Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-23 / 70. szám

1957. MÁRCIUS 23. „Csak az volt a bűne, hogy Petőfit szavalta..." — Emlékezés 1919-re — — AMIKOR A SORTŰZ eldör­­­ült, a többiek összeestek, a kis Ko­­vacsicsot azonban nem találták el. — Felállt, feltartotta a kezét, hogy ke­gyelmet kér — akkor az volt, ha va­lakit nem találtak el, kegyelmet ka­pott — azonban Haidekker százados közelről kétszer rálőtt... úgy halt meg. Pedig nem volt más bűne, mint az ,hogy elszavalta Petőfi versét: „Akasszátok fel a királyokat!’’ Ott végezték ki őket a vasúti töltés olda­lában ... Akik ezt mesélik, valamennyien idős, többnyire őszülő hajú emberek, akik már túljutottak életük delén. — Sokat megértek, sokat tapasztaltak, sok mindenen keresztülmentek. Nem könnyű már a visszaemlékezés, elho­mályosult az idő múlásával némelyik esemény, de van amit nem lehet el­felejteni — ami ott él az ember lelke mélyén. Ezek az emberek — öreg tizenki­­lencesek. Most összejöttek, csendes beszélgetésre, néhány pohár bor mel­lett, hogy kikiáltásának évfordulóján emlékezzenek meg az 1919-es Tanács sz­raf­ztogóg és pcománfrói n — •a'74­ fehérterror kegyetlen bosszú­vető járói. — A két Cséby-testvért meg kocsi után kötötték, aztán valahol Cece környékén lőtték őket agyon. A Sasa •— Gömbös János felesége — fehér ruhája csupa vér volt. Azt mondta: „Ezt a ruhát nem mosatom ki, mert a Csébyek vére van rajta.” — JÓL MEGKÖSZÖNTÉK az „urak”. Pedig a nagyobbik Cséby el­­­gedte futni Gömbös Gyulát... a töb­bieket meg az út melletti szederfákra akasztották fel... ott, ahol most a szovjet emlékmű áll... Nem voltak tekintettel arra, hogy Bertók Róbert, né másállapotos volt... Hallgatni is szörnyű ezeket a sza­vakat ,ahogyan 1919 augusztusi, szek­szárdi eseményekről beszél az öreg Ribling bácsi, Hegedűs bácsi Takler Vencel, Szigeth Ferenc Weisz Andor és a többiek. Szóba hozzák a mostani ifjúságot is. — A mai fiatalok könnyen legyin­tenek ... Beszéljenek csak, amit akarnak az öregek ... Pedig, ha tud­nák milyen volt akkor az élet. Akik a Benedek-szurdikban laktak, való­sággal nem is voltak emberek... — Abban az időben nem mehetett volna annyi fiatal egyetemre, mint most, de erről megfeledkeztek ... októberben az ellenforradalom oldalára álltak ... azok mellé, azok leszármazottjai mellé, akik 1919-ben csupán Szek­­szárdon is annyi embert gyilkoltak meg. — JÓ LENNE, ha gondolkodnának a mostani fiatalok és nem hagynák magukat félrevezetni. Petőfire hivat­­koztak most, akik annak idején azért végezték ki Kovacsics Györgyöt, mert Petőfi versét szavalta. Ezért kellene a mai­­ fiataloknak megszívlelni az öregek szavát... — És a pártnak is... Nem követett volna el annyi hibát, ha többször megkérdezik az öregek véleményét. így folyik a beszélgetés idős, őszülő hajú, az élettől megtört emberek kö­zött. Keserű tapasztalatokról, fájó emlékekről beszélnek ... olyanokról, amelyek majdhogynem megismétlőd­­tek 1956 októberében. B. I. Javul az állampolgári fegyelem a paksi járásban Az­ állampolgári fegyelem terén a paksi járásban is sokat javult a helyzet ebben az évben. Az adózók kezdik megérteni azt, hogy adót fizetni mindig kellett, s az állam most is csak úgy tudja fenntartani magát, ha az adózók pontosan fizetnek. A pillanatnyilag ki­mutatható számok alapján ítélve ebben az évben ki­elégítő volt ezideig az adófizetés a paksi járásban. Az első negyedévre kivetett adót összességé­ben a járás március 20-ig 100,1 százalékra teljesítette. Ez szép és dicséretreméltó, különösen azért, mert nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ellenforrada­lom az adminisztráció területén felmérhetetlenül nagy kárt okozott az adóügyeknél. A paksi járásban például csaknem minden községben eltüzelték az adókönyve­ket. Most aztán ember legyen a talpán az az adó­beszedő­ , aki visszaemlékszik arra, hogy ki fizette be egészévi adóját még az októberi eseményeket megelő­zően. E területen ugyanis még nincs tiszta kép. De az elmúlt évi adóhátralékok megállapítása is folyamatban van. És különösképpen azért érdemelnek dicséretet az adóbeszedők, mert a fent említett nagy munkával egy­­időben pontosan elvégzik az esedékes adóbeszedé­seket is. Az adóbeszedéseket nagyban megkönnyíti most az, hogy e tekintetben is bővült a községi tanácsok hatásköre. A közel­múltban ugyanis az volt a helyzet, hogy adó­ügyi vitába csak a járási tanács dönthetett. Most viszont egy-egy adózó vélt, vagy jogos panaszát elintézik a községben. Mindent összevetve a jelenlegi állapotból ítélve, a paksi járásban jól megy az adóügyek intézése. A köz­ségek közül mindössze Pusztahencsén van az első ne­gyedévi adóterv teljesítésénél némi lemaradás, de a negyedév végéig itt is teljesíti a község a kivetett ter­vet. A többi községekben pedig az a helyzet, hogy már március 20-án részben, vagy egészében teljesítették az adófizetők első negyedévre kivetett adójukat. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Megindult a nyersgyártás a téglaiparban Téglagyárainkat nap mint nap keresik fel külön­böző vállalatok képviselői és jelentik be téglaigényü­ket, miután a párt és a kormány kislakásépítési prog­ramján belül sok tízezer lakás építését irányozta elő és sok millió építési kölcsön igénybevételére ad lehető­séget. A téglagyári dolgozók érezve felelősségüket, hogy a dolgozók lakásínségének enyhítéséhez sokban hozzá tudnak járulni, minden eddigi gyakorlattól eltérően megkezdték a téglagyártást a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben. Az ország téglagyárai közül elsőnek Dombóvár I. Téglagyárban Szilágyi Gábor kézi téglavető négy tagú családjával az ország vidéki gépe­sített gyárait megelőzve, március 15-én kezdte meg a tégla kézi vetését és azóta is nap mint nap 2—3 ezer darab téglát gyártott családjá­val együtt. Az elmúlt évek folyamán példa még ily korai indulásra nem volt, miután a kézi téglavetők nyersgyártási idénye kezdésének határideje április 1-e után van. Szilágyi Gábor példáját követve a Dombóvár I. Téglagyárban több kézivető brigád is március 19-én m­egkezdte munkáját és az egyesülés többi téglagyárá­ban is mind többen és többen csatlakoznak Szilágyi Gábor kezdeményezéséhez. A kézigyártók mellett március 18-án a gépi nyersgyártó üzemek is elindultak, bár az első napokban minden egyes üzemben kisebb, na­gyobb kezdeti nehézségek gátolják a teljes termelést, de a korai indulás, a dolgozók bizakodó hangulata biz­tosíték arra, hogy az 1957-es évben a téglagyárak maradék nélkül teljesíteni fogják a népgazdasággal szemben fennálló kötelezettségüket, terven felül jó pár millió téglával többet adnak a népgazdaságnak, melyből remélhetőleg sokkal több fog jutni a kis­lakásépítőknek és az arra rászorulóknak, mint az el­múlt években. V. Gy. Kulákok, csendőrök - az ellenforradalom vezetői Sárssentlőrinei jegyzetek Amint múlnak a napok, a szomorú emlékezetű 1956 október 23-i események óta egyre több tapasztalat gyűlik össze nemcsak arra, hogy ellenforradalom volt, hanem arra is, hogy ez a folyamat már október 23-a előtt megindult. Miből lehetett következtetni erre Sár­­szentlőrinc községben? Először is abból, hogy a községben már jóval október előtt igyekeztek elégedetlenséget szítani. Az is gondolkodóba ejtett akár kom­munista, akár becsületes pártonkívüli em­bereket, hogy egyre inkább lehetett ta­pasztalni a kulákok aktivizálódását. A tanács utasításait egyszerűen nem haj­tották végre. Zámbó József kulák már odáig ment, hogy elkezdte híresztelni: „a tanácselnök már 1952-ben is nagy kommunista volt, s ezt figyelemmel is fogjuk kísérni“ Közvetlen 1956 október 23-án nem is történt semmi a községben. De a hí­rekre, a hangadók szervező munkája ok­tóber 27-re ért meg. Reggel négy-öt ember jelent meg a tanácsházán, s köve­telték az elnöktől, hogy a vörös csillagot azonal tüntessék el, mert „vége a kom­munizmusnak“, mondván, „maga még mindig nem értette meg az idők sza­vát?“ Győri Pál, Kovács István, Szűcs János és a többiek aztán este felvonulást szerveztek. A jelszavak között először fő­leg a begyűjtés eltörlése szerepelt. De az­után a felvonulásba bekapcsolódtak az ellenséges elemek, részeg, duhaj egyének is. S ekkor már a jelszó is megváltozott. „Le a kommunistákkal!“, le a kommu­ úzmussal!“ — kiabálták, majd Varga Ferenc párttitkárt akarták megverni. Ekkor még a pártszervezet, a kommu­­nisták igyekeztek a rendet, a fegyelmet megtartani. Másnap az ő kezdeményezé­sükre összehívták a népfrontbizottságot, de az ülést nem tudták megtartani, mert az izgága elemek megzavarták azt. Bölcs­­­öldi István kijelentette, hogy vége az elvtársi szónak. Ennek egyenes követ­­kezménye volt azután a többiek köve­­telése, hogy ki a kommunistákkal min­­denünnen. Négy kommunistát el is tá­volítottak a teremből. Október 29-én pe­­dig azt is kijelentették, hogy a tsz-tagok ellenségeik, tehát még a nemzetőrségbe se lehet beválasztani őket. A nemzeti bizottság elnökének ter­mészetesen Zámbó Józsefet, a község egyik legnagyobb kulákját választották meg. De bent volt Szabó György kulák­s, mint elnökhelyettes, s még egy-két volt csendőr. Legelső teendőjük termé­­szetesen az volt, hogy az elküldött ta­­nácselnöknek megírták: a községházára se merjen bemenni, mert munkájára sincs semmi szükség. A második, termé­­szetesen, fegyverek szerzése, hisz addig, míg ezt nem szerezték be, nem érezték magukat biztonságban. Az ellenforradalom erejével azt híresz­elte, hogy a kommunisták fel vannak egyverezve. Az ellenforradalomnak ez a ürügy volt egyrészt a kommunista és­­ becsületes pártonk­ívüli emberek zak­­arására, másrészt pedig arra, hogy a ilyen előzmények után nem nehéz el­képzelni, mi következett volna, ha a szovjet csapatok nem jönnek idejében se­gítségünkre. HÍREK — öt új ikerlakásos ház épül a Kanácsi Állami Gazdaságban. A há­zakon most végzik a belső munká­kat, s előreláthatóan a nyáron 10 család beköltözhet új otthonába. — Tizenöt KST-nek Tolna megyé­ben csaknem 1100 tagja van, akik eddig 220 000 forintot takarítottak meg. Jelenleg az országban 831 KST működik, s ezeknek a tagjai havonta átlag 42 forintot tesznek félre, ami év végéig kamataival is gyarapodik. — Shakespeare összes műveit a moszkvai „Művészet” könyvkiadó új, nyolckötetes kiadásban ismerteti meg olvasóival. A kiadók arra tö­rekednek, hogy a gyűjtemény a ki­váló angol drámaíró minden művét tartalmazza. A gyűjteményes kiadást az eddig ismert legteljesebb, úgyne­vezett cambridgei (1891—1893) ki­adás alapján állítják össze. Szá­mos Shakespeare-művet új fordítás­ban adnak közre. — 1040 holdon termeltet borsót az idén a Paksi Konzervgyár. Több köz­ségben, főleg a homokos területe­ken már kikelt a borsó. — A györei kultúrcsoport márci­us 23-án, Szombaton este 7 órakor a Végrendelet című színdarabot adja elő. — Az Egyesült Államok kongres­­­szusának amerikaellenes tevékeny­ségét vizsgáló hírhedt bizottság beidézte Arthur Millert a neves drámaírót és az iránt érdeklődött, kik azok az írók, akik vele együtt részt vettek a kommunista párt gyű­lésein a második világháború előtt. Arthur Millert nem válaszolt a kér­désre, s a bizottság tagjainak az ele­gendő volt ahhoz, hogy bíróság elé állítsák tiszteletlen magatartásáért. — A Budapesti Színház és Film­­művészeti Főiskolán az 1957—58-as tanévre csak színészeket vesznek fel. Jelentkezni legkésőbb május 1-ig le­het a VIII. kerület Vass utca 2/c. alá címzett kérvénnyel és rövid élet­rajzzal. A tanulmányi idő négy év, a felvételi vizsgák idejéről és helyé­ről a jelentkezők írásban kapnak ér­tesítést.­­ Az első televíziós antennát fel­szerelték Szekszárdon. A Vasműsza­ki Nagykereskedelmi Vállalat tele­víziós készülékéhez csütörtökön fel­állították az antennát, hogy kipró­bálják, kiterjed-e Szekszárdig az adóállomás hatóköre. — A gyönki Járási Tanács Okta­­tási Osztálya a járás általános igaz­gatóinak részére március 27-én Hő­­gyészen, 29-én Kölesden tart tájérte­kezletet. — Értesítjük olvasóinkat, hogy a Romvári ügy tárgyalásáról, amely március 21-én, csütörtökön kezdő­dött, előreláthatólag a vasárnapi számunkban adunk részletes tudósí­tást. Hivatalos közlemény Eíméleti területté nyilvánítom a Ge­menc területén úgynevezett „Bc«rét”, a faddi Dunaág két végén az egy-egy kilo­méteres szakaszt, továbbá a Duna 1520 —1523 folyam-kilométer közötti szaka­szán, a balparton elterülő úgynevezett „Kotyola” mellékágat a hozzátartozó ár­területekkel és a Solti-Dunaágon az „Alsó-zátony” részt. Ezeken a kijelölt kiméleti területeken mindennemű halá­szat és horgászat, valamint a halívás­­nak bármilyen zavarása március 18-tól június 28-ig tilos. A­ kiméleti területeket a vizek bérlői, illetve használói kötele­sek táblával megjelölni. MOHAR LÁSZLÓ állattenyésztési oszt. vez. * Nemrég kezdődött el a horgászidény. A sporthorgászok körében kevés még az idei horgászélmény. Ennek hiányában H. K. egy őszi kirándulás szépségéről számol be. U­tolsó kirándulás! Késő ősz van, egész héten gyönyörű napsütés. Ez nem a legjobb idő a hor­gászoknak, mert rendszerint szombat és vasárnap esik az eső. Hét elején találkoztam horgásztársam­mal. Jó volna még egyszer kimenni a Dunára süllőzni. Hamarosan megegyez­tünk. Ha szép idő lesz, vasárnap reggel 6 órakor a hármashídon vár motorkerék­párral. Egész héten izgatottan figyeltük az időjárást. Minden nap kifogástalan napos idő volt. Végre elérkezett a várva­­várt szombat. Délután csali hal­fogás, este csomagolás. Lefekvés előtt még meg kell nézni az idő alakulását. Az ég gyönyörű kék, millió csillaggal, remélem, reggel ugyanez a kép fogad. Az éjszaka nem a legnyugodtabban telik, álmomban egy szörnyű nagy hallal viaskodom. Már majdnem ki tudom venni, amikor rávág nagy farkával a zsinórra — hirtelen fel­riadok álmomból. Csörög az ébresztőóra — na, ez elment, hiába, még álmomban sincs szerencsém. A megbeszélt időben mindketten a találkahelyen voltunk. Húszperces motor­út és ámulva nézzük az őszi erdő gyö­nyörű színpompáját. Keselyűsben hagy­juk a motort és vizen folytatjuk utun­kat. Leírhatatlan szépségű tájban gyö­nyörködtünk, barátom nem is figyel a kormányra, csak nézi a különböző színű bokrokat, fákat, gyönyörködik a növény­zet utolsó színpompájában. Látod bará­tom, hogy vonul téli álmába az erdő. Észre sem vesszük és máris kint va­gyunk a Dunán. Gyors szerelés és máris horgászunk ketten egy csónakból. Nem tudtam horgaimra figyelni, olyan szép volt a szemben levő sziget növényzete. Menjünk törpézni, legalább elszórako­zunk. Néha van egy-egy húzásom, sike­rül megfogni, de barátom egyiket a má­sika után húzza ki. Legnagyobb megle­petésemre szákjában nem szaporodik a hal. Megnézi szákját Morog, mérgelődik. Kérdezem tőle, miért mérgelődik? El­szakadt egy szem a szákomon és azon szép sorjában elillanak a törpék. No, így könnyű halat fogni. Kihúzod a vízből, beleteszed a szákba, onnan kiszökik és amilyen falánk jószág, viszamegy a ho­rogra, mert izgatja a finom falat, a szép fekete giliszta. A zsákmány nem volt sok, de ismét szép élményben volt részünk. Felejthe­tetlen szépségű volt az őszi erdő. Mácsikék gazdasága Nem azért akarok most elmonda­ni egy-két apróságot Mácsik Andrá­­sékról, mert ez a tipikus fajta, ha­nem azért, hogy mennyit ad a föld, ha nemcsak ekével, de ésszel is művelik. Mácsik Andrásék Faddon (882-es házszám) laknak, a tanácsház köze­lében. Házuk kívülről nem sokat mutat, de meglepődik az ember, ha beljebb lép. A szobákat modern bú­torokkal rendezték be, az előszobá­ban íróasztal és — nem csalás — két telezsúfolt könyvespolc. Mikor bővebben kezdtem érdeklődni a 16 holdas (szőlőn kívül) gazdaságról, vendéglátóm így szólt­­ „Várjon egy kicsit, hívom a fiam, ő sok minden­ről jobban tud beszélni, mint én.” Mácsik Andráséknak a gazdaság­­ról van egy olyan kiadás—bevétel­féle könyvük. Ebből minden kide­rülhetne, ha beletekinthetne az em­ber, de a főbb dolgokat enélkül is tisztán látni. Az évi adójuk 10.140 forint határozottan soknak tűnik. Ha azonban azzal is számolunk, hogy ezt az összeget egy hold pap­rika kétszeresen is megadja, a 10.000 forint adó egyszeriben elveszti fé­­lelmetességét. Miért nem termel akkor mindenki Tolna megyében paprikát vagy más úgynevezett pénzes növényt is. Hiszen Mácsikék dinnyével, dohánnyal és kertészke­déssel is foglalkoznak, a megyének pedig alig van olyan községe, ahol ezek közül valamelyik ne sikerülne. Valószínűleg azért, mert mindehhez idő kell, s az egyéni gazdálkodás minden időt felemészt. Mácsik And­­ráséknak pedig van idejük. Van idejük arra, hogy megértsék, nem a földművelés az, ahol ragasz­kodni kell a dédapát hagyományok­hoz, s ha nem ragaszkodnak az ősi módszerekhez, van idejük megmű­velni a dohányt. — Legelőször itt a ház körül kell korszerűsíteni a munkát, s akkor több idő marad a földekre — mondta az idősebb Má­csik András és igaza van. Építenek egy olyan gazdasági épületet, ami­nek a földszintjén sertésólak van­nak fiaztatóval, ezek fölött pedig a kukoricagóré. Az ólak egy kamrát fognak közre, amiben darálótól kezdve fűrészen keresztül a mor­­zsolóig minden megtalálható. Beve­zetik ide a villanyt a góréból öm­lesztőnyíláson jön le a kukorica' s a morzsolót stb. áram hajtja. Ilyen körülmények között nem je­lent, de nem is jelenthet az adó túl­zott megterhelést, különösen a be­gyűjtés megszüntetése óta. De ha valakinek mégis sok lenne, tanácsol­juk, jól nézzen utána, miért magas az összeg. Ha a tanácsházánál nem történt hiba, akkor csak egy lehet a magyarázat: Az adót nem a 20 év előtti gazdálkodási lehetőségekre és jövedelmekre állapítják meg. B. L.

Next