Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-13 / 61. szám
957. MÁRCIUS 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Néhány tapasztalat az alsóleperdi kommunisták munkájáról Nem volt könnyű átvészelni az ellenforradalmi napokat az Alsóleperdi Állami Gazdaság pártszervezete tagjainak és a becsületes pártonkívülieknek sem. Ideiglenesen felvették a párthelyiséget, s úgymond„szociális célokra** használták fel. November 4-e után azonban a kommunisták újjáalakították pártszervezetüket és megkezdték a volt MDP-tagok között a munkát. Igaz, a kezdet kezdetén még igen kevesen voltak, akik vállalták a pártmunkát. Csak néhányan, akik részt vettek a felszabadulás első perceitől a párt harcaiban, akik falun végig küzdötték a földosztásért folyó harcot. Dabi József, Molnár Ferenc és Tóth Lajos elvtársak vállalták magukra a párt újjászervezését. Munkájuk nyomán egymás után jelentkeztek a kommunisták, hogy szervezetbe tömörülve, egyesítve erejüket, együtt harcoljanak a párt eszmei, politikai célkitűzéseinek megvalósításáért.• Január végére már a volt párttagság mintegy negyede kérte átigazolását a pártba, február közepén már elérte a létszám a réginek felét is. Ezáltal meg volt a lehetőség arra, hogy az ideiglenes vezetőség helyett (amely lényegében azonos volt a szervezőkkel) már kibővített pártvezetőség irányítsa a pártmunkát. A pártvezetőségben helyet kaptak a szervező munkát végző elvtársak (Dabi, Molnár és Tóth) rajtuk kívül Schumann Ferenc, Seres János, Papp Imre és Csömör Józsefné. A pártvezetőség a pártszervezet helyzetének megfelelően a számos kisebb jelentőségű kérdés mellett kettős feladatot tűzött a párttagság elé. 1. Május 1-ig a volt MDP tagok többségét visszaszerezni. Ezért széleskörű politikai, propaganda munkát végeztek. Elvük az, hogy minden kommunista ebben a munkában feladatot kapjon. 2. A demagóg destruktív elemeket elszigetelni azáltal, hogy az úgynevezett „kényes“ kérdéseket is felvetik és választ is adnak rá a kommunisták. A kommunisták a kettős feladatot megvitatták és úgy határoztak, hogy e feladatokat maradéktalanul megoldják. Akkor, amikor odaadó, lelkiismeretes munkát végeznek azért, hogy a legszilárdabb volt párttagok visszakerüljenek a pártba nem feledkeznek meg arról sem (ahogyan ők mondják), hogy „egyes emberek rendkívül gyorsan változnak*’ ezekben a napokban, vagyis köpönyegforgatók, karrieristák. Nem vesznek be akárkit a pártba, vigyáznak a párt tisztaságára. Az alsóleperdi kommunisták úgy tartják, hogy az ellenforradalom időszaka megmutatta, hogy ki, kicsoda. Halmágyi Lajos volt MDP-tag megtagadta párttagságát, mondva azt, hogy ő csak kényszerből lépett a pártba. Amikor aztán az ellenforradalom jelentősen előretört többek között ő állt az élére. Amikor azonban letűnt a gyilkos elleni oi adalmárok pünkösdi uralma, jobbnak látta Halmágyi Lajos agronómus, ha — minden kényszer nélkül — feleségét küldi az éppen szervezkedő MSZMP ideiglenes vezetőségéhez, hogy kérje átigazolását. Nos, hiába vedlett át alig három—négy hét alatt kétszer is Halmágyi, előbb a párttagból ellenforradalmárrá változott, majd kérte ismét párttagsági felvételét, de nem sikerült félrevezetnie a kommunistákat. Nem vették fel a pártba. A pártszervezet tagjai úgy határoztak, hogy egyszer s mindenkorra véget vetnek a fecsegésnek. Ezért többek között a mintegy 13 000 holdas gazdasági üzemegységében felváltva havonta tartanak pártnapot. Ezt a pártfórumot mindenki felhasználhatja arra, hogy kifejtse véleményét, javaslatait. Persze ez a fórum nemcsak a párttagok fóruma lesz, hanem a pártonkívüliek is cselekvően részt vehetnek annak munkájában. A pártvezetőség nagy gondot fordít arra, hogy a munkástanács és a pártszervezet között jó legyen a kapcsolat, ne szigetelődjenek el egymástól. Természetesen elvi engedményeket nem tesznek. A pártvezetőség úgy határozott, hogy minden olyan ülésen, amelyen gazdaságpolitikai kérdésekről és ezzel kapcsolatos politikai tömegmunkáról lesz szó, részt vehet a munkástanács elnöke. A munkástanács pedig minden ülésen meghívja a pártszervezet elnökét. Követendő példa ez valamennyi állami gazdaságban és üzemben is. Ez a közös erőfeszítés biztosítja csak, hogy a termelőmunka terén csak úgy, mint a politikai munkában, siker koronázza a munkát. A dolgosok érdekeinek védelmében Vitás ügyet tárgyalt a területi egyeztető bizottság. A panaszos, négy munkás, kőművesként dolgoztak a Gerjeni Állami Gazdaságban. Arról folyik a tárgyalás, jogos-e a négy dolgozó sérelme, vagy sem. — A gazdaság miért kötött szerződést? — szól a kérdés. — Azt volt az általános szokás — kezdi a gazdaság megbízottja —, az építőmunkásokat úgy szerződtettük és évenként megújítottuk a szerződést. — Szabad közbeszólni? — kérdezi Sz. Vajda József. (Az ügyben egyébként ő az első számú érdekelt.) A munkakönyvét sohasem adták ki, benntartották, csak a szerződést újították meg. Mivel kőművesek vagyunk, télen rendszerint elküldtek bennünket fagyszabadságra. Most történetesen az volt a helyzet, hogy szeptember elején fizetés nélküli szabadságot kaptunk, hogy megjavítsam a gazdaság egyik dolgozójának házát Dunaszentgyörgyön. Amikor ez lejárt, újból jelentkeztem munkára, több esetben is, de elküldték azzal, hogy nincs munka. Csak most tudtam meg, mi a helyzet, amikor az áthelyezést nem fogadtam el. — Az igazgató többször is kereste, de nem jelentkezett munkára, így el lett bocsátva — magyarázta a gazdaság megbízottja. — Hogyan lehetett egyszerűen elbocsátani, amikor a szerződés december 31-ig szól? És hogyan lehet beírni a munkakönyvbe, hogy „Hozzájárulással távozott’’, amikor fegyelmi okokból kifolyólag mondtak fel december 1-i hatállyal? És hogyan helyezhették át más munkakörbe február elsején? Milyen eljárás az, hogy egy dolgozó munkakönyvébe december 1-i keltezéssel beírják a hozzájárulással való eltávozást, és csak akkor adják ki neki, amikor nem fogadja el a február elsejével más munkakörbe, a növénytermelésbe való áthelyezését? Milyen eljárás ez a gazdaság részéről? Ki a felelős azért a többezer forintért, amennyivel megkárosították a dolgozókat a dóságra a törvények? Megengedi, hogy felolvassam a Munka Törvénykönyvből, ami ide vonatkozik? Egyáltalán, hogyan bánik a gazdaság a dolgozókkal, ha ilyen szabálytalanságok vannak? Ha érvényes volt a munkaszerződés, miért mondtak fel egy hónappal előbb? —Helytelenül lett a papír kiadva. .. — Talán a legrégebb idő óta dolgozom a gazdaságban az építőmunkások közül — mondja az idős Potyondi Ádám. — Minket elküldtek, de aki egy év óta van ott, az maradhatott, mert rokon ... — Mióta szakszervezeti tag? — Már 1915-ben az voltam... —• És ment panaszra a szakszervezethez, szólt, hogy milyen hibák vannak? — Csak B bélyeget fizettem, meg egyébként is, nálunk a szakszervezet nem csinált semmit... — Lássa, ezért vezethették magukat az orruknál fogva ... így folyik tovább a tárgyalás, míg csak nem tisztázódik hogy valóban jogos Sz. Vajda József, Potyondi Ádám, Földes István panasza. Ennek nyomán születik meg a területi egyeztető bizottság döntése. „A bizottság megsemmisíti a gazdaság és a vállalati egyeztető bizottság határozatát... utasítja a gazdaságot a törvényes rendelkezéseknek megfelelően visszamenőleg rendezze a bért, amivel megkárosította a dolgozókat. A MEDOSZ megyei bizottsága vizsgálja meg a Gerjeni Állami Gazdaságban fennálló viszonyokat és az ügyészségnek jelentse fel a gazdaságot a munkakönyvek helytelen, törvénytelen kezelése miatt. A határozat jogerős, fellebbezésnek helye nincs.” Sokan tanulhatnának ebből és hasonló esetekből. ► Érdemes Tolna megyében komlót termeszteni A komló a sörnek nélkülözhetetlen alapanyaga, fűszere, helyesebben a benne levő komlóliszt (Lupulin) adja meg a sörnek kesernyés, üdítő ízét, kellemes illatát, tetszetős habját és konzerválja azt. Hazánkban 1906-ban 2240 holdon termesztettek komlót de a háborúk s még inkább az azokat követő zavaros idők lecsökkentették a kertek területét 14 holdra. Az Iregszemcsei Kísérleti Intézet már 1954-ben 11 kataszteri hold komlót telepített gazdaságában, s azóta majd minden évben elvitte a komlótermesztés vándorzászlóját. A szakszerű és szeretetteljes munka eredménye különösen kidomborodott 1956-ban, amikor az iregszemcsei komlót az átlagtermés, az elért átlagár és a magas keserűérték alapján a maga egészében I. osztályúnak minősítette a Komló Minősítő Bizottság, s így Iregszemcse „az ország első komlótermesztője” lett, ugyanekkor a szomszédos és ugyancsak Tolna megyei Fornád a komlótermesztés terén II. lett. A megye éghajlati (csapadék, hőfok, napigényórák száma, széljárás) viszonyai általában megegyeznek e két gazdaság hasonló körülményeivel, s lucernát termő mélyrétegű talajt, — mint a komlótermesztésnek egyik alapkövetelményét — Tolnában majd mindenütt találhatunk. — így Tolna megye természeti adottságai megfelelőek a komló szempontjából. A komló nemcsak a nagyüzemnek lehet növénye, hanem a kisembernek is, minthogy 1906-ban a komlóskertek területének 74,49 százaléka 3 holdon alul volt. Ha már most az egyéni gazdák összefognak és magára a komlótermesztésre szakcsoportot alakítanak, a munkálatokat ezen érdekközösségen belül vagyis idegen munkások bevonása nélkül is elláthatják. Munkájukat siker és anyagi eredmény fogja jutalmazni ,amit a következő számítás is igazol: Kiadás: Műveléshez szükséges 100 munkanap á 40 Ft. 4000 Ft, szedés (1300 kg/2 Ft) 2600 Ft, 10 fogatnap á 100 Ft 1000 Ft, szárítás: q-kint 100 Ft/4 q 400 Ft, anyagszükséglet (műtrágya és növényvédőszerek stb.) 500 Ft, telepítés amortizációja (30.000 Ft, a komló élettárt. 25.) 1200 Ft, általános költségek fentiek (9700 Ft 25%-a) 2425 Ft. — Kiadás összesen: 12.125 Ft. Bevétel: Itt 4 mázsás száraz átlagtermésből kell kiindulni, amit alátámaszt ,hogy az 1906-os hivatalos statisztika szerint a 10 éves átlagtermés Bácskában 520 kg az egész országban 390 kiló volt, hogy tudok Mezőhegyesen 800 kilós termésről és hogy én magam a nem is távoli Hilden (Kalocsa mellett) 1953-ban egy holdanként 588 kilót eredményező szedésen vettem részt. A komló átlagára az új rendelet szerint 1957-ben mázsánként és átlagban 5360 forint, tehát ez szorozva 4 mázsával. Bevétel 21.125 Ft kiadás: 12.125 Ft. Kataszteri holdanként tiszta jövedelem: 9315 forint. Ha most az elmondottakhoz hozzávesszük, hogy a telepítéshez az állam hosszúlejáratú kölcsönt ad, hogy a kisembereknek vételáron felüli természetbeni kedvezményeket nyújt (malátacsíra, élesztő, kataszteri holdanként 100 liter sör á 1.50, mázsánkénti 40 liter sör á 3.80 Ft) ,hogy ezután a kistermesztők drága szárítók építése helyett a közeli (pl. somádi) szárítóban száríthatnak a kalkulációba fel is vett szárítási díj ellenében, s hogy legvégül Iregszemcse hagyományaihoz és rendeltetéséhez híven a kisemberek komlótermesztését nemcsak tanácsokkal, de eszközök kölcsönadásával is bizonyára támogatni fogja, akkor felelősségem tudatában és gazdaszívvel ajánlom a kisembereknek is a komló termesztését Tolna megyében. DR. IGMÁNDY ALADÁR komlószakértő. HÍREK — Csütörtökön megbeszélést tart a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének keretében működő agrárszakemberek szakosztálya. Ezen a megbeszélésen foglalkoznak a megye mezőgazdasági szakembereinek helyzetével, anyagi és szociális körülményeivel. Kidolgozzák ezenkívül a szakosztály ezévi programját és a javaslatokat, amelyeket felterjesztenek az országos szerv felé. — A kolemeni mozdonygyár tervezői elkészítették a 16 hengeres univerzális Diesel-mozdony műszaki terveit. A mozdony kapacitása 3000 lóerő. Óránként egy lóerőre számítva 170—180 gramm üzemanyagot fogyaszt. — A Vendéglátó Vállalat olyan tervekkel foglalkozik, hogy Szekszárd tájjellegének megfelelően berendezett vendéglőt nyit a város szélén és a szőlőhegy más részén, gépkocsival is megközelíthető út mellett. Lehetséges, hogy ezt a tervet még a nyár folyamán megvalósítják. — Hogy több lakás épüljön. Eléggé elhasználódott már a hőgyészi téglagyár kemencéje. Most rendbehozzák a kemencét, amelynek felújítására 23 000 forintot fordítanak. — Van most munkaalkalom a paksi Cipész KTSZ-ben már csak azért is, mert 500 pár cipőnek való bőrre kaptak kiutalást. TTTTTVTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTT'rTTTTVTTTTTTVTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTrrTTTVrTTT' TT7TTTTTTTTTTTT7TTT'fTT7TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT Levelezők írják a tavaszi munkákról Megindult az élet a földeken E A Nagytormási Állami Gazdaság► ban szorgalmas, serény munka jellemzi a hétköznapokat. A majdnem ► 5000 holdas gazdaságban megkezdték a tavaszi munkákat: simítózzák ► az őszi szántásokat, tárcsáznak, kultivátoroznak, fogasolnak, szórják a műtrágyát. ► Mindenfelé, amerre a szem ellát, szorgalmas munka folyik. Ott mesz► szebb az egyik dűlőn tárcsáznak, s E a traktorok vidám puffogását hozza ► felénk a szél. Nem messze tőlünk Ja lent vetik két vetőgéppel. Egy- egy gép elé három—három lovat ► fogtak, s a vetőgép után a magtat karó fogas halad. Közelünkben a ► másik táblán két Zetor a simítással ► teszi vetésre alkalmassá a földet. E Amott, a másik dűlőben újabb két vetőgépet fedezünk fel, ezek a zabbosbükkönyt vetik. Kocsink az egyik, már elvetett tábla mellett x döcög el, s ahogy végignézünk a ► vetőgépek után, olyan egyenesek a ► sorok, hogy léniával se lehetne kü►lönb «vonalat húzni. ,— Nem jelentkezett munkára, s csak akkor, amikor a többinek tudtak munkát adni — mondja a] gazdaság megbízottja. — Ezért nem vonatkoznak a gaz ► kitűnően elkészített, jól megmint zöldeinek. Meglátszik rajtuk, hogy kált földbe kerültek a magok. Igaz, hogy az utóbbi párnapos fagy visszavetette fejlődésüket, de komoly baj reméljük, hogy nem lesz, mert bízunk abban, hogy most már megjön a jó idő. A meredek domboldalakon szabályos távolságban műtrágyás zsákok láthatók. Ezeken a helyeken kézzel kell kiszórni a műtrágyát, mert a meredek domboldalakra a Zetor nem tud felkapaszkodni. A sima területeken azonban gyorsan halad a munka, egy-egy Zetor 2 műtrágya, szórót húz maga után ... mondják a nagyszékelyi Béke Termelőszövetkezet tagjai, akik több éven keresztül tapasztalták, hogy a korai vetés egyik alapja a magasabb terméshozamnak. Igaz ugyan az is, hogy az október 23-i események ebben a szövetkezetben is megingatták a tagságot és az ingadozás következtében 17 család kilépett a termelőszövetkezetből. A tagok többsége azonban hűen Az ősszel kihordtuk a trágyát a földekre. Az ellenforradalmi események sem akadályozták a dolgozókat az őszi munkák elvégzésében. Földjeinket bevetettük, letrágyáztuk, felszántottuk úgy, ahogy be volt tervezve. Az állami gazdaság minden dolgozója bizakodva fogott a tavaszi munkákhoz. És ez így helyes, összefogott a gazdaság minden dolgozója a fogatos, a tehenész, a növénytermelő, a szerelő, az irodai munkás, a főagronómus, az igazgató, s közös munkánknak reméljük meg lesz az eredménye is. így indult meg az idei év termelő munkája a Nagytormási Állami Gazdaságban. —am s kitartott a szövetkezet mellett és megvédték a szövetkezetüket az ellenforradalmárok támadásaitól. Abban az időben a termelőszövetkezet megvédésében álltak ki a tagok, most pedig a termelést, a jövedelmezőbb gazdálkodóst tartják szem előtt. A jó idő kihasználásával már elvetették 10 katasztrális holdon a borsót, 5 holdon pedig a zabosbükkönyt. Jelenleg a talaj előkészítésén dolgoznak, hogy a többi koratavaszi mag is idejében a földbe kerülhessen. Nemcsak a nagyszokolyi Béke Tsz tagsága ismerte fel a korai vetés jelentőségét, hanem az ozorai Petőfi Tsz tagjai is. A tsz-ben elvetették 20 holdon a tavaszi búzát Gondosan készítik elő a talajt, készülnek a többi növények vetésére. A termelőszövetkezetekben arról beszélnek a tagok, érdemes jól dolgozni és többet termelni. A tsz-tagok helyeslik a munkás-paraszt kormány politikáját, amely megszabadította a termelőszövetkezeteket az egyes gúzsbakötő intézkedésektől. A jövőben nem kell a felülről reájuk kényszerített tervezések szerint termelni, de megszabadította a kormány a tsz-eket a beadások terhétől is. Ugyanakkor lehetővé tette, hogy szabadon, saját belátásuk szerint gazdálkodjanak és termelvényüket szabadon értékesíthessék. Elsősorban ez növelte meg a munkakedvet. Szalai Sándor Tamási A korai vetés nagyobb termést biztosít...