Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-07 / 82. szám

1957. ÁPRILIS 7. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Tolna megyei állami gazdaságok 1300 hold gödöllői ikersoros kukoricát vetnek az idén Szerdán a Tolna megyei Kajmádi Állami Gazdaságban három Dél du­nántúli megye — Somogy, Baranya és Tolna megye vezető­ mezőgazdasá­gi szakemberei ankéton vitatták meg a gödöllői ikersoros kukoricater­mesztés fokozatos kiszélesítésével kapcsolatos feladatokat. Az ankéton Faragó Ferenc és László Domonkos egyetemi tanár­segédek, Kolbai Károlynak az ikersoros kukoricatermelés ki­kísérletezőjének közvetlen mun­katársai tartottak vitaindító be­szédet. A tanársegédek előadásai, majd a vita során elhangzott felszólalások is arról tanúskodtak, hogy az elmúlt évi nagyüzemi próba­termelések már be­igazolták, hogy a gödöllői ikersoros kukorica­termelésnek a termésered­mények és a maximális gépi munka alkalmazása, továbbá a következő évi kalászosok alá a talaj előkészítése szempontjából is nagy jövője van a magyar mezőgazdaságban. Az Agrár­tudományi Egyetem által nyilvántar­tott és ellenőrzött gazdaságokban a múlt évben már az első próbál­kozásokkal járó nehézségek elle­nére is átlagosan felülmúlta az ikersoros kukorica termés ered­mény a négyzetes és a rendes soros kukorica termés eredmé­nyeket is. Az ország különböző tájain össze­sen 874 kataszteri holdon vetett gö­döllői ikersoros 2093 métermázsa át­lagtermést hozott holdanként, míg a négyzetesen vetett csaknem másfél­­szer akkora területről 16.44 méter­mázsát, rendes soros vetésű 929 ka­taszteri holdról 17.53 métermázsa ku­koricát takarítottak be átlagosan hol­danként. A simontornyai Alkotmány Termelő­­szövetkezet agronórm­usa arról szá­molt be, hogy a múlt év tavaszán 12 holdon vetettek a tsz-ben próba­ter­mesztésképpen ikersoros kukoricát annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett ennek a táblának, mert egymás után kétszer is felhőszakadás zúdult a fejlődése dején lévő kukori­cára, és a domboldalas táblán való­ságos vízmosta medreket vájt az eső, majd az utána jövő szárazság idején teljesen művelhetetlenné cse­­repesedett a föld, mégis elérték a 25 mázsás holdankénti átlagtermést. A múlt évi nagyüzemi próbater­mesztés azonban jónéhány mulasztás­ra is felhívta a mezőgazdaság irá­nyító szakembereinek a figyelmét. A legtöbb helyen a Kolbai pro­fesszor által kikísérletezett 20— 25 cm tőtávolságot nem tartották be, hanem a rendes sorvetésűnél szokásos 40, sőt 50 centiméteres tőtávolságra ritkították, egyelték a kukoricát, így a holdankénti tőszámot nem hogy emelték, hanem a szokásosnál is lényegesen kevesebbre csökkentet­ték. Az ikersoros vetésű kukoricatáb­lák holdankénti tőszáma az eddig ki­­kísérletett 40 cm-es ikersortávolság és a 260 cm nagy sorköztávolság ese­tében 20—25 cm tőtávolság mellett kb. 15 000—16 000 tőszámot jelent s ez mindenképpen biztosítja a négyze­tes vetésű, vagy a szokásos sorosve­tésű kukoricánál is a nagyobb ter­méseredményt. A szakemberek egy része azonban nem is a kukorica termésnövelésében, hanem a következő növények, mint a búzának a talaj előkészítésében látja ma még az ikersoros vetés meghonosításának elsődleges je­lentőségét. Ikersoros vetés esetén ugyanis egé­szen a törés idejéig tudják géppel ápolni, sőt valósággal vetés alá elő­készíteni a talajt, s csak a talajnak az állandó gépműveléssel való por­­hanyóssá tételével a legóvatosabb számítások szerint is holdanként 1— 2 mázsával nagyobb búzatermést ér­nek el, nem is beszélve arról, hogy az ikersoros kukoricatábláknak egészen a törésig való gépművelése csaknem teljesen kiszorítja a kézikapálást. Ép­pen ez utóbbi tulajdonságáért ra­gaszkodik az ikersoros vetésű kuko­ricáért az egyik simontornyai egyéni gazda is. Az ankét végén a Tolna megyei ál­lami gazdaságok vezető agronómusai bejelentették, hogy az idén a megye 12 állami gazdaságában összesen mintegy 1300 kataszteri hold kukori­cát vetnek Kolbai professzor mód­szere alapján. Nagy Ferenc Ezüstkalászosok... Kihalt az egész falu. Mindenki a határban dolgozik. Stégner István az általános iskola tanára, aki mi­előtt a tanári pályát választotta vol­na a mezőgazdasági középiskolában érettségizett és aki a várdombi ezüstkalászos tanfolyam vezetője volt a télen, nevetve mondja: — Fo­gadra merek, mind a 16 gazda aki levizsgázott, kint a határban dol­gozik. Rosszkor jött az elvtárs, mert most nem tud eggyel sem beszélni itt a faluban. Ahogy mondja, szekérnyikorgás hallatszik az országútról. Majd kis idő múlva a szekér láthatóvá válik, s a lovakat hajtó gazda egyenest az iskola előtt folydogáló ártézi kúthoz kanyarodik. — Mégis csak szeren­cséje van — mondja a tanár vidá­mabbra vált arccal, miközben fel­jebb löki homlokán a kalapját. — Ez a gazda is tanítványom volt a télen, jól tanult, biztos tud majd beszélni arról, hogyan hasznosítja az ezüstkalászos tanfolyamon tanul­takat. Már éppen indulni akart a kúttól Vilmos József, mikor odaértünk hozzá egy kis beszélgetésre. — Jó volt ez a tanfolyam. Sok mindenre rájöttem tanulás közben. Például eddig csak „rövid csapos” metszést szoktam végezni minden szőlőfajtánál, ami a szőlőnkben volt. Ezután a tanultak alapján a hamburgi muskotály tőkéknél már majd a hosszúcsapos metszést al­kalmazom, mert a felső rügyek is jó termést hoznak ennél a fajtánál. — Vagy vegyük, a sertéstenyész­tést. Eddig csak kukoricát meg moslékot használtam a hizlalásnál. Most száraz lucernaszénát is ad­tam a sertéseknek. Ha lesz zöldlu­cerna, az még jobb lesz. A felesé­gem újabban még sárgarépát is re­szel a malacoknak. Adok fölözött tejet is nekik. Nem tartottuk fel tovább Vilmos József gazdát, mert sürgős munká­ban volt. Kellett a víz a gyökeres szőlővesszők ültetéséhez. Biztos vár­tak már rá a szőlőültetők. Véletlenül otthon találom Szabó Bertalant is. A házát meszeli, ta­vaszi nagytakarítást végez a felesé­gével együtt, ő is hallgatója volt a tanfolyamnak. A bútorok az udvaron állnak Szabóéknál. A férj, a feleség, a nagymama, meg a kilenc apró gyer­mek erejéhez és korához mérten szorgoskodik a nagytakarításnál. — Szabó Bertalan munka közben be­szél a terveiről. Olvasottság, nagy élettapasztalat és a mezőgazdaság szeretete érződik beszédéből. Töb­bek között megtudom tőle, hogy 11 kataszteri hold földjén kertészetet akar létesíteni. Szerencséje van, mert az adottságok erre nagysze­rűen alkalmasak. Az egy tagban levő földje mellett patak folyik, és a pa­tak vize jóval magasabban áll a földterület felszínénél. Már készen állnak a gyönyörűen kifejlődött csemegepaprika palánták, amelye_ ket majd kiültet rövid időn belül a földjére. Egy kataszteri hold gyü­mölcsöst is akar az őszre telepíteni, s a zelleren, retken, paradicsomon és dinnyén kívül a spárgatermesz­tést is programjába vette. — Igaz nagy trágyaigényű nö­vény a spárga, de megéri termelni — mondja. — Kevés van belőle. 18 —20 forintot megadnak kilójáért a piacon. A sortávolsága nagy, 1,2 mé­ter, így aztán hagymát, sárgarépát is termelhetek közte. Termést majd csak a harmadik éven ád. De akkor aztán egyfolytában 10 évig folyama­tosan terem egy tőről. Úgy látszik a szép oklevél mellé tudást is szereztek ezek az emberek azokon a téli estéken, amikor napi 4 órán keresztül hallgatták az elő­adásokat. Ha tudásuk értéke a jö­vedelem gyarapodásában is megmu­tatkozik, akkor az bizonyára sok gazdát fog ösztönözni a tanulásra, mi osztályának hatáskörébe tartozik. Az érdeklődők ugyanitt részletes fel­világosítást kaphatnak arról, hogy az engedély iránti kérvényhez, milyen okmányokat kell csatolni. A rendelet a továbbiakban kimond­ja, hogy a szövetkezet, csoport és ma­gánszemély saját termésű borát ut­cán át nyílt edényben kicsinyben a fogyasztás edényében kimérheti. — A termelői borkimérésben egyéb ven­déglátóipari szolgáltatás nem nyújt­ható. A kicsinybeni kimérés azt je­lenti, hogy a termelő saját termésű borát vagy mustját csak az engedély­ben­ meghatározott üzlethelyiségek­ből 25 litert meg nem haladó men­­­nyiségben mérheti ki. A szövetkezet és csoport borkimé­rését csak a szövetkezet és csoport­ tagja vezetheti, magánszemély enge­délyüket személyesen, vagy család­tagjuk útján kötelesek gyakorolni. A poharazási engedély csak akkor adható ki, ha azt a lakosság ellátásá­nak szempontjai is indokolják. Csoportoknak és magánszemélyek­nek poharazási engedély nem adható 7 HÍREK — ÜGYELETES ORVOS: Április 7-én vasárnap: dr. Horváth József tart or­vosi ügyeletes szolgálatot. Lakása: Szé­chenyi út 68. Telefon: 26-21. — AZ ÜGYÉSZSÉG benyújtotta a vádiratot a szekszárdi Vágóhíd panamá­­zói ügyében. Tárgyalásra a közeljövőben kerül sor, az időpontot később közöl­jük. — MINT A ROMÁNIAI ELŐRE című lap jelenti, április közepén a ploesti Ál­lami Színház fiatal színészgárdáj­a Henri Eliad rendezésében bemutatja Karinthy Frigyes „Ezer év“ című színművét. — ÚJ HAJÓZÁSI árufuvarozási sza­bályzatot hagyott jóvá a forradalmi mun­kás-paraszt kormány és felhatalmazta a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vezetőjét, hogy az új hajózási árufuvaro­zási szabályzatot adja ki. A szabályzat 1957 május 1-én lép hatályba. — KÍSÉRLETI BÁDOGHÁZAT ter­vezett Lara Engström svéd mérnök, Rauf Erskin építész segítségével. Az épület fa­lait salakvattából készült szigetelő anyaggal fedték be, mivel a bádog igen jó hővezető. A salakvattához erősítették a burkolatlemezeket. A bádogház félgömb alakú és betonlapon nyugszik. — ÁPRILIS 4-ÉN este a megyei ta­nács kultúrtermében bál volt. Ezen a mulatságon valójában mindent a megyei tanács dolgozói csináltak. A házi bálon ők voltak a vendégek, büffések, szaká­csok és kiszolgálók is. — AZ ÉRETTSÉGI új tételekkel bő­vül ebben az évben az iskolákban. Helyi forrásanyagokat is felhasználva, tételeket dolgoztak ki Tolna megye nagyjairól és nevezetes eseményeiről. Ennek a haza­fias nevelés és a helyi hagyományok ápolása a célja.­­ A „PAMJATY HOHRJAKKOVA“ nevű nagy személyszállító gőzös tavaly még az Oka folyón úszott. A több mint fél évszázaddal ezelőtt a szomovoi gyár­ban készült gőzös már nem felelt meg a korszerű követelményeknek. A moszk­vai folyamhajózás dolgozói elhatározták, hogy a gőzös fedélzetén kalciumszilikát tömb készítését kezdik meg. Az úszó gyárat bárhol lehorgonyozhatják és azon­nal megkezdhetik a termelést. — NYOLCSZOR adta elő eddig a paksi járási kultúrotthon színjátszócsoportja a „Zeng az erdő“ című színdarabot, öt alkalommal Pakson, háromszor pedig vi­déken. Legnagyobb sikere volt a szín­darabnak Madocsán, ahol két előadást kellett tartani.­­ A DUNAFÖLDVÁRI hajójáratok nagy forgalmat bonyolítanak le, különö­sen nyáron, amikor az áruszállítmány és az utas egyaránt sok. A forgalom már most is jelentős: naponta 40—80 utast és 50—60 mázsa árut szállítanak el a hajók Dunaföldvárról. Felvétel a Pécsi Gépipari Technikumba A Művelődésügyi Miniszter az el­múlt napokban intézkedett az 1957— 58-as tanév továbbtanulására vonat­kozóan. A Pécsi Gépipari Technikum (Pécs, Rákóczi u. 79. sz.) általános gé­pészeti és erősáramú tagozatára olyan — általában jó előmenetelű — általá­nos iskolát végzett és 18. évét be nem­­ töltött, vagy most végző tanu­lók jelentkezhetnek, akik kedvet éreznek a műszaki pályára. Miután sok szülő érdeklődött is­kolánkban a felvétel iránt, tájékoz­tatásul közöljük, hogy az idei beis­kolázási rendelkezés értelmében kötelező előzetes szakmai gyakorlat nincs, de a felvételnél előnyben ré­szesülnek azok a fiatalok, akik már segédlevéllel, illetve szakmai gya­korlattal rendelkeznek és a jelent­kezési korhatárt nem haladták meg. A felvételt kérő tanulók — a ré­gebben végzettek is — általános is­kolájukban kapott „Felvételi kére­lem“ című lap kitöltése alapján kér­hetik felvételüket technikumba. Közvetlen jelentkezéseket nem fo­gadhatunk el. A felvételt kérő tanulókat május hó elején felvételi vizsgára hívjuk be. A felvételi vizsga tárgyai: magyar helyesírás, számtan-mértan és szabadkézi rajz. A felvételi vizsgával kapcsolatos utazási költségek a jelentkezők szü­leit terhelik. Gáti Zoltán igazgató. Piaci árak A piacokra általában nagy számban hajtanak fel hasas marhákat és elő­­hasi üszőket. A nagy felhajtás elle­nére azonban az adás-vétel száma igen csekély. Annál többen vásárol­nak növendék állatokat, mert sokan kívánnak bika és üsző hízlalási szer­ződést kötni. A piacokon továbbra is nagy a ta­karmányfelhozatal, különösen kuko­ricából. Állatárak: Hízott sertés 21—23 sül­dő 20—22 élősúly kg-ként, választási malac párja 550—650 Ft-ig igásló 4500—7000 Ft-ig, csikó 2500—3500 Ft-ig darabonként. Takarmányárak: Kukorica (mor­zsolt) 300—340 Ft, árpa 360—400-ig. Egy pár ökör, amely 13—14 mázsa 15—16 ezer forint. Egy jó tehénért 8—10 ezer forintot kértek a legutóbbi vásárokon, sőt, 12 ezer forintra is tartották. Szabályozták a termelői borkimérési tevékenységet A felső határ 25 liter — szakcsopor­tok poharazási engedélyt is kaphat­nak. Hogyan palackozhatnak a tsz-ek? A­ belkereskedelmi miniszter 2/1957. (III. 27.) B. k. M. számú rendeletével szabályozta a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek, termelőszövetkezeti szakcsoportok, a földművesszövetke­zetek keretében működő szőlőtermelő szakcsoportok, egyszerű termelési társulások és magánszemélyek ter­melői borkimérési tevékenységét. A rendelet értelmében a bor kimé­résével kapcsolatos közegészségügyi és rendészeti követelményekre való tekintettel a saját termésű bor ki­csinyben­ értékesítése engedélyhez kötött tevékenység. Az engedély kiadása az üzlethely szerint illetékes városi, kerületi, járási járási jogú városi tanács kereskedel. Két forint nem nagy pénz, az ember mégis csóválja a fejét, ami­kor belépődíj címén ennyit vasalnak be tőle a Szabadság étterem emele­tén megnyílt táncos szórakozó­he­lyen. Ámulata csak fo­­kozódik, amikor kiderül, hogy a két forintért olyan szórakozásban lehet része, amilyenre valóban nem is számí­tott. Mert a két forint ellenében egy „művésznő” énekel. Az emberi hajlamok különbözőek. Van aki bélyeget gyűjt, van aki fut­ballmérkőzésre jár és van, aki éne­ki. A földművesszövetkezeti szőlő­szakcsoport részére azonban a telep­helyén poharazási engedély is kiad­ható. A termelői borkimérési engedély a kiadást követő év október hó 15-ig érvényes. Ezt az időpontot követően a borkimérési tevékenység csak akkor folytatható, ha az engedélyt kiadó szerv az engedélyt a rávezetett zára­dékkal további egy évre meghosszab­bítja. Az engedélykérelem elutasítása­­ esetén fellebbezésnek van helye, a­­ közvetlen felettes tanács kereskedel­­­­mi osztályához. ( A termelőszövetkezeti tagok háztáji­­ gazdaságában termelt, valamint a munkaegységek alapján kapott bor­ értékesítése a szövetkezet termelői­­ sorkimérésében is történhet. (­ A mezőgazdasági termelőszövetke­­­­zetek a feldolgozó üzemükben palac­­k­­ozott, saját termésű boraikat borki­­­ mérésükben is forgalomba hoz­­hatják. 4 Két forint tetta, a vendéglátó vállalat viszont őt választotta, teljesen rejtélyes okokból. Mert ha a művésznő ott­hon énekelne vasalás közben, sem­mi közünk sem tenne hozzá, de a művésznő nyilvános helyen produ­kálja magát és ez már nem magán­ügy. Mert a művésznőről egy bot­­fülü is megállapíthatja, hogy se hangja, se hallása. S miután még­sem vagyunk botfülüek, viszolyog­­va és idegesen fészkelődünk a he­lyünkön és nem értjük meg, hogy akinek ilyen hangja van, az miért nem tartja titokban, miért tudatja mindenkivel. A rejtély csúcspontja viszont az, hogy ezért a szánalmas produkcióért még belépődíjat is szednek. Viszont szívesen megfizet­nénk a két forintot, ha a művésznő helyett ezért a pénzért udvariasak lennének a pincérek. Sajnos, azon­ban ezt nem teszik. I Hol lesznek­­vásárok április első felében? Április 7, vasárnap: Kaposvár áp­rilis 8, hétfő: Dunapentele, Györ­­­öny, Sárbogárd, Somberek, Szek­­szárd. Április 9, kedd: Magyarkeszi, Nagyberek Tolnanémedi, április 10, zerda: Sárszentlőrinc, Szentlőrinc, április 11, csütörtök: Hosszúhetény, lásd: április 12, péntek: Szigetvár, április 13, szombat: Pécsvárad, Tab, Törökszentmiklós. Az említett helye­ken országos állat- és kirakodó vásár esz.

Next