Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-18 / 115. szám
TOLNA HE« PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HI II. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM. ARA: 50 FII,LÉR SZOMBAT, 1957 MÁJUS IS. Felkészültek a zöldborsó fogadására a Paksi Konzervgyárban Zöldes, virágzik a borsó a dunaföldvári, bölcskei, paksi határban, bőséges termést ígér. Ezeregyszáz hold borsó termésének feldolgozását kezdik meg egy-két hét múlva a Paksi Konzervgyárban. A gyárban befejezéshez közelednek a borsó-szezon előkészületei. Az új borsó-vonal gépei, szállítóberendezései készen — már ki is próbálva — várják az első szállítmányok érkezését. Nagy munkát végeztek a gyár műszaki és karbantartó dolgozói, akik már a múlt évben hozzákezdtek az új borsó vonal felszereléséhez, melynek legtöbb gépét itt tervezték és házilag“ készítették el és melyeknek műszaki megoldása sok tekintetben egyedülálló az országban. Kísérjük végig a borsó útját a beszállítástól a készáruig. A gépek „vonalba’“ vannak állítva. A konzerviparban az utóbbi években egyre inkább arra törekednek, hogy a gépek úgy következzenek egymás után, ahogy a különböző munkaműveletek követik egymást, tehát a technológiai folyamatnak megfelelően, így sok felesleges szállítást lehet elkerülni, a többnyire romlandó anyagnak útja, a feldolgozás ideje pedig megrövidül. A fejlődés további útja pedig az, hogy az egyes gépek közötti szállítást is gépesítsék. A fejtőgéphez elevátor szállítja fel a hüvelyes borsót. A borsóhéjat ventillátor fújja ki a szabadba, a borsószemek az osztályozóba kerülnek. Előbb azonban billenőmérleg méri automatikusan a fejtőgépből kihulló borsószemeket. Az osztályozó szemnagyság szerint osztályozza a szemeket, majd ezek a szemnagyságnak megfelelően külön tartályokba kerülnek. Ha az egyik tartály megtelik, a gépkezelő megnyit egy szelepet, a borsót víznyomás továbbítja a folyamatos blanchirozóba. Innét a szelektálóba kerül, majd a válogatószalagra. Az egész vonalnak ez lesz az egyetlen pontja, ahol túlnyomórészt kézi munkaerőre van szükség a sárga borsószemeket ma még nem lehet géppel kiválogatni. A hibás szemeket még a szelektáló kiválogatja. A válogatószalagról lekerülő borsószemeket automatikus adagolómérleggel üvegekbe töltik. Gépesítették a gyárban az üvegmosást is. Már fel van szerelve a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett üvegmosógép, mellyel napi húszezer darab üveget tudnak kimosni. A tiszta üvegeket szalag továbbítja az adagolóhoz, majd feltöltés, lezárás és sterilizálás után a tele üvegek a szárítóberendezésbe kerülnek (tavaly kézzel törölgették meg az üvegeket, most szárítják), majd szalagon továbbítják a raktárba. Egy újonnan beszerzett tizenöt kilowattos áramfejlesztő gép áll készenlétben arra az esetre, ha áramszünet következik be. Napi négy és fél vagon borsót fognak feldolgozni a gyárban. Nemzetközi Gyermeknap műsora Szekszárdon Május 26-án az egész országban gyermeknapi ünnepségek zajlanak le, erre készül már Szekszárdon is a Nőtanács. A pénteki előkészítő gyűlésen összeállították a műsort, amely kétnapos szórakozást nyújt a gyermekeknek és nagyon sok szülőnek is. Szombaton, május 25-én délután fél órakor kezdődik a gyermeknap gazdag műsora az általános fiúiskola tornavizsgájával. Egységes műsor szombaton nem is lesz, mert a vállalatok, intézmények 6 órakor tartanak külön-külön ünnepélyeket. Vasárnap reggel zenés ébresztővel kezdődik a műsor, majd délelőtt 10 órakor a kisebb gyermekek az általános fiúiskolában érdekes meséket hallgatnak és bábjáték bemutatókon szórakoznak. Ugyanekkor a nagyobbaknak ifjúsági filmvetítés lesz 1 forintos helyárakkal a moziban. A Titokzatos hajóroncs című kalandos filmet mutatják be. Fél 11 órakor színvonalas sportbemutatóval folytatódik a gyermeknap műsora, amelyen részt vesznek az általános iskola, a gimnázium, és a Szabadságharcos Szövetség. Délután 3 órakor kezdődik a két nap legvidámabb és egyben befejező része is. A kultúrháztól a Garay-térig jelmezes gyermeksereg vonul fel és a város két fő pontján (Garay-tér, Béla-tér) külön a kicsiknek és nagyoknak gyermekbál lesz este 6 óráig. Esetleges műsorbővítés még várható. Nagyértékű nyeremények gazdag sora a Budapesti Ipari Vásár tárgysorsjátékán Május hó 31. és június 10-e között megtartásra kerülő Budapesti Ipari Vásár — BIV — várhatóan rekordszámú látogatóinak körében bizonyára általános érdeklődéssel fog találkozni a vásár tárgysorsjátéka. A rendkívül értékes főnyeremények mellett nagy mennyiségű kisebb-nagyobb nyeremény kerül még kisorsolásra. MIK A FŐNYEREMÉNYEK? Az első díj egy remek, vadonatúj „Wartburg“ személyautó, II. díj: egy pompás, legmodernebb kivitelű rádióvevő zenegép, gramofon és magnetofon berendezéssel. III. díj: egy gyönyörű „Sirály“ motorcsónak, IV. díj: egy „K 55 Moszkva“ jelzésű 125 köbcentis, csúcsteljesítménynek számító motorkerékpár, V. díj: egy tökéletes televíziós készülék, VI. díj: egy kiváló „Elektrovit" jelzésű 69 literes jegelő-hűtőgép, VII. díj: egy rendkívüli vevőképességű „Beethoven" jelzésű rádiókészülék. VIII. díj: egy „Szever“ jelzésű, 45 literes jegelő-hűtőgép. IX. díj: egy sokoldalú működésű „Salon Kabinet“ jelzésű varrógép. X. díj: egy „Riga“ jelzésű elsőrendű mosógép. XI. díj: egy „Dongó" motoros kerékpár. XII. díj: egy nagykapacitású „Meiningen“ jelű rádiókészülék. KÖZEL 10 000 DARAB KISEBBNAGYOBB NYEREMÉNY kerül még ezen kívül kisorsolásra, amelyeknek értéke egyenként 25— 150 forint között váltakozik. Figyelemreméltó, hogy a kisebb nyereményeket tetszés szerint megfelelő értékű készpénzvásárlási utalványra is át lehet váltani. A sorsjegyek beszerezhetők Budapesten az üzemek és hivatalok közönségszervezőinél és az OTP fiókjainál, vidéken az Állami Biztosító, az IBUSZ és az OTP fiókjainál, továbbá minden megyei és járási székhelyen a postahivataloknál, végül május 31-től kezdődően a vásár területén is. A sorsjegy ára 3 forint. A sorsjegyek húzása 1957 június 10-én, délután 4 órakor történik meg a vásár területén. Az állami gazdasági vezetők értekezletet tartottak Sárközben Az állami gazdaságok megyei igazgatósága március 16-án a Sárközi Állami Gazdaságban összehívta a megye állami gazdaságainak vezetőit, főagronómusait, főállattenyésztőit és főkönyvelőit. Subin József elvtárs az állami gazdaságok igazgatója beszámolót tartott az elmúlt év állattenyésztésének eredményeiről és az 1957. I. negyedévi önköltségek alakulásáról. Az értekezleten az igazgatók elmondották, hogy egyikmásik állami gazdaságban miért olyan magas a tej előállítási költsége, valamint az állatok nevelése, tartása. Az igazgatók részéről nagy felelősség mutatkozott az 1957-es gazdasági év eredményességét illetően. n Testvérharc" lesz Méghozzá a javából. Csakhogy nem olyan testvérharc, mint amilyet a történelem ismer, tehát nem fegyverrel vívják a testvérek ezt a harcot, hanem a termeléssel. Az egyik testvér, Berecz László a tengelici Petőfi Termelőszövetkezet főagronómusa, a másik pedig a bátyja aki a csehszlovákiai Berencz község szövetkezetének a főagronómusa. Mindketten képesített agronómusok, László itt végzett Magyarországon, bátyja pedig Csehszlovákiában és mindketten tsz-be kerültek. Már régebben beszéltek arról, hogy hasznos lenne, ha eldöntenék, melyikőjük „jobb” agronómus, vagyis melyikőjük szövetkezete képes nagyobb eredményeket felmutatni, így aztán mindketten beszéltek szövetkezetük vezetőivel és tagjaival, mi lenne, ha a két szövetkezet versenyre kelne. A Petőfi tagjai azt mondták hogy a megyében, az országban már szereztünk hírnevet, mérjük össze erőnket csehszlovák testvéreinkkel is. A berenciek pedig hivatalos levelet küldtek a tengelicieknek, hogy álljanak ki velük versenyre. Meghatározták azt is, hogy melyek az ő feltételeik. Ebben a levélben egyben meg is hívják a tengelicieket egy látogatásra. Kérik, hogy legalább 20—30 fő látogasson el hozzájuk egy kis tapasztalatcserére és ott majd véglegesen megegyeznek a versenyben is. A tsz-ben most folynak a tárgyalások a látogatás lehetőségeiről és arról, hogy kik és mikor induljanak Csehszlovákiába megszervezni a, „testvérharcot’’... Versenyeznek a sajtérlelő dolgozói A munkaversenyben is valami újat kerestek a szekszárdi sajtérlelő pince dolgozói, amikor arra gondoltak, hogy újból felújítják a régi munkaversenyt, de más formában. És a dolgozók javaslatára kidolgoztak egy versenyzési formát, amely világos, érthető és könnyen is lehet majd értékelni. Emellett ez a verseny serkenti a dolgozókat még jobb munkára is. A sajtérlelő összes dolgozóra szól a versenykihívás, melyet elküldték a pest megyei Tejipari Vállalat Budafoki Sajtraktárának és a Veszprém megyei Tejipari Vállalat Keszthelyi Sajtérlelő dolgozóinak — versenyre hívjuk önöket az alábbi versenypontok alapján: „Hat pontban foglalják össze, ami szerint erejüket, ügyességüket és tudásukat akarják összemérni a két vállalat dolgozóival. A versenypontok egyik legérdekesebb vonása, hogy az egy főre eső termelési érték előállítási költségét kívánják csökkenteni és ennek mértéke határoz majd a verseny helyezésében. Szerepel többek között, a sajtok választékossága, üzemi és személyi hygiénia 1 kiló sajtra jutó vállalati összköltség, a legyártott sajtmennyiség exportaránya. A sajtérlelő dolgozóinak versenye a második és harmadik negyedévre szól és a verseny május 15-én kezdődött. Az értékelést részben helyileg, részben a tejtermék ellenőrző állomás végzi majd el. GYERMEKSZÉPSÉGVERSENY 1957 SZATHMÁRY LACIKA Szekszárd. GERGELY ÉVIKE Sárpilis. BLAZSEK FERIKE Szekszárd. BÁNYAI klárika Paks. ÚJVÁRI GIZIKE Szekszárd.