Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-23 / 70. szám
1957. MÁRCIUS 23. „Csak az volt a bűne, hogy Petőfit szavalta..." — Emlékezés 1919-re — — AMIKOR A SORTŰZ eldörült, a többiek összeestek, a kis Kovacsicsot azonban nem találták el. — Felállt, feltartotta a kezét, hogy kegyelmet kér — akkor az volt, ha valakit nem találtak el, kegyelmet kapott — azonban Haidekker százados közelről kétszer rálőtt... úgy halt meg. Pedig nem volt más bűne, mint az ,hogy elszavalta Petőfi versét: „Akasszátok fel a királyokat!’’ Ott végezték ki őket a vasúti töltés oldalában ... Akik ezt mesélik, valamennyien idős, többnyire őszülő hajú emberek, akik már túljutottak életük delén. — Sokat megértek, sokat tapasztaltak, sok mindenen keresztülmentek. Nem könnyű már a visszaemlékezés, elhomályosult az idő múlásával némelyik esemény, de van amit nem lehet elfelejteni — ami ott él az ember lelke mélyén. Ezek az emberek — öreg tizenkilencesek. Most összejöttek, csendes beszélgetésre, néhány pohár bor mellett, hogy kikiáltásának évfordulóján emlékezzenek meg az 1919-es Tanács szrafztogóg és pcománfrói n — •a'74 fehérterror kegyetlen bosszúvető járói. — A két Cséby-testvért meg kocsi után kötötték, aztán valahol Cece környékén lőtték őket agyon. A Sasa •— Gömbös János felesége — fehér ruhája csupa vér volt. Azt mondta: „Ezt a ruhát nem mosatom ki, mert a Csébyek vére van rajta.” — JÓL MEGKÖSZÖNTÉK az „urak”. Pedig a nagyobbik Cséby elgedte futni Gömbös Gyulát... a többieket meg az út melletti szederfákra akasztották fel... ott, ahol most a szovjet emlékmű áll... Nem voltak tekintettel arra, hogy Bertók Róbert, né másállapotos volt... Hallgatni is szörnyű ezeket a szavakat ,ahogyan 1919 augusztusi, szekszárdi eseményekről beszél az öreg Ribling bácsi, Hegedűs bácsi Takler Vencel, Szigeth Ferenc Weisz Andor és a többiek. Szóba hozzák a mostani ifjúságot is. — A mai fiatalok könnyen legyintenek ... Beszéljenek csak, amit akarnak az öregek ... Pedig, ha tudnák milyen volt akkor az élet. Akik a Benedek-szurdikban laktak, valósággal nem is voltak emberek... — Abban az időben nem mehetett volna annyi fiatal egyetemre, mint most, de erről megfeledkeztek ... októberben az ellenforradalom oldalára álltak ... azok mellé, azok leszármazottjai mellé, akik 1919-ben csupán Szekszárdon is annyi embert gyilkoltak meg. — JÓ LENNE, ha gondolkodnának a mostani fiatalok és nem hagynák magukat félrevezetni. Petőfire hivatkoztak most, akik annak idején azért végezték ki Kovacsics Györgyöt, mert Petőfi versét szavalta. Ezért kellene a mai fiataloknak megszívlelni az öregek szavát... — És a pártnak is... Nem követett volna el annyi hibát, ha többször megkérdezik az öregek véleményét. így folyik a beszélgetés idős, őszülő hajú, az élettől megtört emberek között. Keserű tapasztalatokról, fájó emlékekről beszélnek ... olyanokról, amelyek majdhogynem megismétlődtek 1956 októberében. B. I. Javul az állampolgári fegyelem a paksi járásban Az állampolgári fegyelem terén a paksi járásban is sokat javult a helyzet ebben az évben. Az adózók kezdik megérteni azt, hogy adót fizetni mindig kellett, s az állam most is csak úgy tudja fenntartani magát, ha az adózók pontosan fizetnek. A pillanatnyilag kimutatható számok alapján ítélve ebben az évben kielégítő volt ezideig az adófizetés a paksi járásban. Az első negyedévre kivetett adót összességében a járás március 20-ig 100,1 százalékra teljesítette. Ez szép és dicséretreméltó, különösen azért, mert nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ellenforradalom az adminisztráció területén felmérhetetlenül nagy kárt okozott az adóügyeknél. A paksi járásban például csaknem minden községben eltüzelték az adókönyveket. Most aztán ember legyen a talpán az az adóbeszedő , aki visszaemlékszik arra, hogy ki fizette be egészévi adóját még az októberi eseményeket megelőzően. E területen ugyanis még nincs tiszta kép. De az elmúlt évi adóhátralékok megállapítása is folyamatban van. És különösképpen azért érdemelnek dicséretet az adóbeszedők, mert a fent említett nagy munkával egyidőben pontosan elvégzik az esedékes adóbeszedéseket is. Az adóbeszedéseket nagyban megkönnyíti most az, hogy e tekintetben is bővült a községi tanácsok hatásköre. A közelmúltban ugyanis az volt a helyzet, hogy adóügyi vitába csak a járási tanács dönthetett. Most viszont egy-egy adózó vélt, vagy jogos panaszát elintézik a községben. Mindent összevetve a jelenlegi állapotból ítélve, a paksi járásban jól megy az adóügyek intézése. A községek közül mindössze Pusztahencsén van az első negyedévi adóterv teljesítésénél némi lemaradás, de a negyedév végéig itt is teljesíti a község a kivetett tervet. A többi községekben pedig az a helyzet, hogy már március 20-án részben, vagy egészében teljesítették az adófizetők első negyedévre kivetett adójukat. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Megindult a nyersgyártás a téglaiparban Téglagyárainkat nap mint nap keresik fel különböző vállalatok képviselői és jelentik be téglaigényüket, miután a párt és a kormány kislakásépítési programján belül sok tízezer lakás építését irányozta elő és sok millió építési kölcsön igénybevételére ad lehetőséget. A téglagyári dolgozók érezve felelősségüket, hogy a dolgozók lakásínségének enyhítéséhez sokban hozzá tudnak járulni, minden eddigi gyakorlattól eltérően megkezdték a téglagyártást a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben. Az ország téglagyárai közül elsőnek Dombóvár I. Téglagyárban Szilágyi Gábor kézi téglavető négy tagú családjával az ország vidéki gépesített gyárait megelőzve, március 15-én kezdte meg a tégla kézi vetését és azóta is nap mint nap 2—3 ezer darab téglát gyártott családjával együtt. Az elmúlt évek folyamán példa még ily korai indulásra nem volt, miután a kézi téglavetők nyersgyártási idénye kezdésének határideje április 1-e után van. Szilágyi Gábor példáját követve a Dombóvár I. Téglagyárban több kézivető brigád is március 19-én megkezdte munkáját és az egyesülés többi téglagyárában is mind többen és többen csatlakoznak Szilágyi Gábor kezdeményezéséhez. A kézigyártók mellett március 18-án a gépi nyersgyártó üzemek is elindultak, bár az első napokban minden egyes üzemben kisebb, nagyobb kezdeti nehézségek gátolják a teljes termelést, de a korai indulás, a dolgozók bizakodó hangulata biztosíték arra, hogy az 1957-es évben a téglagyárak maradék nélkül teljesíteni fogják a népgazdasággal szemben fennálló kötelezettségüket, terven felül jó pár millió téglával többet adnak a népgazdaságnak, melyből remélhetőleg sokkal több fog jutni a kislakásépítőknek és az arra rászorulóknak, mint az elmúlt években. V. Gy. Kulákok, csendőrök - az ellenforradalom vezetői Sárssentlőrinei jegyzetek Amint múlnak a napok, a szomorú emlékezetű 1956 október 23-i események óta egyre több tapasztalat gyűlik össze nemcsak arra, hogy ellenforradalom volt, hanem arra is, hogy ez a folyamat már október 23-a előtt megindult. Miből lehetett következtetni erre Sárszentlőrinc községben? Először is abból, hogy a községben már jóval október előtt igyekeztek elégedetlenséget szítani. Az is gondolkodóba ejtett akár kommunista, akár becsületes pártonkívüli embereket, hogy egyre inkább lehetett tapasztalni a kulákok aktivizálódását. A tanács utasításait egyszerűen nem hajtották végre. Zámbó József kulák már odáig ment, hogy elkezdte híresztelni: „a tanácselnök már 1952-ben is nagy kommunista volt, s ezt figyelemmel is fogjuk kísérni“ Közvetlen 1956 október 23-án nem is történt semmi a községben. De a hírekre, a hangadók szervező munkája október 27-re ért meg. Reggel négy-öt ember jelent meg a tanácsházán, s követelték az elnöktől, hogy a vörös csillagot azonal tüntessék el, mert „vége a kommunizmusnak“, mondván, „maga még mindig nem értette meg az idők szavát?“ Győri Pál, Kovács István, Szűcs János és a többiek aztán este felvonulást szerveztek. A jelszavak között először főleg a begyűjtés eltörlése szerepelt. De azután a felvonulásba bekapcsolódtak az ellenséges elemek, részeg, duhaj egyének is. S ekkor már a jelszó is megváltozott. „Le a kommunistákkal!“, le a kommu úzmussal!“ — kiabálták, majd Varga Ferenc párttitkárt akarták megverni. Ekkor még a pártszervezet, a kommunisták igyekeztek a rendet, a fegyelmet megtartani. Másnap az ő kezdeményezésükre összehívták a népfrontbizottságot, de az ülést nem tudták megtartani, mert az izgága elemek megzavarták azt. Bölcsöldi István kijelentette, hogy vége az elvtársi szónak. Ennek egyenes következménye volt azután a többiek követelése, hogy ki a kommunistákkal mindenünnen. Négy kommunistát el is távolítottak a teremből. Október 29-én pedig azt is kijelentették, hogy a tsz-tagok ellenségeik, tehát még a nemzetőrségbe se lehet beválasztani őket. A nemzeti bizottság elnökének természetesen Zámbó Józsefet, a község egyik legnagyobb kulákját választották meg. De bent volt Szabó György kuláks, mint elnökhelyettes, s még egy-két volt csendőr. Legelső teendőjük természetesen az volt, hogy az elküldött tanácselnöknek megírták: a községházára se merjen bemenni, mert munkájára sincs semmi szükség. A második, természetesen, fegyverek szerzése, hisz addig, míg ezt nem szerezték be, nem érezték magukat biztonságban. Az ellenforradalom erejével azt híreszelte, hogy a kommunisták fel vannak egyverezve. Az ellenforradalomnak ez a ürügy volt egyrészt a kommunista és becsületes pártonkívüli emberek zakarására, másrészt pedig arra, hogy a ilyen előzmények után nem nehéz elképzelni, mi következett volna, ha a szovjet csapatok nem jönnek idejében segítségünkre. HÍREK — öt új ikerlakásos ház épül a Kanácsi Állami Gazdaságban. A házakon most végzik a belső munkákat, s előreláthatóan a nyáron 10 család beköltözhet új otthonába. — Tizenöt KST-nek Tolna megyében csaknem 1100 tagja van, akik eddig 220 000 forintot takarítottak meg. Jelenleg az országban 831 KST működik, s ezeknek a tagjai havonta átlag 42 forintot tesznek félre, ami év végéig kamataival is gyarapodik. — Shakespeare összes műveit a moszkvai „Művészet” könyvkiadó új, nyolckötetes kiadásban ismerteti meg olvasóival. A kiadók arra törekednek, hogy a gyűjtemény a kiváló angol drámaíró minden művét tartalmazza. A gyűjteményes kiadást az eddig ismert legteljesebb, úgynevezett cambridgei (1891—1893) kiadás alapján állítják össze. Számos Shakespeare-művet új fordításban adnak közre. — 1040 holdon termeltet borsót az idén a Paksi Konzervgyár. Több községben, főleg a homokos területeken már kikelt a borsó. — A györei kultúrcsoport március 23-án, Szombaton este 7 órakor a Végrendelet című színdarabot adja elő. — Az Egyesült Államok kongresszusának amerikaellenes tevékenységét vizsgáló hírhedt bizottság beidézte Arthur Millert a neves drámaírót és az iránt érdeklődött, kik azok az írók, akik vele együtt részt vettek a kommunista párt gyűlésein a második világháború előtt. Arthur Millert nem válaszolt a kérdésre, s a bizottság tagjainak az elegendő volt ahhoz, hogy bíróság elé állítsák tiszteletlen magatartásáért. — A Budapesti Színház és Filmművészeti Főiskolán az 1957—58-as tanévre csak színészeket vesznek fel. Jelentkezni legkésőbb május 1-ig lehet a VIII. kerület Vass utca 2/c. alá címzett kérvénnyel és rövid életrajzzal. A tanulmányi idő négy év, a felvételi vizsgák idejéről és helyéről a jelentkezők írásban kapnak értesítést. Az első televíziós antennát felszerelték Szekszárdon. A Vasműszaki Nagykereskedelmi Vállalat televíziós készülékéhez csütörtökön felállították az antennát, hogy kipróbálják, kiterjed-e Szekszárdig az adóállomás hatóköre. — A gyönki Járási Tanács Oktatási Osztálya a járás általános igazgatóinak részére március 27-én Hőgyészen, 29-én Kölesden tart tájértekezletet. — Értesítjük olvasóinkat, hogy a Romvári ügy tárgyalásáról, amely március 21-én, csütörtökön kezdődött, előreláthatólag a vasárnapi számunkban adunk részletes tudósítást. Hivatalos közlemény Eíméleti területté nyilvánítom a Gemenc területén úgynevezett „Bc«rét”, a faddi Dunaág két végén az egy-egy kilométeres szakaszt, továbbá a Duna 1520 —1523 folyam-kilométer közötti szakaszán, a balparton elterülő úgynevezett „Kotyola” mellékágat a hozzátartozó árterületekkel és a Solti-Dunaágon az „Alsó-zátony” részt. Ezeken a kijelölt kiméleti területeken mindennemű halászat és horgászat, valamint a halívásnak bármilyen zavarása március 18-tól június 28-ig tilos. A kiméleti területeket a vizek bérlői, illetve használói kötelesek táblával megjelölni. MOHAR LÁSZLÓ állattenyésztési oszt. vez. * Nemrég kezdődött el a horgászidény. A sporthorgászok körében kevés még az idei horgászélmény. Ennek hiányában H. K. egy őszi kirándulás szépségéről számol be. Utolsó kirándulás! Késő ősz van, egész héten gyönyörű napsütés. Ez nem a legjobb idő a horgászoknak, mert rendszerint szombat és vasárnap esik az eső. Hét elején találkoztam horgásztársammal. Jó volna még egyszer kimenni a Dunára süllőzni. Hamarosan megegyeztünk. Ha szép idő lesz, vasárnap reggel 6 órakor a hármashídon vár motorkerékpárral. Egész héten izgatottan figyeltük az időjárást. Minden nap kifogástalan napos idő volt. Végre elérkezett a várvavárt szombat. Délután csali halfogás, este csomagolás. Lefekvés előtt még meg kell nézni az idő alakulását. Az ég gyönyörű kék, millió csillaggal, remélem, reggel ugyanez a kép fogad. Az éjszaka nem a legnyugodtabban telik, álmomban egy szörnyű nagy hallal viaskodom. Már majdnem ki tudom venni, amikor rávág nagy farkával a zsinórra — hirtelen felriadok álmomból. Csörög az ébresztőóra — na, ez elment, hiába, még álmomban sincs szerencsém. A megbeszélt időben mindketten a találkahelyen voltunk. Húszperces motorút és ámulva nézzük az őszi erdő gyönyörű színpompáját. Keselyűsben hagyjuk a motort és vizen folytatjuk utunkat. Leírhatatlan szépségű tájban gyönyörködtünk, barátom nem is figyel a kormányra, csak nézi a különböző színű bokrokat, fákat, gyönyörködik a növényzet utolsó színpompájában. Látod barátom, hogy vonul téli álmába az erdő. Észre sem vesszük és máris kint vagyunk a Dunán. Gyors szerelés és máris horgászunk ketten egy csónakból. Nem tudtam horgaimra figyelni, olyan szép volt a szemben levő sziget növényzete. Menjünk törpézni, legalább elszórakozunk. Néha van egy-egy húzásom, sikerül megfogni, de barátom egyiket a másika után húzza ki. Legnagyobb meglepetésemre szákjában nem szaporodik a hal. Megnézi szákját Morog, mérgelődik. Kérdezem tőle, miért mérgelődik? Elszakadt egy szem a szákomon és azon szép sorjában elillanak a törpék. No, így könnyű halat fogni. Kihúzod a vízből, beleteszed a szákba, onnan kiszökik és amilyen falánk jószág, viszamegy a horogra, mert izgatja a finom falat, a szép fekete giliszta. A zsákmány nem volt sok, de ismét szép élményben volt részünk. Felejthetetlen szépségű volt az őszi erdő. Mácsikék gazdasága Nem azért akarok most elmondani egy-két apróságot Mácsik Andrásékról, mert ez a tipikus fajta, hanem azért, hogy mennyit ad a föld, ha nemcsak ekével, de ésszel is művelik. Mácsik Andrásék Faddon (882-es házszám) laknak, a tanácsház közelében. Házuk kívülről nem sokat mutat, de meglepődik az ember, ha beljebb lép. A szobákat modern bútorokkal rendezték be, az előszobában íróasztal és — nem csalás — két telezsúfolt könyvespolc. Mikor bővebben kezdtem érdeklődni a 16 holdas (szőlőn kívül) gazdaságról, vendéglátóm így szólt „Várjon egy kicsit, hívom a fiam, ő sok mindenről jobban tud beszélni, mint én.” Mácsik Andráséknak a gazdaságról van egy olyan kiadás—bevételféle könyvük. Ebből minden kiderülhetne, ha beletekinthetne az ember, de a főbb dolgokat enélkül is tisztán látni. Az évi adójuk 10.140 forint határozottan soknak tűnik. Ha azonban azzal is számolunk, hogy ezt az összeget egy hold paprika kétszeresen is megadja, a 10.000 forint adó egyszeriben elveszti félelmetességét. Miért nem termel akkor mindenki Tolna megyében paprikát vagy más úgynevezett pénzes növényt is. Hiszen Mácsikék dinnyével, dohánnyal és kertészkedéssel is foglalkoznak, a megyének pedig alig van olyan községe, ahol ezek közül valamelyik ne sikerülne. Valószínűleg azért, mert mindehhez idő kell, s az egyéni gazdálkodás minden időt felemészt. Mácsik Andráséknak pedig van idejük. Van idejük arra, hogy megértsék, nem a földművelés az, ahol ragaszkodni kell a dédapát hagyományokhoz, s ha nem ragaszkodnak az ősi módszerekhez, van idejük megművelni a dohányt. — Legelőször itt a ház körül kell korszerűsíteni a munkát, s akkor több idő marad a földekre — mondta az idősebb Mácsik András és igaza van. Építenek egy olyan gazdasági épületet, aminek a földszintjén sertésólak vannak fiaztatóval, ezek fölött pedig a kukoricagóré. Az ólak egy kamrát fognak közre, amiben darálótól kezdve fűrészen keresztül a morzsolóig minden megtalálható. Bevezetik ide a villanyt a góréból ömlesztőnyíláson jön le a kukorica' s a morzsolót stb. áram hajtja. Ilyen körülmények között nem jelent, de nem is jelenthet az adó túlzott megterhelést, különösen a begyűjtés megszüntetése óta. De ha valakinek mégis sok lenne, tanácsoljuk, jól nézzen utána, miért magas az összeg. Ha a tanácsházánál nem történt hiba, akkor csak egy lehet a magyarázat: Az adót nem a 20 év előtti gazdálkodási lehetőségekre és jövedelmekre állapítják meg. B. L.