Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-03 / 29. szám

II. ÉVFOLYAM 29. SZÁM. ’ ÁRA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1957. FEBRUÁR 3. Négy liter tejhozam emelkedést hozott Iregszemcsén a szójával kevert kukorica-takarmány Az Iregszemcsei Kísérleti Gazda­ságban éveken át folytak kísérletek az állattenyésztés fehérje bázisának biztosítására. A régi gyakorlat szerint 2,2 hold­ról tudtak eltartani egy tehenet, az iregszemcsei kísérleteknek az volt a céljuk, hogy ezt egy holdra csökkentsék. A kísérletek során 4 fajta kukoricát keverve vetettek el szójával. A kuko­ricák közül legjobban a fehér lófogó vált be, ami a szürke barát szójával keverve holdanként 150—200 mázsa zöldtömeget adott. Ez száraz anyagra vonatkoztatva 5—6 százalék emészt­hető fehérjét tartalmaz, amelynek ke­ményítő értéke 50—52 kiló. A zölden végzett etetési kísérle­tek azt mutatták, hogy tehenen­ként napi 50—50 kiló takarmány már a harmadik, negyedik napon jelentős tejhozamemelkedést adott, a 19. etetési napon pedig te­henenként napi 4 literrel nőtt a tejhozam. A szójával kevert kukoricatakar­­mánynak különös jelentőséget ad az, hogy nálunk júliustól kezdve általá­ban alig van zöldtakarmány, mert ekkorra fogynak el az évelő pillan­gósok is, a szójás kukoricával pedig ekkor lehet megkezdeni az etetést. Az iregszemcsei kísérletek első ré­sze befejeződött. Most az iregszemcsei kutatók to­vább végzik munkájukat, s ebben az évben az ország különböző ré­szein 15 nagyüzemben próbálják ki az új takarmányozást. Új gazdakör alakult Dunaszentgyörgyön a helyi gépállo­más vezetőinek támogatásával még az év első napjaiban megindult egy ezüstkalászos tanfolyam. A tanfolyam először huszonnyolc résztvevővel in­dult, a magas színvonalú szakelőadá­sokat követően azonban négy hét alatt hetvenre nőtt az ezüstkalászos tanfolyam hallgatóinak a száma. A dunaszentgyörgyi gépállomás főmezőgazdászán és Somogyi Jánoson kívül legutóbb a gerjeni állami gazdaság főmező­gazdásza és a gazdaság egyik üzemegységének vezető gazdásza tartott előadást. Pénteken este újabb nyolc tag je­lent meg az ezüstkalászos tanfolya­mon, s ekkor vetődött fel a községi gazdakör megalakításának gondola­ta is. Alig egy órás megbeszélés után a hetvennyolc egyéni gazda meg­alakította a gazdakört s a községi tanács úgy intézkedett, hogy ideiglenesen a községi kultúrház melletti egyik kis helyiségben kapjon otthont a gazdakör. Még a gazdakör megalakulásának estéjén két termelői szakcsoport is bejelentette megalakulását. Tizennyolc taggal egy szerződéses nö­vénytermesztési és huszonnégy taggal egy szőlőtermesztési szakcsoportot alakítottak a gazdaköri tagok. Mind­két szakcsoport a gazdakörön belül működik. Az idén is folytatják a Paksi Konzervgyár bővítését Az ország nehéz gazdasági helyze­tére való tekintettel, sok — eredeti­leg tervbe vett — beruházást nem valósítanak meg ebben az évben. A Paksi Konzervgyárat azonban arra utasították a felsőbb szervek, hogy a korábban előirányzott, többmillió fo­rint értékű, üzembővítési beruházás (lé- és sűrítőüzem, víztorony, kazán­­ház) már megkezdett tervezési mun­káit nem állítják le, mert lehetséges, hogy azok kivitelezésére sor kerül. Elkészültek már a tervek az össze­­sen száz vagon befogadóképességű vasbeton vető- és pulptároló tartályok építéséhez. A tartályokat kölönleges szigeteléssel látják el, hogy azokat a savtartalmú anyagok ne támadhas­sák meg. Építésük mintegy másfél­millió forintba kerül és — mivel a drága és főleg importált fahordók he­lyett a gyár majd ezekben tudja tá­rolni félkész- és készáruinak nagy ré­szét, a hordó-megtakarítás következ­tében a beruházási összeg két év alatt megtérül. A tartályok építését rövi­desen megkezdik a gyárban és a ter­vek szerint még ebben az évben el­készülnek. A Paksi Konzervgyár az utóbbi években egyre több árut gyártott és szállított exportra, készítményei sok külföldi országba jutottak már el. Az exportgyártás fejlesztésének nagy lehetőségei vannak, ezért fordít az állam a mostani gazdasági nehézsé­gek mellett is jelentős összegeket a gyár bővítésére, korszerűsítésére. Gazda önképzőkört alakítottak Szekszárdon a pinceszövetkezeti gazdák Alig egy hónapja, hogy megalakulása után a város egyik legszebb középüle­tében helyiséget kapott a Szekszárd belvárosi gazdakör, máris igen moz­galmas és a város történetében jelen­tős élet indult a szekszárdi parasz­tok körében. A gazdakör tagjai álta­lában a pinceszövetkezetnek is tagjai s így nem véletlen, hogy a gazdakör­ben elsősorban az utóbbi tíz esztendő alatt hírét vesztette szekszárdi szőlő és bikavér országos és világ tekinté­lyének visszaszerzéséért munkálkod­nak a legjobban: a gazdakörben január elején megindult egy ezüstkalászos tan­folyam, amely a gyümölcs- és szőlőtermelésen kívül a szakszerű bor kezelésének mesterségére ta­nítja az idősebb és fiatalabb gazdák legjobbjait. Legutóbb pedig a pinceszövetkezeti gazdák önképzőkört alakítottak hogy még jobban szélesítsék saját szakis­mereteiket. A gazda önképzőkör húsz résztve­vővel indult s kéthetenként tart egy­egy vitaestet. Ilyenkor az önképző­kör elnökének jóváhagyásával egy­­egy gazda tart előadást saját tapasz­talata alapján a gazdasági élet külön­böző területeiről majd vita után ala­kítják ki az ismertetett téma fölötti helyes álláspontot. Az első önképzőköri estén az egy kataszteri holdon szőlővel rendel­kező Török Béla tartott előadást „Baromfi tartás a szőlőben" cím­mel. A gazdák helyeslőleg hagyták jóvá, hogy a szőlőkben szinte felértékelhe­­tetlen segítséget jelent, ha zöldelés idején néhány héten át csirkéket ne­velnek a szőlőben. A szőlő egyik kár­tevőjének a vincellér bogárnak pél­dául a pár hetes csirkék a legmeg­bízhatóbb ellenségei, de megbízható pusztítói a szőlő többi kártevőjének is. Több mint tízen szóltak hozzá Tö­rök Béla előadásához, s már az első önképzőköri este igen nagy érdeklő­dést váltott ki a szekszárdi szőlősgaz­dák körében. Póruljárt gépkocsivezetők A varsádi gépállomás egyik gépkocsivezetője, Varga József köl­csönkérte a gépállomás GAZ-típusú kocsiját. Útközben összetalálkozott két (Szita és Beősze nevű) soffőrkollé­­gájával, akik szintén beültek a ko­csiba. Útközben sorra járták a kocs­mákat, berúgtak a kocsit felváltva vezették és végül Szita Ferenc árok­ba vezette a kocsit. A kocsin mintegy 5000 forint értékű kár lett. A három vezetőnek elvették a jogosítványát és ügyükben megindították a bűnvádi eljárást. Városunk kedvelt színésze, Tánczos Tibor, ismét a közönség elé lép február 8-án a Városi Kultúrház­­ban, a Bolond Ásvayné című drámá­ban. Tánczos Tibor ebben a darab­ban kettős szerepet játszik: Ásvay Zoltánt és gróf Rosztovszkij Ivánt alakítja. Mellette még két ismert színészt üdvözölhetünk a darabban1 Kerpely Juditot (Ásvayné) és Mátray Máriát Zelmányi Franciska szere­pében. A télikert vendégeit minden szomba­ton és vasárnap este kellemesen szó­rakoztatja a „Melódia“ tánczenekar. A zenekar vezetője dr. Partos János. A lengyel nép segítsége A forradalmi munkás-paraszt kormány felhívására a testvéri szocia­lista országok nagy segítséget nyújtanak hazánk talpraállításához. A felhí­vásra az elsők között jelentette be a Lengyel Népköztársaság kormánya, hogy többek között százezer tonna magas fűtőértékű szenet szállít Ma­gyarországnak. Ennek is köszönhető, hogy a vasút már „teljes gőzzel“­ dolgozhat. Képünk: Lengyel szenet raknak ki a Bátaszéki Fűtőháznál. Jó lesz a zsírellátás Simontornyán A kereskedő szakemberek szerint eladni könnyű volt eddig, mivel dü­höngött a vásárlási láz, de felvásá­rolni már nehezebb volt. A simontor­­nyai földművesszövetkezet mégis 305 000 forint értékkel többet vásárolt fel, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Huszonöt mázsa szalonnát füstöl a földművesszövetkezet a nyári idényre és 10 mázsa zsírt raktároznak. A levá­gott sertésekből feldolgozott húsárut már értékesítették. Ezenkívül gondos­kodtak arról, hogy az új termésig ne legyen hiány zöldségfélében sem. Hatvan mázsa sárgarépát és zöldsé­get tárolnak, ami hosszú időre fedezi a szükségleteket. A földművesszövet­kezet messze vidékekre is ellátogat jó áruért. Most vásároltak 25 hektó gyöngyösi bort, amit a helybeli ital­boltokban hoznak forgalomba. A gépjavításban Dunaszentgyörgy az első , Varsád az utolsó A Gépállomások Megyei Igazgató­ságának értékelése alapján a megye 12 gépállomásán a legutóbbi dekád­ban elért gép­javítási eredmény alap­ján a következő sorrend alakult ki: 1. Dunaszentgyörgy 91,7, 2. Vár­­dom 83,6, 3. Bölcske 82,1 száza­lékkal. A 10., 11. és 12. helyen a pincehelyi, bonyhádi és a varsádi gépállomás osztozkodik 55,7, 51,9 és 51,1 százalékkal. Érdekes ha figyelembe vesszük, hogy már január első dekádjában az első helyezettek sorrendje válto­zatlan ma is, addig a három utolsó helyezett egymással helyet cserélt. Ugyanis a varsádi gépállomás a ja­nuár elejei értékeléskor 11. volt, 10 nappal később pedig a 12. helyre csú­szott vissza. A bonyhádiak pedig a 10. helyről a 11. helyre csúsztak. Az elmúlt 10 nap alatt a megye 12 gépállomásán összesen 24 db G. 35-ös traktor fő, 41 db traktor folyó javítását fejezték be, ezenkívül kijavítottak 68 darab ekét, 64 darab tárcsát, 41 darab kultivá­­tort és 34 darab vetőgépet. Új tsz alakult Tamásiban Köztudomású, hogy Tamásiban Vö­­rös Szikra néven már évek óta jól működik egy termelőszövetkezet. Az október 23-i események hatására a Vörös Szikrából több család kilépett és Új Élet név alatt egy másik ter­melőszövetkezetet alakítottak. Az új tsz-ben 34 család 435 holdon foly­tatja a szövetkezeti gazdálkodást. Több termelőszövetkezet, ahol a tagság korábban a feloszlás mellett határozott most kisebb létszámmal újjáalakult, így Kurdon 14 család, Kajdacson a Búzakalász Tsz-ben 12, Pakson az Új Élet Tsz-ben pedig 14 család döntött a közös gazdálkodás mellett. Nemcsak termelőszövetkezetek, ha­nem különböző növények termelésé­re szakcsoportok is alakultak. Belecs_ Iván kertészeti, Nagyszékelyben szőlé­szeti, Keszőhidegkúton méhészeti szakcsoport alakult. Szakadáton do­hány termesztésére, Gyönkön pedig gyümölcs termesztésére szövetkeze­tek a gazdák. Feltárják a Dunántúlra vonatkozó irodalmi alkotásokat a pécsi egyetemi könyvtárban A pécsi egyetemi könyvtár, mint a Dunántúl legnagyobb tudományos könyvtára, a közelmúltban új fel­adatra vállalkozott: Feltárják a Du­nántúlra vonatkozó valamennyi iro­dalmi munkát. Úgynevezett Pannónia katalógusba gyűjtik a dunántúli származású írók, tudósok munkáit, valamint az erről a tájról másutt megjelent irodalmi alkotásokat, ki­adványokat. Ezzel a munkával nagy segítséget nyújtanak a tájtörténeti kutatásokhoz. A névtelen utódokról Bevezetőnek mindössze ennyit írunk: A feloszlott cikói Alkotmány és a bonyhádi Szabad Föld Termelő szövetkezet körülbelül 25 holdon folytatott kertészeti zöldségterme­lést. Erre főleg a többi között azért volt szükség, hogy a bonyhádi és a környező községbeli ipari munkáso­kat — túlnyomórészt bányászokat — ellássák zöldségfélékkel. S mi­után a tsz feloszlott, komolyan kel­lett gondolkodni arról, hogy ki ve­gye kezelésbe a kertészeti felszere­léseket és ki termelje meg azt a zöldségmennyiséget, melyet az emlí­­tett két termelőszövetkezet termelt, más szóval utódokra volt szükség. Utódok már vannak, nevük azonban még nincs. De ennek ellenére érde­mes egy-két szóban megemlékezni róluk. A „társulat” tagjai a bonyhádi Szabad Föld Tsz volt tagjaiból és a bonyhádi gyárakból racionalizált dolgozókból tevődött össze, összesen 30-an vannak, ebből 24 a nő és 6 a férfi. A társulat a földművesszövet­kezet kebelén belül működik.­­ A nevét illetően a közeljövőben dön­tenek, vagy jól lehet, mire ez a cikk megjelenik, döntöttek is. A szerve­zeti intézkedések — melyeken ez a közös alapszik — lényegében ha­zánkban eddig ismere­len elvekre épül fel. A termelési társulat tagjai részvényesek. Egy résztjegyet 200 forintért vásárolnak. Napi munká­jukért pedig a férfiak 4­ 80, a nők pedig 4 forintot kapnak óránként. Erre a pénzfedezetet az állam, illet­ve a SZÖVOSZ biztosítja mint hi­telt. Év végén aztán a tiszta jövede­lem mintegy 10 százalékát a rész­jegyek arányában felosztják a ta­gok maguk között. A termelési szakcsoportnak meg­határozott terve van. Az egész mun­kákat Németh Lajos nagy szaktu­dású, 27 éves gyakorlattal rendel­kező zöldség és gyümölcstermelési agronómus irányí­ja. A szövetkezet ügyeinek intézését egy igazgatóság végzi, mely nem függetlenített, s ezt az igazatóságot a tagok választ­ják. Egyébként o azok szerződéses viszonyban vannak a szakcsoport­tal. Egy évre kötnek szerződ­ést. Év­közben nem lehet se kilépni, se be­lépni a közösbe, ille­ve a közösből. Év elején aki akarja, a szerződést megújítja.

Next