Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-07 / 32. szám
1957. FEBRUÁR 7. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Vajon meddig tűrik még a dolgozók!? ,Csendélet“ a Tolnai Sertéstenyésztő Vállalatnál Kilenc ember szájából hallottam, kilenc ember mondotta el részletenként azt a történetet, amelyet okulás és tanulságként szeretnék leírni. Az ellenforradalom szele Tolnán is éreztette hatását és különösen felkavart mindent a helybeli Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalatnál. A vállalat akkori főmérnöke, Polgár János volt főintéző, mint AZ ELLENFORRADALOM HŰ KATONÁJA leváltatta a vállalat munkásigazgatóját, Szekeres Jánost és helyébe saját magát nevezte ki. Igazgatói működését azzal akarta kezdeni, hogy a vállalat anyakoca-állományából 1000 darabot akart piacra dobni, a másik ténykedése pedig az volt, hogy Szekeres Jánosról azt híresztelte, hogy ávós százados volt és rendőrökkel kerestette lakásán. Később a párnapos „pünkösdi királyság1” elmúlta után Szekeres János ismét igazgató lett. Gondolható, hogy ez a pálfordulás nem tetszett a főmérnöknek. De, ami késik, az nem múlik — gondolta ő és nagyon ügyesen megkártyázta, hogy hasonszőrű kollégái közül többen a munkástanácsba kerüljenek, sőt kijátszotta, hogy Rend Miklós legyen az elnöke. Lassú víz_ partot mos, megkezdte működését a munkástanács, elkezdte kisded játékát Rend Miklós — akiről pontosan nem is tudják, hogy ki fia volt, egyesek szerint tartalékos zászlós, vagy főhadnagy — és dr. Szabó Gyula a munkástanács titkára. ELSŐ TENNIVALÓJUK volt a racionalizálás végrehajtása és ezen belül is a becsületesen gondolkodó párttagok „eltüntetése.“ Rend Miklós hivatkozva a megjelent rendeletekre, vagyis arra, hogy az átszervezés során egyes munkaköröket meg kell szüntetni és össze kell vonni, felmondatott Reményi Rezső üzemegységvezetőnek, bár munkaköre nem szűnt meg, amit bizonyít az is, hogy mást vettek fel helyette. A munkástanács elnöke attól sem riadt vissza, hogy átnyúljon hatáskörén, amit bizonyít, az 1957. január 31-i keltezéssel megírt levél, amely a vállalat állatorvosának dr. Vranovics Eleknek szól. „A 15/1956. kormányrendelet értelmében a vállalatunknál végrehajtott átszervezés során az élelmiszeripari miniszter végrehajtási utasításában a kiadott szempontok gondos mérlegelése, valamint nagyarányú műszaki és adminisztratív létszámcsökkentés szükségessé tette, hogy ezekben a munkakörökben megválasztott, illetve beküldött munkástanácstagok létszámát újból megállapítsuk. Ennek során szükségessé vált hogy egyes munkástanácstagok tagságát megszüntessük, illetve visszahívjuk. Ennek értelmében a munkástanács tagi és igazgatósági tanács tagi tisztjét megszüntetem. Rend Miklós sk. munkástanács elnöke."1 AZ ELMONDOTTAKON KÍVÜL egy egész sor tény jellemzi Rend és társainak aljas munkáját. Előttük az a cél lebegett, hogy saját embereiket ültessék felelős vezető helyre. Racionalizálták Szentendrei János gépkocsi előadót, de mindjárt adtak neki egy főgépészi állást. A főgépészt, Hán Józsefet, aki négy tagú családot tart el, műhelyvezetőnek tették. Hat éve dolgozik a vállalatnál Sarantó Sándor, mint zetoros. Őt is racionalizálták azzal, hogy megszűnt munkaköre, pedig a Zetor megvan, üzemképes, munka is van mégis elbocsátották, mert kellett a helye egy körzeti szerelőnek. Racionalizálták Kürti Károlyt, a jegenyesi üzemegység egyik dolgozóját. Nem vették figyelembe, hogy két gyereke van, azonkívül anyját, apját is ő tartja el. Helyébe más került, s neki csak azért kellett menni, mert párttag volt. Vass Frigyes három gyermekes családapa, beteges ember, de anyagbeszerzői állását el tudta látni. Mivel azonban helye másnak kellett, ezért Vass Frigyest leváltották rakodómunkásnak tették. Rend Miklós, aki jelenleg is a vállalat vezető állattenyésztője és társai: Polgár János főmérnök, ifj. Nagy Ferenc, dr. Szabó Gyula, Schök Gyula és még többen nyíltan beszélnek arról is, hogy ők majd megszervezik az üzemegységekben a sztrájkokat. — NÁLUNK NE SZERVEZZENEK SZTRÁJKOT, mi dolgozni akarunk — mondotta egy pártonkívüli munkástanácstag, Györki István. Gondolkodjon inkább a munkástanács elnöke azon, hogy vállalatunk végre rentábilis legyen, s ne csak azon törje fejét, hogyan, milyen úton és módon lehetne a párttagokat racionalizálni. Ömlött az emberek ajkáról a szó, amelyből nemcsak egy újságcikket, hanem regényt lehetne írni arról, hogy Rend Miklós és társai hogyan akarják megalapozni kiskirályságukat. Az októberi események utáni pár hónap alatt teljesen ők vették át a vezető szerepet a vállalat élén. Szemtelenül átnéznek az igazgató feje felett, amire példa egy héttel ezelőtt megtörtént eset, vagyis az, hogy Szekeres János igazgatót kiküldték irodájából, amíg Rend, ifj. Nagy és dr. Szabó tárgyaltak, s a kommunista igazgató mindezt tűri. Vajon meddig tűrik még a dolgozók! —y —a Rendőrségi hírek ÚJABB FATOLVAJOKAT FOGTAK EL János József kakasdi lakos kivágott egy 30 méter hosszú és 120 centiméter átmérőjű nyárfát, amely a tanács tulajdonát képezte. Rendőrkézre került, még mielőtt értékesítette volna a fát. Megindították ellene az eljárást. Jankovics János bölcskei lakos ötszörösen büntetett személy. Most legutóbb azon „bukott le”, hogy kivágott a madocsai tanács erdejéből 4 akácfát. A hatodik büntetés tehát falopásért lesz. ÖSSZEGYŰJTÖTT FEGYVEREK A hatósági szervek november 4 óta folytatják a különböző illetéktelen személyeknél kint lévő fegyverek összegyűjtését. Eddig 665 puskát, 116 pisztolyt, 288 géppisztolyt, 4 golyószórót, 748 kézigránátot és közel 40 ezer lőszert szedtek össze. Ennek egy részét önként szolgáltatta be a lakosság a felhívásra, de nagy részét úgy kutatták fel a nyomozás során. A fegyverrejtegetők a bíróság elé kerültek, vagy kerülnek a törvények értelmében. Győzedelmeskedik az ember Nem is olyan régen — mondhatjuk, másfél-két évtizeddel ezelőtt — nem egy elhalt embernél állapították meg. A halál oka tüdőgyulladás. A magyar népbetegség pedig a tbc. volt, ez tette ki a halálozási arányszám nagy hányadát. S azóta... Az antibiotikumok feltalálása megfékezte ezt a pusztító betegséget és a tudomány kiderítette a tüdő egyéb megbetegedéseit is, és ma már tudott dolog az, hogy a tüdőgyulladás fogalma alatt sok esetben tüdődaganatok vagy esetleg tüdőrák fordul elő. És ha az antibiotikumok (a penicilin, a sztreptomicin stb.) alkalmazása valamilyen okból nem lehetséges, akkor van még egy gyógyítóeszköz , a műtőkés. Igen, a tüdősebészet a tüdő megbetegedésének egy nem régi keletű, de csakhamar általánossá vált gyógyszere. A szekszárdi kórházban 1954 elején kezdte meg működését a tüdősebészeti osztály, azóta olyan eredményekről adhat számot, mint kevés kórház az országban. Az osztály főorvosa dr. Bryzon János a következőket mondja el az itt folyó gyógyító eljárásokról: — Először is abból kell kiindulnom, hogy kétféle gyógymóddal lehet gyógyítani a tüdő megbetegedéseit. Az első, amikor műtéti eljárással a bordák megrövidítésével összenyomjuk a tüdőt. A másik az úgynevezett reszekciós eljárás, amikor magát a megbetegedett tüdőrészt távolítjuk el. Ezeket a műtéteket hibernációban végezzük. Hogy mi az? A betegnek egy gyógyszerkeveréket adunk, — háromféle gyógyszerből áll a keverék — amelytől egy, a téli álomhoz hasonló álomba merül. Ez egy kellemesen öntudatlan állapot, a beteg nem érez semmit. Sokkal előnyösebb a helyi érzéstelenítésnél, vagy az éteres altatás, már csak azért is mert az ilyen tüdőműtétek két, három óra hosszat is eltartanak ... — És ami még fontos... a műtétalatt állandó vérátömlesztés folyik ... így távolítják el a sérült tüdőrészt. Különben itt vannak — mutat az üvegszekrényben sorakozó preparátumokra. — Ez egy kavernás eset, a másik egy sajtszerű beszövődés, amaz egy tüdődaganat. Ez például egy T-s futballistáé volt, a felső tüdőcsúcsban volt ez a beszövődés. Az illető azóta már el is felejtette, hogy beteg volt. És mit mondanak a betegek, akik mindezt átélik? Elvégre ők a szenvedő felek. Délelőtt van, csendes nap az osztályon. (Ez úgy értendő, hogy nincs műtéti nap.) A betegek pihennek, levelet írnak, olvasnak. Van, akinek már „kifelé áll a szekere rúdja’’. K. A.-nak a fél tüdejét vették ki. — Január másodikán kerültem be, 13-án operáltak meg. Csak annyit mondhatok, nem gondoltam, hogy még egyszer lábraállok. Nagyon rosszul éreztem magam, mielőtt bekerültem. És most? Maguk a szobatársak is csodálkoznak rajtam, mennyire megjavultam. — És a műtét alatt érzett valamit? — szólt közbe Bryzon doktor. — Nem éreztem én semmit, még utána se igen. — Vasárnap már haza is küldjük — teszi hozzá magyarázóan a főorvos. — Persze, egyelőre nem lehet még nagyon hancúrozni... ! Az egyik beteg — nemrég esett át a műtéten — ágyába gumicső vezet a mosdótástól különböző üvegedényeken keresztül. — Ez vajon mire szolgál? — Ezzel távolítjuk el a műtét után a beteg mellkasából a levegőt, nedvességet — adja meg a magyarázatot a főorvos és elmondva még azt is, milyen utókezelésen esik át a beteg, míg teljesen vissza nem nyeri egészségét. Igen, az egészségét amely nem is olyan régen még csaknem teljesen lehetetlennek látszott — és ma már olyan természetessé válik, olyan egyszerűvé, mint egy vakbél vagy sérvműtét. A betegségek legtöbbjén győzedelmeskedik ma már az ember. 3 KULTURÁLIS HÍREK a paksi járásból A Paksi Járási Kultúrház műkedvelő színjátszói, már az elmúlt évben, az októberi események előtt megkezdték az előkészületeket, egy vidám darab bemutatására. Elhatározták, hogy bemutatják a „Zeng az erdő” című operettet. A közbejött események miatt a bemutató azonban elmaradt, s az előadásra azóta sem került sor. Most újult erővel kezdték meg a próbákat és úgy határoztak, hogy a darabot február végén feltétlenül bemutatják. Mint minden eddig bemutatott darabjukkal, úgy ezzel is ellátogatnak a járás községeibe. Már kaptak több meghívást is, aminek igyekeznek majd eleget tenni.* Pakson a KIOSZ rendezésében, az ősz folyamán játszották először Huszka: „Szabadság, szerelem’’ című operettjét. Az előadások olyan nagy sikert arattak a közönség között, hogy január 13-án újra bemutatták. A darabot kilenc telt ház előtt játszotta az együttes és nyers bevételük 15.000 forint volt. Tablóelőadást rendeznek a paksi gimnázium végző növendékei. Az előadást a Járási Kultúrház színháztermében rendezik, a tervek szerint március 3-án, legkésőbb 10-én, „A párizsi vendég” című, Pakson már ismert operettet mutatják be.* A paksi gazdakör tagjai is színdarab bemutatására készülnek. Elhatározták, hogy megtanulják és bemutatják Tóth Ede: „Falu rossza” című színművét. A bemutató előadást húsvétra tervezik. Ezzel az előadással akarják tulajdonképpen felavatni most visszakapott helyiségüket, a régi katolikus kört. A darab betanulásánál önzetlen munkájával nagy segítséget nyújt Kern Ferenc dolgozó paraszt és Lacza Istvánné. * A bölcskei kultúrcsoport az elmúlt évben, Polgár Jenő vezetésével igen szép eredményeket ért el. Egy év alatt az együttes több, mint harmincezer forint bevételre tett szert. Régi vágya a kultúrcsoportnak, hogy zongorát vehessenek, mert erre nagy szükségük lenne. Most úgy határoztak, hogy ebből az összegből zongorát is vásárolnak. A németkéri kultúrcsoport, az elmúlt években végzett munkája alapján ismertté vált a környező községekben. Az együttes komoly darabokat játszott mindig s ezek révén megszerettette magát közönségével. Elég, ha csak annyit említünk, hogy tavaly nagy sikerrel játszották Johann Strauss „Cigánybáró” című nagyoperettjét. Ezzel, a valóban komoly igényeket támasztó darabbal sem vallott szégyent az együttes ... Most két darab között választanak, amit még a tavasz előtt be akarnak mutatni. Az egyik az „Olympia”, a másik pedig a „Marica grófnő”. * Madocsán is munkához látott a kultúrcsoport. Az együttes vezetője és tagjai elhatározták, hogy a közeljövőben bemutatják Herczeg Ferenc „Gyurkovics lányok” című színdarabját. A próbákat már megkezdték és szorgalmasan készülnek a bemutatóra. fl pártélet hívei Az MSZMP Szekszárd városi ideiglenes intézőbizottsága úgy határozott, hogy feldolgozza a városban történt ellenforradalmi eseményeket. A bizottság arra kéri azokat, akik e munkából részt kívánnak venni, hogy élményeiket, tapasztalataikat írják le és küldjék el az intézőbizottsághoz, vagy pedig személyesen mondják el azokat.• A közelmúltban üzemi pártszervezet alakult a Paksi Téglagyárban. Bírósági hírek Holczer Ferenc, fürgedi lakost, akit szándékos emberölés kísérlete miatt állítottak bíróság elé, felmentették a vád alól. Holczer Ferenc és Klemenc Ferenc még novemberben italozás után összeszólalkoztak. Holczer megszúrta tőrkésével Klemencet. A tárgyalás során azonban kiderült, hogy mindezt jogos önvédelemből tette, mivel Klemenc vasvillával támadta meg. Az ügyész megfellebbezte az ítéletet.* Hatala Károly pálfai lakos ügyét, akit szintén szándékos emberölés kísérlete ezenkívül fegyverrejtegetés vádjával állítanak bíróság elé, február 15-én tárgyalják Szekszárdon. • Február 18-án tárgyalja a bíróság Loncsár Ottó bogyiszlói TÜZÉP vezető ügyét, aki hazament Gödöllőre a vállalat motorkerékpárjával és azt eladta. Lesz-e elég bútor ? Lesz-e, és mikor? Ez foglalkoztatja azokat, akik nap, mint nap felkeresik Szekszárdon az ürességtől kongó bútorüzletet. És az üzlet dolgozói minden esetben kénytelenek üres kézzel elutasítani vásárlókat, helyesebben a „vásárolni karókat“. Még ígéretre sem nagyon tesk a „készletből“. Kicsit fura helyzet ez. A városbón ugyanis működik egy üzem, amely gyár bútorokat és néhány hónappal ezelőt nemcsak a szekszárdi üzletbe, hanem szinte a Dunántúl minden nagyobb városába jutott készítményeiből. A Szekszárdi Vasipari Vállalat asztalosrészlegéről van szó. Ez a modern gépekké élszerelt üzem a lakosság és a közülek részére végzett javítási munkák melett bútorokat is gyárt. Most azonban már hónapok óta nem szállít. A BÚTORÉRT-nek például még a múlt negyedévtől száz garnitúra hálószobabútorral tartozik. A BAJ OKTÓBERBEN KEZDŐDÖTT. gaz, ekkor mindenütt lazult a munkaegyetem, a Vasipari Vállalatnál is. Döbben az asztalosüzem vezetett. A válalati munkástanácsba sok becsületes dolgozót is választottak, de szép számmal kerültek be olyanok is, akik csal lágy hangjukkal, követeléseikkel kerülek felszínre ebben az időben. November elejétől úgyszólván teljesen megszűnt a termelőmunka az asztalosészlegnél. Demizsonszámra hordták a sorokat, a műhelyből kocsma lett. Ennek eredménye lett többek közt, hogy az aszalosüzem december havi bruttó bevétele 25 000 forint volt, míg a biztosított órabér alapján kiszámított munkabér a dolgozók részére 45 ezer forintot tett ki. Amikor a munkástanács ülésein szóba került a termelés ügye, az asztalosok „képviselője“, Csengei Imre (akit azóta már visszahívtak munkástanácstagi megbízásából), állandóan különböző követelésekkel lépett fel, például ilyenekkel „Huszonnégy órán belül választ várok hogy hajlandó-e a vállalat ennyi és ennyi órabért fizetni, mert ha nem, akkor nem dolgozunk“. Amikor a józan és hozzáértő vezetők megmagyarázták hogy milyen lehetetlent követel, akkor elkezdett alkudozni: — Nem gyártunk hálószobabútort nem gyártunk a Bútorértékesítőnél semmiféle árut, csak maszekoknak dolgozunk. A magánmegrendelőktől pedig annyit kérnek, amennyit akarnak és így a vállalat kibírja az általuk követelt 12 forintos órabért. Bontsa fel a vállalat az összes szerződéseket, amelyeket a Bútorértékesítővel kötött. MI LETT VOLNA ENNEK A KÖVETKEZMÉNYE? A bútor megdrágulása. Egy lépés az infláció felé. Kétségtelen, hogy a „Körmend“ hálóbútorra hosszú ideig ráfizetett a vállalat. (E hálószobabútor fogyasztói ára 4616 forint.) A részleg vezetői azonban kimutatták, hogy ennek oka nemcsak a szoros normában van, hanem a laza munkafegyelemben is, abban is, hogy túl sok a segédmunkások aránya a szakmunkásokhoz viszonyítva, többen nem tudnak, mások nem akarnak rendesen dolgozni. A vállalati munkástanács január elején tárgyalta meg az asztalosüzem helyzetét. Ekkorra már a józanabb elemek kerekedtek felül mindenütt. A munkástanács tagjai, a többi részleg vezetői követelték a rendteremtést az asztalosrészlegnél. Követelték ezt az asztalosüzem becsületes dolgozói is, akik tudták, nem lesz munkájuk, ha a rossz gazdálkodás miatt be kell zárni az üzemet. Úgy döntöttek, hogy azokat, akik nem dolgoznak megfelelően, elbocsátják. Theisz György, a részleg vezetője vállalta, hogy a megmaradó létszámmal rentábilissá teszi az üzemet. A részleg termelési értekezletén megbeszélték a tennivalókat és a dolgozók egyetértettek abban, hogy csak fegyelmezett munkával lehet tovább is fenntartani az üzemet. Vállalnak majd olyan munkákat is , mint például politúrozott virágállványok gyártását —, amik munkaigényesek, gyártásuk előnyösebb, így tudják a „Körmend“ hálókat is gyártani. MA MÁR HELYREÁLLT A REND. A vállalati munkástanács rendszeresen beszámoltatja az asztalosrészleget és január közepén már arról számolhattak be ,hogy a havi terv esedékes részét teljesítették. Egyelőre az alkatrészeket gyártják a bútorokhoz, de februárban már 15 garnitúra hálót szállítanak a kereskedelemnek. Az üzemben folyó építkezés befejezése után pedig ismét teljes kapacitással dolgozik a „bútorgyár“. Hogy lesz-e elég bútor? ■— Erre még egy ideig nagyon nehéz lenne íMovj ^ vjol Trnlrnmltji Vi 1CI70TJ nxrnlr nf