Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-26 / 148. szám
2 •a TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Illést tartott Varsóban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1957 június 18—22-e között Varsóban megtartott ülésén részt vett a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége Apró Antal elvtársnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével. A küldöttség tagjai voltak: Kiss Árpád ,az Országos Tervhivatal elnöke, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Csanádi György a közlekedés és postaügyi miniszter első helyettese, valamint Osztrovszki György , a Magyar Népköztársaság KGST-beli képviselőhelyettese. Az ülésszak munkájában több magyar szakértő is részt vett. A magyar kormánydelegáció június 23-án érkezett vissza Varsóból. A Tanács ülésszakával egyidejűleg aláírták a KGST-ben részvevő országok közötti többoldalú klíringmegállapodást. Ez a megállapodás elősegíti a szocialista országok közötti kereskedelem további kiszélesítését. A KGST-ben résztvevő országok delegációi megállapították, hogy egységesek azon törekvésben amely az összes európai országok közötti gazdasági együttműködés — függetlenül az országok társadalmi rendszerétől — legteljesebb fejlesztése feltételeinek megteremtésére irányul. Az országok delegációi ugyanakkor megállapították, hogy a szén- és acélközösséghez tartozó országok keretein belül létrehozott úgynevezett „közös piac” és az „Euratom” megteremtése gátolni fogják a minden európai ország érdekében rendkívül fontos külkereskedelmi és más gazdasági együttműködési formák fejlődését. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszaka 1957 június 18 és június 22 között tartották Varsóban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soronkövetkező ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vett a Tanácsban résztvevő valamennyi ország delegációja. A Tanács ülésszakán megfigyelőként részt vettek a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság képviselői. Az ülésszak elnöke Jarosiewicz elvtárs, a Lengyel Népköztársaság KGST beli képviselője volt. Az ülésszakon — amely az egyetértés és kölcsönös megértés szellemében zajlott ,e — a delegációk véleménycserét folytattak a Tanácsban résztvevő országok gazdasági együttműködésének további fejlesztéséről. A KGST ülésszaka megelégedéssel állapította meg, hogy az országok közötti sokoldalú gazdasági együttműködés a teljes egyenjogúság és a szocialista kölcsönös segítség alapelveinek megfelelően fejlődik. Azzal kapcsolatban, hogy a Tanácsban résztvevő egyes országok népgazdasági terveikben bizonyos változtatásokat eszközöltek, a felek véleménycserét folytattak a Tanács 1956 májusában megtartott berlini ülésszakán elfogadott, a főbb áruk termelésének és kölcsönös szállításának 1957—60-as évekre előirányzott szintjére vonatkozó ajánlásairól, amelyeket a résztvevő országok ötéves terveinek alapján dolgoztak ki. Az e kérdésekre vonatkozó véleménycsere eredményeként a Tanács ülésszaka ajánlásokat fogadott el az országok részéről közösen kidolgozandó intézkedésekről, amelyek a Tanácsban résztvevő országok népgazdaságának szénnel, kőolajjal, kőolajipari termékekkel, kohókoksszal, vas- és színesfémipari termékekkel, valamint más fontos termékféleségekkel történő jobb ellátására irányulnak. Az ülésszakon megvizsgálták a Tanácsban részvevő országok fűtőanyag és energetikai bázisa további fejlesztésének kérdését is. ESEMÉNYEK SOROKBAN Belgrád, (Tanjug). Lui Sau-csennek, a kínai szakszervezeti szövetség elnökhelyettesének vezetésével megérkezett Belgrádba a munkástanácsok első kongresszusán résztvevő kínai küldöttség. * Párizs (MTI). Párizsba érkezett hírek szerint a múlt hét péntekjén egy francia tüzéregység kelepcébe esett Sidi-Aissa mellett Dél-Algériában. A felkelők rajtaütésszerű támadása során tizenhat francia katona elesett, kettő eltűnt. * Helsinki (TASZSZ): A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsülésén hétfőn folytatták a vitát Eugenie Cutton beszámolójáról. Vass Istvánná, a Magyar Országgyűlés alelnöke arra kérte a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetséget és a nemzeti nőszervezeteket, hívják fel az ENSZ-t, a nemzetközi Vöröskeresztet, valamint az illetékes kormányokat, tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy hazatérhessenek Magyarországra az ellenforradalom idején külföldre került gyermekek. * Washington (Reuter). Az Egyesült Államok Legfelső Bírósága hétfőn visszautasította a kongresszus megsértése címén hozott három ítéletét és utasította a szövetségi fellebviteli bíróságot, hogy vegyék újból fontolóra az ügyeket annak a múlt heti döntésnek fényénél, amely hatálytalanította John T . Watkins elítélését. Watkins szakszervezeti vezető ellen a kongresszus megsértése címén hozott ítéletet a legfelső bíróság. A múlt héten hat szavazattal egy ellenében hatálytalanította. Watkins 1954 áprilisban az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló képviselőházi bizottságban tett tanúvallomása során nem volt hajlandó megnevezni egykori kommunista munkatársait. Ezért a bíróság feltételesen egy évi börtönbüntetésre és 350 dollár pénzbüntetésre ítélte. A három elítélt, akinek ítéletét a legfelső bíróság most visszautasította, Abram Flaxter, az időközben megszűnt egyesült közületi dolgozók szakszervezet elnöke, Lloyd Babemblatt volt egyetemi előadó és Harry Sacher newyorki ügyvéd, aki kommunista elleni perekben szokta a védelmet ellátni.* Párizs (AFP): A francia nemzetgyűlés 251 szavazattal 210 ellenében megszavazta a bizalmat a Bourges— Maunoury kormánynak. Ezzel jóváhagyta Felix Gaillard pénzügyminiszternek az ország pénzügyi helyzetére, illetve annak egyensúlyba hozatalára vonatkozó tervezetét. A tervezetet a köztársasági tanácsnak jóvá kell hagynia. A Gaillard-terv tizennyolc hónapra szól, egész sor olyan rendelkezést tartalmaz, amely egyrészt az export fokozását, másrészt pedig a nem létfontosságú import korlátozását célozza. * A szovjethatalom évei alatt (1918—1956) a Szovjetunióban 1.327.000 könyv jelent meg, összesen 19,3 milliárd példányban. A könyveket 122 különféle nyelven adták ki. • Alig egy esztendeje annak, hogy a romokból újjáépült drezdai képtár ismét megnyitotta kapuit. Azóta közel 600.000 ember tekintette meg a képtárat. A látogatók nemcsak a NDK minden részéből és Nyugat- Németországból érkeztek, igen sok külföldi látogató is gyönyörködött a halhatatlan művekben. 1957. JÚNIUS 26. Gromiko nyilatkozata a szovjet és a külföldi újságírók előtt Moszkva (TASZSZ). Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden délelőtt a szovjet külügyminisztériumban tartott sajtóértekezleten nyilatkozatot olvasott fel szovjet és külföldi újságírók előtt. Gromiko nyilatkozatában feltette a kérdést: vajon az Egyesült Államok nem arra használja-e fel a londoni leszerelési tárgyalásokat, hogy álcázza a fegyverkezési hajsza folytatására és fokozására irányuló törekvését? Természetes dolog — mondotta Gromiko —, hogy erre a kérdésre csakis az Egyesült Államok kormánya adhat választ. Gromiko sajtónyilatkozatában azzal a beszéddel foglalkozott, amelyet Norstad tábornok, az Északatlanti Tömb fegyveres erőinek főparancsnoka az amerikai szenátus külügyi bizottságának zárt ülésén mondott. A NATO-ban vezető állásokat betöltő tábornokok — mondotta Gromiko — vagy akkor kezdenek lármázni és öklükkel hadonászni, amikor a fegyverkezési hajsza folytatását szolgáló katonai költségvetést tárgyalják, vagy akkor, amikor a leszerelési tárgyalásokon a leszerelés valamelyik kérdésében közeledés figyelhető meg a tárgyaló felek álláspontjai között. A hangadók — jelentette ki Gromiko — ezen a téren általában az amerikai katonai képviselők. A londoni leszerelési értekezleten — hangsúlyozta Gromiko — valóban lehetőség mutatkozott megegyezés elérésére a leszerelés néhány részletkérdésében, különösen azután, hogy a Szovjetunió előterjesztette azokat az új javaslatokat, amelyek — mint erre sok országban utalnak — megkönnyítik a hatalmak közötti megegyezés lehetőségét. Gromiko kijelentette: Ha az Egyesült Államok, mint a leszerelési értekezlet egyik résztvevője, valóban elő akarja mozdítani a hatalmak közötti szükséges megegyezést, nincs helye olyan agresszív és uszító nyilatkozatoknak, mint amilyen Norstad beszéde volt. Gromiko Norstad beszédét szántszándékos uszításnak minősítette, amelynek célja az, hogy megmételyezze a nemzetközi helyzetet, szítsa a hidegháborút és a háborús őrületet, s ezzel újabb busás profithoz segítse a fegyverszállításon kereső ágyúgyárosokat. Gromiko megállapította, hogy azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az Európában, Ázsiában és a világ más részein idegen államok területén lévő amerikai katonai támaszpontok „védelmi célokat“ szolgálnak, semmikép nem lehet összeegyeztetni Norstad agresszív hangú beszédével. Norstad nyilatkozata újból megmutatja — mondotta végezetül Gromiko — mennyire minden alapot nélkülöz a NATO tagállamok — Franciaország, Nyugat-Németország, Norvégia, Dánia és mások — egyes polgárainak az a reménysége, hogy a NATO nem szolgál agresszív célokat. Erősödőben van a francia kormánypolitika ellenzéke Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés bizalmi szavazásának eredménye a párizsi belpolitikai megfigyelők körében nem keltett meglepetést. Nyilvánvaló volt, hogy a jobboldal nem meri vállalni egy újabb kormányválság veszélyét s az is köztudomású volt, hogy ez alkalommal a kormány mellé fog állni az MRP is, amely minden áron minél előbb ratifikáltatni kívánja az „európai egyezményeket”. A kormány törvényjavaslatának elfogadása egyútttal az új adók elfogadását, s több, ma is érvényben lévő adó emelését eredményezi. A kormány felemeli a postai díjszabásokat, július 1-től kilencven frankban állapítja meg a benzin árát , így egész Európában Franciaországban lesz a legdrágább a benzin. A törvényjavaslat most a köztársasági tanács elé kerül, majd második olvasásban valószínűleg szerdán jut vissza ismét a nemzetgyűléshez. A parlament végezni akar a törvényjavaslattal még a szocialista párt országos tanácsülése előtt, amely június 28-án kezdődik Toulouseben. A francia belpolitikai életben most, a pénzügyi vita lezajlása után a figyelem a szocialisták és radikálisok felé fordul. Mindkét pártban erősödőben van a kormánypolitika ellenzéke. A szocialista párt toulousei országos tanácsülése előtt az egyes megyei szocialista pártszervezetek egymásután foglalnak állást a párt követendő politikai irányvonala tekintetében. Egyre inkább tért hódít Gaston Delferrenek, a Guy Mollet-kormány volt miniszterének javaslata, amely alapvető változtatásokat követel az algériai politikában. A keddi párizsi sajtó lelkesedéssel fogadta a Bourges-Maunoury-kormány győzelmét. VII. Igyekeztünk élethű eseteket leírni. Olyan példát viszonylag könnyebben találunk, amikor az érettségizett ember már a kezdet kezdetén az élet kapujában eltévedt, rossz útra tért, mert jövőjét nem munkával, szükség esetén kétkezi munkával, törekvéssel igyekezett megalapozni, hanem szerencsevárással, követelődzéssel. Nehezebb volt olyan élő példát találni, amikor az érettségi után nem a tévelygés, a „terülj asztalkám állás“ keresése, követelése következett, hanem az ország körülményeinek megfelelően döntött a pályaválasztás nagy kérdésében és a parasztgyerek esetleg nem vetette meg apja foglalkozását, a másik pedig nem félt attól, hogy az üzemben olajos lesz a keze, hanem felismerte: itt is hasznosíthatja iskolázottságát, anyagilag pedig jobban jár, mintha valahol kapott volna egy íróasztalt. Ilyen ember kevés van, magukhoz méltatlannak tartják a fizikai munkát, mert szerintük az alacsonyabb rendű s nem kell hozzá tudás, mint egy hivatalnoki álláshoz. Az élet persze mást mond. A parasztember, amelyiknek sok a pénze, gazdag a háza tája, több esetben nem azért ilyen, mert „szép" vagyont örökölt, hanem azért, mert okos ember és okosan tud gazdálkodni. Az esztergapadok mellett is mindenekelőtt csak a képességek szerint lehet kategorizálni az embereket. sőt sokan nem értik, helyette majdnem mindennapos látogatók a munkaerőtartalékok hivatalaiban. Verik az asztalt, szidják az előadót, a népi demokráciát. — De hiszen magának már volt négy helyen is két év alatt állása, miért nem becsülte meg magát az egyik helyen és akkor most nem lenne megélhetési gondja. Sehol sem lehet annyit keresni, mint annál a vállalatnál, ahol másodszor volt — vitatkozik a „munkaerős’1 az egyik ilyen útkeresővel. — Mit gondol maga, talán hagyom, hogy velem kiszúrjanak? Majdnem fél évig ott voltam és négyszer is volt hely az irodában, mindig jelentkeztem, de sosem vettek fel. Nem azért érettségiztem, hogy melós legyek. — Én pedig csak azt tudom ajánlani, hogy tanuljon ki valamilyen szakmát. Sok érettségizett ezt csinálja, az mégiscsak kenyér lesz a kezében. — Vagyis, most az érettségi után álljak neki ismét tanulni, most meg azért, hogy szakmám legyen. Nem valami kellemes dolog az érettségi után az egyetem helyett szakmát tanulni, jobb lenne beülni egy kényelmes, jól fizetett hivatali állásba, dehát itt egy újabb bökkenő van. Nemsokára a hivatalbalépés előtt is tanulni kell, mert ez így, ahogyan jelenleg van, nem megoldás. Aki beül, mondjuk egy közigazgatási hivatalba, legyen akármilyen iskolai végzettsége, egy ideig ott csak „félember“, mert nem ismeri az ottani munkát és előbb meg kell tanulnia. Ezért feltétlenül szükséges itt is bevezetni a gyakornoki rendszert és erre valószínűleg sor is kerül a közeljövőben. Érettségi után tehát, aki el akar helyezkedni, akár valamelyik szakmában, akár valamelyik hivatalban, mindenhogyan tanulnia kell. Tanulnia kell azt, amit az iskolában nem tanulhatott meg és majd ott gyakorlat közben elválik az is, hogy mire képes, milyen beosztásra méltó. Mert ezt az érettségi vizsgákon nem lehet eldönteni. A gyakorlati tanulmányok a hivatalba kívánkozóknak is adnak majd egy kis ízelítőt az életből. Mindenekelőtt törekvésre, szorgalomra, lelkiismeretességre fogják megtanítani a kezdőket, mert a tulajdonságokat szintén csak részben hozhatják magukkal az iskola padjaiból és az egyik kisebb, a másik nagyobb mértékben. Az életnek mindez fontos kelléke, nélkülük nincs előrehaladás sehol. Nélkülük a tudás vajmi keveset ér, különösképpen a társadalom számára. Meg kell mondani őszintén azt is, hogy a társadalom lehetőségei sem bírnák el, hogy minden érettségizett ember íróasztalt kapjon, mert hiszen — több-kevesebb, inkább kevesebb sikerrel — állandóan igyekszünk egyszerűsíteni az adminisztratív munkát és ennek velejárója az is, hogy kevesebb hivatalnokra lesz szükség. Az különben sem lehet célunk, hogy az iskolák jelentős részét a hivatalok utánpótlására tartsuk fenn. A cél, az egész társadalom művelése, átlagos kultúrszínvonalának emelése és ez azt is jelenti, hogy műveltté igyekszünk tenni az egyszerű termelőmunkával foglalkozó embereket is. Ez pedig így természetes, hiszen gazdasági fejlődés nincs művelt, tanult munkásemberek nélkül. Az út tehát, amely most az érettségi után következik, közel sem olyan, mint amilyennek az elképzelésekben lefestették. Lesz rajta zökkenő is bőségesen, váratlan nehézség, amely váratlan gondot fog okozni. Ennek az útnak a fő sajátossága azonban ismert: a szorgalmas, munkát szerető ember mindig közelebb jut a céljához, mint a lusta, ábrándozó, szerencsét váró. Ez így van a „tanult“ és „tanulatlan“ embereknél egyaránt és ez így természetes. — Vége. — Boda Ferenc Az út kezdetén... Érettségi, gond, jövő