Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-02 / 52. szám

ii. Évfolyam, 52. szám.__________________Ara: 50 fillér szombat, 1951. március 2. 3500 köbméter bányafát küldtek már ebben az évben a bányáknak a bajai és tamási erdőgazdaságok A bajai és a tamási erdőgazdaságok többezer hold kiterjedésű erdőiben most van a munkák dandárja, most folyik a legnagyobb erővel. A fakitermelés a nagymennyiségű ipari fa — gyufa, papír és szerszámfa — kitermelése közben tehát nem főtermékként, igen nagy mennyiségű bányafát is termelnek ki a két nagykiterjedésű erdőgazdaságban. A bajai gazdaság kilenc erdészetében most is mintegy hatszáz erdei munkás dolgozik az ipari és bányafa kitermelésén. Igen jelentős gépi erő segítségével, a többi között például harminchét motorfűrész segíti a bajai erdőgazdaság munkásait a fa kitermelésében. Elsősorban a gépesítés eredménye, hogy a bajai gazdaság kilenc erdészetében a mellékterméknek számító bányafából már az év első két hónapjában közel ezernégyszáz köbmétert termeltek ki és küldtek a pécsi, a komlói és a nógrádi bányászoknak. A bajai erdőgazdaság dolgozói az első negyedév végéig még mintegy háromszáz köbméter bányafát termelnek és küldenek a bányászok számára. Hasonlóan a bajaiakhoz, szinte naponta küldik vagonszámra a bányafát a tamási erdőgazdaságból is. Az elmúlt erdőgazdasági évben a háromezer köbméter bányafa tervüket hétszáz köbméterrel teljesítették túl, s az idén már a múlt évi teljesítmény szerint, 3700 köbméter bányafa tervet állapítottak meg a maguk részére. Ennek a nagyobb tervnek is a felét teljesítették már: 1600 köbméter bányafát — az úgynevezett támfát — 250 köbméter pillér fát és mintegy 200 köbméter bányadorongot küldtek február végéig, többi között, a borsodi és várpalotai bányákhoz. A két erdőgazdaság együttesen mintegy 3500 köbméter bányafát küldött ebben az évben a bányamedencékbe. Szerencsés kimenetelű baleset Csütörtökön este szerencsés kimenetelű baleset történt a Pécs—Budapesti 6-os számú műúton Tolna közép előtt a 130-as kilométerkőnél. K Két pótkocsis tehergépkocsi közeledett egymással szemben este 19 óra 20 perckor. Az egyik kocsi rendszáma SL 835, Csepel gyártmányú, 3,5 tonnás és a 2-es számú Épületanyagfuvarozó Vállalat (Budapest) tulajdona. A másik kocsi rendszáma YN 401, Fiat gyártmányú 5 tonnás, a 14-es AKÖV (Budapest) tulajdona. Mind a kettő szabályosan hajtott ,s megfelelő távolságban csökkentették a fényt. Az úton azonban egy ember két lovat vezetett és ezt csak az egyik teherautó vezetője vette észre megfelelő időben, a másik pedig, a tompított fény miatt már csak akkor amikor már nem tudott lefékezni és megállni, így kénytelen volt a kocsi kormányát balra rántani, mert nem akart belerohanni a lovakba sem, így aztán a két teherautó összecsúszott és mindkét kocsi erősen megsérült. A kár körülbelül 15—20.000 forint. A rendőrség közelekedési osztályáról nyert értesüléseink szerint egyik gépkocsivezető sem hibáztatható a balesetért, mivel szabályosan hajtottak. A baleset okozója az, aki a lovakat vezette , ráadásul megsértette a közlekedési szabályokat is, mert műúton nem lehet állatokat felhajtani. Érdekessége a balesetnek, hogy a gépkocsiban ülő személyek közül senki sem sérült meg. Érdekes kísérlet Középhidvégen a sertések hizékonyságának megállapítására Az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhidvégi Kísérleti Gazdaságában 11 darab kocával és azok szaporulataival február elsejével érdekes kísérletet kezdtek. Erről érdeklődtünk a kísérlet vezetőjétől, Szigeti Jánostól, az Állattenyésztési Kutató Intézet Sertéstenyésztési Osztálya munkatársától. A kísérlet célja annak megállapítása, hogy a sertés tenyész- és hízótulajdonsága milyen arányban van egymással A vizsgálatra fiatal, egyforma kondícióban lévő sertések kerülnek, majd a szoptató kocák és malacaik összesített takarmányfogyasztását almonként megállapíthatom, amelyet úgy tudok megoldani — és ez fontos —, kutricájába egy-egy önetetőt állítok be. Leválasztáskor minden normális létszámú almot egy-egy önetetővel ellátott hizlalókutricába kell helyezni, ahol 100— 120 kilós súlyig lesz hizlalva. Ilymódon könnyen megállapítható minden alom takarmányfogyasztása, a leválasztástól a kihizlalásig. Levágáskor nyert vágóár mennyisége és pénzértéke már szembeállítható a születéstől levágásig elfogyasztott takarmányokban foglalt tápanyagmennyiségekkel és a takarmányok pénzértékével. Ebben az értékelésben a tenyész- és hízótulajdonságok gazdasági súlyuknak megfelelően szerepelnek. Az elmondott módszernek további előnyei is vannak. Az önetetők használata révén az állatok takarmányozása kevesebb fizikai munkát igényel, mint a kézből etetés. — Éppen az önetetők alkalmazásán keresztül a takarmányfogyasztás megállapítása minimális szállítási munkára korlátozódik. — A takarmányfogyasztás pontosabban megállapítható, mint a hízékonyságvizsgáló telepeken alkalmazott egyedi etetésnél. — A módszer azért is fontosabb — mint az eddigi hízékonyságvizsgálat —, mert az egész alom tényleges teljesítményét méri és nem 2—4 kihizlalt malac eredményeiből következtet — fejezte be nyilatkozatát Szigeti János. A kutató által elmondott hazékonyságvizsgáló kísérlet egyedülálló az országban, s a gazdaság szakembereinek is az a véleménye, hogy siker esetén az ezen a téren eddig megoldatlannak látszó problémát sikerül megoldani. Hírek, érdekességek Az elmúlt héten, a bátaszéki malomba, érdekes szállítmány érkezett. A malom történetében nem volt még példa arra, hogy szovjet búzát őröljenek. A három, vagon búzából kiváló minőségű búzát őröltek. * A kölesdi vajüzemben a csehszlovák gyártmányú, bolygókeverős sajtkádak üzembe állításával egyidőben a régi kádakat átadták a Tabi Tejüzemnek, ahol már ezekkel készítik a sajtot. A Tábról érkezett kisméretű kádakat pedig Kölesden vízmelegítésre használják. * A napokban közel tizenhét ezer forintot osztottak ki a bátaszéki fűtőház dolgozói között szénmegtakarítási jutalom címén.* *" A Tolna megyei Tejipari Vállalat mogocsi üzemegységében fürdő és öltöző építését kezdték meg. Tervbe vették a kazán kicserélését is. * Helyes intézkedésekkel, a szállítókkal történt tárgyalások eredményeként, megszüntették a bátaszéki vasútállomáson a kocsik éjjeli és ünnepnapi kirakását.* Amikor normában dolgoztak a bonyhádi malom dolgozói, akkor egy műszak alatt 400 teli zsákot mozgattak meg. Most az új bérezés bevezetésével nem ritka az olyan műszak, amikor három-négy munkás — ugyananyi, mint a normával — 7.50 zsákot hordanak le a raktárból. Mint érdekességet említik még most is a bátaszéki vasutasok. Hogy amikor legutóbb az élüzem címért versenyeztek, akkor három vagon elszállítása hiányzott a szint eléréséhez, úgy oldották meg a gordiusi csomót, hogy Bátaszéken megraktak három vagont salakkal és azt a szomszédos állomásra, Mórágyra küldték el, így nyerték meg az élüzem címet. * Március elsején a dunaföldvári kendergyárban megkezdték a csehszlovák gyártmányú kenderturbina szerelését. 1 * A paksi téglagyárban a föld regálozását egy 45 méter átlagmagasságú domboldalból végzik. Naponta 25 dolgozó regáloz átlag 10—12 köbméter földet. Egy köbméter föld súlya átlagosan 16 mázsa. És 2,5 köbméter földből tudnak ezer téglát készíteni. * A létszámcsökkentés során a tolnai selyemfonó vállalattól nem küldtek el fizikai dolgozókat. Csupán hat adminisztratív dolgozót érintett a racionalizálás, ezeket a termelő munkában helyezték el, ahol keresetük nagyobb, mint előbbi munkahelyükön volt. * Az elmúlt hetekben nagyobb mennyiségben érkezett vegyianyag Németországból a simontornyai bőrgyárba. A szállítmányban festékek és különböző kötőanyagok voltak. A hazai ipartól sósavat, kénsavat és kötőanyagokat kaptak. * Ezekben a napokban is rendszeresen szállítják a paksi konzervgyárból kül- és belföldi fogyasztásra az ízletes befőtteket. . A szállítmányok többsége szilvaíz, aszaltszilva, zöldborsó, csemegeuborka és különféle gyümölcsborok. Példamutató gazda A bátaszéki határt járva tapasztalhatjuk, hogy egyre több azoknak a gazdáknak a száma, akik hozzákezdenek a tavaszi munkákhoz, a vetéshez és az ősziek ápolásához. Werner Mihály öt ég félholdas dolgozó paraszt február utolsó napjaiban befejezte 800 négyszögölön a zab és 300 négyszögölön a tavaszi árpa vetését. A vetés befejezése után másnap őszi gabonáit feltrágyázta és hozzálátott az őszi mélyszántás fogásolásához. A Szabad Szakszervezetek Tolna megyei Szövetsége csütörtökön ankétra hívta össze a szekszárdi vállalatok munkástanács elnökeit, igazgatóit és üzemi bizottsági elnökeit abból a célból, hogy az üzemekben szerzett tapasztalatok alapján segítséget nyújtson a munkástanácsok helyes munkamódszerének kialakításához. A bevezető előadást, melyet Schrottner Károly elvtárs, a szövetség titkára tartott, élénk vita követte. A részvevők egyetértettek abban, hogy változtatni kell a munkástanácsok eddigi egyoldalú tevékenységén, amely főleg a bérezésben, bérbesorolásokban nyilvánul meg, többet kell foglalkozniuk az üzem gazdasági kérdéseivel. A bérezésnél vita alakult ki az időbérezés és a teljesítménybérezés kérdésénél. A vélemények megegyeztek abban, hogy sok területen indokolatlanul szüntették meg a teljesítménybérezést, ez az állapot káros a népgazdaság, az üzemre, a dolgozók érdekeire is. Vannak egyes szakmák, egyes munkaterületek, ahol a múltban helytelenül erőltették és vezették be a normarendszert, mint például az élelmiszeripar egyes ágaiban. A munkástanácsoknak nem csak abból a szempontból kell foglalkozniok a bérezéssel, hogy kit,milyen bérkategóriába sorolnak be (sőt ez nem is elsősorban a munkástanács feladata), hanem dönteni arról, hogy az üzem gazdaságos termelése szempontjából, melyik az előnyösebb bérrendszer. Vita folyt az igazgató és a munkástanács jogköréről is, arról, hogyan tud úgy dolgozni a munkástanács, hogy irányítsa a vállalatot, de ne csorbítsa az igazgató, a műszaki vezetők jogkörét, ezzel felelősségét. Felvetődött az a probléma is, hogy egyes munkástanácstagok — visszaélve tanácstagságukkal, lazítják a munkafegyelmet. Az ilyen ellen ugyanúgy fel kell lépni, mint más munkafegyelemlazítókkal szemben. Az ankét részvevői megállapodtak abban, hogy szükséges a munkástanácsokat megtanítani az irányításhoz szükséges szakismeretekre, hogy így alaposabban végezhessék irányító-ellenőrző munkájukat. Elkészült az idei százezredik pár cipő Megkezdték a gyermekszandálok gyártását a Bonyhádi Cipőgyárban Januári termelési tervét már 102 százalék felett, értéktervét pedig 104,3 százalékra teljesítette a Bonyhádi Cipőgyár. A jó munka üteme februárban sem maradt alatta a januárinak, bár a múlt év végi gyártási kötelezettségben való lemaradás néhány cikkét most kellett pótolnia a gyárnak. •Február első kétharmadában így is 34 146 pár női és férfi egész- és félcipőt gyártottak a bonyhádiak. Február utolsó dekádjában újabb termelési sikereket értek el a gyárban a gojzervarrott férfi és női luxuscipők a fazonok és legszebb színek széles skálájában készülnek, nem ritka az olyan nap, amikor a cipők minőségi számának emelkedése mellett elérik, sőt túlhaladják a kétezer páros napi teljesítményt. A csütörtöki , február 28-i utolsó műszakban újabb nagy munkasiker híre járta be a gyár műhelyeit: elkészült az idei százezredik pár cipő a Bonyhádi Cipőgyárban. Nem sokkal később az első százpár gyermekszandál elkészítését is jelentették a gyárból, amelyeknek a gyártását az előző nap, szerdán kezdték meg a Bonyhádi Cipőgyárban. Több mint ötmillió forintot fordítanak az idén Tolna megyében iskolák építésére, és renoválására Az idén tovább bővül Tolna megye iskolahálózata, bár a megyei tanácsnak csökkentett költségvetéssel kell dolgoznia, új iskolák építésére és a régiek felújítására mégis több, mint ötmillió forintot tudnak fordítani. A tekintélyes összegből három millió jut új építkezésekre, amelyeknek javarésze már a múlt évben, elkezdett és az idén befejezésre kerülő építkezés. Ilyen a hetvenöt férőhelyes sióagárdi napközi otthon, amelyet háromszáz- negyvenezer forintos költséggel fejeznek be. A két tantermes gyulaji iskola, amelynek befejezésére 240.000 forintot fordítanak, valamint az ugyancsak két tantermes nagymányoki iskola, amelynek elkészítéséhez 160.000 forint szükséges, az idén tető alá kerül az 1953-ban elkezdett húsz tantermes szekszárdi általános iskola, amelyre ebben az évben másfél millió forintot fordítanak. Új építkezés lesz a két tantermes bogyiszlói iskola, amely 480.000 forintba kerül, míg a mellette épülő két nevelői lakás építésére 190.000 forintot terveztek. Ezenkívül Tolnanémediben, Bonyhádon és Pakson épül az idén nevelői lakás. Az új építkezések mellett az idén másfél millió forintot fordítanak a meglévő iskolák renoválására. Fásítás Belecskán A napokban hírt adtunk arról, hogy a Tamási Erdőgazdaság ingyen szállít és ad a gazdáknak vagy termelőszövetkezeteknek fásításhoz szükséges facsemetét vagy suhángot. A belecskai gazdák kérésére 36.000 darab akác félsuhángot küldtek az erdőgazdaságból, amelyek rövid pár óra alatt gazdára is találtak. Nagy József 11 holdas dolgozó paraszt például 1 hold terület fásításához szükséges suhángot vitt el. Több mázsa vetőmagot cseréltek a keszőhidegkúti gazdák Kormányunknak is az a célja, hogy ne csak a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kaphassanak fertőzésmentes, tiszta vetőmagot, hanem az egyéni gazdák is. A vetőmagcsere előnyös és amellett a kapott vetőmag jobb, nagyobb termést ad. Keszőhidegkút község dolgozó parasztjai 10 mázsa tavaszi árpát több, mint 21 mázsa burgonyát és 8 mázsa kukoricát cseréltek ki. A helybeli Új Élet Termelőszövetkezet tagsága még 8 mázsa tavaszi búzát is cserélt, míg a gazdák közül csak egy gazda kért r és kapott búza cserevetőmagot.