Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-23 / 119. szám
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A JANA CSŐK LAPJA II. ÉVFOLYAM 119. SZÁM, CSÜTÖRTÖK, 1957 MÁJUS 23. USA: 50 FILLER 2,2 millió darab tégla készítését határozták el a keszőhidegkúti téglagyár dolgozói az egymillió hétszázezer darabos tervvel szemben. A nyerstégla készítők már a tavasz elején úgy szerződtek le, hogy ezt a mennyiséget el tudják készíteni. Szeretnék a gyár téglaverői a Tolnanémedi Téglagyár dolgozóit is versenyre hívni az éves terv teljesítésében s úgy tervezik, hogy még a héten elkészítik a versenyzés formáját és megküldik a tolnanémedi gyár dolgozóinak. A két téglagyár dolgozói hasonló körülmények között készítik a téglát, sőt a nyersgyártási és az égetési éves terv is azonos. Az országúti verseny 44 eredménye... A nagydorogi gépállomás két zetorosát, Kishonti Bélát és Gazdag Józsefet egy Hencsepusztai egyéni gazdálkodó ház építéséhez küldte fuvarba a gépállomás. A zetorosok egész nap földet hordtak vontatóikkal az építkezéshez. Este, mielőtt visszaindultak volna a gépállomásra, betértek az egyik szőlősgazdához berozgatni. A szesz hatására feltámadt bennük a „versenyszellemi” is. Azon versenyeztek, hogy kettőjük közül ki tud elsőnek berobogni a gépállomásra. Teljes gázzal száguldottak zetoraikkal az országúton, amely szerencséjükre kihalt volt. A faluban, Nagydorogon azonban már veszélyessé vált a „verseny“. Az egyik éles kanyarban Kishonti Béla felborult. Szerencséjére sem neki, sem zetorának nem lett komolyabb baja. A két zetorvezető ellen a rendőrség ittas állapotban történő vezetés miatt eljárást indított. MUNKÁBAN a gyári tűzoltók No, nem tüzet oltanak, se nem gyakorlatoznak ezek a tűzoltók a Dunaföldvári Kendergyárban, hanem a gyárudvart csinosítják. Néhány héttel ezelőtt határozták el a gyári tűzoltócsapat tagjai, hogy szabadidejükben parkosítják a gyárudvart. Fákat ültettek, virágoskertet csinálnak. Képünkön Fekete István őrmester, Kiss Ferenc őrmester és Dér Vilmos tűzoltó éppen a virágoskert szegélyét rakják ki téglábóL LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Á MÁI SZÁMBÁN: Megbukott a Guy Mollet kormány (2. oldal). — Közgyűlés a kovácsműhelyben (3. oldal). — Mégegyszer a Televízióról (3. oldal). „Teljes gőzzel“ dolgozik a gumicsizma üzem Az ország összes bányái részére gyártják a jó minőségű, tartós gumicsizmákat a Dunaföldvári Cipész KTSZ gumiüzemében. Napi 180— 200 pár gumicsizmát gyártanak az üzemben, a két műszak alatt. Befejezték a Tolna megyei halastavak beivadékolását A paksi halászok a napokban megkezdik a mesterséges kecsegehratást Tolna megyében 14 mezőgazdasági termelőszövetkezet és két halászati termelőszövetkezet, összesen mintegy 480 hold halastóval rendelkezik. A nagy kiterjedésű halastavak beivadékolását már április elején megkezdték a szövetkezetek s szerdán, május 22-én valamennyi tó beivadékolásával végeztek. A tavakat átlagosan négy dekagrammos nemesponty ivadékkal telepítették be, s összesen több mint negyed millió ivadékot helyeztek a tavakba. Közepes halhozamú esztendő esetén is ez mintegy 2500 métermázsa halász zsákmányt eredményezhet az őszi lehalászások idején, a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezeteknek. Különösen a Bonyhádi Mezőgazdasági és Tógazdasági szövetkezetben várnak nagy jövedelmet a halastóból az ősszel. A 68 hold kiterjedésű tóba a szokásos 3—4 dekagrammos ivadék helyett álagosan 14 dekás pontyivadékot telepítettek, jól előkészítették a halak takarmányozását is. Elegendő árpa és kukoricadara, és hízott sertéstrágya áll az etetők rendelkezésére. Az őszre 150—200 dekás pontyok kihalászására számítanak. A halastavak természetes ivadékolása után a paksi halászati termelőszövetkezetben a napokban megkezdik a mesterséges kecsege-ívatást is. Már néhány ívatásra alkalmas kecsegét is fogtak a paksi dunai halászok. Sztavropoli juhnyáj Alsótengelicen... Az Alsótengelici Állattenyésztési Kísérleti Gazdaság területén, a „Törökdomb”-on, s a siómenti dús legelőkön különös juhnyáj legeli a füvet. Idegen, más vidékről jött embernek szokatlannak tűnnek ezek a különleges juhok. De Alsótengelic környékének lakossága már megszokta őket. Orosz Pali bácsi pedig a „különleges” nyáj juhásza már meg is szerette ezeket a juhokat, ragaszkodik hozzájuk és el nem szakadna tőlük semmi pénzért, mert tudja, hogy amíg velük van, nem fölözheti meg egy juhász sem a gyapjútermelésben. 1955. őszén juhokkal megrakott tehervonat robogott be a Kölesd-Alsótengelici vasútállomásra. A juhok sok ezer kilométert utaztak. Mert Sztavropol, a szülőföldjük nagyon messze esik Alsótengelichez. A kísérleti gazdaság vezetői, akik már sokat hallottak a világszerte ismert sztavropoli juhokról, megörültek az állománynak. Az örömük fokozódott, amikor egy év múlva, már az új, messzi földről jött juhállomány gyapjúhozamával is büszkélkedhettek Szokatlanul sok gyapjút adnak ezek a juhok. A nyírási átlag a 155 anya után 7,2 kilogramm, az 5 darab kos után pedig 11,2 kilogramm lett. A magyar fésűs juhoknál viszont a legjobb eredmény elérésekor is csak 5 kilogrammos nyírási átlagot lehet elérni. Felvetődik az emberben a kérdés, vajon minek köszönhető ez a kimagasló gyapjúhozam a sztavropoli juhoknál? S a választott kint a határban kapja meg legérthetőbben erre akkor, amikor megnézi közelebbről a különleges’’ juhnyáj értékes birkáit. Már az alakjuk is nagyobb a mi vidékünkön ismert juhfajtákénál. S természetesen a nagyobb test nemcsak több gyapjút, hanem több húst is ad a népgazdaságnak, akkor ha a birka levágásra kerül. A nagyobb „fürtmagasság’’ is növeli a gyapjú mennyiségét. A fürtmagasság a sztavropoli juhoknál elérte az átlagos 10,5 centimétert. S a lenyírt gyapjú a legjobb minősítést, az „A” minőséget érte el. A szövőipar szempontjából is nagy jelentősége van a hosszúszárú gyapjúnak, mert ebből jobb, erősebb ruhaanyagot tudnak előállítani. A bő gyapjúhozam a nagyarányú „benőttségnek" is köszönhető. A feji részt, a lábakat és a hasaljat is benőtte a hosszúszárú értékes gyapjú ezeken a juhokon. Ezért szükséges például minden két hónapban Orosz Pali bácsinak minden juh szemkörnyékén levagdosni a gyapjúfürtöket. Mert bizony ha ezt nem csinálná, három hónapon belül egyetlen birkája sem látna a szemet elborító, hosszúszálú, sűrű gyapjúfürtöktől. Ellés után pedig a csecsbimbó környékét kell megnyírni ezeknél „csupa gyapjú’’ juhoknál, hogy a báránykák szopni tudjanak. Rövid időn belül 50 darab továbbtenyésztésre alkalmas fiatal kost ad el a sztavropoli fajtából a kísérleti gazdaság a megye állami gazdaságainak és tsz-einek. A magyar juhfajták minőségi feljavítása ezáltal végre megoldást nyer. H. T. KORSZERŰSÍTIK A földművesszövetkezetek országszerte korszerűsítik vendéglátóipari üzemeiket, s a helyi lehetőségeknek megfelelően bővítik hálózatukat. Az idén sok új kerthelyiséget rendeznek be, ahol a falusi dolgozók esténként és ünnepnapokon szórakozhatnak. Az a falusi söntéseket ilyen kerthelyiségekben idényjellegű csővázas sátrakat állítanak fel s azt rendezik be söntésnek. A Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központhoz eddig száz szövetkezet jelentette be az igényét csővázas sátorra. E mennyiség egy részét rövidesen a helyszínre szállítják. GYERMEK SZÉPSÉGVERSENY 1957 PÁNCZÉL JULISKA Gerjen. TÓTH ZSUZSIKA Nagy dörög. KEMÉNY MARISKA Szakály. MOLNÁR MÁRTIKA Szekszárd. VÁRADI ARANKA Szekszárd.