Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-28 / 123. szám
I 1957 MÁJUS 28. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Aktívaülés Szekszárdon (Folytatás az első oldalról.) a beszámoló megemlítette, hogy megszilárdult a munkásfiatalok, s az ország fejlődését, fejlődésének irányát a munkásosztály és annak vezető erejének, a pártnak politikája határozza meg. A politikai konszolidációnak fontos ismérve volt az elmúlt hetekben tanácskozó országgyűlés. Fényes bizonyíték a politikai konszolidációra a május 1-i ünnepségek is. Bekövetkezett gazdasági téren is a konszolidáció. Az ország gazdasági élete rendes mederben folyik, folyik a termelés, s egyre inkább megközelíti az 1956 októberi színvonalat. Külpolitikai téren is jelentősen megszilárdult helyzetünk. Ez mindenekelőtt a magyar—szovjet, valamint a népi demokráciák delegátusaival folytatott tanácskozások eredményének köszönhető. A beszámoló összefoglalóan megállapította, hogy a két hónap alatt elért eredmények biztatóak, tennivaló ugyan még akad bőségesen, de azért nem kell szégyenkeznünk, sokat tettünk. Eredményeink oka az, hogy a párt helyesen ismerte fel, és helyesen fejezi ki a tömegek akaratát. Ezért nyertük meg a tömegek támogatását, bizalmát. ~ " A PÁRTÉPÍTÉS HELYZETE . Március óta a megye területén több mint 2000-rel emelkedett a párti szervezetek taglétszáma. Május 1-éig a volt MDP-tagoknak mintegy 51 százaléka kérte átigazolását az MSZMP-be. Az MSZMP tagságának összetétele lényegesen jobb, mint az MDP-é volt, hisz jelenleg a párt tagságnak — foglalkozás szerinti csoportosítás alapján — 46,9 százaléka munkás. Minden üzemben van már pártszervezet. Bár sokat javult a helyzet március óta, azért van tennivaló, főleg a dolgozó parasztok felé. A tsz-tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok viszonylag kis számban vannak pártunkban. Az értelmiségiekről szólva a beszámoló megemlíti, hogy az értelmiségiek közül a volt MDP-tagok 41 százaléka kérte az MSZMP-be az átigazolását. Miután a beszámoló ismertette a párt álláspontját a volt MDP-tagokkal szemben, akik nem kérték felvételüket a pártba, arról volt szó, hogy néhány helyen sok a pártszervezet, de nincs olyan szerv, amely koordinálja ezeknek a munkáját. Ezért szükséges nagyobb helyeken községi vezetőséget, illetve pártbizottságot választani. A PÁRTÉPÍTŐ MUNKA " AKADÁLYAI A pártépítő munkánknak akadályai is vannak. Az egyik ilyen akadály az intrika. A revizionizmus és az október előtti helytelen pártvezetés eredményeként a kommunisták nem láttak tisztán bizonyos kérdésekben. Ehhez jött még az ellenforradalom. Nyilvánvaló, hogy a pártban eszmei zűrzavar keletkezett. Sok téves nézetet vallottak az elvtársak, s meg kell mondani, hogy szinte mindenki tévedett, követett el kisebb nagyobb hibát. Hogyan vessünk véget az intrikának? Mindenekelőtt úgy, hogy párt ügyeket, egyes párttagokkal kapcsolatos észrevételeket csak pártfórumok előtt vitassunk meg, csak ott tárgyaljuk. De a pártfórumokon — taggyűléseken, pártvezetőség előtt felsőbb szerveknél — őszintén mindenki mondja el véleményét. Tisztán kell látnunk azt, hogy az intrikát párton kívüli erők is szítják s ezzel igyekeznek megbontani a pártegységet. Egyik-másik területen már a rágalmazásig is eljutottak. A pártban folytatni kell az elvi vitát, hogy az eszmei zűrzavart tisztázhassuk, pártmunkát kell adni minden elvtársnak, s azokkal szemben, akik rágalmaznak — ha a helyzet úgy adódik — bírósági úton kell eljárni. AZ OPPORTUNIZMUS NÉHÁNY MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁJA A beszámoló ezután elvi kérdésekkel foglalkozott, mindenekelőtt a nacionalizmussal, amely főleg a fiatalok körében terjedt el. Sok az opportunista nézet, amelyekkel szembe kell szállnunk. Megyénkben I több helyen, de főleg a megyeszékhelyen most, hogy az ellenforradalmárok rövidesen bírósági úton felelnek tetteikért, olyan nézetet hangoztatnak a kispolgárok, hogy „ne bántsuk egymást, hisz olyan kevesen vagyunk magyarok“. Ezzel a nézettel akarnak t tömeghangulatot kelteni a bíróság ellen, amely a népköztársaság törvényei szerint vonja majd felelősségre az ellenforradalmárokat. A beszámolóban szó volt arról is, hogy egyik másik pártszervezet munkájában is jelentkezik opportunizmus. A kommunista magatartás legalapvetőbb ismérveit, a tömegekhez való helyes viszony kérdését is felvetette a beszámoló, majd a kultúrmunkával foglalkozott. A kulturális tömegmunka az utóbbi időben igen elhanyagolt területe lett a pártmunkának, pedig megvannak most is a régi, híres kultúrcsoportjaink, de azoknak munkáját fel kell eleveníteni. Újakat is kell szervezni. A GAZDASÁGI helyzet Néhány gazdasági kérdést is felvetett a beszámoló, így többek között összehasonlítást tett az elmúlt év harmadik negyedévi és az idei első negyedévi termelés között. Megállapítható, hogy az első évnegyedben mindössze 70,5 százalékát értük el a múlt év harmadik negyedévi eredménynek ami mintegy 50 millió forint lemaradást jelent. A termelés jelentősen csökkent, de a bérek 30—50 százalékkal emelkedtek az október előtti szinthez viszonyítva. Valamit javult a helyzet ezen a téren áprilisban. A termelőszövetkezetek helyzetéről a beszámoló a következőket állapította meg: a termelőszövetkezeteknek az ellenforradalom mintegy 680 ezer forint kárt okozott, a széthurcolt vagyon értéke pedig meghaladja a 25 millió forintot, s ennek eddig alig 10 százalékát vitték csak vissza. Ezután röviden említést tett a beszámoló a gépállomások és az állami gazdaságok munkájáról, majd tényekkel bizonyította, hogy jelentősen csökkent megyénkben az állatállomány. Különösen súlyos a helyzet a szarvasmarha állománynál, amely egy év alatt több mint 9 ezerrel lett kevesebb. A BESZÁMOLÓT VITA KÖVETTE Faludi Imre elvtárs, a dunaszentgyörgyi gépállomás igazgatója a pártépítés kérdéseivel foglalkozva a többi között a következőket állapította meg: úgy tűnik, elfeledtük azokat a helyes módszereket, amelyekkel annak idején jelentős sikereket értünk el, így például a falujárást. Pártszervezeteink is az utóbbi időkben inkább hivatalos helyiségekhez hasonlítanak, sem mint a kommunisták második otthonai lettek volna. A kommunistáknál a szó és a tett egysége lelkesítőleg hat a pártonkívüliekre. Ezt bizonyítja a gépállomás példája is. A kommunisták a termelésben példát mutatnak, s a legtöbbjük kiváló eredményeket érnek el. S az is természetes, hogy a kommunisták példamutatása — akárcsak a múltban — jelenleg is követésre talál. Péti János elvtárs, a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke, a termelőszövetkezetek helyzetével foglalkozott. Megálllapította, hogy a mezőgazdaság irányításában még ma is zűrzavar van. Hol kezdődik a termelőszövetkezetek önállósága, hogyan dolgozzanak a gépállomások, milyen legyen a kapcsolat a tsz és a gépállomás között? Megemlítette, hogy a jogfolytonosság ürügyén terheket rónak a tsz-ekre. A kilépők adósságaiért a járási tanács a tsz-t terheli meg. A Vörös Szikra nyakába nem kevesebb, mint fél millió forintot akarnak varrni a jogfolytonosság jelszavával. A szekszárdi pártszervezetek helyzetével foglalkozott Scherer Sándor elvtárs, majd arról számolt be, hogy a városban eddig mintegy 50 ellenforradalmárt bocsátottak el állásából. A városban most megindult a mentőakció, s a kiváló szakemberek jelszavával egyes gazdasági vezetők is mentegetnek néhány ellenforradalmárt. A városi intézőbizottság nevében javasolja a Központi Bizottságnak, hogy határozatilag mondja ki: a függetlenített pártfunkcionáriusok havonta 3—5 napot kötelesek termelőmunkában eltölteni. Ezután Kosztkin ezredes elvtárs a szovjet helyőrség tagja szólt az aktívákhoz. Visszaemlékezett a magyar —szovjet kapcsolatok kezdetére, s elmondotta, hogy a szovjet nép 1919- ben nagy örömmel üdvözölte a Magyar Tanácsköztársaságot, amely szocialista forradalomban jött létre. Emlékeztetett az 1917-es forradalomra, amelyben igen sok magyar is részt vett. A szovjet hadsereg győzelme nyomán a második világháború után végrehajtották Magyarországon is a földosztást, elzavarták a tőkéseket és létrejött a demokratikus államrend. A szovjet nép mindig barátjának ismerte a magyar népet. A múlt évben a szovjet kormány parancsára, a munkás-paraszt kormány kérésére, a szovjet hadseregek segítséget nyújtottak ismét az ellenforradalom ellen küzdő magyar népnek. Kormányunk parancsának örömmel tett eleget a szovjet hadsereg — mondotta a többi között. Ezután dr. Radnai Zoltán ügyész szólalt fel és részletesen ismertette az ellenforradalmárok ellen foganatosított eljárásokat, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenforadalmárok tevékenységének megnyilvánulási formája állandóan változik. Januárban és februárban az izgatás, lázítás és uszítás volt a fő módszerük, jelenleg gazdasági kárt igyekeznek okozni népgazdaságunknak. Éppen ezért minden kommunista éberen őrködjék a társadalmi tulajdon felett. Dabronoki Gyula elvtárs, a Központi Bizottság és személy szerint Kádár János elvtárs üdvözletét tolmácsolta a kommunista aktíva résztvevőinek. Miután a függetlenségi és az úgynevezett semlegességi kérdésekkel foglalkozott, a többi között a következőket mondotta: „Az ellenforradalom sokat beszélt az úgynevezett hagyományokról. Nekünk sok olyan hagyományunk van, amelyre joggal büszkék vagyunk s amelyről az ellenforradalmárok hallgattak. Itt van például a Párizsi Kommün, az első proletár állam, amelynek egyik minisztere Frankel Leó volt. De ott voltak a magyarok a barrikádokon is. Hagyományaink közé tartozik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom is, amelyben ugyancsak sok magyar vett részt. Ma is büszkék vagyunk arra, hogy a szovjet népek után elsőnek a magyar proletárok vívták ki a hatalmat, hozták létre a Magyar Tanácsköztársaságot. De ott voltak a magyar nép legjobbjai a spanyol nép szabadságharcában is, s mi erre is büszkék vagyunk. Helyes, ha az ilyen hagyományokról is beszélünk iskoláinkban. Dabronoki Gyula elvtárs ezután gazdasági kérdésekkel foglalkozva a többi között elmondotta, hogy az 1957-es tervév nem „sima“ év, mert ebben az évben nemcsak el kell érni az 1956 október előtti termelési szintet, hanem meg kell teremteni a 3 éves tervhez a megfelelő gazdasági alapot is. A vita során felszólalt még Kricsovics József elvtárs, a naki tanács elnöke, Sulin József elvtárs, a Tolna megyei Állami Gazdaságok igazgatója és Gyuria József, a paksi járási KISZ szervező bizottság titkára. Az aktívaülés az egyes kérdésekre megfelelő határozatot hozott. A kommunista aktíva üdvözlő táviratot intézett az SZKP Központi Bizottságához és az MSZMP Központi Bizottságához. A megyei pártaktíva megválasztotta a 37 tagból és 5 póttagból álló megyebizottságot, majd az országos pártértekezlet küldötteinek megválasztására került sor. (A megyei Pártbizottság tagjainak és póttagjainak, az országos pártértekezlet küldötteinek teljes névsorát lapunk holnapi számában közöljük.) Hírek — A TAMÁSI járás könyvtárainak állománya 1956. év végén tíz és félezer kötet volt. Ez a tekintélyes szám azóta valószínűleg növekedett. * — BERGEN norvég kikötőben a minap vízrebocsátották a vikingek hajdani bárkáinak két pontosan rekonstruált mását. A bárkaépítés hollywoodi rendelésre történt, filmezéshez. A bárkák mindenben megfelelnek a történelmi hitelességnek, azzal a különbséggel, hogy Dieselmotort építettek beléjük. • — VASÁRNAP délután nagyszámú közönség tekintette meg Szekszárdon a RAVEL kirakatában, televíziós készüléken a Budapest—Dél-Németország futballmérkőzést. ■ - - * — HÉTFŐN megkezdődött Szekszárdon a megyei borversenyre jelentkezett termelők borainak az értékelése. Az első napon azt igyekeztek elbírálni, hogy melyik bor alkalmas arra, hogy a zsűri elé kerüljön.• — ÚJ VILÁGREKORD. Oklahomában, az Egyesült Államokban, nemrégiben új világrekord született. Josue Baxter oklahomai lakos állítólag 47 kemény tojást fogyasztott el három perc alatt , és életben maradt. Ezzel az előző rekordot percenkint egy tojással túlszárnyalta. * — MA, KEDDEN ESTE, a pécsi Nemzeti Színház Szirmay: Mágnás Miska c. operettjét mutatja be Szekszárdon a Városi Kultúrházban.* — FELSŐNYÉKEN elhatározták, hogy életrehívják a dalárdát, amely éveken keresztül nagy sikerrel működött A helybeli és a járási kulturális vezetők megkezdték a szervezési munkálatokat • — JAPÁNBAN nemrégiben megépítették a „Szado Marii” nevű teherszállító motoroshajót, amelybe 13 200 lóerős Diesel-motort szereltek be. Az újságok azt írják, hogy ez az eddigi Diesel-motorok legnagyobbika. A gigantikus motor 9 hengeres.* — HOSNYÁNSZKI JÁNOS ma, kedden este Sióagárdon képviselői beszámolót tart. A beszámoló 8 órakor kezdődik. • A MAGYAR REPÜLŐSZÖVETSÉG szekszárdi repülőklubja május 29-én, szerdán délután, ejtőernyős ugrást rendez az őcsényi repülőtéren. Az apa és a gyermek problémája a szekszárdi általános fiúiskola szülői értekezletén Néhány héttel az anyák számára tartott szülői értekezlet után, a fiit általános iskola ezúttal az apákat gyűjtötte egybe, hogy előttük az apa és gyermek kérdésével foglalkozzék. A szülői értekezlet annál is inkább aktuális volt, mert a szekszárdi Nőtanácsnak az volt az elgondolása, hogy az iskolák az idei nemzetközi gyermeknap előtt nevelési tárgyú szülői értekezletet tartsanak. Pető Gyula igazgatóhelyettesnek néhány kérdést felölelő tájékoztatója után a szülői értekezlet középpontjában Kovács Antal igazgatónak „Az apa és a gyermek“ címmel megtartott előadása volt. Az előadó bevezetőben az apa helyét és szerepét határozta meg a családban, majd az apa szerepéről beszélt a munkára nevelésben. Kiemelte, hogy míg az elmúlt idők társadalmában „a munka nem szégyen“’ szólás-mondás járta, szocialista társadalmunkban a munka becsület és dicsőség dolga lett. Kiemelte az előadó, hogy az apa elsőrendű feladata a félelem nélküli szembenállás az élet realitásával, az élet által szinte naponként feladott lecke mindig jókedvű, magától értetődő megoldása és ennek példamutató szemléltetése a gyermek előtt. A jól felépített előadáshoz a jelenlévő mintegy 400 szülőből egymás után jelentkeztek hozzászólásra. Mayer Rezső, Pill Ferenc, Markovics Lászlóné és Szabó József, akik közül többen is a munkára nevelés és a föld szeretetének fontosságát hangsúlyozták. Az értekezlet, amelyet Pill Ferenc tanuló szavalata tett színesebbé, végül táviratban tiltakozott az atom- és hidrogénfegyverek használata ellen. &€ 4tt A bíróság napjainkban tárgyalja az őszi ellenforradalomban aktívan résztvett bűnösök, dr. Nagy István és társainak bűnügyét. Sajnos, még jóval ezelőtt a bűnösök érdekében nem egyszer erős mentési akció indult meg. Ez teljesen érthetetlen. Aki bűnös, bűnhődjék, hisz országosan párnapos pünkösdi királyságuk alatt sok-sok becsületes magyar és baráti támogatást nyújtó szovjet katona adta életét. Ha idejük lett volna a későbbiek során, itt Szekszárdon sem lett volna máskép, a „független magyar bíróság” álnok cégére alatt. Ma már világosan kitűnik, hogy a szép szavak örve alatt, tervük az volt, hogy a magyar dolgozó nép legjobbjainak ezreit az országutak mentén levő eperfákra akasszák, börtöneikben véresre verjék, internálják, s az egész magyar népet újra elnyomják. Most a bűnösök érdekében sokak szájából lehet hallani unos-untalan: „Szegények, hisz nem csináltak semmit”. Ha az ilyen hangokat hallatóknak semmi a proletáriátus hatalmának megdöntése, a régi úri Magyarország visszaállítása, akkor mi a valami? Nagyon jól emlékszünk még páran, mit csináltak az ezekhez hasonló urak 1919-ben Magyarországon. Amikor az ellenforradalmi erők Szekszárdon is Haidekker, Gömbös és társai a Horthy-pribékek a szekszárdi fogházban ezreket vertek véresre, közülük sokakat vittek az akasztófa alá. Ebben az időben a dolgozó emberek csak ökölbe szorított kézzel, tehetetlenül szenvedték végig e legszörnyűbb kínzásokat, ám Magyarország pribékjei bezzeg nem sajnálták őket. Nem törődtek az özvegyekkel, az árvákkal, s nem mondták azt, hogy: „Szegények, hisz semmit sem csináltak”. A múlt kísértett néhány hónappal ezelőtt, de egyúttal két nagy tanulságot vonhatunk le belőle. Egyrészt hazánk, népünk szabadságára, a dolgozó nép hatalmára törő ellenforradalmároknak nem kegyelmezünk Nem sajnáljuk őket, s érdemük szerint fizetünk nekik. Másrészt pedig a 19-es hősök példája nyomán mi minden nehézséget legyűrünk, s a magyar dolgozó nép hazáját, a proletárok hazáját, még erősebbé építjük fel, mert most már vannak áldozatkész, közvetlen segítőtársaink: a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor. I (z—r)