Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-07 / 32. szám

1957. FEBRUÁR 7. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Vajon meddig tűrik még a dolgozók!? ,Csendélet“ a Tolnai Sertéstenyésztő Vállalatnál Kilenc ember szájából hallottam, kilenc ember mondotta el részleten­ként azt a történetet, amelyet okulás és tanulságként szeretnék leírni. Az ellenforradalom szele Tolnán is éreztette hatását és különösen felka­vart mindent a helybeli Sertéste­nyésztő és Hizlaló Vállalatnál. A vál­lalat akkori főmérnöke, Polgár Já­nos volt főintéző, mint AZ ELLENFORRADALOM HŰ KATONÁJA leváltatta a vállalat munkásigazgató­ját, Szekeres Jánost és helyébe saját magát nevezte ki. Igazgatói működé­sét azzal akarta kezdeni, hogy a vál­lalat anyakoca-állományából 1000 darabot akart piacra dobni, a másik ténykedése pedig az volt, hogy Sze­keres Jánosról azt­­ híresztelte, hogy ávós százados volt és rendőrökkel ke­restette lakásán. Később a párnapos „pünkösdi királyság1” elmúlta után Szekeres János ismét igazgató lett. Gondolható, hogy ez a pálfordulás nem tetszett a főmérnöknek. De, ami késik, az nem múlik — gondolta ő és nagyon ügyesen megkártyázta, hogy hasonszőrű kollégái közül töb­ben a munkástanácsba kerüljenek, sőt kijátszotta, hogy Rend Miklós le­gyen az elnöke. Lassú víz_ partot mos, megkezdte működését a munkástanács, elkezdte kisded játékát Rend Miklós — akiről pontosan nem is tudják, hogy ki fia volt, egyesek szerint tartalékos zász­lós, vagy főhadnagy — és dr. Szabó Gyula a munkástanács titkára. ELSŐ TENNIVALÓJUK volt a racionalizálás végrehajtása és ezen belül is a becsületesen gon­dolkodó párttagok „eltüntetése.“ Rend Miklós hivatkozva a megjelent ren­deletekre, vagyis arra, hogy az át­szervezés során egyes munkaköröket meg kell szüntetni és össze kell von­ni, felmondatott Reményi Rezső üzemegységvezetőnek, bár munkakö­re nem szűnt meg, amit bizonyít az is, hogy mást vettek fel helyette. A munkástanács elnöke attól sem riadt vissza, hogy átnyúljon hatáskörén, amit bizonyít, az 1957. január 31-i keltezéssel megírt levél, amely a vál­lalat állatorvosának dr. Vranovics Eleknek szól. „A 15/1956. kormányrendelet értel­mében a vállalatunknál végrehajtott átszervezés során az élelmiszeripari miniszter végrehajtási utasításában a kiadott szempontok gondos mérlege­lése, valamint nagyarányú műszaki és adminisztratív létszámcsökkentés szükségessé tette, hogy ezekben a munkakörökben megválasztott, illet­ve beküldött munkástanácstagok lét­számát újból megállapítsuk. Ennek során szükségessé vált hogy egyes munkástanácstagok tagságát megszün­tessük, illetve visszahívjuk. Ennek ér­telmében a munkástanács tagi és igaz­gatósági tanács tagi tisztjét megszün­tetem. Re­nd Miklós sk. munkástanács elnöke."1 AZ ELMONDOTTAKON KÍVÜL egy egész sor tény jellemzi Rend és társainak aljas munkáját. Előttük az a cél lebegett, hogy saját embereiket ültessék felelős vezető helyre. Racio­nalizálták Szentendrei János gép­kocsi előadót, de mindjárt adtak neki egy főgépészi állást. A főgépészt, Hán Józsefet, aki négy tagú családot tart el, műhelyvezetőnek tették. Hat éve dolgozik a vállalatnál Sarantó Sándor, mint zetoros. Őt is racionali­zálták azzal, hogy megszűnt munka­köre, pedig a Zetor megvan, üzem­képes, munka is van mégis elbocsá­tották, mert kellett a helye egy kör­zeti szerelőnek. Racionalizálták Kürti Károlyt, a jegenyesi üzemegység egyik dolgozóját. Nem vették figye­lembe, hogy két gyereke van, azonkí­vül anyját, apját is ő tartja el. He­lyébe más került, s neki csak azért kellett menni, mert párttag volt. Vass Frigyes három gyermekes családapa, beteges ember, de anyagbeszerzői ál­lását el tudta látni. Mivel azonban helye másnak kellett, ezért Vass Frigyest leváltották rakodómunkás­nak tették. Rend Miklós, aki jelenleg is a vál­lalat vezető állattenyésztője és társai: Polgár János főmérnök, ifj. Nagy Fe­renc, dr. Szabó Gyula, Schök Gyula és még többen nyíltan beszélnek ar­ról is, hogy ők majd megszervezik az üzemegységekben a sztrájkokat.­­ — NÁLUNK NE SZERVEZZENEK SZTRÁJKOT, mi dolgozni akarunk — mondotta egy pártonkívüli munkástanácstag, Györki István. Gondolkodjon inkább a munkástanács elnöke azon, hogy vállalatunk végre rentábilis legyen, s ne csak azon törje fejét, hogyan, mi­lyen úton és módon lehetne a pártta­gokat racionalizálni. Ömlött az emberek ajkáról a szó, amelyből nemcsak egy újságcikket, hanem regényt lehetne írni arról, hogy Rend Miklós és társai hogyan akarják megalapozni kiskirályságu­­kat. Az októberi események utáni pár hónap alatt teljesen ők vették át a vezető szerepet a vállalat élén. Szem­telenül átnéznek az igazgató feje fe­lett, amire példa egy héttel ezelőtt megtörtént eset, vagyis az, hogy Sze­keres János igazgatót kiküldték iro­dájából, amíg Rend, ifj. Nagy és dr. Szabó tárgyaltak, s a kommunista igazgató mindezt tűri. Vajon meddig tűrik még a dolgozók! —y —a Rendőrségi hírek ÚJABB FATOLVAJOKAT FOGTAK EL János József kakasdi lakos kivágott egy 30 méter hosszú és 120 centimé­ter átmérőjű nyárfát, amely a ta­nács tulajdonát képezte. Rendőr­kézre került, még mielőtt értékesí­tette volna a fát. Megindították elle­ne az eljárást. Jankovics János bölcskei lakos öt­szörösen büntetett személy. Most leg­utóbb azon „bukott le”, hogy kivá­gott a madocsai tanács erdejéből 4 akácfát. A hatodik büntetés tehát fa­­lopásért lesz. ÖSSZEGYŰJTÖTT FEGYVEREK A hatósági szervek november 4 óta folytatják a különböző illetéktelen személyeknél kint lévő fegyverek összegyűjtését. Eddig 665 puskát, 116 pisztolyt, 288 géppisztolyt, 4 golyó­szórót, 748 kézigránátot és közel 40 ezer lőszert szedtek össze. Ennek egy részét önként szolgáltatta be a lakos­ság a felhívásra, de nagy részét úgy kutatták fel a nyomozás során. A fegyverrejtegetők a bíróság elé kerül­tek, vagy kerülnek a törvények értel­mében. Győzedelmeskedik az ember Nem is olyan régen — mondhatjuk, másfél-két évtizeddel ezelőtt — nem egy elhalt embernél állapították meg. A halál ok­a tüdőgyulladás. A magyar népbetegség pedig a tbc. volt, ez tette ki a halálozási arányszám nagy há­nyadát. S azóta... Az antibiotiku­mok feltalálása megfékezte ezt a pusztító betegséget és a tudomány ki­­derítette a tüdő egyéb megbetegedé­seit is, és ma már tudott dolog az, hogy a tüdőgyulladás fogalma alatt sok esetben tüdődaganatok vagy esetleg tüdőrák fordul elő. És ha az antibiotikumok (a penicilin, a sztreptomicin stb.) alkalmazása vala­milyen okból nem lehetséges, akkor van még egy gyógyítóeszköz , a műtőkés. Igen, a tüdősebészet a tüdő meg­betegedésének egy nem régi keletű, de csakhamar általánossá vált gyógy­szere. A szekszárdi kórházban 1954 elején kezdte meg működését a tüdő­­sebészeti osztály, azóta olyan eredmé­nyekről adhat számot, mint kevés kór­ház az országban. Az osztály főorvosa dr. Bryzon János a következőket mondja el az itt folyó gyógyító eljá­rásokról: — Először is abból kell kiindul­­nom, hogy kétféle gyógymóddal lehet gyógyítani a tüdő megbetegedéseit. Az első, amikor műtéti eljárással a bordák megrövidítésével összenyom­juk a tüdőt. A másik az úgynevezett reszekciós eljárás, amikor magát a megbetegedett tüdőrészt távolítjuk el. Ezeket a műtéteket hibernációban vé­­gezzük. Hogy mi az? A betegnek egy gyógyszerkeveréket adunk, — három­­féle gyógyszerből áll a keverék — amelytől egy, a téli álomhoz hasonló álomba merül. Ez egy kellemesen ön­tudatlan állapot, a beteg nem érez semmit. Sokkal előnyösebb a helyi érzéstelenítésnél, vagy az éteres alta­tás, már csak azért is mert az ilyen tüdőműtétek két, három óra hosszat is eltartanak ... — És ami még fontos... a műtét­­alatt állandó vérátömlesztés folyik ... így távolítják el a sérült tüdőrészt. Különben itt vannak — mutat az üvegszekrényben sorakozó preparátu­­mokra. — Ez egy kavernás eset, a másik egy sajtszerű beszövődés, amaz egy tüdődaganat. Ez például egy T-s futballistáé volt, a felső tüdőcsúcsban volt ez a beszövődés. Az illető azóta már el is felejtette, hogy beteg volt. És mit mondanak a betegek, akik mindezt átélik? Elvégre ők a szenve­dő felek. Délelőtt van, csendes nap az osztályon. (Ez úgy értendő, hogy nincs műtéti nap.) A betegek pihennek, le­velet írnak, olvasnak. Van, akinek már „kifelé áll a szekere rúdja’’. K. A.-nak a fél tüdejét vették ki. — Január másodikán kerültem be, 13-án operáltak meg. Csak annyit mondhatok, nem gondoltam, hogy még egyszer lábraállok. Nagyon ros­­­szul éreztem magam, mielőtt beke­rültem. És most? Maguk a szobatár­sak is csodálkoznak rajtam, mennyire megjavultam. — És a műtét alatt érzett valamit? — szólt közbe Bryzon doktor. — Nem éreztem én semmit, még utána se igen. — Vasárnap már haza is küldjük — teszi hozzá magyarázóan a főorvos. — Persze, egyelőre nem lehet még nagyon hancúrozni... ! Az egyik beteg — nemrég esett át a műtéten — ágyába gumicső vezet a mosdótástól különböző üvegedénye­ken keresztül. — Ez vajon mire szolgál? — Ezzel távolítjuk el a műtét után a beteg mellkasából a levegőt, ned­vességet — adja meg a magyarázatot a főorvos és elmondva még azt is, mi­­lyen utókezelésen esik át a beteg, míg teljesen vissza nem nyeri egészségét. Igen, az egészségét amely nem is olyan régen még csaknem teljesen le­­hetetlennek látszott — és ma már olyan természetessé válik, olyan egy­szerűvé, mint egy vakbél vagy sérv­műtét. A betegségek legtöbbjén győ­zedelmeskedik ma már az ember. 3 KULTURÁLIS HÍREK a paksi járásból A Paksi Járási Kultúrház műked­velő színjátszói, már az elmúlt év­ben, az októberi események előtt megkezdték az előkészületeket, egy vidám darab bemutatására. Elhatá­­rozták, hogy bemutatják a „Zeng az erdő” című operettet. A közbejött események miatt a bemutató azon­ban elmaradt, s az előadásra azóta sem került sor. Most újult erővel kezdték meg a próbákat és úgy ha­tároztak, hogy a darabot február végén feltétlenül bemutatják. Mint minden eddig bemutatott darabjuk­­kal, úgy ezzel is ellátogatnak a járás községeibe. Már kaptak több meg­hívást is, aminek igyekeznek majd eleget tenni.* Pakson a KIOSZ rendezésében, az ősz folyamán játszották először Huszka: „Szabadság, szerelem’’ cí­mű operettjét. Az előadások olyan nagy sikert arattak a közönség kö­zött, hogy január 13-án újra bemu­tatták. A darabot kilenc telt ház előtt játszotta az együttes és nyers bevételük 15.000 forint volt. Tablóelőadást rendeznek a paksi gimnázium végző növendékei. Az előadást a Járási Kultúrház szín­háztermében rendezik, a tervek szerint március 3-án, legkésőbb 10-én, „A párizsi vendég” című, Pakson már ismert operettet mu­tatják be.* A paksi gazdakör tagjai is szín­darab bemutatására készülnek. El­határozták, hogy megtanulják és be­­mutatják Tóth Ede: „Falu rossza” című színművét. A bemutató elő­adást húsvétra tervezik. Ezzel az előadással akarják tulajdonképpen felavatni most visszakapott helyisé­güket, a régi katolikus kört. A da­rab betanulásánál önzetlen munká­jával nagy segítséget nyújt Kern Ferenc dolgozó paraszt és Lacza Istvánné. * A bölcskei kultúrcsoport az elmúlt évben, Polgár Jenő vezetésével igen szép eredményeket ért el. Egy év alatt az együttes több, mint har­mincezer forint bevételre tett szert. Régi vágya a kultúrcsoportnak, hogy zongorát vehessenek, mert er­re nagy szükségük lenne. Most úgy határoztak, hogy ebből az összegből zongorát is vásárolnak. A németkéri kultúrcsoport, az el­múlt években végzett munkája alapján ismertté vált a környező községekben. Az együttes komoly darabokat játszott mindig s ezek révén megszerettette magát közön­ségével. Elég, ha csak annyit em­lítünk, hogy tavaly nagy sikerrel játszották Johann Strauss „Cigány­báró” című nagyoperettjét. Ezzel, a valóban komoly igényeket támasz­tó darabbal sem vallott szégyent az együttes ... Most két darab között választanak, amit még a tavasz előtt be akarnak mutatni. Az egyik az „Olympia”, a másik pedig a „Ma­rica grófnő”. * Madocsán is munkához látott a kultúrcsoport. Az együttes vezetője és tagjai elhatározták, hogy a közel­jövőben bemutatják Herczeg Ferenc „Gyurkovics lányok” című színda­rabját. A próbákat már megkezd­ték és szorgalmasan készülnek a bemutatóra. fl pártélet hívei Az MSZMP Szekszárd városi ide­iglenes intézőbizottsága úgy határo­zott, hogy feldolgozza a városban tör­tént ellenforradalmi eseményeket. A bizottság arra kéri azokat, akik e munkából részt kívánnak venni, hogy élményeiket, tapasztalataikat írják le és küldjék el az intézőbizottsághoz, vagy pedig személyesen mondják el azokat.• A közelmúltban üzemi pártszerve­zet alakult a Paksi Téglagyárban. Bírósági hírek Holczer Ferenc, fürgedi lakost, akit szándékos emberölés kísérlete miatt állítottak bíróság elé, felmentették a vád alól. Holczer Ferenc és Klemenc Ferenc még novemberben italozás után összeszólalkoztak. Holczer meg­szúrta tőrkésével Klemencet. A tár­gyalás során azonban kiderült, hogy mindezt jogos önvédelemből tette,­ mivel Klemenc vasvillával támadta meg. Az ügyész megfellebbezte az íté­letet.* Hatala Károly pálfai lakos ügyét, akit szintén szándékos emberölés kísérlete ezenkívül fegyverrejtegetés vádjával állítanak bíróság elé, feb­ruár 15-én tárgyalják Szekszárdon. • Február 18-án tárgyalja a bíróság Loncsár Ottó bogyiszlói TÜZÉP veze­tő ügyét, aki hazament Gödöllőre a vállalat motorkerékpárjával és azt el­adta. Lesz-e elég bútor ? Lesz-e, és mikor?­­ Ez foglalkoztatja azokat, akik nap, mint nap felkeresik Szekszárdon az ürességtől kongó bútor­üzletet. És az üzlet dolgozói minden eset­ben kénytelenek üres kézzel elutasítan­i vásárlókat, helyesebben a „vásároln­i karókat“. Még ígéretre sem nagyon te­sk a „készletből“. Kicsit fura helyzet ez. A városbón ugyanis működik egy üzem, amely gyár bútorokat és néhány hónappal ezelőt nemcsak a szekszárdi üzletbe, hanem szinte a Dunántúl minden nagyobb vá­rosába jutott készítményeiből. A Szek­szárdi Vasipari Vállalat asztalosrészlegé­ről van szó. Ez a modern gépekké élszerelt üzem a lakosság és a közüle­­k részére végzett javítási munkák mel­ett bútorokat is gyárt. Most azonban már hónapok óta nem szállít. A BÚTORÉRT-nek pél­dául még a múlt negyedévtől száz garnitúra hálószobabútorral tarto­zik. A BAJ OKTÓBERBEN KEZDŐDÖTT.­ gaz, ekkor mindenütt lazult a munka­egyetem, a Vasipari Vállalatnál is. Dö­­bben az asztalosüzem vezetett. A vál­alati munkástanácsba sok becsületes dolgozót is választottak, de szép szám­mal kerültek be olyanok is, akik csal lágy hangjukkal, követeléseikkel kerül­ek felszínre ebben az időben. November elejétől úgyszólván teljesen megszűnt a termelőmunka az asztalos­­észlegnél. Demizsonszámra hordták a sorokat, a műhelyből kocsma lett. Ennek eredménye lett többek közt, hogy az as­zalosü­zem december havi bruttó bevétele 25 000 forint volt, míg a biztosított órabér alap­ján kiszámított munkabér a dolgo­­zók részére 45 ezer forintot tett ki. Amikor a munkástanács ülésein szóba került a termelés ügye, az asztalosok „képviselője“, Csengei Imre (akit azóta már visszahívtak munkástanácstagi meg­bízásából), állandóan különböző követe­lésekkel lépett fel, például ilyenekkel „Huszonnégy órán belül választ várok hogy hajlandó-e a vállalat ennyi és en­­nyi órabért fizetni, mert ha nem, akkor nem dolgozunk“. Amikor a józan és hozzáértő vezetők megmagyarázták hogy milyen lehetetlent követel, akkor elkezdett alkudozni: — Nem gyártunk hálószobabútort nem gyártunk a Bútorértékesítőnél semmiféle árut, csak maszekoknak dol­gozunk. A magánmegrendelőktől pedig an­­­nyit kérnek, amennyit akarnak és így a vállalat kibírja az általuk kö­vetelt 12 forintos órabért. Bontsa fel a vállalat az összes szerződé­seket, amelyeket a Bútorértékesítővel kötött. MI LETT VOLNA ENNEK A KÖVET­KEZMÉNYE? A bútor megdrágulása. Egy lépés az in­­fláció felé. Kétségtelen, hogy a „Kör­mend“ hálóbútorra hosszú ideig ráfize­tett a vállalat. (E hálószobabútor fo­gyasztói ára 4616 forint.) A részleg ve­zetői azonban kimutatták, hogy ennek oka nemcsak a szoros normában van, hanem a laza munkafegyelemben is, ab­ban is, hogy túl sok a segédmunkások aránya a szakmunkásokhoz viszonyítva, többen nem tudnak, mások nem akar­nak rendesen dolgozni. A vállalati munkástanács január ele­jén tárgyalta meg az asztalosüzem hely­zetét. Ekkorra már a józanabb elemek kerekedtek felül mindenütt.­ A munkástanács tagjai, a többi rész­­leg vezetői követelték a rendterem­tést az asztalosrészlegnél. Követel­ték ezt az asztalosüzem becsületes dolgozói is, akik tudták, nem lesz munkájuk, ha a rossz gazdálkodás miatt be kell zárni az üzemet. Úgy döntöttek, hogy azokat, akik nem dolgoznak megfelelően, elbocsátják.­­ Theisz György, a részleg vezetője vál­lalta, hogy a megmaradó létszámmal rentábilissá teszi az üzemet. A részleg termelési értekezletén meg­beszélték a tennivalókat és a dolgozók egyetértettek abban, hogy csak fegyel­mezett munkával lehet tovább is fenn­tartani az üzemet. Vállalnak majd olyan munkákat is , mint például politú­rozott virágállványok gyártását —, amik munkaigényesek, gyártásuk előnyösebb, így tudják a „Körmend“ hálókat is gyártani. MA MÁR HELYREÁLLT A REND. A vállalati munkástanács rendszere­sen beszámoltatja az asztalosrészleget és január közepén már arról számolhat­tak be ,hogy a havi terv esedékes ré­szét teljesítették. Egyelőre az alkatrésze­ket gyártják a bútorokhoz, de február­ban már 15 garnitúra hálót szállítanak a kereskedelemnek. Az üzemben folyó építkezés befejezése után pedig ismét teljes kapacitással dolgozik a „bútor­gyár“. Hogy lesz-e elég bútor? ■— Erre még egy ideig nagyon nehéz lenne íMovj ^ vjol Trnl­rnmltji Vi 1CI70TJ nxrnlr nf

Next