Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-12 / 60. szám

1»51 MÁRCIUS 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG „Nemcsak nézni kell bizakodókban a jövő elé...“ Beszélgetés egy harci gazdával VALAMIKOR 1953-ban találkoztam utoljára Keresztes János harci gazdával. Akkor, ha jól emlékszem, mint kiváló állattenyésztőről emlékeztem meg. Azóta, mint mondani szokás, sok víz lefolyt a Dunán és komoly megpróbáltatásként az ellenforradalom szele is végig viharzott hazánkon. Amint most újra találkoztam vele, ezekről a dolgokról is szó esik. — Úgy gondolom, az elmúlt hónapok súlyos veszteségért mielőbb pótolni tudjuk, ha mi is hozzálátunk a munkához teljes szívünkből — mondotta. Ebben a megállapításban, nézetem szerint már a bizalom csendül meg. MIBŐL FAKAD EZ? A hazaszeretetén kívül abból is, hogy a kormány már addig is számottevő kedvezményben részesítette az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. — Vegyük csak a beadás eltörlését — kezdi sorolni — már ilyenkor gondban voltam, hogy mit kell leadni. Most ez nem nyomja a vártamat. Bizakodóbban, felszabadultabban nézhetünk a jövő elé. De mindjárt hozzáteszi: „Nemcsak nézni kell bizakodóbban a jövő elé, hanem a könnyítéseket jó munkával kell meghálálni.“ Ez irányítja Keresztes János cselekedeteit is. Terveiről így beszél: „Még szorosabban ragaszkodom a szerződéses termeléshez, mint eddig, akár az állattenyésztés, akár a növénytermesztés vonalát tekintve.’“ Ehhez megvan minden lehetősége is. Négy törzskönyves tehene után szerződésesen szállítja a tejet. Ezt nemcsak a korpa kedvezményes juttatásáért teszi, hanem amint mondja: „Tudom mennyire várják a városokban az ipari munkások. Szövetségünket úgy gondolom, így kell erősítenünk.“ A TEHENEK borjait is szerződésesen neveli, s így adja le. Ez is a jövedelmét gyarapítja, mert ahogy számolja, ha vágóban adná el a négy üszőt, mindössze 25—28 ezer forintot kapna érte, de így előreláthatólag 34—36 ezer forintot is elérhet. Még nagyobb a különbség, ha szerződés nélkül vásáron adná el, mert mindössze 18 ezer forintot vehetne be belőlük. Ugyanígy vélekedik a sertéstenyésztés esetében is. Mindezeken felül azonban megvan a komoly állattenyésztés haszna a trágya biztosítása terén is, amelyekkel a növénytermesztésben is nagyobb eredményt lehet elérni. Van is készenlétben vagy négy négy vagonnyi szervestrágya az udvaron, ezt kihordva, elteregetve várhatok csak jó termést — mondja. Nincs gondja a műtrágyára sem, mert a szerződéses növények után járó is készenlétben áll nála. Természetesen a gazdálkodás ilyen formájára nem most jött rá, hisz évek óta így dolgozik, így tudott elérni az elmúlt évek során is kiváló eredményeket. Számtalan dicsérő oklevél bizonyítja ezt, s a jól felszerelt kis gazdaság. Igen ez utóbbiról is beszélni kell, mert a gépek nagy barátja Keresztes János. Büszkélkedve sorolja, hogy fűkaszálója mellett rendforgatója is van, ami lényeges az állattartás szempontjából. VÉGEZETÜL még a kötelezettségekről esik szó. — Megkönnyíti a dolgunkat az állam azzal is, hogy nem emeli az adót sem. Ez pedig kötelességünk, magam is tudom, az államnak is vannak kiadásai, nálam nem lesz e téren sem hiba. Megmondom őszintén, jóleső érzéssel búcsúztam el Keresztes bácsitól, s ezután is kívánok neki jó egészséget, sok sikert további munkájához. (im e) Beszélgetés a pécsi színészgárda néhány tagjával Zavartan kopogunk az ajtón és nem kis szorongással nyitunk be a nagy színész, Szabó Samu öltözőjébe. Elénk siet és kezet fog velünk. Bemutatkoznia nem kell, hisz úgyis jól ismerjük már a színpadról. Elmondjuk, honnan és miért jöttünk. Arca a „diák" szó hallatára felderül... Kérdeznünk kellene, de a beszélgetés szinte magától kezdődik. Az előre kitervezett kérdésekre már csak elvétve kerül sor. — Mi a véleménye a bonyhádi közönségről? — ez lenne az első. — Bár szóban ezt nem könnyű elmondani, bevallom, pécsi színészek, nagyon szeretjük Bonyhádot és hálás közönségét. Mindig szívesen jövünk ide és örömmel játszunk, mert tudjuk, hogy játékunk mondanivalóját megértik és örömmel fogadják alakításainkat. Már nagyon sok kedves alakítást láttunk Szabó Samutól és megkérdezzük, melyek azok a szerepek, amelyekre vágyik, s amelyekben legközelebb láthatjuk? — Egy színésznek mindig voltak és vannak komoly, nagy tervei, amelyekről nehezen mond le. Ezek a tervek eddig bizony nem nagyon teljesültek és sokszor fennállt a skatulyázás veszélye. De ma, — hangsúlyozom, nem a propagandista beszél belőlem, — a pécsi színészeknek szinte minden vágya teljesül, így én is gondolhatok egyaránt komoly prózai és komikus szerepekre. Álmaim megvalósulása tőlem függ. Még nagyon sokat szeretném szórakoztatni nemcsak a pécsi, de a kedves bonyhádi közönséget is. Utolsó kérdésnek szántuk: — Kik a legkedvesebb színészei példaképei? — Erre a válasz fáj ugyan egy kicsit a visszaemlékezéstől, de a régiek közül Rátkai Mártont szeretem. A ma élők közül Páger Antalt, aki most tért vissza hazájába, most amikor annyian elmentek... És a már nem élők közül Somlay Arthur is — teszi hozzá — egyszer írtam egy forgatókönyvet, amelyben ő is játszott. Még egy kérdés eszünkbe jutott— Mikor jön legközelebb Bonyhádra? Kissé elgondolkozik! — Molnár Ferenc: Doktor úr-jában, abban a szerepben, amit Pesten ,,a vörös Kabos’’ játszik. — Ezután bemutatja nekünk az eddig szótlanul figyelő és falatozó fiatalembert, Galambos Györgyöt. Számára e kérdések már nem aktuálisak, véleménye egyezik „Samu bácsiével”. De még együtt hiányolják a bonyhádi diákokat a közönség soraiból együtt mesélik kedves és mulattató diákköri élményeiket. Kérésünkre elmondja hogy ő a könnyű műfaj kedvelője legkedvesebb szerepe a Néma levente Beppója... Ismert színészekről érdeklődünk, s így megtudjuk, hogy Buss Gyula a Nemzeti Színházhoz került, a primadonna Kovács Annie pedig Genovában férjével együtt magyar nótákat énekel. Ezzel kapcsolatban mondják: A magyar csak otthon lehet igazán magyar. Ezután a női öltözőt látogattuk meg, ahol ugyanazokat kérdeztük, amit Szabó Samuéktól s a válaszok itt is körülbelül egyeztek. Elmondtuk véleményünket a Bánk bánról, megtárgyaltuk a Bolond Ásvayné, szakkörben nem tisztázott problémáit. A Warenné mesterségéről mondott bírálatunkban különösen Vivit tartottuk jónak és még a maszk alatt is látszott, hogy Feleki Sári és Hamvay Lucy mennyire örülnek a laikusok véleményének. ... A harmadik csengetésnél sietve búcsúzunk, mert látni szeretnénk mi is a darabot és a színészek további alakítását. HEGEDŰS ÉVA és NAGY JÁNOS. 14. Szerbicsenko ezredes parancsot adott, hogy hívják ki az ügyészségi vizsgálóbírót. A jelentéktelen, nyugodt, kicsit szeplős, kopasz, domborúhomlokú ügyészségi vizsgálóbíró, Eizkin kapitány rövidesen megjelent. Részletesen előadta a közeli falu lakosainak panaszát, hogy felderítők elvittek tőlük — önhatalmúlag! — tizenkét lovat, amelyekből csak tizet adtak vissza. A jelentés mellé egy olvashatatlan aláírási elismervényt csatoltak. — De miből gondolja, hogy ezt éppen a mi felderítőink tették? A vizsgálóbíró nem ijedt meg a hadosztályparancsnok fenyegető pillantásától, így válaszolt: — Ez még nincs pontosan megállapítva. — Akkor állapítsa meg és pontos jelentést kérek. Mehet. — A vizsgáló, bíró kiment és a hadosztályparancsnok fáradtan mondta Szemerkin ezredesnek : — Hát akkor küldjünk egy csoportott a hadtápba, de ön viszont adjon nekünk újabb felderítőket. Amikor mindnyájan szétoszlottak, utolsónak Szerbicsenko is elhagyta a viskót, elmenőben odavetve a felugró szolgálattevőnek: — Nemsokára visszajövök. Az ezredes a lomhán forgó malom irányába indult és a szétszórtan álló csűrök egyikéhez érkezve, megkérdezte a bejárat mellett álló napost: — A felderítők? — Igenis, ezredes elvtárs — válaszolta a napos és bekiáltott a félig sötét magtárba: — Fel! Vigyázz! A csűr megelevenedett, majd néma csend. A hadosztályparancsnok kutatva nézett körül. A csűr félhomályában mintegy nyolc felderítő állt, kezük a nadrágvarráson. Az egyik sarkot sátorlapokkal rekesztették el. A hadosztályparancsnok némán a szöglethez ment, felemelte a sátorlapot és meglátta karját, szintén „vigyázz”állásban. Az asztalkán a kék vázában virág állt, mellette könyvek és füzetek feküdtek. A hadosztályparancsnok haragos tekintete megenyhült. — Figyelmesen nézte Katját és megkérdezte: — Te mit csinálsz itt? — Majd a jelentéssel hozzárohanó napos őrmesterhez fordulva érdeklődött: — Hol van a parancsnokuk? — A hadnagy az első vonalban van. — Ha megjön, küldje hozzám. — Kifelé indult, majd visszanézett. — Itt maradsz Katja, vagy velem jössz? — Jövök — válaszolt Katja. Mindketten kimentek. — Miért szégyelted el magad? — kérdezte a hadosztályparancsnok. — Nincs ebben semmi rossz. Travkin jó fiú. Bátor felderítő. Katja hallgatott. — Mi? Beleszerettél? Rendben van! És mi van Baraskin századossal? — Nyugdíjaztad? — Az semmi — mondta Katja. — Az csak butaság volt. Az ezredes motyogott valamit, majd figyelmesen nézve a leány leeresztett szempilláit, megkérdezte: — És Travkin? örül? Nemcsak jó kislány vagy, de még virágot is hozol? A lány semmit sem válaszolt, de ő megértette. — Nem szeret, mi? Meghatott a viszonzatlan szerelem régi tragédiája, a tizedesi rendfokozatú madárka esete. Itt, a háború katlanában, úgy repdesett a fiatal szerelem, mint madárka a krokodil szája felett. Az ezredes elmosolyodott. Találkoztak Ulibusev katonaorvossal és a hadosztályparancsnok meghívta magához teázni Katjával együtt. Az ezredes kunyhójába érkezve Ulibusev Katjával és a szolgálattevő tiszttel együtt háziasszonykodott. Vizet forraltak a kis hasas szamovárba, asztalhoz ültek és vidáman csevegtek semmiségekről. (Folytatjuk.) Kaxakevics: CSILLAG 3 Tízévi börtönbüntetésre ítélték Sulin Jánost, a közveszélyes munkakerülőt, csalót és sikkasztót Hétfőn hirdetett ítéletet a megyebíróság Sulin János 28 esztendős dombóvári lakos bűnügyében. Sulin egy alkalommal elkövetett 12 000 forintnál nagyobb összeg sikkasztásért, kétrendbeli 12 000 forintnál nagyobb tszszegre vonatkozó magánokirathamisításért, egy rendbeli okirathamisításért, pénzhamisításért és társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekményért mondta ki bűnösnek a megyebíróság. Sulin egy alkalommal 900 forintot csalt ki azzal, hogy sertést vásárol, de eszében sem volt sertést vásárolni. Négy embertől motorvásárlás címén csalt ki nagyobb összeget. A többi között az egyik ismerősétől 27 300 forintot vett fel, természetesen neki sem szerzett motort, a pénzt közben elköltötte. Békekölcsönkötvényt hamisított, ami pénzhamisításnak felel meg. Hamis örökségi nyilatkozatot készített egy fél házról. Ezenkívül Sulin váltott egy betétkönyvet, melyben összesen 30 forintot tett és ezt kijavította 30 000 forintra. Egy másik alkalommal pénzt adott fel a postán, ugyancsak 30 forintot, s a feladóvevényt 3000-re javította ki. Ezt azzal a céllal tette, hogy igazolja az egyik ismerősénél, hogy a motorvásárlásra felvett 3000 forintot postán visszaküldte. De itt is rajtavesztett. S végül a Komlói Szénbányászati Tröszttől, a számára kiadott munkaruhát elsikkasztotta. A fent említett bűncselekményekért a megyebíróság Sz. Nagyné tanácsa bűnösnek mondotta ki és főbüntetésként 10 évi börtönre ítélte. Egyes jogaitól pedig 10 évre eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. HÍREK — Egymilliárd forint volt 1956- ban az ország lakosságának betétállománya. Ugyanebben az évben több mint 34 millió forint kamatot fizetett ki az Országos Takarékpénztár. Október után a betétállomány átmenetileg csökkent, de januárban újra növekedni kezdett, s ma már megközelíti a 700 millió forintot. — Új típusú borotvakészüléket állítottak elő a közelmúltban Svájcban. A készüléket nem villanymotor, hanem miniatűr víziturbina hajtja azáltal, hogy a készüléket a vízcsaphoz kapcsolják. Az újtípusú borotvakészüléket rendkívül könnyű öntvényekből és plasztik-anyagból állítják elő, úgyhogy sem súlyban, sem terjedelemben nem nagyobb, mint az eddigi villanyborotvakészletek, ezzel szemben az ára jóval alacsonyabb. — A „Mária főhadnagy“ szereplőjét, Balla Mártont, akit motorbaleset ért és kórházban fekszik, Haasz Miklós, a pécsi művészeti kollektíva tagja helyettesíti. Értesülésünk szerint Haasz Miklós ma érkezik Szekszárdra, s rendszeresen részt vesz a próbákon. Az előadást eredeti időpontjában megtartják. — Új halászcsárdát nyit meg a bátai földművesszövetkezet. Az építkezések most folynak, az étkező és szórakozóhelyiség megnyitását júniusra tervezi a földművesszövetkezet vezetősége. A Vinitron nevű új műszálat állítottak elő a Szovjet Országos Műszálkutató Intézetben PVC gyantából és nitrocellulózéből. A vinitron nem ég és sokáig főzhető. Kiválóan alkalmas védőruhák készítésére és jó alkalmazható a vegyiiparban, az élelmiszer- és textiliparban. Az új műanyag majdnem teljesen érzéketlen a lúgokra, savakra és oxidáló anyagokra. — Igen nagy az érdeklődés a Bonyhádi Járási Kultúrház rendezvényei iránt. Januárban 3339 látogató fordult meg a kultúrházban, februárban pedig már 4354-re emelkedett az érdeklődők száma.— Újfajta Krypton-csillárok érkeztek a Rádió és Villamossági Boltba Szekszárdra. Az ízléses kiviteli csillárok ára 308 forint. A közeljövőben valószínűleg olcsó NDK karórák is érkeznek. A Szövetségi Nyomozó Hivatal igazgatója, Edgar Hoover kijelentette, hogy előzetes adatok szerint az Egyesült Államokban tavaly 2 millió 534 ezer komoly bűncselekményt követtek el, 267 ezerrel többet, mint 1954-ben, amely év pedig a pálmát vitte eddig, ezen a téren. —A megye bolthálózata körülbelül 3—400 üzlettel bővült a felszabadulás óta. Tizenkét évvel ezelőtt 6—700 boltos működött a megyében, jelenleg pedig több mint 1000 a különböző üzletek száma, amelyek között igen sok az áruház és a szaküzlet. Miből lesz a szén selyem ? joeveij; í.z.un.ciööci van iiiz,cinJk.van állálában, hogy kiemelkedően fontos dolgokról népszerűsítést tegyünk. Bár ez a kérdés nagyban foglalkoztat sok embert Tolna megye területén is! — „Miből lesz a szép selyem?” S méginkább azt mondhatnék hogyan gyarapíthatjuk forintjainkat oly módon, hogy a haza javára és magunk hasznára eleget tegyünk. Ha a szép selyem fogalmát vizsgáljuk, megválthatjuk, hogy szép dologhoz nyúlunk hozzá. Immár fél évtizede szövöm a selymek szálait, s ebben nemcsak apró bogarak vesznek részt, hanem nagyban gyarapodott az irányító szerepet, a munkát, lelkesedést szerető embercsoportok emelkedő tendenciája is. Manapság selyem, hernyótenyésztéssel hazánkban évente 15—20 ezer család foglalkozik. Ez a munka egyéni vállalkozás alapján történik, bár a társas, kollektív gubótenyésztés jóval jövedelmezőbb. Természetesen ez a szervezésen, a jó megtervezésen és jó helyiséglehetőség alapján nyugszik. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy mennyi pete kikeltetéséről azok arányos elosztásáról, valamint tenyésztéséről van szó. Nyilvánvaló hogy kevesebb hernyócsoport begubóztatása kevesebb munkát igényel és kevesebb jövedelemhez juttat. Megmondhatjuk hogy a selyemhernyó tenyésztése a kezdeti 1—2 hétben kevés munkát igényel, majd később a selyemreevés idején 8—10 napon keresztül kell 1—2 zsáklevél. Míg marokszámra adjuk apróra vágjuk és úgy hintsük a rendeltetések szerint a levelet. Erre a szerződés megkötésekor a selyemhernyótenyésztés kirendeltsége megadja a kevés lekötéssel járó irányadást szóban, valamint az útmutató tájékoztatóban. Rá kell mutatni arra, hogy a selyemhernyótenyésztés nem gátolja a mezőgazdaság egyéb termelési ágainak fejlődését, hanem egyik fontos kiegészítő része, mivel fontos ipari anyagról van szó. Nem árulunk el titkot, amikor azt állítjuk, hogy az egyhónapos időtartamú munka meglepetésszerű jövedelemhez juttatja a tenyésztőt. Igaz, a magyarországi selyemhernyótenyésztés 300 éves múltra tekint vissza. Ez a három évszázad tele van sikerekkel, tudományos előrehaladottsággal, ami arra utal, hogy ma már nagyon sokan foglalkoznak ezzel a tenyésztéssel. Gondoljunk a szépen ívelő nemzet,gazdálkodási fejlődés, az erszény vastagodása mellett arra a dalra amit falusi, járási és megyei művelődési házaink fiatalokból álló énekkaraink ajkán oly sokszor csendül el: „... még lógnak a selymek a lányok derekán” stb. Nagyon szeretnők, ha a közvetlenül helyben lévő termelési felelősökkel (petekikeltetőkkel) minél többen felvennék kapcsolataikat megyénk területén. Természetesen ez a kapcsolat a földművesszövetkezetekre éppen úgy vonatkozik. Ilymódon hovatovább érve, nagyobb érvényre, nagyobb megismerésre jut majd a hasznos munka révén. Miből lesz a szép selyem? LIPOVSZKY JÁNOS, sz. kirendeltségvezető.