Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-18 / 115. szám

TOLNA HE« PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M­AGY­AR SZOCIA­LI­S­T­A M­UNKÁSPÁRT HI II. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM. ARA: 50 FII,LÉR SZOMBAT, 1957 MÁJUS IS. Felkészültek a zöldborsó fogadására a Paksi Konzervgyárban Zöldes, virágzik a borsó a duna­­földvári, bölcskei, paksi határban, bőséges termést ígér. Ezeregyszáz hold borsó termésének feldolgozá­sát kezdik meg egy-két hét múlva a Paksi Konzervgyárban. A gyárban befejezéshez közeled­nek a borsó-szezon előkészületei. Az új borsó-vonal gépei, szállítóberen­dezései készen — már ki is próbálva — várják az első szállítmányok ér­kezését. Nagy munkát végeztek a gyár műszaki és karbantartó dolgo­zói, akik már a múlt évben hoz­zákezdtek az új borsó vonal fel­szereléséhez, melynek legtöbb gépét itt tervezték és­­ házilag“ készítették el és melyeknek mű­szaki megoldása sok tekintetben egyedülálló az országban. Kísérjük végig a borsó útját a be­szállítástól a készáruig. A gépek „vonalba’“ vannak állítva. A konzerv­iparban az utóbbi években egyre inkább arra törekednek, hogy a gé­pek úgy következzenek egymás után, ahogy a különböző munkaművele­tek követik egymást, tehát a tech­nológiai folyamatnak megfelelően, így sok felesleges szállítást lehet el­kerülni, a többnyire romlandó anyagnak útja, a feldolgozás ideje pedig megrövidül. A fejlődés további útja pedig az, hogy az egyes gépek közötti szállítást is gépesítsék. A fejtőgéphez elevátor szállítja fel a hüvelyes borsót. A borsó­­héjat ventillátor fújja ki a szabadba, a borsószemek az osztályozóba ke­rülnek. Előbb azonban billenőmérleg méri automatikusan a fejtőgépből kihulló borsószemeket. Az osztályozó szemnagyság szerint osztályozza a szemeket, majd ezek­­ a szemnagy­ságnak megfelelően külön tartályok­ba kerülnek. Ha az egyik tartály megtelik, a gépkezelő megnyit egy szelepet, a borsót víznyomás továb­bítja a folyamatos blanchirozóba. Innét a szelektálóba kerül, majd a válogatószalagra. Az egész vonalnak ez lesz az egyetlen pontja, ahol túl­nyomórészt kézi munkaerőre van szükség a sárga borsószemeket ma még nem lehet géppel kiválogatni. A hibás szemeket még a szelektáló kiválogatja. A válogatószalagról lekerülő borsószemeket automatikus adagolómérleggel üvegekbe töl­tik. Gépesítették a gyárban az üveg­mosást is. Már fel van szerelve a Német Demokratikus Köztársaság­ból érkezett üvegmosógép, mellyel napi húszezer darab üveget tudnak kimosni. A tiszta üvegeket szalag továbbítja az adagolóhoz, majd fel­töltés, lezárás és sterilizálás után a tele üvegek a szárítóberendezésbe kerülnek (tavaly kézzel törölgették meg az üvegeket, most szárítják), majd szalagon továbbítják a rak­tárba. Egy újonnan beszerzett tizenöt kilowattos áramfejlesztő gép áll ké­szenlétben arra az esetre, ha áram­szünet következik be. Napi négy és fél vagon borsót fognak feldolgozni a gyárban. Nemzetközi Gyermeknap műsora Szekszárdon Május 26-án az egész országban gyermeknapi ünnepségek zajlanak le, erre készül már Szekszárdon is a Nőtanács. A pénteki előkészítő gyűlésen összeállították a műsort, amely kétnapos szórakozást nyújt a gyermekeknek és nagyon sok szülőnek is. Szombaton, május 25-én délután fé­­l órakor kezdődik a gyermek­nap gazdag műsora az általános fiúiskola tornavizsgájával. Egy­séges műsor szombaton nem is lesz, mert a vállalatok, intézmények 6 órakor tartanak külön-külön ün­nepélyeket. Vasárnap reggel zenés ébresztőve­l kezdődik a műsor, majd délelőtt 10 órakor a kisebb gyermekek az általános fiúiskolá­ban érdekes meséket hallgatnak és bábjáték bemutatókon szórakoz­nak. Ugyanekkor a nagyobbaknak ifjúsági filmvetítés lesz 1 forintos helyárakkal a moziban. A Titokza­tos hajóroncs című kalandos fil­met mutatják be. Fél 11 órakor színvonalas sportbemutatóval foly­tatódik a gyermeknap műsora, amelyen részt vesznek az általános iskola, a gimnázium, és a Szabad­ságharcos Szövetség. Délután 3 órakor kezdődik a két nap legvidámabb és egyben befe­jező része is. A kultúrháztól a Garay-térig jelmezes gyermeksereg vonul fel és a város két fő pont­ján (Garay-tér, Béla-tér) külön a kicsiknek és nagyoknak gyermek­bál lesz este 6 óráig.­­ Esetleges műsorbővítés még várható. Nagyértékű­ nyeremények gazdag sora a Budapesti Ipari Vásár tárgy­sors­játékán Május hó 31. és június 10-e között megtartásra kerülő Budapesti Ipari Vásár — BIV — várhatóan rekord­számú látogatóinak körében bizo­nyára általános érdeklődéssel fog ta­lálkozni a vásár tárgysorsjátéka. A rendkívül értékes főnyeremények mellett nagy mennyiségű kisebb-na­­gyobb nyeremény kerül még ki­sor­solásra. MIK A FŐNYEREMÉNYEK? Az első díj egy remek, vadonatúj „Wartburg“ személyautó, II. díj: egy pompás, legmodernebb kivitelű rádióvevő zenegép, gramofon és magnetofon berendezéssel. III. díj: egy gyönyörű „Sirály“ motorcsónak, IV. díj: egy „K 55 Moszkva“ jelzésű 125 köbcentis, csúcsteljesítménynek számító motorkerékpár, V. díj: egy tökéletes televíziós készülék, VI. díj: egy kiváló „Elektrovit" jelzésű 69 literes jegelő-hűtőgép, VII. díj: egy rendkívüli vevőképességű „Beethoven" jelzésű rádiókészülék. VIII. díj: egy „Szever“ jelzésű, 45 literes jegelő-hűtőgép. IX. díj: egy sokoldalú működésű „Salon Kabi­net“ jelzésű varrógép. X. díj: egy „Riga­“ jelzésű elsőrendű­­ mosógép. XI. díj: egy „Dongó" motoros kerék­pár. XII. díj: egy nagykapacitású „Meiningen“ jelű rádiókészülék. KÖZEL 10 000 DARAB KISEBB­­NAGYOBB NYEREMÉNY kerül még ezen kívül kisorsolásra, amelyeknek értéke egyenként 25— 150 forint között váltakozik. Figye­lemreméltó, hogy a kisebb nyeremé­nyeket tetszés szerint megfelelő ér­tékű készpénzvásárlási utalványra is át lehet váltani. A sorsjegyek beszerezhetők Buda­pesten az üzemek és hivatalok kö­zönségszervezőinél és az OTP fiók­jainál, vidéken az Állami Biztosító, az IBUSZ és az OTP fiókjainál, to­vábbá minden megyei és járási székhelyen a postahivataloknál, vé­gül május 31-től kezdődően a vásár területén is. A sorsjegy ára 3 forint. A sorsjegyek húzása 1957 június 10-én, délután 4 órakor történik meg a vásár területén. Az állami gazdasági vezetők értekezletet tartottak Sárközben Az állami gazdaságok megyei igaz­gatósága március 16-án a Sárközi Ál­lami Gazdaságban összehívta a me­gye állami gazdaságainak vezetőit, főagronómusait, főállattenyésztőit és főkönyvelőit. Sub­in József elvtárs az állami gazdaságok igazgatója beszá­molót tartott az elmúlt év állatte­nyésztésének eredményeiről és az 1957. I. negyedévi önköltségek alakulásáról. Az értekezleten az igazgatók elmondották, hogy egyik­másik állami gazdaságban miért olyan magas a tej előállítási költsége, valamint az állatok nevelése, tartása. Az igazgatók részéről nagy felelősség mutatkozott az 1957-es gazdasági év eredményességét illetően. n Testvérharc" lesz Méghozzá a javából. Csakhogy nem olyan testvérharc, mint amilyet a történelem ismer, tehát nem fegy­verrel vívják a testvérek ezt a harcot, hanem a termeléssel. Az egyik testvér, Berecz László a ten­­gelici Petőfi Termelőszövetkezet fő­­agronómusa, a másik pedig a bátyja aki a csehszlovákiai Berencz köz­ség szövetkezetének a főagronó­­m­usa. Mindketten képesített agro­­nómusok, László itt végzett Magyar­­országon, bátyja pedig Csehszlová­kiában és mindketten tsz-be kerül­tek. Már régebben beszéltek arról, hogy hasznos lenne, ha eldöntenék, melyikőjük „jobb” agronómus, vagyis melyikőjük szövetkezete ké­pes nagyobb eredményeket felmu­tatni, így aztán mindketten beszél­tek szövetkezetük vezetőivel és tag­jaival, mi lenne, ha a két szövetke­zet versenyre kelne. A­ Petőfi tagjai azt mondták hogy a megyében, az országban már szereztünk hírnevet, mérjük össze erőnket csehszlovák testvéreinkkel is. A berenciek pedig hivatalos levelet küldtek a tengeli­­cieknek, hogy álljanak ki velük ver­senyre. Meghatározták azt is, hogy melyek az ő feltételeik. Ebben a levélben egyben meg is hívják a tengelicieket egy látogatásra. Kérik, hogy legalább 20—30 fő látogasson el hozzájuk egy kis tapasztalatcse­rére és ott majd véglegesen meg­egyeznek a versenyben is. A tsz-ben most folynak a tárgya­lások a látogatás lehetőségeiről és arról, hogy kik és mikor induljanak Csehszlovákiába megszervezni a, „testvérharcot’’... Versenyeznek a sajtérlelő dolgozói A munkaversenyben is valami újat kerestek a szekszárdi sajtérlelő pince dolgozói, amikor arra gondol­tak, hogy újból felújítják a régi munkaversenyt, de más formában. És a dolgozók javaslatára kidolgoztak egy versenyzési for­mát, amely világos, érthető és könnyen is lehet majd érté­kelni. E­mellett ez a verseny serkenti a dol­gozókat még jobb munkára is. A sajtérlelő összes dolgozór­a szól a versenykihívás, melyet elküldték a pest megyei Tejipari Vállalat Buda­foki Sajtraktárának és a Veszprém megyei Tejipari Vállalat Keszthelyi Sajtérlelő dolgozóinak — versenyre hívjuk önöket az alábbi verseny­­pontok alapján: „Hat pontban fog­lalják öss­ze, ami szerint erejüket, ügyességüket és tudásukat akarják összemérni a két vállalat dolgozói­val. A versenypontok egyik legérdeke­sebb vonása, hogy az egy főre eső termelési érték előállítási költségét kívánják csökkenteni és ennek mértéke határoz majd a verseny helyezé­sében. Szerepel többek között, a sajtok vá­lasztékossága, üzemi és személyi hygiénia 1 kiló sajtra jutó vállalati összköltség, a legyártott sajtmennyi­ség exportaránya. A sajtérlelő dolgozóinak versenye a második és harmadik negyedévre szól és a verseny május 15-én kez­dődött. Az értékelést részben helyi­leg, részben a tejtermék ellenőrző állomás végzi majd el. GYERMEKSZÉPSÉGVERSENY 1957 SZATHMÁRY LACIKA Szekszárd. GERGELY ÉVIKE Sárpilis. BLAZSEK FERIKE Szekszárd. BÁNYAI klárika Paks. ÚJVÁRI GIZIKE Szekszárd.

Next