélnek az iregiek — Mi sohasem arra törekedtünk, hogy minél gyorsabban, minél több gépet javítsunk meg — mondja Gálosi György, az iregszemcsei gépállomás gépeinek „atyja“. — Most sem versenyre dolgozunk, úgy vélekednek az emberek, az a fontos, hogy akkorra megjavítsuk a gépeket, amikor szükség lesz rájuk. — Ezzel indul a beszélgetés, de maradjunk csak a javításnál. — Az a baj, hogy kicsi a javítótér a gépállomáson. Gondoljuk csak meg, milyen szívesen dolgozik valaki kint 8—10 fokos hidegben, még akkor is, ha csak az önindítót kell leszerelni a gépkocsiról. Azt hangoztatták eleget az elmúlt években, hogy a gépállomások a falu szocialista átszervezésének a bázisai, azzal viszont már keveset törődtek, hogy milyen körülmények között kell dolgozni a gépállomáson. És főleg a műhelymunkások voltak a mostohagyerekek. . . Mert amikor egy kezdő traktoros bejött a gépállomásra, kapott megfelelő téli ruhát, a hét-nyolc év óta itt dolgozó műhelymunkások viszont nem. Aztán, amikor jött a hideg idő, kint felmondta a szolgálatot a traktor, csak a szerelőnek kellett kimenni. Volt néhány esőköpeny, azt adogattuk kölcsön egymásnak ... — A gépállomás régi munkásai bizony elkedvetlenedtek. Baj lett volna a törzsgárdával, ha nem jön ki az új bérezés, akkor jónéhányan más munkalehetőség után néztek volna. Igaz viszont, hogy a munkástanácsnak éppen elég gondja volt az év végén a bérek megállapításával. Mégis csak helyes, ha a dolgozók beleszólhatnak az üzem életébe ... —• Hát még ezután, ha teljesen önállóak leszünk .. . úgy mondják, májusra lesz meg. . . Azt hisszük, nem okoz majd nagyobb gondot a jövedelmező gazdálkodás, eddig is csaknem rentábilis volt a gépállomás. Dolgozunk majd, mint eddig, munkalehetőség lesz, a termelőszövetkezeteknél is, az egyéni gazdáknál is. Munka nélkül megélni nem lehet ... és mindenki a maga gyomrán keresztül érzi a jólétet. .. aztán meg . .. itt a gépállomáson olyan emberek dolgoznak, akiknek van kedvük a munkához. ••• A tankönyvkiadás idei tervei A Tankönyvkiadó fontos feladatot teljesít a felnőtteknek szóló idegen nyelvkönyvek kiadásával. A „Tanuljunk nyelveket” sorozat eddig megjelent két kötete a Cseh nyelvkönyv és a Német nyelvkönyv I. máris nagy keresletnek és népszerűségnek örvend. A sorozatot tovább folytatja a kiadó. Folyamatban van az angol I, a francia I., a lengyel, az fn bán, az olasz I., a finn, a kínai nyelvkönyvek készítése. A további tervben szerepelnek az orosz, szerb-horvát, bolgár, eszperantó, román és spanyol nyelvkönyvek is. Egyidejűleg elkészülnek a két kötetre tervezett nyelvkönyvek második kötetei is. Igen nagy az érdeklődés a különböző nyelveken megírt társalgási nyelvkönyvek iránt. A kiadó ezt az igényt is igyekszik kielégíteni, megfelelő praktikus könyvekkel. Eddig megjelent már kiadásában három orosz társalgási könyv. Ezt a munkát tovább folytatja és a közeljövőben szerb-horvát, román, szlovák, angol, francia, német társalgási könyveket is ad ki. A kiadó a nyelvtanulókat könnyű szövegű kétnyelvű kiadványokkal is segíti majd. Ezeknek érdekes, élvezetes olvasmányanyagát didaktikai magyarázatokkal is ellátják. -YyyYYYrvYrYYfrTffytYrmrmxmxxxxmxKOOootxxxxmTOiimMootTYmtmmmmTfmmmm: A pincehelyi kórházban••• nyilakozik a vizes mellhártyás idős bácsi is a belgyógyászaton és a sebészeten az a kisfiú is, akinek a barátai vélelenül átlőtték a combját. — akárhogyan adódna is — mond— Jódot kérek ... — Köszönöm. —• Kesztyűt... — Szikét... és a műtétet végző orvos dr. Nagy Sándor belevág a született. Természetesen a kórházból hatnának, helyiség nincs. Nincs egy műtőasztalon fekvő tesbe 10—12 nem távozik mindenki gyógyultan — kultúrterem, ahol eltölthetnék szója a kórház igazgatója, — mindenből centiméter hosszan. A műtőasztalon ebben az évben hárman haltak meg, had idejüket. Hiszen maga a kórház két hónapra elegendő készletünk van: fekvő beteg, a tolnanémedi Reimann Egy a sebészeten, kettő a belgyógyá- épülete sem túlságosan nagy. Amit Csaknem teljes egészében önellátó a János ezalatt a felette levő buráraszaton. Ehhez a statisztikához hozzá nem felejtünk ki — mondják — már kórház, sertéshizlaldánk van, kettészögezi tekintetét. Kétoldali sérvmű- lehetne még számítani az orvosok évek óta: húzódik a kórház előtt a szelünk, gyümölcsösünk, saját készítet... nem is tart olyan túlságosan ápolók panaszait is. MÁV AUT-váróterem építése. A kórtésű húsfélékkel befét el, zöldségsokáig, helyi érzéstelenítéssel végzik. — Sok a beteg, de sok az admi- házból kikerülő betegeknek a hidegfélével tudjuk ellátni betegeinket. — Már nem is az első műtét aznap, nusztráció is. Ilyen adatok, olyan ki- ben, gyakran esőben kell várakozni Ezt bizonyítja a kórház éléskamrája előtte került „kés alá” két strumás mutatások. — vajon valaki átnézi, el. az autóbuszra — néha órákig is. — is, amelynek polcain — végig a falak így folyik a munka napról napra a olvassa-e őket egyáltalán? — a kő. Nincs, aki felépítené a várótermet, mentén — sorakoznak a paradicsom, pincehelyi kórházban. Itt tudni csak bronz, vaskorszak után úgy tűnik, sem a MÁVAUT, sem a községi fa- cseresznye, meggy és más gyümölcsmeg, miféle betegség környékezi meg most a „papír” korszakban élünk. náci. Pedig akár trafikot is építhet- befőttek, savanyúuborkás üvegek és az embert. Sok a beteg legalábbis a — De ez még hagyján. Hol az nének hozzá... a rudakon hosszan sorakoznak a külkórház befogadóképességéhez mérten. Egészségügyi hol a Honvédelmi Mi- Azért nehogy azt higyje valaki, csu_bászok, sonkák, szalonnák ... Az eredetileg nyolcvanágyas kórház misztériumot járjuk, hogy kaphassán panaszokat lehet hallani a pinceban rendszerint 90—95 be eg fekszik, sunk azokból a Csepel-mentőkocsik- helyi kórházban. Csak az orvosok pa_ A betegek ellátása feledteti a sok Igen nehéz az orvosok, ápolók munkái, amelyeket eddig a honvédség naszkodnak, mert kedvezőbb körül nehézséget, amelyek a pincehelyi kórháza... ilyen körülmények között is használt. Nincs semmiféle szálltó jármények között szeretnének dolgozni, ház orvosainak, ápolóinak munkáját mindent elkövetnek, hogy minél több művünk, emiatt estünk el 40.000 fő- A beegektől viszont nem lehet Pa- gátolja. Mindenesetre arra számítóembernek adják vissza az egészségét, mint beruházási hiteltől, mert október naszt hallani. A szülészeten egy fiatalnak, hogy a jövőben — ahogyan ed- immár négy év óta működik a pince- 16-án megrendelt anyagokat nem tud- asszony, Gulyás Lászlóné Nagykónyi- dig számtalan ígéret elhangzott — helyi kórház, de ezidő alatt megalatűk elszállítani.ból. így mondja: megteremtődnek majd a feltételek a porta jóhírét. Szívesen keresik fel a És ami még panasz: a fiatal orvos Nem lehet panaszkodni semmire, kórház további fejlődéséhez. Addig betegek... sok, ápolók nem szívesen maradnak sem a bánásmódra, sem az ellátásra, is. ilyen körülmények között is tud.-Egy kis statisztika. itt, mert a községben levő egyetlen Nagyon jól érezzük magunkat. — suk legjavát adják..., hogy aki csak mozin kívül nincs szórakozási lehet- Aligha kell több, mint amit a boldog bekerült, lehetőleg gyógyultan ávoz A sebészeten ebben az évben 56 ség. Pedig lenne kedvük ahhoz, hogy kismama mond, már csak azért sem, zon. Ezt bizonyítják az elmondott nű étet végezek, a múlt évet 7035 tánccsoportot alakítsanak, ruhák is mert az elsőszülött kisfiú. Úgy, ahol ők is műtéttel zárták. Újév óta 17 gyermek vannak hozzá, azonban ahol próbálgyan várták... De hasonlóképpen (BOGNÁR)