Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-13 / 61. szám

957. MÁRCIUS 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Néhány tapasztalat az alsóleperdi kommunisták munkájáról Nem volt könnyű átvészelni az ellenforradalmi napokat az Alsóle­perdi Állami Gazdaság pártszerve­zete tagjainak és a becsületes pár­­tonkívülieknek sem. Ideiglenesen felvették a párthelyiséget, s úgymond­­„szociális célokra** használták fel. November 4-e után azonban a kom­munisták újjáalakították pártszer­vezetüket és megkezdték a volt MDP-tagok között a munkát. Igaz, a kezdet kezdetén még igen keve­sen voltak, akik vállalták a párt­munkát. Csak néhányan, akik részt vettek a felszabadulás első percei­től a párt harcaiban, akik falun vé­gig küzdötték a földosztásért folyó harcot. Dabi József, Molnár Ferenc és Tóth Lajos elvtársak vállalták ma­gukra a párt újjászervezését. Mun­kájuk nyomán egymás után jelent­keztek a kommunisták, hogy szerve­zetbe tömörülve, egyesítve erejüket, együtt harcoljanak a párt eszmei, politikai célkitűzéseinek megvalósí­tásáért.• Január végére már a volt párt­tagság mintegy negyede kérte átigazolását a pártba, február közepén már elérte a létszám a réginek felét is. Ezáltal meg volt a lehetőség ar­ra, hogy az ideiglenes vezetőség he­lyett (amely lényegében azonos volt a szervezőkkel) már kibővített párt­­vezetőség irányítsa a pártmun­kát. A pártvezetőségben helyet kap­tak a szervező munkát végző elvtár­sak (Dabi, Molnár és Tóth) rajtuk kívül Schumann Ferenc, Seres Já­nos, Papp Imre és Csömör József­né. A pártvezetőség a pártszervezet helyzetének megfelelően a számos kisebb jelentőségű kérdés mellett kettős feladatot tűzött a párttag­ság elé. 1. Május 1-ig a volt MDP tagok többségét visszaszerezni. Ezért széleskörű politikai, propaganda munkát végeztek. Elvük az, hogy minden kommunista ebben a mun­kában feladatot kapjon. 2. A dema­góg destruktív elemeket elszigetelni azáltal, hogy az úgynevezett „ké­nyes“ kérdéseket is felvetik és vá­laszt is adnak rá a kommunisták. A kommunisták a kettős feladatot megvitatták és úgy határoztak, hogy e feladatokat maradéktalanul megoldják. Akkor, amikor odaadó, lelkiisme­retes munkát végeznek azért, hogy a legszilárdabb volt párttagok vis­­­szakerüljenek a pártba nem feled­keznek meg arról sem (ahogyan ők mondják), hogy „egyes emberek rendkívül gyorsan változnak*’ ezek­ben a napokban, vagyis köpönyeg­forgatók, karrieristák. Nem vesznek be akárkit a párt­ba, vigyáznak a párt tisztasá­gára. Az alsóleperdi kommunis­ták úgy tartják, hogy az ellen­­forradalom időszaka megmutat­ta, hogy ki, kicsoda. Halmágyi Lajos volt MDP-tag megtagadta párttagságát, mondva azt, hogy ő csak kényszerből lépett a pártba. Amikor aztán az ellenforra­dalom jelentősen előretört többek között ő állt az élére. Amikor azon­ban letűnt a gyilkos elleni oi adal­­márok pünkösdi uralma, jobbnak látta Halmágyi Lajos agronómus, ha — minden kényszer nélkül — fele­ségét küldi az éppen szervezkedő MSZMP ideiglenes vezetőségéhez, hogy kérje átigazolását. Nos, hiába vedlett át alig három—négy hét alatt kétszer is Halmágyi, előbb a párt­tagból ellenforradalmárrá változott, majd kérte ismét párttagsági felvé­telét, de nem sikerült félrevezetnie a kommunistákat. Nem vették fel a pártba. A pártszervezet tagjai úgy hatá­roztak, hogy egyszer s mindenkorra véget vetnek a fecsegésnek. Ezért többek között a mintegy 13 000 holdas gazdaság­i üzem­egységében felváltva havonta tartanak pártnapot. Ezt a párt­fórumot mindenki felhasznál­hatja arra, hogy kifejtse véle­ményét, javaslatait. Persze ez a fórum nemcsak a párt­tagok fóruma lesz, hanem a párton­­­kívüliek is cselekvően részt vehet­nek annak munkájában. A pártvezetőség nagy gondot for­dít arra, hogy a munkástanács és a pártszervezet között jó legyen a kapcsolat, ne szigetelődjenek el egy­mástól. Természetesen elvi enged­ményeket nem tesznek. A pártvezetőség úgy határo­zott, hogy minden olyan ülésen, amelyen gazdaságpolitikai kér­désekről és ezzel kapcsolatos po­litikai tömegmunkáról lesz szó, részt vehet a munkástanács el­nöke. A munkástanács pedig minden ülé­sen meghívja a pártszervezet elnö­két. Követendő példa ez valamennyi állami gazdaságban és üzemben is. Ez a közös erőfeszítés biztosítja csak, hogy a termelőmunka terén csak úgy, mint a politikai munká­ban, siker koronázza a munkát. A dolgosok érdekeinek védelmében Vitás ügyet tárgyalt a területi egyeztető bizottság. A panaszos, négy munkás, kőművesként dolgoz­tak a Gerjeni Állami Gazdaság­­ban. Arról folyik a tárgyalás, jo­gos-e a négy dolgozó sérelme, vagy sem.­­ — A gazdaság miért kötött szer­ződést? — szól a kérdés. — Azt volt az általános szokás — kezdi a gazdaság megbízottja —, az építőmunkásokat úgy szerződtettük és évenként megújítottuk a szerző­dést. — Szabad közbeszólni? — kér­dezi Sz. Vajda József. (Az ügyben egyébként ő az első számú érdekelt.) A munkakönyvét sohasem adták ki, benntartották, csak a szerződést újították meg. Mivel kőművesek va­­gyunk, télen rendszerint elküldtek bennünket fagyszabadságra. Most történetesen az volt a­ helyzet, hogy szeptember elején fizetés nélküli sza­­badságot kaptunk, hogy megjavít­sam a gazdaság egyik dolgozójának házát Dunaszentgyörgyön. Amikor­­ ez lejárt, újból jelentkeztem mun­­­­kára, több esetben is, de elküldték­ azzal, hogy nincs munka. Csak most­­ tudtam meg, mi a helyzet, amikor­­ az áthelyezést nem fogadtam el. — Az igazgató többször is kereste, de nem jelentkezett munkára, így el lett bocsátva — magyarázta a gaz­daság megbízottja. — Hogyan lehetett egyszerűen el­bocsátani, amikor a szerződés de­cember 31-ig szól? És hogyan lehet beírni a munkakönyvbe, hogy „Hoz­zájárulással távozott’’, amikor fe­gyelmi okokból kifolyólag mondtak fel december 1-i hatállyal? És ho­gyan helyezhették át más munka­körbe február elsején? Milyen el­járás az, hogy egy dolgozó munka­könyvébe december 1-i keltezéssel beírják a hozzájárulással való el­távozást, és csak akkor adják ki neki, amikor nem fogadja el a feb­ruár elsejével más munkakörbe, a növénytermelésbe való áthelyezé­sét? Milyen eljárás ez a gazdaság részéről? Ki a felelős azért a több­­ezer forintért, amennyivel megká­­rosították a dolgozókat a dóságra a törvények? Megengedi, hogy felolvassam a Munka Törvény­­könyvből, ami ide vonatkozik? Egyáltalán, hogyan bánik a gazda­ság a dolgozókkal, ha ilyen szabály­talanságok vannak? Ha érvényes volt a munkaszerződés, miért mond­tak fel egy hónappal előbb? —­­Helytelenül lett a papír ki­adva. .. — Talán a legrégebb idő óta dolgozom a gazdaságban az építő­­munkások közül — mondja az idős Potyondi Ádám. — Minket elküld­tek, de aki egy év óta van ott, az maradhatott, mert rokon ... — Mióta szakszervezeti tag? — Már 1915-ben az voltam... —• És ment panaszra a szakszer­vezethez, szólt, hogy milyen hibák vannak? — Csak B bélyeget fizettem, meg egyébként is, nálunk a szakszerve­zet nem csinált semmit... — Lássa, ezért vezethették magu­kat az orruknál fogva ... így folyik tovább a tárgyalás, míg csak nem tisztázódik hogy va­lóban jogos Sz. Vajda József, Po­tyondi Ádám, Földes István pana­sza. Ennek nyomán születik meg a területi egyeztető bizottság dön­tése. „A bizottság megsemmisíti a gaz­­daság és a vállalati egyeztető bi­zottság határozatát... utasítja a gazdaságot a törvényes rendelkezé­seknek megfelelően visszamenőleg rendezze a bért, amivel megkárosítot­ta a­ dolgozókat. A MEDOSZ megyei bizottsága vizsgálja meg a Gerjeni Állami Gazdaságban fennálló vi­szonyokat és az ügyészségnek je­lentse fel a gazdaságot a munka­könyvek helytelen, törvénytelen ke­zelése miatt. A határozat jogerős, fellebbezésnek helye nincs.” Sokan tanulhatnának ebből és ha­sonló esetekből. ► Érdemes Tolna megyében komlót termeszteni A komló a sörnek nélkülözhetet­len alapanyaga, fűszere, helyesebben a benne levő komlóliszt (Lupulin) adja meg a sörnek kesernyés, üdítő ízét, kellemes illatát, tetszetős hab­ját és konzerválja azt. Hazánkban 1906-ban 2240 hol­don termesztettek komlót de a há­borúk s még inkább az azokat követő zavaros idők lecsökkentették a ker­tek területét 14 holdra. Az Iregszemcsei Kísérleti Intézet már 1954-ben 11 kataszteri hold kom­­lót telepített gazdaságában, s azóta majd minden évben elvitte a komló­termesztés vándorzászlóját. A szakszerű és szeretetteljes mun­ka eredménye különösen kidomboro­dott 1956-ban, amikor az iregszemcsei komlót az átlagtermés, az elért átlag­ár és a magas keserűérték alapján a maga egészében I. osztályúnak minő­sítette a Komló Minősítő Bizottság, s így Iregszemcse „az ország első kom­­lótermesztője” lett, ugyanekkor a szomszédos és ugyancsak Tolna me­gyei Fornád a komlótermesztés terén II. lett. A megye­ éghajlati (csapadék, hő­fok, napigényórák száma, széljárás) viszonyai általában megegyeznek e két gazdaság hasonló körülményei­vel, s lucernát termő mélyrétegű ta­lajt, — mint a komlótermesztésnek egyik alapkövetelményét — Tolnában majd mindenütt találhatunk. — így Tolna megye természeti adottságai megfelelőek a komló szempontjából. A komló nemcsak a nagyüzemnek lehet növénye, hanem a kisembernek is, minthogy 1906-ban a komlósker­­tek területének 74,49 százaléka 3 hol­don alul volt. Ha már most az egyéni gazdák összefognak és magára a komlóter­mesztésre szakcsoportot alakítanak, a munkálatokat ezen érdekközösségen belül vagyis idegen munkások be­vonása nélkül is elláthatják. Munká­­jukat siker és anyagi eredmény fogja jutalmazni ,amit a következő számí­tás is igazol: Kiadás: Műveléshez szükséges 100 munkanap á 40 Ft. 4000 Ft, szedés (1300 kg/2 Ft) 2600 Ft, 10 fogatnap á 100 Ft 1000 Ft, szárítás: q-kint 100 Ft/4 q 400 Ft, anyagszükséglet (mű­trágya és növényvédőszerek stb.) 500 Ft, telepítés amortizációja (30.000 Ft, a komló élettárt. 25.) 1200 Ft, ál­talános költségek fentiek (9700 Ft 25%-a) 2425 Ft. — Kiadás összesen: 12.125 Ft. Bevétel: Itt 4 mázsás száraz átlag­termésből kell kiindulni, amit alá­­támaszt ,hogy az 1906-os hivatalos statisztika szerint a 10 éves átlagter­més Bácskában 520 kg az egész or­szágban 390 kiló volt, hogy tudok Mezőhegyesen 800 kilós termésről és hogy én magam a nem is távoli Hil­den (Kalocsa mellett) 1953-ban egy holdanként 588 kilót eredményező szedésen vettem részt. A komló átlag­ára­­ az új rendelet szerint 1957-ben mázsánként és átlagban 5360 forint, tehát ez szorozva 4 mázsával. Bevé­­tel 21.125 Ft kiadás: 12.125 Ft. Ka­taszteri holdanként tiszta jövedelem: 9315 forint. Ha most az elmondottakhoz hozzá­­vesszük, hogy a telepítéshez az állam hosszúlejáratú kölcsönt ad, hogy a kisembereknek vételáron felüli ter­mészetbeni kedvezményeket nyújt (malátacsíra, élesztő, kataszteri hol­danként 100 liter sör á 1.50, mázsán­­kénti 40 liter sör á 3.80 Ft) ,hogy ez­­után a kistermesztők drága szárítók építése helyett a közeli (pl. somádi) szárítóban száríthatnak a kalkuláció­ba fel is vett szárítási díj ellenében, s hogy legvégül Iregszemcse hagyo­mányaihoz és rendeltetéséhez híven a kisemberek komlótermesztését nem­­csak tanácsokkal, de eszközök köl­­csönadásával is bizonyára támogatni fogja,­­ akkor felelősségem tudatá­ban és gazdaszívvel ajánlom a kis­embereknek is a komló termesztését Tolna megyében. DR. IGMÁNDY ALADÁR komlószakértő. HÍREK — Csütörtökön megbeszélést tart a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszer­vezetének keretében működő agrár­­szakemberek szakosztálya. Ezen a megbeszélésen foglalkoznak a megye mezőgazdasági szakembereinek hely­zetével, anyagi és szociális körülmé­nyeivel. Kidolgozzák ezenkívül a szakosztály ezévi programját és a javaslatokat, amelyeket felterjeszte­nek az országos szerv felé. — A kolemeni mozdonygyár ter­vezői elkészítették a 16 hengeres univerzális Diesel-mozdony műszaki terveit. A mozdony kapacitása 3000 lóerő. Óránként egy lóerőre számít­va 170—180 gramm üzemanyagot fogyaszt. — A Vendéglátó Vállalat olyan tervekkel foglalkozik, hogy Szek­­szárd tájjellegének megfelelően be­rendezett vendéglőt nyit a város szé­lén és a szőlőhegy más részén, gépkocsival is megközelíthető út mellett. Lehetséges, hogy ezt a ter­vet még a nyár folyamán megvaló­sítják. — Hogy több lakás épüljön. Elég­gé elhasználódott már a hőgyészi téglagyár kemencéje. Most rendbe­hozzák a kemencét, amelynek fel­újítására 23 000 forintot fordítanak. — Van most munkaalkalom a paksi Cipész KTSZ-ben már csak azért is, mert 500 pár cipőnek való bőrre kaptak kiutalást. TTTTTVTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTT'rTTTTVTTTTTTVTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTrrTTTVrTTT' TT7TTTTTTTTTTTT7TTT'fTT7TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT Levelezők írják a tavaszi munkákról Megindult az élet a földeken E A Nagytormási Állami Gazdaság­► ban szorgalmas, serény munka jel­­­lemzi a hétköznapokat. A majdnem ► 5000 holdas gazdaságban megkezd­ték a tavaszi munkákat: simítózzák ► az őszi szántásokat, tárcsáznak,­­ kultivátoroznak, fogasolnak, szórják­­ a műtrágyát. ► Mindenfelé, amerre a szem ellát,­­ szorgalmas munka folyik. Ott mesz­► szebb az egyik dűlőn tárcsáznak, s E a traktorok vidám puffogását hozza ► felénk a szél. Nem messze tőlünk Ja lent vetik két vetőgéppel. Egy-­­ egy gép elé három—három lovat ► fogtak, s a vetőgép után a magta­­t karó fogas halad. Közelünkben a ► másik táblán két Zetor a simítással ► teszi vetésre alkalmassá a földet. E Amott, a másik dűlőben újabb két­­ vetőgépet fedezünk fel, ezek a za­­b­bosbükkönyt vetik. Kocsink az­­ egyik, már elvetett tábla mellett x döcög el, s ahogy végignézünk a ► vetőgépek után, olyan egyenesek a ► sorok, hogy léniával se lehetne kü­►­lönb «vonalat húzni. ,— Nem jelentkezett munkára, s csak akkor, amikor a többinek­ tudtak munkát adni — mondja a] gazdaság megbízottja. — Ezért nem vonatkoznak a gaz­ ► kitűnően elkészített, jól megmin­t zöldeinek. Meglátszik rajtuk, hogy kált földbe kerültek a magok. Igaz, hogy az utóbbi párnapos fagy vissza­vetette fejlődésüket, de komoly baj reméljük, hogy nem lesz, mert bí­zunk abban, hogy most már megjön a jó idő. A meredek domboldalakon szabá­lyos távolságban műtrágyás zsákok láthatók. Ezeken a helyeken kézzel kell kiszórni a műtrágyát, mert a meredek domboldalakra a Zetor nem tud felkapaszkodni. A sima te­rületeken azonban gyorsan halad a munka, egy-egy Zetor 2 műtrágya, szórót húz maga után ... mondják a nagyszékelyi Béke Termelőszövetkezet tagjai, akik több éven keresztül tapasztalták, hogy a korai vetés egyik alapja a magasabb terméshozamnak. Igaz ugyan az is, hogy az október 23-i események ebben a szövetkezetben is megingatták a tagságot és az in­gadozás következtében 17 család ki­lépett a termelőszövetkezetből. A tagok többsége azonban hűen Az ősszel kihordtuk a trágyát a földekre. Az ellenforradalmi ese­mények sem akadályozták a dolgo­zókat az őszi munkák elvégzésében. Földjeinket bevetettük, letrágyáz­tuk, felszántottuk úgy, ahogy be volt tervezve. Az állami gazdaság minden dol­gozója bizakodva fogott a­ tavaszi munkákhoz. És ez így helyes, össze­fogott a gazdaság minden dolgozója a fogatos, a tehenész, a növényter­melő, a szerelő, az irodai munkás, a főagronómus, az igazgató, s közös munkánknak reméljük meg lesz az eredménye is. így indult meg az idei év termelő munkája a Nagytormási Állami Gazdaságban. —a­m s kitartott a szövetkezet mellett és megvédték a szövetkezetüket az el­lenforradalmárok támadásaitól. Ab­ban az időben a termelőszövetkezet megvédésében álltak ki a tagok, most pedig a termelést, a jövedelme­zőbb gazdálkodóst tartják szem előtt. A jó idő kihasználásával már elve­tették 10 katasztrális holdon a bor­sót, 5 holdon pedig a zabosbükkönyt. Jelenleg a talaj előkészítésén dolgoz­nak, hogy a többi koratavaszi mag is idejében a földbe kerülhessen. Nemcsak a nagyszokolyi Béke Tsz tagsága ismerte fel a korai ve­tés jelentőségét, hanem az ozorai Petőfi Tsz tagjai is. A tsz-ben elve­tették 20 holdon a tavaszi búzát Gondosan készítik elő a talajt, ké­szülnek a többi növények vetésére. A termelőszövetkezetekben arról beszélnek a tagok, érdemes jól dol­gozni és többet termelni. A tsz-ta­­gok helyeslik a munkás-paraszt kormány politikáját, amely megsza­badította a termelőszövetkezeteket az egyes gúzsbakötő intézkedések­től. A jövőben nem kell a felülről reájuk kényszerített tervezések sze­rint termelni, de megszabadította a kormány a tsz-eket a beadások ter­hétől is. Ugyanakkor lehetővé tette, hogy szabadon, saját belátásuk sze­rint gazdálkodjanak és termelvé­­nyüket szabadon értékesíthessék. Elsősorban ez növelte meg a munka­­kedvet. Szalai Sándor Tamási A korai vetés nagyobb termést biztosít...

Next