Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-07 / 32. szám

TOLNA MEGYEI FEBRUÁR 7. II. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM ARA:50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1957. A Tolna megyei képviselők ülése: Több fontos javaslat a földművelésügyi minisztériumhoz A Tolna megyei képviselőcsoport szerdán délelőtt ülést tartott. Mónus István megnyitója után Hosnyánszky János, a csoport elnöke ismertette az ülés előtt álló feladatokat s hangsú­lyozta, hogy elsősorban a földkérdés­sel kapcsolatos problémákról, a tej­szövetkezetek kérdéséről, a bukovinai telepesek panaszaival kapcsolatban felmerült kérdésekről kell az ülésnek döntenie. Markovics János mezőgazdasági igazgató ismertette az Elnöki Tanács rendeletét a földkérdéssel kapcsolat­ban, hangsúlyozta, hogy az ,,ősi“ föld erőszakolt visszajuttatása sok esetben sértheti a szocialista építés ügyét, ezért a földvisszajuttatásokat elsősor­ban úgy kell megoldani, hogy ez­zel ne sértsék a nagyüzemi gaz­daságok területét. Az 1956. őszéig történt tagosítások törvényesek voltak s természetesen a jövőben is lesz tagosítás. Ezt azonban mindig megegyezés alapján kell in­tézni s kerülni kell minden önkényes­séget. Sebestyén István képviselő javasol­ta, hogy a földek visszaadásánál ne az aranykorona értéket, hanem a tényleges értéket vegyék figyelembe, mert ez is sok panaszra adott okot. Mónus István képviselő arról beszélt, hogy Őcsényben a községi tartalék­­területekből elégítik ki a gazdákat, azonban minden esetben részletes megbeszélést folytatnak a tulajdonos­­sal és a jelenlegi bérlővel is. Bogos Domokos képviselő, a buko­vinaiak gazdasági és szociális kérdé­séről beszélt, hangoztatva, hogy sok esetben hátrányban vannak a Felvi­dékről idekerült cseretelepesekkel szemben. A felmerült kérdésekre Markovics János mezőgazdasági igazgató vála­szolt, majd a csoport elhatározta, hogy javas­latot tesz a földművelésügyi mi­niszternek: küldjön ki egy szak­értőkből álló bizottságot, amely megvizsgálja a bukovinai telepe­sek helyzetét. Egy másik, ugyancsak a földművelés­­ügyi miniszterhez küldött felterjesz­tés azt javasolja, hogy rendezzék a tejszövetkezetek kér­dését s a minisztérium hozzon olyan intézkedést, amelynek alap­ján a bevitt tej után megfelelő mennyiségű sovány tejet kapnak vissza a gazdák. A csoport ülésén felszólalt Vass Istvánné képviselő is. Beszélt a kép­viselők megnövekedett felelősségéről s hangsúlyozta, hogy a képviselők csak a teljes őszinte­séggel szerezhetik meg választóik bizalmát. Rámutatott arra is, hogy az ellenség most elsősorban a falun és az ifjúság körében tá­mad, éppen ezért a képviselők­nek itt kell a legnagyobb felvilá­gosító munkát végezniük. Prantner József, az MSZMP megyei intézőbizottsága nevében szólalt fel a képviselőcsoport ülésén. Elsősorban a képviselők falusi munkájával kap­csolatban beszélt s hangsúlyozta, hogy az igazsághoz akkor is ragasz­kodnak kell képviselőinknek, ha népszerűtlen feladatokról van szó. Az iskolai hitoktatás kérdéséről szólva rámutatott arra, hogy a tel­jes vallásszabadság alapján állunk, azonban éppen ez nem jelentheti, hogy engedjük azokat a különböző megfélemlítési módszereket, amelyek­kel nem egy iskolában találkozha­tunk. A Tolna megyei képviselőcsoport végezetül elhatározta hogy olyan irányban fejt ki tevékenységet a föld­kérdéssel kapcsolatban, hogy minde­nütt a helyi adottságoknak megfele­lően, a nagyüzemi gazdaságok terüle­tének érintetlenül hagyásával rendez­zék a földkérdéssel kapcsolatos pa­naszokat. Egy másik határozat arról szól, hogy a megye képviselői most már rendszeresen találkoznak válasz­tóikkal, elsősorban családlátoga­tások, kisgyűlések formájában. Ebbe a munkába bevonják a községi és járási tanácstagokat is. A képvise­lők végül foglalkoztak a feloszlott tsz-ek kérdésével. Elhatározták hogy a múltban jól működő termelőszö­vetkezeteknek, amelyeket az ellenfor­radalom vert szét, minden segítséget megadnak, hogy ismét jól és eredmé­nyesen gazdálkodhassanak. Ismét két tsz alakult újjá Többször adtunk már hírt arról, hogy az októberi események következtében törvénytelenül feloszlatott termelőszö­­szövetkezetek közül több újjáalakult a paksi járásban. Most ismét beszámol­hatunk arról, hogy az elmúlt napokban két termelőszövetkezet alakult újjá: a nagydorogi Petőfi és a györkönyi Béke. Az említett két termelőszövetkezetet azok alakították, akik korábban is tagjai voltak a közös gazdaságnak. í i 1 kisiparosokról és az adófizetésről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottságai. Február 6-án, szerdán délelőtt a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott. Az ülésen többek­ között, tárgyaltak az iparen­gedélyek kiadásáról és a tamási já­rás adóügyi helyzetéről. A megye kisipari ellátottságáról folytatott megbeszélés során újra hangoztatták a végrehajtó bizottság álláspontját, amely szerint iparen­gedélyeket elsősorban azoknak kell adni, akiket az átszervezések során elbocsátottak, valamint azoknak a szakmunkásoknak, akik az üzemi munkából már kiöregedtek. Az en­gedélyek kiadását jelenleg még gá­tolja az, hogy egy-két szakmánál, mint például kőműves, ács, stb. a minisztériumok megtartották az engedélyek kiadásának jogát. A vb. intézkedik, hogy ez a jogkör is a megyei tanács hatáskörébe menjen át. A tamási járás adóügyi helyzeté­nek ismertetése után megállapítot­ták, hogy a lemaradás oka az appa­­rátus hanyag munkája és egy-két helyen az adminisztrációs módsze­rek előtérbe jutása. A határozat szerint a tamási járás ezeket meg­szünteti és javaslatot nyújt be a munka megjavítására. A végrehajtó bizottság minden kérdésben hosszas és alapos vita után döntött. Március elején vitára bocsátják a szövetkezeti törvényjavaslatot A Magyar Távirati Iroda munka­­társa felkereste Pál Józsefet, a zsám­­béki termelőszövetkezeti elnökképző iskola üzemgazdasági tanszékének ve­zetőjét , aki részt vesz a termelő­szövetkezeti törvény előkészítésében és több kérdést tett fel a készülő szö­­vetkezeti törvénnyel kapcsolatban. Mi tette szükségessé az új szövetkezeti törvény készítését ? — Az elmúlt évek szövetkezeti moz­galma nem fejlődött arányosan. Szá­mos nagy hagyománnyal rendelkező falusi szövetkezeti forma, így többek között a tejszövetkezetek az egyes vidékek különleges termékeivel fog­lalkozó hagyma, paprika, aprómag, zöldség, gyümölcstermelő szövetkeze­­tek beszerző, értékesítő, hitelszövet­kezetek elsorvadtak, megszűntek. Az új szövetkezeti törvény módot nyújt arra, hogy a dolgozó parasztság az új szövetkezeti forma alakítása révén is kihasználhassa a nagyüzemi beszer­zés, értékesítés, közös géphasználat stb. előnyeit.­­ A hazánkban eléggé kiterjedt földművesszövetkezeti mozgalom is számos vonatkozásban igényli a szö­vetkezeti törvény rendelkezését. Az a véleményünk hogy a szövetkezetek gazdálkodása mind több lehetőséget ad a szövetkezetek tagjainak arra, hogy ezeket a termelésre, értékesítés­re, beszerzésre stb. alakított társulá­sokat magukénak érezzék.­­ Ugyanaz mondható a termelőszö­vetkezetekre is, a túlságosan merev mintaalapszabályok és egyes megkö­töttségek alóli feloldás a tagok sza­bad kezdeményezését, a nagyüzemi előnyök kötöttség nélküli érvényesí­tését teszi lehetővé. Rendezetlen fal­­vainkban a ma már nagyon kedvelt és nagy számban megalakult termelői társulások jogköre is. Ez­ mind-mind rendezésre vár, nem beszélve arról, hogy számos szövetkezetekre vonat­kozó jogszabály nem egyezett meg jogrendünkkel sem. Milyen fő elveket alkalmaz a bizottság a munkája során ? — A forradalmi munkás-paraszt kormány világos célkitűzéseket állí­tott elénk a szövetkezeti elveket ille­­tően. Fő feladatunknak tartjuk, hogy a törvény szabaddá tegye a szövetke­zést minden indokolt gazdasági célra. Az állam helyesnek tart és támogat minden, a parasztság által létrehozott szövetkezeti formát, amely elősegíti a mezőgazdasági termelést, a dolgozó parasztság életszínvonalának emelke­dését. Csak egy kizáró feltételt ismer: A szövetkezet se nyíltan, se burkol­tan ne legyen kizsákmányoló rend­szerű. — Biztosítani kívánja a törvény a szövetkezetek alakításának, más szövetkezeti forma szerinti alakításá­nak, vagy megszűnésének szabadsá­gát­ Biztosítani kívánja, hogy azok a parasztok, akik a társasgazdálkodás útjára akarnak térni, maguk válas­­szák meg a céljaiknak és adottságaik­nak leginkább megfelelő formát, ma­guk határozzák meg szövetkezetük gazdálkodási módját és dolgoz­­gatzák ki működési szabály­zatukat.­­ Az új törvény­ felszámol minden külső beavatkozást a szövetkezetek belügyeibe ugyan­akkor gondoskodik a szövetkezetek védelméről. Lehetőséget nyújt arra is, hogy a szövekezetek érdekképviseleti szerveket hozzanak létre. Mikor kerül nyilvánosságra az új szövetkezeti törvényjavaslat ? A szövetkezeti törvényelőkészítő bi­zottság úgy határozott, hogy március elején vitára alkalmas anyagot ter­jeszt elő. Azt szeretné, ha széles kör­ben, minél többen megvitatnák a tervezetet. A bizottsághoz máris szá­mos javaslat érkezett a szövetkeze­tektől, s a bizottság tagjai is gyakran felkeresnek szövetkezeteket, s hely­ben beszélik meg a tagokkal a mun­ka során felmerülő problémákat. Az új törvényjavaslatot csak ala­pos és széleskörű vita után terjesz­tik a kormány elé. Addig is, amíg az új szövetkezeti törvény elkészül és hatályba lép, a parasztoknak teljes lehetőségük van arra, hogy a kor­mány programja alapján, saját elha­tározásukból szövetkezeteket alakít­sanak. A most alakuló új társulások, tejszövetkezetek, hitelszövetkezetek, az újonnan alakuló termelőszövetke­zetek máris nagy segítséget és támo­gatást élveznek. Munkaegységenként 30 forint készpénz Köztudomású, hogy jól gazdálkod­nak, szép eredményt érnek el a fácán­kerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet tagjai. Ezt bizonyítja az elmúlt év zár­számadása is. A tagság a teljesített munkaegységekre munkaegységenként 30 forint készpénzt kapott. A termelőszövetkezet tagsága, látva az eredményeket, most is jó munkával tö­rekszik a jövedelem fokozására. Mivel a tavaszi munkák még nem kezdődtek meg, trágyát hordanak. Naponta öt-hat fogat szállítja a trágyát a földre, ame­lyet szeretnének a jó idő beköszöntével azonnal alászántam­. Bán Gyula, a Vörös Hajnal Termelő­­szövetkezet mezőgazdásza, még arról is­­ beszámolt, hogy kitisztították, vetésre előkészítettek öt mázsa zabot és kiválo­gattak mintegy 10 mázsa vetőmag­­kukoricát." Sikkasztóka­t lepleztek le a pincehelyi gépállomáson A pincehelyi gépállomáson nagyobb arányú sikkasztásra jöttek rá a ki­vizsgálás során az illetékes szervek. Munkatársunk azzal kereste fel Papp Lajos elvtársat, a gépállomások me­gyei igazgatóját, mondja el, a pince­helyi gépállomáson tapasztaltakat. — Legelőször akkor gyanítottunk szabálytalanságot, amikor arról hal­lottunk, hogy nagyon fogy az üzem­anyag és nincs teljesítés mögötte. Ér­deklődtünk, beszélgettünk az embe­rekkel, akik azt mondogatták: „Ja, kérem, sok a fekete fuvar.“ Ennek alapján megkezdtük a kivizsgálást a gépállomás körzetében lévő sütőipari üzemeknél és földmű­vesszövetkeze­­teknél. — Mi a kivizsgálás eredménye? — Megtudtuk azt, hogy a gépállo­más 11 dolgozója, legnagyobb részt vontatósok, fekete fuvart csináltak. A pincehelyi földművesszövetke­zettől Keszler Vilmos 2100 forin­tot vett fel, de a gépállomásnak nem fizette be. Kónyi József gép­kocsivezető 3700 forintot vett fel és tett zsebre az ozorai és pincehelyi földművesszövetkezeteknél végzett fuvarért. — Miért fizettek a földművesszö­vetkezetek készpénzzel? — A „fekete“ fuvarok a múlt év két utolsó hónapjában zajlottak le. A leleményes vontatások kihasználták a pillanatnyi zavart és kijelentették, hogy csak készpénzért hajlandók szál­lítani. Mivel a lakosság ellátását biz­tosítani kellett, így kénytelenek vol­tak ezt a feltételt teljesíteni. — Szerintem a legnagyobb fele­lősség az üzemgazdászt, Oroszlán Ta­mást illeti, aki tudott ezekről a sötét üzelmekről, engedte magát lekenye­­rezni, sőt bélyegzővel ellátott hivata­los munkaelszámolási lapokat is adott. A gépállomás 11 dolgozója: Far­kas László, Szabó János, Takács József, Horváth Mihály, Farkas Sándor, Kardos Mihály, Kupi István, Horgos János, Oroszlán Tamás, Keszler Vilmos és Kónyi József 18 000 forintot sikkasztot­tak fekete fuvar által.­­ A vizsgálat során azonban több gazságra is fény derült. Kupi István például 32 forintot kért óránként szál­lításért a gazdától, a gépállomás felé azonban 22 forinttal számolt el, így Kupi István óránként 10 forint jog­talan jövedelemhez jutott. Megtud­tuk azt is, hogy 1956. októberében a gépállomás egyik vontatója a simon­­tornyai földművesszövetkezetnek szál­lított. A nyolc óra után járó fuvar­díjat felvette, de nem a saját, hanem Závodi József nevét írta alá, aki még márciusban meghalt. A fuvardíj persze eltűnt, a halotton nem lehet keresni, de biztos vagyok abban, hogy meg lesz az élő tettes. — Mi lesz a sorsa a 11 embernek? — A munkástanács határozata az, hogy vissza kell fizetniük a 18 000 forintot, a vontatásokat körmöstraktorra he­lyezik át, több dolgozó ellen pedig fe­gyelmit indítanak s azonnal elbo­­csájtják. — Az ügy természetesen még nem fejeződött be. A kivizsgálás tovább tart, most már az egyéni gazdáknál történt fuvarok felülvizsgálásával. B. R. Másfél liter bor, egy fejszecscmpás­z nyolc év Sziget Jenő kisvejkei lakos ügyét is letárgyalta a bíróság. Amint már arról be is számoltunk lavnkban,­­Sziget fej­szével agyonütötte Póth Ferenc 57 éves helybeli lakost. Úgy kezdődött, hogy Sziget Jenő és Póth Ferenc fia, János, összeverekedtek. A verekedés után azon­ban egy lakodalomban Sziget kezdemé­nyezésére kibékültek. Nem sokkal ez­után a kocsmában találkozott a két le­­­gény és idejött az öreg Póth is, akinek Sziget egy fél decit fizetett. Sziget is megivott legalább másfél liter bort. Egy­szerre Póth minden ok nélkül megütötte Szigetet. Erre aztán ismét elkezdődött a verekedés. Beleavatkozott a vereke­­désbe az öreg Póth is. A két duhaj le­gény bicskát rántott, de lefogták őket és így nem tudtak senkit sem megszúrni, kivéve az öreg Póthot, aki a szúrást ak­kor észre sem vette. Sziget ezután még elment a nagybátyjához, hogy jöjjön el és kérdezze meg Póthtól, hogy mit akar megint, miért kezdi a verekedést, mikor ő nem bántja. Ezidő alatt összeveszett a duhaj Póth János az édesapjával, akit belelökött az árokba és otthagyta. Sziget ezután hazament és nagy felindultságá­­ban fejszét ragadott és elindult vele az utcán. Itt véletlenül összetalálkozott az öreg Póthtal, akit aztán egy ütéssel le­terített. A bíróság a körülményeket mérlegel­ve, nyolcévi börtönbüntetésre ítélte Szi­get Jenőt. Az ítélet azonban még nem jogerős, mert az ügyész súlyosbításért, a védelem és a terhelt pedig enyhítésért fellebbezett 525 000­­ naposcsibét keltetnek a tolnai baromfikeltető állomáson Lassan ravaszodik, s a háziasszonyok már ilyenkor gondoskodnak afelől, hogy legyen korai baromfi a ház táján. Ez sok helyen a háziasszonyoknak a korábbi években nagy gondot okozott. Ma már azonban ez sem okoz túlságosan nagy gondot. Tudott dolog ugyanis, hogy mesterséges úton keltetnek csibét, s eze­ket eladják a háziasszonyoknak. A me­gye egyik legnagyobb baromfikeltető ál­lomásán, Tolnán, ebben az évben a terv szerint 525 000 naposcsirkét keltetnek. De amint erről informálták szerkesztő­ségünket, ezt a számot túlteljesítik. A terv tavaly is ennyi volt, ezzel szemben 733 032 naposcsirkét keltettek a tolnai keltetőállomáson. Az első tojásokat elő­reláthatólag szombaton rakják be a gép­be, és március első napjaiban már ad­nak ki naposcsirkéket a tolnai baromfi­­keltető állomáson.

Next