Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-15 / 39. szám

6 HÍREK — A Szövetkezetek Országos Szö­vetségének Igazgatósága egyre több külföldi szövetkezeti szervvel veszi fel a kapcsolatokat árucsere és egyéb kereskedelmi szerződések megköté­sére. Terveik szerint több mint tíz külföldi országba utaznak küldöttsé­gek. Legutóbb Molnár Károly, a SZÖVOSZ Igazgatóság megbízott elnökének vezetésével küldöttség uta­zott a Szovjetunióba, hogy árucsere­forgalmi megbeszéléseket folytasson a szovjet szövetkezetekkel.­­ A nagyszokolyi Béke Termelő­­szövetkezetben most végzik a korai burgonya előcsíráztatását, amelyet márciusban, két holdnyi területen akarnak földbe tenni. Úgy számíta­nak, hogy a korai burgonyát Buda­pesten értékesítik, a kapott pénzt pedig munkaegység-előlegként oszt­ják ki.­­ A Bordeauxban rendezett nem­zetközi fotókiállításon a fotóklubok részére kiírt első díjat a soproni fotóklub művészfényképezői nyerték.­­ A dohánytermelés átlaga 1955- ben 9,5 mázsa volt, a nagydorogi do­hánybeváltó körzetében, a múlt év­ben pedig tíz mázsa. Ez pénzben an­­­nyit jelent, hogy egy-egy hold do­hány átlagosan harmincöt—negyven­ezer forintot jövedelmezett a dohány­termelőknek. — A „Korunk“ című, kolozsvári magyar nyelvű lap február 15-én is­mét megjelenik. — Sok panasz érkezett az utóbbi időben a megyei kereskedelmi osz­tályhoz a boltok nyitvatartási ideje miatt. Dombóváron például 8—17 óra, Szekszárdon 8—16 óra között vannak nyitva az üzletek, az élelmi­szerüzleteket kivéve. Emiatt azoknak a dolgozóknak, akiknek ezideig tart a munkaideje, nincs idejük vásárolni. Az érvényben levő rendelkezések vi­szont módot nyújtanak arra, hogy a tanácsok és más illetékes szervek a vásárlóközönség igényeinek megfele­lően ezen változtassanak. Tolnán máris változtattak ezen a helyzeten. — A jövő héten megkezdik Szek­szárdon a Béke étterem átalakítási munkálatait. Az átalakítás után való­színűen a régi, „Kispipa*’ néven, kor­szerű kisvendéglőként nyitják meg. — Harcon február 11-én új ter­­melőszövetkezet alakult, s Rákóczi nevet vett fel. A termelőszövetkezet tagsága,a feloszlott termelőszövetkeze­tek tagjaiból tevődik össze. Van közöttük azonban olyan tag is, aki azelőtt nem gazdálkodott termelőszö­vetkezetben. Vincze János 18 holdas gazda lépett szövetkezeti útra. A szö­vetkezetnek 22 tagja van, s mintegy 200 holdon gazdálkodnak. • Hatszáz féle új könyv között válogathatnak 1957-ben a szovjet ol­vasók. Az új könyvek példányszáma túlszárnyalja majd a 80 milliót. Mi újság a bonyhádi járásban ? Kulturális apróságok a járás községeiből Február 17-én a nők, anyósok és agglegények részére rendeznek bált a bonyhádi járási kultúrházban. A ren­dezvény keretében több fiatal legényt vesznek fel a vőjelöltek sorába. A je­löltek ígéretet tesznek, hogy egy éven belül megnősülnek. A bál szünetében panaszt tehetnek a nők és anyósok, majd a bál elnöksége ítéletet hoz a panaszos ügyekkel kapcsolatban. * Kisvejkén magyar és német nyelvű műsor bemutatására készül a kultúr­­csoport.* Február 19-én Bonyhádon mutatják be a Pécsi Nemzeti Színház művészei Harsányi Zsolt: Bolond Ásvayné c. színművét.* A cikói kultúrcsoport régóta ké­szült már Gárdonyi Géza: ,,Bor’’ című színművének bemutatására. A dara­bot vasárnap szép sikerrel adták elő. * A bonyhádi kultúrházban február 26-án este 7 órakor Knábel Vilmos tart előadást „Bonyhád műemlékei” címmel. A zombai kultúrcsoport vasárnap mutatta be az Obsitost. • Igen látogatott az utóbbi időben a bonyhádi filmszínház. A nagy érdek­lődésre való tekintettel némelyik film­ből külön előadást is tartanak, hogy az igényeket ki tudják elégíteni. — Egy-egy filmet közel 2000-en néznek meg. M­OZI Garay Filmszínház február 14-től 17-ig: Nincs izgalom. Olasz film­dráma a háború utáni évekből. Kezdések: Vásár- és ünnepnap 3, 5 és este 7 órakor. Hétköznap: 5 és 7 órakor. Pénztárnyitás: Vásár, és ünnepnap délelőtt 9—12-ig és délután 2-től. Hétköznap: délelőtt fél 11—12-ig, délután 4 órától. HIBAIGAZÍTÁS A Tolna megyei Népújság február hó 6-i számában Levelezők fóruma címmel közöltük I. S. levelét. A levél írója helytelenül, egyolda­lúan ítélte el a Dunaszekcső—bony­hádi járat autóbusz személyzetét. Az igazság, ahogy azt a szolgálatot tel­jesítő rendőr is megerősítette­­, a tettlegességet a bátaszéki postako­­­csis kezdte. Ifj. Máté Mihály, a gép­kocsi vezetője, önvédelemből ütött vissza. A helyreigazítással igazságot kívá­nunk szolgáltatni Máté Mihálynak, akinek munkája ellen eddig panasz nem merült fel. Árusítás mától Apróhirdetések SZEKSZÁRDI Építőipari Szövetkezet olcsó árak mellett vállal festő-mázoló, kovács, bognár, vízvezetékszerelő, üve­ges, villanyszerelő, ács, kőműves, bá­­dogos munkákat._________________________ ELADÓ két szamár Geszenszky An­­dornál, Kölesden.________________________ 123-ÖS Csepelek eladók. Jakab Ede, Tolna. VADVESSZŐT, simát, minden mennyi­ségben, magas áron veszek, özv. Kiss Péterné, Abasár. ELADÓ 40 darab fésűsmerinc, toklyó. eres József, Fácánkert. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. FEBRUÁR 15. HOZZÁSZÓLÁS „Mi lesz a falu sportjával?" című cikkhez A Tolna megyei Népújságban olvas­tam a „Mi lesz a falu sportjával?” c. cikket, amelyhez pár sorral én is sze­retnék hozzászólni. Az elmúlt években magam is részt vettem a társadalmi mun­kámmal abban, hogy a falvakban le­gyen sport, és azon belül labdarúgás, így bizonyos tapasztalatokra tettem szert a szervezésben és a vezetésben. Az az érzésem, hogy többen is vagyunk a megyében olyan játékvezetők, akik vidéken lakva, közvetlen kapcsolatban vagyunk ezzel a problémával. De sze­rintem alulról felépíteni a bajnokságot nem lehet. Kell egy kis türelem ahhoz, hogy kikristályosodjék fentről a szerve­zés. El sem lehet képzelni egy alulról indított bajnokságot,­­ hiszen nem tud­juk, milyen csapatok hova lesznek fent­ről beosztva. Valószínűleg így alakul majd ki az irányítás. Az MLSZ irányítja az NB I-es és NB II-es csapatok­ mellett a 12 alszövetséget. A 12 alszövetség kö­zül például a pécsi irányítja a szek­szárdi és a kaposvári alosztályokat. A szekszárdi és a kaposvári alosztályon belül folynak majd az I. és a II. osz­tályú küzdelmek. Ezenkívül a szekszár­di alosztály a bajai, a tolnai és a bony­hádi székhelyen működő alosztály II. (volt járási) bajnokságokat. Ez a lép­­csőzet fentről lefelé fokozatosan fog kiépülni. Természetesen minden csapat a magasabb beosztásba törekszik, de ha oda nem osztják be, akkor kénytelen maradni az alsóbb osztályban. Termé­szetesen, aki ezt nem látja, az nem is­meri ki magát. Én biztosra veszem, hogy ez a beosztás gyorsan fog meg­történni. Ettől függetlenül készülje­nek fel a csapatok, induljon meg az edzés, hogy a kezdési időben készen legyenek. Szerintem egy sorsolás gyor­sabban történik, mint egy sportkör megszervezése. A sportkörök készülje­nek, erősödjenek meg és legyenek biz­tosak abban, hogy minden egyes csapat megkapja a beosztását. Azt hiszem, hogy az alszövetségnél és az alosztá­lyoknál nincs olyan nagy személyi harc, mint Budapesten, és így a munka már jobban folyik. Fátrai Jakab játékvezető, Bonyhád Megjegyzés: Fátrai Jakab sporttárs cikkében azt írja, hogy el sem lehet képzelni egy alulról indított bajnoksá­got. Itt minden bizonnyal arra utal, hogy a „Mi lesz a falu sportjával?” c. cikkünkben azt írtuk, hogy a tengelici sportvezetők már arról beszélnek, ha sürgősen nem kapnak útmutatást, be­osztást a kis falusi csapatok szerepel­tetésére vonatkozóan, az esetben ők a jó idő beálltával maguk szerveznek a környező községekkel egy bajnokságot. Mi ezt a tengelici példát a szóban­­forgó cikkben nem azért említettük meg, mintha ezzel egyetértenénk, in­kább ezzel akartuk érzékeltetni, hogy mennyire magárahagyatottan áll a falu sportja, mennyire várják a segítséget, útmutatást, de ha ez késik, úgy maguk is szerveznek, ha kell, bajnokságot. A cikk írójával egyetértünk, hogy rövidesen lejár a találgatások ideje " minden csapat megkapja a neki meg­felelő beosztást. Egyetértünk abban is, hogy a csapatok ne várják meg a sor­solást, hanem készüljenek, mert a ta­vasz beálltával a bajnokság elkezdődik A Magyar Labdarúgó Szövetség Tolna megye Ideiglenes Intéző Bi­zottságának ülésén Mecseki János is­mertette a legutóbbi napok eseményeit. Tájékoztatását az alábbiakban lehetne összefoglalni. A Délnyugati Alszövetség kérésére a szövetség közölte, hogy az elmúlt esz­tendőben a megyei bajnokságban 14, a megyei II. osztályban 24, a bonyhádi járási bajnokságban 14, a dombóvári­ban 9, a gyönkiben 8, a paksiban 8, a szekszárdiban 10, a tamásiban pedig 12 csapat, a járási bajnokságokban tehát összesen 61, mindössze pedig 99 labda­rúgócsapat vett részt szervezett baj­nokságban. Ezek közül a csapatok közül a vál­tozott helyzetnek megfelelően több csa­pat megszűnésével lehet számolni, így pl. Mecseki János bejelentette az ideig­lenes intézőbizottságnak azt, hogy a Szekszárdi Dózsa, a Szekszárdi Petőfi, a Dombóvári Honvéd, a Dombóvári Ki­nizsivel, a Dunaföldvári Honvéd pedig a Dunaföldvári SK-val fúzionált. A Dél­nyugati Labdarúgó Alszövetség máris hozzálátott az ifjúsági csapat kialakítá­sához. Az ifjúsági válogatott keret — értesülésünk szerint — 17-én rostamér­kőzést játszik Pécsett, amelyre meghívni javasolta a szövetség, a megyei sport­körök szóbajöhető ifjúsági játékosai közül az alábbiakat: Khisz Tamási, Klub Tolna, Csordás Nagymányok, Bosnyák Szekszárdi SC, Kiss Szekszárdi SC, Gaho II. Simontornya. Bejelentette Mecseki János az ülésnek azt is, hogy a Pécsi Bőrgyár kikérte Mátét, a Dombóvári Törekvés játékosát, akit a sportkör az őszi mérkőzéseken fegyelmi okok miatt már nem szerepel­tetett. A dombóváriak nem akarnak hozzájárulni a játékos kiadásához, mert a játékost a sportkör fegyelmi bizott­sága eltiltotta. Hibát követett el azon­ban a sportkör, amikor az eltiltást nem jelentette be a szövetségnek. Hogy mi lesz játékos sorsa, azt még nem le­het tudni, de az sem kétséges, hogy a Dombóvári Törekvésnek is felesleges volt pécsi játékosokkal „erősítenie” csapatát, akik azután minden bizonnyal követeléseik első ízben történő teljesí­­tetlenségekor cserben hagyták sport­körüket. A Délnyugati Labdarúgó Alszövetség a Tolna megyei szövetségtől kapott lista alapján megkereste a sportköröket és azt kérte, február 17-ig jelezzék, hogy részt kívánnak-e venni az 1957. évi bajnokságokban. Ezúton azokat a mű­ködő sportköröket szólítjuk fel, amelyek valamilyen oknál fogva nem kap­tak felszólítást, a részvételi igényüket a Délnyugati Szövetséghez, Pécsre, je­lentsék be. Ugyanez a körlevél arra hívja fel a sportköröket, hogy tagdíjukat, amely január hó 1.­napjától esedékes, minél előbb küldjék be, esetleg több hónapra is, mert a szövetség állami támogatást nem kap és csak akkor tud működni, ha a tagdíjakból megfelelő anyagi alap­pal fog majd rendelkezni. Az Alszövetség végleges megválasz­tására a tájékoztatás szerint csak már­cius elején kerül majd sor. Addig is a DNYLASZ kérésére a Tolna megyei Szö­vetség az Ideiglenes Intéző Bizottság elnökét, Debreczy Zoltán dr-t delegálta a DNYLASZ Ideiglenes Intéző Bizottsá­gába. A DNYLASZ tudomásul vette Duna­­földvárnak azt a kérését, hogy az 1957-es bajnokságban nem kíván a DNYLASZ bajnokságában résztvenni. Tudomásul vette továbbá azt is, hogy Simontornya és Paks viszont az itteni küzdelmekben óhajt helyet kapni. Közölte a szövetség, hogy átigazolás nincsen, azonban a szövetség kérésre megengedi, hogy barátságos mérkőzé­seken a leszerelt katonajátékosok vagy az otthon tartózkodó egyetemi vagy fő­iskolai hallgatók régi sportkörükben le­gyenek szerepeltethetők. Iz MLSZ keddi ülése A Magyar Labdarúgó Szövetség­­ elnöksége kedden ülést tartott. Ezen­­ több érdekes napirendi pont szere­pelt, s így határozatot hoztak töb­bek között az NB III-ba jutásért folyó osztályozó kérdésben is. Ezek szerint az 1957/58-as NB III- as bajnokságba jutásért tavasszal a megyei I. osztályú csapatok részvé­telével nyolc-nyolc együttesből álló kétfordulós bajnokságot bonyolíta­nak le. A küzdelmekben a megyei I. osztályú bajnokság második helye­zettjétől kezdve vesznek részt a csa­patok, kivéve természetesen a kieső­ket. Testnevelés oktatása mostoha körülmények között Az általános iskolai testnevelésnek minden bizonnyal az ma a legna­gyobb problémája, hogyan biztosítsák a folyamatos oktatást olyan falusi is­­kolákban, ahol sem tornateremmel, sem pedig alkalmas fedett helyiség­gel nem rendelkeznek. Vannak sőt, voltak már próbálko­zások a tanulók téli foglalkoztatásá­­val kapcsolatosan, ezek a törekvések azonban a kérdést nem oldották meg. Hároméves nevelői működésem során csupa olyan iskolában tanítottam, ahol tornaterem nem volt, s így sokat foglalkozhattam ezzel a problémával. Az itt nyert tapasztalataimat szeret­ném most a hasonló helyzetben lévő kartársaim rendelkezésére bocsátani, hogy ezek felhasználásával és saját tapasztalati módszereik alkalmazásá­val közelebb kerülhessenek e nehéz kérdés megoldásához. Az általános iskolai testnevelés célú­kitűzéseinek — véleményem szerint — a tanulók osztályteremben történő rendszeres foglalkoztatása a szeren­csésebb megoldás. Természetesen nem zárnám ki adott esetben a sza­badtéri foglalkozásokat sem, ha ezt az időjárás megengedi. A következők­ben tehát röviden vázolom a tanter­mi testnevelési órák megszervezésé­nek és lebonyolításának módját és lehetőségét. 1. Tárgyi feltételek: Teremkérdés: A falusi iskolák egy része tágas tantermekkel ellátott, amelyek mérete 40—50 négyzetméter körül ingadozik. Ezek a termek alkal­­masak téli tantermi testnevelési órák tartására s itt megvalósíthatók azok a feladatok, amelyeket tervezetem tűz ki célul. Az ilyen helyeken különö­sebb problémák nem is merülhetnek fel. Vannak azonban olyan iskolák is, ahol csak egy, legfeljebb két ilyen tanterem található. Ezekben az isko­­lákban véleményem szerint, az volna a leghelyesebb megoldás, ha ezeket a tantermeket neveznénk ki tornater­meknek. Amelyik osztálynak testne­velési órája van, az a szünetben he­lyet cserél az ott tanuló osztállyal. (A cserék fegyelmezett és zökkenőmen­­tes lebonyolítása a nevelő tekintélyé­­től és fegyelmezőkészségétől függ.) Az olyan iskolákban, ahol az osztá­­lyok egészen kicsik és szükségtanter­mekben tanulnak, az anyagnak csak azt a részét végezhetjük el, amelyet a hely nagysága megenged. A tantermi padok: A termeknek az a része, amely a tanári asztal és az első padok vonala között terül el, majd minden osztályban elegendő ar­ra, hogy ott az asztal áthelyezése után vagy egyenként vagy csapatfog­lalkozás formájában a talaj­gyakorla­tokat bemutathatjuk és azokat gya­korolhatjuk. Azokban az osztályter­­mekben, ahol elmozdítható kettes (modem) padok vannak, a padsoro­kat a fal mellett elhelyezve egy vagy két egymást követő csoportban a ta­nulók a szabadgyakorlatok minden formáját elvégezhetik. Ahol a padok nem mozgathatók, ott a tanulók a szabadgyakorlatok helyett a tantermi padok felhasználásával általánosan és sokoldalúan fejleszthető padgyakorla­­tokat végeznek. Egészségügyi feltételek: Ezek az órák csak akkor lehetnek teljes érté­kűek, ha megfelelnek az egészségügyi követelményeknek. Olyan körülmé­nyeket kell tehát teremtenünk, ame­lyek biztosítják a tanulók megfelelő környezetben való foglalkoztatását. A termeket elsősorban a szünetekben alaposan ki kell szellőztetni, s fello­csolás után kisöpörni, hogy a fel­szálló port a tanulók ne lélegezzék be. Ezt a munkát a beszervezett ügyele­tesek végzik el a szünetekben. Fel­tétlenül fontos, hogy a tanulóknak megfelelő felszerelése legyen, így pl. igen fontos a tornacipő, mert az utcai cipő beszennyezné a gyakorlás­nak a helyét. Ahol olajos a padló, leg­­célszerűbb a gyékényszőnyegek al­kalmazása, amelyek olcsón beszerez­hetők és házilag is elkészíthetők. (Folytatjuk.) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20­10, 20-11 Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága Szekszárdi Nyomda Telefon: 21-21

Next