Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-09 / 58. szám

2 JOLIOT-CURIE a nemzetközi helyzetről, a hidegháborúról és az atomfegyverek betiltásáról Párizs (MTI). Frédéric Joliot-Curie, a Béke Világtanács elnöke nyilatko­zatot adott ki a Béke Világtanács irodájának március 30-i berlini ülé­sével kapcsolatban. Joliot-Curie meg­állapítja, hogy a közel és középkeleti konfliktusok, a magyarországi ese­mények, a háborús előkészületek nö­vekedése ,a bizalmatlanság légköré­hez való visszatérés újból felriasztja a világ közvéleményét. Függetlenül attól, hogyan ítélik meg az emberek ezeket az eseményeket, túl a szenve­délyek viharzásán, amelyek az ese­mények következtében jelentkeztek, nem túlzás azt mondani, hogy egy bi­zonyos pillanatban újrakezdődött és a legkülönbözőbb megnyilvánulások­ban jelent meg. Megzavarja a népek és az államok közötti bizalmat, a legnagyobb zűrzavart kelti az elmék­ben, veszélyezteti az emberi kap­csolatokat. Joliot-Curie nyilatkozatában saj­nálkozásának ad kifejezést afölött, hogy az osztrák kormány ezt az idő­pontot választotta arra, hogy betiltsa a Béke Világtanács titkárságának működését Ausztriában, holott az tá­mogatta az Ausztria függetlenségét biztosítani igyekvő tárgyalásokat. A továbbiakban a Béke Világtanács elnöke rámutatott annak szükséges­ségére, hogy a béke erői határozot­tan forduljanak szembe a hideghábo­rú újrakezdésével. Végezetül Joliot-Curie rámutat arra, hogy a közeli kísérleti robban­tások híre olyan nagymérvű tiltako­zást váltott ki, hogy elérkezett a perc, amikor új erőfeszítés árán elérhetjük az atomfegyverek betiltását. Az izraeli erők kiürítették a gázai övezetet Helyi idő szerint csütörtökön 16 órakor az izraeli csapatok teljesen kiürítették a Gázai övezetet — je­lenti az AFP. Utolsónak a Raffahtól délre fekvő ellenőrző posztot adták át az ENSZ erőinek és azt azonnal elfoglalták az ENSZ kontingenshez tartozó svéd katonák. (MTI) A Daily Telegraph az angliai magyar menekültekről London (MTI). A Daily Telegraph hosszú cikket közöl egyik munka­társa tollából, aki bejárta a magyar menekültek táborait és menhelyeit és többek között a következőkben ismerteti főbb benyomásait: — A magyar menekültek gyanak­vó, bizalmatlankodó emberek. Azt képzelték, hogy Anglia a mesebeli bőség eldorádója, ahol minden mun­kásnak saját autója van. Azt az állí­tásukat, hogy Anglia szabad ország, szó szerint értelmezték (a „Free“ szó, nemcsak szabadot, hanem ingyenest, potyát is jelent), ennélfogva óriási autótaxi, mosoda és más hasonló számlákkal maradtak adósok, elvár­va, hogy a keresztény ifjúsági szö­vetség fizesse ki azokat. Sokan azt hitték, hogy magas állású, előkelő személyiségeknek kijáró elbánást várhatnak. Nem akarják megérteni, hogy a kapitalista fogadtatás ugyan­olyan meleg lehet, mint a kommu­nista, habár nem jelent automatiku­san biztosított állást és életfogytig­lani jövedelmet. Az Angliában lévő 11 000 mene­kült most az egész országban szét­szórt, körülbelül 150 táborban és menhelyen él, ahol kemény fegye­lemhez szokott tengerésztisztek és a keresztény ifjúsági szövetség tiszt­­­viselői igyekeznek őket az angol életmódhoz hozzászoktatni. Jeremté­keny részük 17—22 éves érzelmi vi­láguk még nagyon állhatatlan. — Különösen súlyos a bányászok problémája. Még egyetlen egy sem dolgozik bányában és csupán 500 állás állna rendelkezésükre majd, ha kiképzésüket befejezték. Az an­gol bányászok főként azon a címen ellenzik befogadásukat a bányákba, hogy nem beszélnek angolul. A magyarokról táplált nézeteiket erősen megszínezik az idegen-ellenes előítéletek. Furcsa dolog lesz, ha maguk a bányászok zárják majd ki a bányák­ból a magyarokat.­­ A másik nagyon súlyos megoldatlan probléma, az Ame­rikai Egyesült Államok és Kanada a leggondosabban vizsgálja és ellenőrzi a befoga­dás előtt minden menekült előéletét és politikai megbízhatóságát. Anglia ilyen óvintézkedések nélkül foga­dott be 11 000 menekültet, amiért az osztrákok nagyon hálásak. Október­ben sok közönséges bűnöző is kisza­badult a politikai foglyokkal együtt, és most itt vannak közöttük. A rendőri bűnvádi eljárások természe­tesen bekerülnek a sajtóba. A bírói tárgyalások gyakran olyan követ­keztetésekhez vezetnek ,hogy „ezek a magyarok túlságosan sokat lop­nak“ — írja az angol tudósító. 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG KÜLFÖLDI HÍREK Mint az AP jelenti: Az ENSZ-köz­­gyűlés pénteken délután összeült, hogy meghallgassa Hammarskjöld főtitkár beszámolóját az izraeli csa­patok kivonulásáról a Gázai térség­ből és az Akabay-öböl vidékéről. * Az AP beszámol arról a nyilatko­zatról, amelyet dr. Maszao Cudzuki, a japán vöröskeresztes kórház elnöke tett a parlament tudományos és tech_­nológiai bizottságának ülésén. — Cudzuki kijelentette, hogy a hidro­­génbomba-robbantások­ következté­­ben a légkörben elszaporodott stron­tium elem veszélyessé válhat az em­beriségre, ha ezek a kísérletek még tíz évig folytatódnak a mai ütem­ben.­ Mint az Új Kína jelenti, Csou En­­laj miniszterelnök csütörtökön este fogadást adott azoknak az országok­nak diplomáciai és kereskedelmi képviselőinek tiszteletére, amelyek­ben ő és Ho Lung miniszterelnök­helyettes legutóbbi körútjuk során látogatást tettek.* A Tanjug tudósítója jelenti: A Né­met Demokratikus Köztársaság leg­felső bírósága előtt csütörtökön megkezdődött Harich> berlini egye­temi tanár, Steinberg volt párt­­f­unkcionárius és Hertwig, egy német filozófiai folyóirat munkatársa bűn­perének tárgyalása A három vád­lottat múlt év november 29-én tar­tóztatták le. A mintegy hatvanöt oldalra terjedő vádirat szerint a Né­­me­t Demokratikus Köztársaság ál­lamrendszerének megdöntésére töre­kedtek és a kapitalizmus visszaállí­tását készítették elő a Német Demo­kratikus Köztársaságban. A három vádlott ügyét zárt tár­gyaláson tárgyalják. A tárgyalás első napja a vádirat ismertetésével telt el.* Az angol munkaügyi minisztérium kimutatása szerint a lajstromzott an­gol munkanélküliek száma február folyamán 380 000 volt. * A Szakszervezeti Világszövetség titkársága a CTK jelentése szerint március 5-én táviratban kívánt sze­rencsét Ghana népének az ország függetlenségének elnyerése alkalmá­ból.* A szíriai külügyminisztérium jegy­zéket jutatott el a Szíriába akkredi­tált diplomáciai missziók vezetőihez, melyben felhívja a figyelmet, a Je­men ellen intézett angol agresszióra. streenvill a canberrai értekezlet Canberra (MTI). A Reuter jelenti: A délkeletázsiai szerződés szerve­zete­­(SEATO) nyolc tagországának katonai szakértői pénteken kezdték meg értekezletüket az ausztráliai Canberrában. 1957. MÁRCIUS 9. Kádár János üdvözlő távirata Ghana állam miniszterelnökének DR. KWAME NKRUMAH úr őexellenciájának, Ghana állam miniszterelnökének, ACCRA A Magyar Népköztársaság forra­dalmi munkás—paraszt kormánya nevében szívélyes üdvözletemet kül­döm önnek és Ghana népének or­szága függetlenségének visszanye­rése alkalmából. A Magyar Népköztársaság ma­gáévá tette és tiszteletben tartja a népek önrendelkezési jogának ma­gasztos elvét és mélyen együttérez nemzeti törekvéseikkel. Ebből kiin­dulva a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Ghánát független és szuverén államnak ismeri el. Engedje meg miniszterelnök úr, hogy kifejezzem a Magyar Népköz­­társaság kormányának azon óhaját, hogy országaink között a lehető leg­jobb kapcsolatok alakuljanak ki, minthogy kormányom szilárd meg­győződése, hogy a két ország barát­sága és jó viszonya mindkét nép megelégedésére a nemzetközi együttműködés és a béke nemes ügyét erősíti. A magyar nép és kormánya szív­ből kívánja, hogy Ghana népe meg­szilárdítsa függetlenségét, fejlessze országa jólétét és gazdaságát. KÁDÁR JÁNOS a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-­paraszt kormá­nyának elnöke. Ülést tartott A magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány március 7-i ülésén ja­­vaslatot fogadott el az állampolgár­ságról szóló törvényre s elhatá­rozta, hogy magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral kötött házas­ságával kapcsolatos állampolgársági kérdések rendezése céljából törvény­­erejű rendelet megalkotására tesz javaslatot a Népköztársaság Elnöki Tanácsának. A közületek kis építkezéseinek meggyorsítása érdekében a kormány rendeletet hozott arról, hogy az első­fokú építésügyi hatóságok által ha­ a kormány­ zati határozatok ellen benyújtott jog­orvoslatok tekintetében a tanácsszer­vek hozzanak végleges döntést, így az építésügyi minisztériumnak nem kell kis jelentőségű ,egyedi ügyekkel fog­lalkoznia. A kormány a Magyar Szabad Szak­­szervezetek Országos Szövetsége el­nökségének javaslatára úgy módosí­totta a március 15-nek iskolai és hi­vatali szünnappá minősítéséről szóló határozatát hogy március 15 nemzeti ünnep, iskolai szünnap, minden más területen rendes munkanap. A jugoszláv kormány beszámolója múlt évi külpolitikai tevékenységéről A Tanjug részletesen ismerteti azt a jelentést, amelyben a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács beszá­mol a nemzetgyűlésnek 1956-ban ki­fejtett külpolitikai tevékenységéről és elemzi Jugoszlávia nemzetközi kapcsolatait. A jelentést a nemzet­­gyűlés március közepén tartandó ülé­sén vitatják meg. A szövetségi végrehajtó tanács je­lentése a nemzetközi helyzetről szól­va kiemeli, hogy a múlt év elején folytatódott a nemzetközi feszültség korábban megindult enyhülése. A nemzetközi helyzet azonban az év második felében hirtelen elmérgese­dett, különösen az egyiptomi és ma­gyarországi események miatt. Ezek a nemrég lezajlott események kiemelik a még fokozottabb erőfeszítések szük­­ségességét a nemzetközi együttműkö­dés politikája és a vitás kérdések békés megoldása érdekében. Jugoszlávia és­­ Magyarország viszo­nyáról szólva a jelentés kiemeli, hogy 1956-ban lényegesen megjavult és több fontos kérdés megoldódott. A két fél szempontjából fontos sok más kérdés rendezését viszont megakadá­lyozták a októberi magyarországi ese­mények. A jelentés rámutat arra, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköz­­társaság kormánya — lehetőségeihez mérten — százötvenmillió dinár ér­tékű áruval és kétmillió dolláros hi­tellel nyújtott segítséget a magyar népnek, majd ezeket mondja: A kor­mány reméli, hogy megtalálják a gyümölcsöző együttműködés fejlesz­tésének módját a szomszédos Magyar­országgal, ami mindkét félnek érdeke. Negyedik fejezet: Marcsenko távozása után az ötö­dik napon Mamecskin újra találko­zott Katjával és meghívta a felderí­tőkhöz a csűrbe. Ott volt elrejtve egy üveg kisüsti pálinkája. A csűr egyik sarkában fehér asztalkendőn étvágygerjesztő fala­tokat helyezett el és Feoktisztovot, meg néhány jóbarátot meghívott. Az est tetőpontján bejött a csűrbe Travkin, akit senki sem várt. A hadnagy megérkezte valame­lyes zavart okozott és így Mamocs­­kinnak sikerült elrejteni a pálinkát és a bögrét. Őszintén szólva Ma­­mocskinnak nem volt kellemes ki­mutatnia a leány előtt a parancs­nok előtti félénkségét, de még ke­vésbé lett volna kellemes zsebre­­vágni a hadnagytól egy goromba megjegyzést. Travkin oldalról tekintett a sa­rokban ülő ismeretlen leány és a fel­derítők felé. A felderítők felálltak, de ő csöndesen mondta: — folytassá­tok! — és lefeküdt a távoli sarok­ban lévő fekhelyére. Háromszor hu­szonnégy órája nem aludt. Tegnap­előtt éjjel kellett volna Marcsenkó­­nak visszajönnie, azonban Travkin a szendergéssel küszködve hiába várta őt a lövészárokban. Furcsa és izgató volt, hogy a két árkász sem jött vissza, akiknek vissza kellett volna térniük, miután a felderítők átmentek az aknazáron. Az egész csoport zaj nélkül eltűnt, elveszett az áthatolhatatlan sötétségben és nyomát elmosta az eső. Travkin le­feküdt bolyhos takarójára és nyug­talan álomba merült. Az elcsendesedett felderítők újra ittak egy kupicával és Katja csen­desen kérdezte: — Ez a maga parancsnoka? Olyan csendes és fiatal. Travkin hányko­lódott alvás közben és egyszerre megszólalt: — Miért jöttél olyan sokára? Különös ember vagy. Az árkászok sem jöttek. De mi Csajkovszkijt hallgattuk — te különc. És te még mindig nem jöttél. K-különc. Beszéde nem hasonlított az álmá­ban beszélőéhöz. A szavakat egy vidám ember mindennapi közönsé­ges hangján ejtette ki. A felderítők kezdték magukat kedélytelenül érezni. Egyik a másik után széledt el a magtárban, egyedül hagyva Mamocskint, a fehér asztalterítő előtt Katja hangtalan léptekkel kö­zelített Travkinhoz és megállt fe­lette. Travkin szemei félig nyitva voltak, mint az alvó gyermeké, színehagyott ingzubbonya kigom­bolva és arcára keserű gond fagyott. Katja csendesen mondta: — Milyen csinos. — Ne ébreszd fel... — szólalt meg gorombán Mamocskin, de Kat­ja nem sértődött meg, mert szavai­ban ugyanazt a gyengédséget érez­te, amely őt is magával ragadta. — Izgul a hadnagyunk — magyarázta sötéten Mamocskin. Igen, az est el volt rontva, ezt mindenki érezte. Csak Katja ment ki a magtárból valamiben emelkedett, szomorú, ünnepélyes hangulatban. A zöld er­dőben nyugtalansággal vegyes cso­dálkozással érezte ezt a hangulatot. Mi érintette, mi bágyasztotta, mi telítette ilyen izgató szomorúság­gal? Szeme előtt lebegett a had­nagy arca. Talán önmagát látta benne, tükröződni valamit, ami a fájdalomhoz hasonlított, ami egy kis városból jött leány lelke mélyén húzódott meg és még nem tompult el az élet nehézségeivel való talál­kozás közben, a háború legkegyetle­nebb megnyilvánulásaiban sem. Katja mind gyakrabban tért be a felderítők csűrjébe. Mamocskin és a többiek tisztában voltak a leány lelkiállapotával. Mamocskin meg­örült ennek. Világi dolgokban a hadnagy gyámjának tekintette ma­gát, úgy képzelte, hogy egy nem na­gyon mélyen gyökerező idill elterel­né hadnagya figyelmét a súlyos gon­dokról. Travkin szemmel láthatóan emésztette magát Marcsenko és raja látszólagos elvesztése miatt. A felderítők vetélkedve hívták Katját vendégségbe, minden újságot elme­séltek a hadnagyról, elszaladtak a híradó századhoz, hogy elmondják neki, hogy: „megjött az első vonal­ból“ — egyszóval, mindenképpen igyekezték közelebb hozni őket egy­máshoz. Az egyetlen ember, aki eb­ből az igyekezetből semmit sem látott — Travkin volt. Egyízben a magtárba érkezve mégis észrevette, hogy a szögletét sátorlappal elkülö­nítették, ahol a szénára terített pok­róc helyett valódi ágy és asztalka áll (Folytatjuk.) Kazakevics: CSILLAG Amerikai program a Szovjetunió és a szocialista országok ellen ten volt képviselőházi tag által írt memorandumot közli. Kersten, mint ismeretes, a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban folyta­tandó aknamunkára százmillió dollárt előirányzó „a biztonság kölcsönös biz­tosításáról” szóló hírhedt törvény módosításának szerzője. Kersten a memorandumban azt kö­veteli, hogy a szocialista országokból elmenekült pártütőkből hozzanak lét­re katonai alakulatokat, amelyek Kersten véleménye szerint „az ame­rikai szárazföldi fegyveres erőkkel egyesítve’’ a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok ellen fejtenek majd ki tevékenységet. Kersten azt is javasolja, hogy hozzanak létre bér­­gyilkosokkal és árulókkal kiegészített légi és haditengerészeti alakulatokat”. Kersten beismerése szerint az ilyen alakulatok „magvát” már megszer­vezték és az a nyugatnémetországi Kaiserlauternben állomásozik. Kerstent azonban láthatóan még ez sem elégítette ki. Cinikusan megfo­galmazza a kém- és aknamunka pro­gramját és arra hívja fel Eisenhower elnököt, hogy ,,vezesse és támogassa’’ a szuverén államok belügyeibe való beavatkozás agressziós programjának valóra váltását. Jellemző, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni aknamunká­nak ezt a tervezetét Kersten a szená­tus külügyi és a fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságainak azon az ülésén terjesztette be, amikor az „Eisenhower-elvet” vitatták meg. A TASZSZ jelenti: A Congressional Report-nak, az Egyesült Államok kongresszusa, lap­jának melléklete a főreakciós Kers­

Next