Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-15 / 39. szám
6 HÍREK — A Szövetkezetek Országos Szövetségének Igazgatósága egyre több külföldi szövetkezeti szervvel veszi fel a kapcsolatokat árucsere és egyéb kereskedelmi szerződések megkötésére. Terveik szerint több mint tíz külföldi országba utaznak küldöttségek. Legutóbb Molnár Károly, a SZÖVOSZ Igazgatóság megbízott elnökének vezetésével küldöttség utazott a Szovjetunióba, hogy árucsereforgalmi megbeszéléseket folytasson a szovjet szövetkezetekkel. A nagyszokolyi Béke Termelőszövetkezetben most végzik a korai burgonya előcsíráztatását, amelyet márciusban, két holdnyi területen akarnak földbe tenni. Úgy számítanak, hogy a korai burgonyát Budapesten értékesítik, a kapott pénzt pedig munkaegység-előlegként osztják ki. A Bordeauxban rendezett nemzetközi fotókiállításon a fotóklubok részére kiírt első díjat a soproni fotóklub művészfényképezői nyerték. A dohánytermelés átlaga 1955- ben 9,5 mázsa volt, a nagydorogi dohánybeváltó körzetében, a múlt évben pedig tíz mázsa. Ez pénzben annyit jelent, hogy egy-egy hold dohány átlagosan harmincöt—negyvenezer forintot jövedelmezett a dohánytermelőknek. — A „Korunk“ című, kolozsvári magyar nyelvű lap február 15-én ismét megjelenik. — Sok panasz érkezett az utóbbi időben a megyei kereskedelmi osztályhoz a boltok nyitvatartási ideje miatt. Dombóváron például 8—17 óra, Szekszárdon 8—16 óra között vannak nyitva az üzletek, az élelmiszerüzleteket kivéve. Emiatt azoknak a dolgozóknak, akiknek ezideig tart a munkaideje, nincs idejük vásárolni. Az érvényben levő rendelkezések viszont módot nyújtanak arra, hogy a tanácsok és más illetékes szervek a vásárlóközönség igényeinek megfelelően ezen változtassanak. Tolnán máris változtattak ezen a helyzeten. — A jövő héten megkezdik Szekszárdon a Béke étterem átalakítási munkálatait. Az átalakítás után valószínűen a régi, „Kispipa*’ néven, korszerű kisvendéglőként nyitják meg. — Harcon február 11-én új termelőszövetkezet alakult, s Rákóczi nevet vett fel. A termelőszövetkezet tagsága,a feloszlott termelőszövetkezetek tagjaiból tevődik össze. Van közöttük azonban olyan tag is, aki azelőtt nem gazdálkodott termelőszövetkezetben. Vincze János 18 holdas gazda lépett szövetkezeti útra. A szövetkezetnek 22 tagja van, s mintegy 200 holdon gazdálkodnak. • Hatszáz féle új könyv között válogathatnak 1957-ben a szovjet olvasók. Az új könyvek példányszáma túlszárnyalja majd a 80 milliót. Mi újság a bonyhádi járásban ? Kulturális apróságok a járás községeiből Február 17-én a nők, anyósok és agglegények részére rendeznek bált a bonyhádi járási kultúrházban. A rendezvény keretében több fiatal legényt vesznek fel a vőjelöltek sorába. A jelöltek ígéretet tesznek, hogy egy éven belül megnősülnek. A bál szünetében panaszt tehetnek a nők és anyósok, majd a bál elnöksége ítéletet hoz a panaszos ügyekkel kapcsolatban. * Kisvejkén magyar és német nyelvű műsor bemutatására készül a kultúrcsoport.* Február 19-én Bonyhádon mutatják be a Pécsi Nemzeti Színház művészei Harsányi Zsolt: Bolond Ásvayné c. színművét.* A cikói kultúrcsoport régóta készült már Gárdonyi Géza: ,,Bor’’ című színművének bemutatására. A darabot vasárnap szép sikerrel adták elő. * A bonyhádi kultúrházban február 26-án este 7 órakor Knábel Vilmos tart előadást „Bonyhád műemlékei” címmel. A zombai kultúrcsoport vasárnap mutatta be az Obsitost. • Igen látogatott az utóbbi időben a bonyhádi filmszínház. A nagy érdeklődésre való tekintettel némelyik filmből külön előadást is tartanak, hogy az igényeket ki tudják elégíteni. — Egy-egy filmet közel 2000-en néznek meg. MOZI Garay Filmszínház február 14-től 17-ig: Nincs izgalom. Olasz filmdráma a háború utáni évekből. Kezdések: Vásár- és ünnepnap 3, 5 és este 7 órakor. Hétköznap: 5 és 7 órakor. Pénztárnyitás: Vásár, és ünnepnap délelőtt 9—12-ig és délután 2-től. Hétköznap: délelőtt fél 11—12-ig, délután 4 órától. HIBAIGAZÍTÁS A Tolna megyei Népújság február hó 6-i számában Levelezők fóruma címmel közöltük I. S. levelét. A levél írója helytelenül, egyoldalúan ítélte el a Dunaszekcső—bonyhádi járat autóbusz személyzetét. Az igazság, ahogy azt a szolgálatot teljesítő rendőr is megerősítette, a tettlegességet a bátaszéki postakocsis kezdte. Ifj. Máté Mihály, a gépkocsi vezetője, önvédelemből ütött vissza. A helyreigazítással igazságot kívánunk szolgáltatni Máté Mihálynak, akinek munkája ellen eddig panasz nem merült fel. Árusítás mától Apróhirdetések SZEKSZÁRDI Építőipari Szövetkezet olcsó árak mellett vállal festő-mázoló, kovács, bognár, vízvezetékszerelő, üveges, villanyszerelő, ács, kőműves, bádogos munkákat._________________________ ELADÓ két szamár Geszenszky Andornál, Kölesden.________________________ 123-ÖS Csepelek eladók. Jakab Ede, Tolna. VADVESSZŐT, simát, minden mennyiségben, magas áron veszek, özv. Kiss Péterné, Abasár. ELADÓ 40 darab fésűsmerinc, toklyó. eres József, Fácánkert. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. FEBRUÁR 15. HOZZÁSZÓLÁS „Mi lesz a falu sportjával?" című cikkhez A Tolna megyei Népújságban olvastam a „Mi lesz a falu sportjával?” c. cikket, amelyhez pár sorral én is szeretnék hozzászólni. Az elmúlt években magam is részt vettem a társadalmi munkámmal abban, hogy a falvakban legyen sport, és azon belül labdarúgás, így bizonyos tapasztalatokra tettem szert a szervezésben és a vezetésben. Az az érzésem, hogy többen is vagyunk a megyében olyan játékvezetők, akik vidéken lakva, közvetlen kapcsolatban vagyunk ezzel a problémával. De szerintem alulról felépíteni a bajnokságot nem lehet. Kell egy kis türelem ahhoz, hogy kikristályosodjék fentről a szervezés. El sem lehet képzelni egy alulról indított bajnokságot, hiszen nem tudjuk, milyen csapatok hova lesznek fentről beosztva. Valószínűleg így alakul majd ki az irányítás. Az MLSZ irányítja az NB I-es és NB II-es csapatok mellett a 12 alszövetséget. A 12 alszövetség közül például a pécsi irányítja a szekszárdi és a kaposvári alosztályokat. A szekszárdi és a kaposvári alosztályon belül folynak majd az I. és a II. osztályú küzdelmek. Ezenkívül a szekszárdi alosztály a bajai, a tolnai és a bonyhádi székhelyen működő alosztály II. (volt járási) bajnokságokat. Ez a lépcsőzet fentről lefelé fokozatosan fog kiépülni. Természetesen minden csapat a magasabb beosztásba törekszik, de ha oda nem osztják be, akkor kénytelen maradni az alsóbb osztályban. Természetesen, aki ezt nem látja, az nem ismeri ki magát. Én biztosra veszem, hogy ez a beosztás gyorsan fog megtörténni. Ettől függetlenül készüljenek fel a csapatok, induljon meg az edzés, hogy a kezdési időben készen legyenek. Szerintem egy sorsolás gyorsabban történik, mint egy sportkör megszervezése. A sportkörök készüljenek, erősödjenek meg és legyenek biztosak abban, hogy minden egyes csapat megkapja a beosztását. Azt hiszem, hogy az alszövetségnél és az alosztályoknál nincs olyan nagy személyi harc, mint Budapesten, és így a munka már jobban folyik. Fátrai Jakab játékvezető, Bonyhád Megjegyzés: Fátrai Jakab sporttárs cikkében azt írja, hogy el sem lehet képzelni egy alulról indított bajnokságot. Itt minden bizonnyal arra utal, hogy a „Mi lesz a falu sportjával?” c. cikkünkben azt írtuk, hogy a tengelici sportvezetők már arról beszélnek, ha sürgősen nem kapnak útmutatást, beosztást a kis falusi csapatok szerepeltetésére vonatkozóan, az esetben ők a jó idő beálltával maguk szerveznek a környező községekkel egy bajnokságot. Mi ezt a tengelici példát a szóbanforgó cikkben nem azért említettük meg, mintha ezzel egyetértenénk, inkább ezzel akartuk érzékeltetni, hogy mennyire magárahagyatottan áll a falu sportja, mennyire várják a segítséget, útmutatást, de ha ez késik, úgy maguk is szerveznek, ha kell, bajnokságot. A cikk írójával egyetértünk, hogy rövidesen lejár a találgatások ideje " minden csapat megkapja a neki megfelelő beosztást. Egyetértünk abban is, hogy a csapatok ne várják meg a sorsolást, hanem készüljenek, mert a tavasz beálltával a bajnokság elkezdődik A Magyar Labdarúgó Szövetség Tolna megye Ideiglenes Intéző Bizottságának ülésén Mecseki János ismertette a legutóbbi napok eseményeit. Tájékoztatását az alábbiakban lehetne összefoglalni. A Délnyugati Alszövetség kérésére a szövetség közölte, hogy az elmúlt esztendőben a megyei bajnokságban 14, a megyei II. osztályban 24, a bonyhádi járási bajnokságban 14, a dombóváriban 9, a gyönkiben 8, a paksiban 8, a szekszárdiban 10, a tamásiban pedig 12 csapat, a járási bajnokságokban tehát összesen 61, mindössze pedig 99 labdarúgócsapat vett részt szervezett bajnokságban. Ezek közül a csapatok közül a változott helyzetnek megfelelően több csapat megszűnésével lehet számolni, így pl. Mecseki János bejelentette az ideiglenes intézőbizottságnak azt, hogy a Szekszárdi Dózsa, a Szekszárdi Petőfi, a Dombóvári Honvéd, a Dombóvári Kinizsivel, a Dunaföldvári Honvéd pedig a Dunaföldvári SK-val fúzionált. A Délnyugati Labdarúgó Alszövetség máris hozzálátott az ifjúsági csapat kialakításához. Az ifjúsági válogatott keret — értesülésünk szerint — 17-én rostamérkőzést játszik Pécsett, amelyre meghívni javasolta a szövetség, a megyei sportkörök szóbajöhető ifjúsági játékosai közül az alábbiakat: Khisz Tamási, Klub Tolna, Csordás Nagymányok, Bosnyák Szekszárdi SC, Kiss Szekszárdi SC, Gaho II. Simontornya. Bejelentette Mecseki János az ülésnek azt is, hogy a Pécsi Bőrgyár kikérte Mátét, a Dombóvári Törekvés játékosát, akit a sportkör az őszi mérkőzéseken fegyelmi okok miatt már nem szerepeltetett. A dombóváriak nem akarnak hozzájárulni a játékos kiadásához, mert a játékost a sportkör fegyelmi bizottsága eltiltotta. Hibát követett el azonban a sportkör, amikor az eltiltást nem jelentette be a szövetségnek. Hogy mi lesz játékos sorsa, azt még nem lehet tudni, de az sem kétséges, hogy a Dombóvári Törekvésnek is felesleges volt pécsi játékosokkal „erősítenie” csapatát, akik azután minden bizonnyal követeléseik első ízben történő teljesítetlenségekor cserben hagyták sportkörüket. A Délnyugati Labdarúgó Alszövetség a Tolna megyei szövetségtől kapott lista alapján megkereste a sportköröket és azt kérte, február 17-ig jelezzék, hogy részt kívánnak-e venni az 1957. évi bajnokságokban. Ezúton azokat a működő sportköröket szólítjuk fel, amelyek valamilyen oknál fogva nem kaptak felszólítást, a részvételi igényüket a Délnyugati Szövetséghez, Pécsre, jelentsék be. Ugyanez a körlevél arra hívja fel a sportköröket, hogy tagdíjukat, amely január hó 1.napjától esedékes, minél előbb küldjék be, esetleg több hónapra is, mert a szövetség állami támogatást nem kap és csak akkor tud működni, ha a tagdíjakból megfelelő anyagi alappal fog majd rendelkezni. Az Alszövetség végleges megválasztására a tájékoztatás szerint csak március elején kerül majd sor. Addig is a DNYLASZ kérésére a Tolna megyei Szövetség az Ideiglenes Intéző Bizottság elnökét, Debreczy Zoltán dr-t delegálta a DNYLASZ Ideiglenes Intéző Bizottságába. A DNYLASZ tudomásul vette Dunaföldvárnak azt a kérését, hogy az 1957-es bajnokságban nem kíván a DNYLASZ bajnokságában résztvenni. Tudomásul vette továbbá azt is, hogy Simontornya és Paks viszont az itteni küzdelmekben óhajt helyet kapni. Közölte a szövetség, hogy átigazolás nincsen, azonban a szövetség kérésre megengedi, hogy barátságos mérkőzéseken a leszerelt katonajátékosok vagy az otthon tartózkodó egyetemi vagy főiskolai hallgatók régi sportkörükben legyenek szerepeltethetők. Iz MLSZ keddi ülése A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége kedden ülést tartott. Ezen több érdekes napirendi pont szerepelt, s így határozatot hoztak többek között az NB III-ba jutásért folyó osztályozó kérdésben is. Ezek szerint az 1957/58-as NB III- as bajnokságba jutásért tavasszal a megyei I. osztályú csapatok részvételével nyolc-nyolc együttesből álló kétfordulós bajnokságot bonyolítanak le. A küzdelmekben a megyei I. osztályú bajnokság második helyezettjétől kezdve vesznek részt a csapatok, kivéve természetesen a kiesőket. Testnevelés oktatása mostoha körülmények között Az általános iskolai testnevelésnek minden bizonnyal az ma a legnagyobb problémája, hogyan biztosítsák a folyamatos oktatást olyan falusi iskolákban, ahol sem tornateremmel, sem pedig alkalmas fedett helyiséggel nem rendelkeznek. Vannak sőt, voltak már próbálkozások a tanulók téli foglalkoztatásával kapcsolatosan, ezek a törekvések azonban a kérdést nem oldották meg. Hároméves nevelői működésem során csupa olyan iskolában tanítottam, ahol tornaterem nem volt, s így sokat foglalkozhattam ezzel a problémával. Az itt nyert tapasztalataimat szeretném most a hasonló helyzetben lévő kartársaim rendelkezésére bocsátani, hogy ezek felhasználásával és saját tapasztalati módszereik alkalmazásával közelebb kerülhessenek e nehéz kérdés megoldásához. Az általános iskolai testnevelés célúkitűzéseinek — véleményem szerint — a tanulók osztályteremben történő rendszeres foglalkoztatása a szerencsésebb megoldás. Természetesen nem zárnám ki adott esetben a szabadtéri foglalkozásokat sem, ha ezt az időjárás megengedi. A következőkben tehát röviden vázolom a tantermi testnevelési órák megszervezésének és lebonyolításának módját és lehetőségét. 1. Tárgyi feltételek: Teremkérdés: A falusi iskolák egy része tágas tantermekkel ellátott, amelyek mérete 40—50 négyzetméter körül ingadozik. Ezek a termek alkalmasak téli tantermi testnevelési órák tartására s itt megvalósíthatók azok a feladatok, amelyeket tervezetem tűz ki célul. Az ilyen helyeken különösebb problémák nem is merülhetnek fel. Vannak azonban olyan iskolák is, ahol csak egy, legfeljebb két ilyen tanterem található. Ezekben az iskolákban véleményem szerint, az volna a leghelyesebb megoldás, ha ezeket a tantermeket neveznénk ki tornatermeknek. Amelyik osztálynak testnevelési órája van, az a szünetben helyet cserél az ott tanuló osztállyal. (A cserék fegyelmezett és zökkenőmentes lebonyolítása a nevelő tekintélyétől és fegyelmezőkészségétől függ.) Az olyan iskolákban, ahol az osztályok egészen kicsik és szükségtantermekben tanulnak, az anyagnak csak azt a részét végezhetjük el, amelyet a hely nagysága megenged. A tantermi padok: A termeknek az a része, amely a tanári asztal és az első padok vonala között terül el, majd minden osztályban elegendő arra, hogy ott az asztal áthelyezése után vagy egyenként vagy csapatfoglalkozás formájában a talajgyakorlatokat bemutathatjuk és azokat gyakorolhatjuk. Azokban az osztálytermekben, ahol elmozdítható kettes (modem) padok vannak, a padsorokat a fal mellett elhelyezve egy vagy két egymást követő csoportban a tanulók a szabadgyakorlatok minden formáját elvégezhetik. Ahol a padok nem mozgathatók, ott a tanulók a szabadgyakorlatok helyett a tantermi padok felhasználásával általánosan és sokoldalúan fejleszthető padgyakorlatokat végeznek. Egészségügyi feltételek: Ezek az órák csak akkor lehetnek teljes értékűek, ha megfelelnek az egészségügyi követelményeknek. Olyan körülményeket kell tehát teremtenünk, amelyek biztosítják a tanulók megfelelő környezetben való foglalkoztatását. A termeket elsősorban a szünetekben alaposan ki kell szellőztetni, s fellocsolás után kisöpörni, hogy a felszálló port a tanulók ne lélegezzék be. Ezt a munkát a beszervezett ügyeletesek végzik el a szünetekben. Feltétlenül fontos, hogy a tanulóknak megfelelő felszerelése legyen, így pl. igen fontos a tornacipő, mert az utcai cipő beszennyezné a gyakorlásnak a helyét. Ahol olajos a padló, legcélszerűbb a gyékényszőnyegek alkalmazása, amelyek olcsón beszerezhetők és házilag is elkészíthetők. (Folytatjuk.) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 2010, 20-11 Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága Szekszárdi Nyomda Telefon: 21-21