Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-13 / 137. szám

TOL tolnai N Egyatsoi Könyvtár II. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM. kereskedelem híreiből nyári A III. negyedévre már jobban fel tudott készülni a kereskedelem, mint eddig. Egy-két cikk kivételével — mint a mosógép és motorkerék­pár — az áruk többségénél nagyobb mennyiség kerül forgalomba, mint az év elején, vagy tavaly ilyenkor­ láthatóan megszűnnek a sertéshús ellátás nehézségei. Újdonságot közöl­hetünk a vadászokkal és horgászok­kal: lehet majd kapni új típusú Monte Carlo-puskát, új vadásztölté­nyeket, valamint a horgászoknak villantókészülékeket cserélhető ka­nállal és ólommal. A nőket minden bizonnyal érdekli, hogy a fésűs mű­szál szövet és egyéb textilanyag mel­lett júliustól több nejlon­ harisnya és zokni kerül forgalomba, a fotósok ö­römére pedig elmondhatjuk, hogy több lesz a hazai és valószínűleg a külföldi fényképezőgép is. Végül egy olyan cikk, ami egyformán ér­dekel mindenkit és az utóbbi évek­ben sok hívet szerzett magának. A III. negyedévben már gyakrabban kerül az üzletekbe csőbútor. ÁRA: 50 FILLÉR. G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! CSÜTÖRTÖK, 1957 JÚNIUS 13 Tíz forinttal emeli a munkaegységek értékét a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezetben a kilépett tagokra eső tartozások rendezése A termelőszövetkezetek igen nagy problémáját oldotta meg a munkás­paraszt kormány múlt hét végén hozott rendelete, amely a termelőszövetkezetek­ből kilépett tagokra eső tartozások, kö­telezettségek behajtásáról intézkedik. A tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet, amely az ellenforradalom előtt 411 tag­gal 3000 hold földön gazdálkodott, a múlt év nyári elemi csapások: jégverés, vihar egyéb szezonra, ugyanazt közölhet- és az ellenforradalmi események követ­jük az ecetről is. Kenyér és liszt bő­­keztében 800 000 forint deficittel zárta le ségesen lesz az aratás ideje alatt, a szalonna pedig többszáz mázsa van raktáron. A III. negyedévben előre­ legelőször a háziasszonyokat nyug­tatjuk meg. A kielégítő cukor­­ellátásról már írtunk, s tekintettel az elkövetkező uborka, paprika és az evet. Az ellenforradalom idején és az­óta is 165 tag maradt a Vörös Szikrában, 80 tsz-tag pedig az adorjáni üzemegység­ben kisebb önálló termelőszövetkezetet alakított, 166 dolgozó paraszt azonban teljesen hátat fordítottak a termelőszövet­kezetnek. A rájuk eső 460 ezer forint adósság viszont továbbra is a „jogutódot”, a Vörös Szikra megmaradt tagságát terhelte. A kormány legutóbbi határozata most rendet teremt ezen a téren, s úgy intéz­kedik, hogy a kilépett tagokra eső köte­lezettségek megfizetése a termelőszövet­kezetek jelenlegi tagságát nem érinti. Ezeknek a kötelezettségeknek a be­hajtása közadók módján történik, és augusztus 10-ig a pénzügyi és adó­ügyi szerveknek azt be kell hajta­­niuk. Péti János, a Vörös Szikra elnöke, a kormány rendeletével kapcsolatban kije­lentette: „A tsz tagsága még nem értesült a rendeletről, de minden bizonnyal igen nagy megnyugvással fogadja majd a munkás-paraszt kormány újabb gondos­kodását és támogatását. A mi termelő­­szövetkezetünk esetében ez azt jelenti, hogy a tervezet 40 000 munkaegység tel­jesítése mellett tíz forint hatvan fil­lérrel emelkedik egy munkaegység értéke, mert a kilépett tagokra jutó 460 ezer fo­rint többé nem terheli a mi termelőszö­vetkezetünket.” Nagy megnyugvást keltett a kormány­­rendelet a csibráki termelőszövetkezetben is. A tsz elnöke elmondotta, hogy a ki­lépett tagok az egyik legszebb búzatáb­lát szakították ki a termelőszövetkezet­ből maguknak, s csupán ennek a táblá­nak a zöldleltára 12 000 forintot tesz ki és ez az érték eddig a megmaradt be­csületes tsz-tagokat terhelte. A kormány igen jelentős segítségét lát­ják a termelőszövetkezetek abban is, hogy a gépállomások már a közeljövőben átadjá a termelőszövetkezeteknek a kisebb gépeket, mint a silótöltőt, szivattyút és egyéb motorokat. Ha mindezekhez még azt is hozzáves­­­szü­k, hogy az idén először végzik el tel­jesen ingyen a gépállomások a tarlók tárcsázását a termelőszövetkezeteknek, akkor elmondhatjuk, hogy a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány messze­menő támogatásáról biztosítja a termelő­szövetkezeti parasztságot úgy, ahogy azt az emlékezetes január hatodiki nyilatko­zatában megígérte. Nagy Súlyos motorkerékpár-szerencsétlenség Szekszárdon Kedden délután Angyal János szek­szárdi lakos elütötte Szekszárdon Oláh Tibor három és féléves kisfiút, az XD 252. 0 rendszámú ,Táva motorkerékpárral. Angyal a Hunyadi úton haladt a vasút felé, a Mészáros Lázár utcánál eléje sza­ladt Oláh Tibor. A kormány kapta el az áldozatot és a motor körülbelül nyolc métert húzta az úton. A kis Tibor ko­ponyaalapi csonttörést szenvedett. A he­­lyi kórházba nem is tudták befogadni a sérülés súlyossága miatt. Pécsre kellett szállítani. Állapota életveszélyes.­ Angyal János, a motor vezetője, ott követett el súlyos szabálytalanságot, hogy a megengedettnél nagyobb sebességgel hajtott. Az egyenrangú útkereszteződés­nél a megengedett legnagyobb sebesség 15 kilométer és saját bevallása szerint is körülbelül 45—50 kilométeres sebesség­gel hajtott. Megyei kisiparos nagygyűlés Szekszárdon Június 16-án, vasárnap délelőtt 9 órakor a KIOSZ Tolna megyei veze­tősége Szekszárdon, a Városi Kultúr­­házban megyei kisiparos nagygyű­lést tart. A nagygyűlés előadója a KIOSZ országos központjának kikül­dötte, Somló elvtárs lesz. Készsülnek a meggy idényre a Paksi Konzervgyárban­ Évről évre többszáz mázsa meg­­­gyet dolgoznak fel a Paksi Konzerv­gyárban. A meggyből gyártott külön­féle készáruk többségét exportálják. A gyárban most készülnek az idei meggy termés feldolgozására­. Úgy számítják, hogy mintegy 40—50 va­­gonnyi meggyet tudnak a felvásárló szervek a gyár részére biztosítani. A gyárban — nyugatnémet rende­lésre — tavaly kezdték meg a konya­kos meggy gyártását. Az idén a ta­valyi mennyiség kétszeresét, húsz vagonnyit dolgoznak fel konyakos meggynek. Új technológiával gyárt­ják majd azt az öt vagon dzsemet, amit a nyugati piaci igényeknek megfelelő minőségben rendelt — ugyancsak nyugatnémet exportra — a külkereskedelem. Szocialista munkaverseny a téglagyárakban nehézségeket, lehetőségeket és úgy foglaltak állást, hogy a lemaradás pótlására ismét megindítják a szo­cialista munkaversenyt. Ezért, augusztus 20-a tiszteletére a tégla­gyárak közt munkaversenyt indí­tunk. E versenyben az Egyesülés vezető­sége a kimagasló eredményt elérő gyárak dolgozóit kellő mértékben fogja jutalmazni. Az a gépi nyersgyártó brigád, amelyik augusztus 20-ig esedé­kes tervét teljesíti és az összes gépi nyersgyártó brigádok közt a legjobb eredményt éri el, 2400 forint jutalomban részesül. A legjobb kemence-munkás brigád, amelyik augusztus 20-ig a legjobb eredményt éri el ezer forint, a leg­jobb gyár vezetője négyszáz forint jutalmat kap. Az a gépész, amelyik­nek üzemében a gépállási órák szá­ma a legalacsonyabb lesz 250, a leg­jobb kézivető 300 forint jutalomban részesül. Az Egyesülés karbantartói részére a vállalat vezetősége 600 fo­rint célprémiumot tűzött ki, amen­­­nyiben a szénadagolás gépesítését július 15-éig megoldják a nyers­­gyártásnál. Erre nézve már vannak komoly elgondolások és a szénadagoló megvalósítása sok­ban előre­ tudja segíteni a gazda­ságos többtermelést, miután a nyerstéglába bekevert szén,­égetésnél a tűz sebességét mint­egy 10—15 százalékkal gyorsítja meg. E jutalmakkal az Egyesülés veze­tősége az erkölcsi megbecsülés mel­lett anyagilag is érdekeltté kívánja tenni a dolgozókat a több, jobb és gazdaságosabb termelésben. Az érté­kelések is másként történnek, mint a múltban. Dekádonként és havon­ként részletes értékelést ad a veze­tőség az egyes gyárak termeléséről és a különböző termelési mutatók­ról, az egyes gyárak vezetőit tapasz­talatcserére, munkamódszer átvé­telre átviszi egyes jól dolgozó tégla­gyárakba. Várai Gyula A májusi kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében a Téglagyári Egyesülés — amely ugyan az első negyedévben egymillió kétszázezer téglával teljesí­tette túl a tervet — májusban több­­százezer darab téglával lemaradt a tervvel szemben. A téglagyárak dolgozói és veze­tői — ismerve jelenlegi gazdasági helyzetünket és a többtermelés je­lentőségét — megvitatták a mostani A várongi csodákért országos, vagy világraszóló csodák­ról, egyedülálló, páratlan teljesítmé­nyekről Várongon sem lehet beszélni, de maga az a tény, hogy a megye egyik legeldugottabb falujában, amelynek jó­formán csak egy utcája van, olyan kert virul, ahol a sziklanövényektől a na­rancsfáig minden megtalálható: ez a csodálatos. Egy kitartó, szorgalmas pedagógus, Magyar János, már hat-hét éve gon­dozza tanítványaival — öszesen har­mincöten járnak iskolába — a kertet, s az évről évre szebb lesz. Csupa érde­kesség minden. A földieper akkora, mint a mellette levő fügebokor gyü­mölcse, s az út mellett végig hatalmas rózsák. Spárga, szelíd gesztenyefa és lombhullató fenyőcsemeték nevelődnek egymás mellett, s a vérmogyoró olyan, mint a bibliabeli égő csipkebokor. A sziklakertben furcsa, ezüstös színű nö­vény nyújtogatja a szárait, levelei kí­sértetiesen hasonlítanak egy fehér nyu­szi füléhez: erezettek, selymes, puha ta­pintásúak, nyúlfülnek is nevezik. A cit­rom- és narancsfa mellett van itt olyan mandarinfa, amelyik már kétszer be­érlelte gyümölcsét. Ez a kert látványos, érdekességekkel teli része, de nem csak ilyen van .. . A másik, tekintélyesebb rész beton­oszlopos drótkerítéssel körülfogva, már más képet mutat. Ágyások hosszú rend­jében csupa megszokott, köznapi nö­vény és mégis nagyon értékes. Tizen­egyfajta, burgonyát, öt paradicsom, hét cukor- és takarmányrépa, valamint ki­lenc paprikafajtát termelnek a gyere­kek és tanítómesterük. Ezenkívül per­sze, van még vagy nyolcfajta csemege­­szőlő, kukoricák, huszonkétféle fű és pillangósok, mindenféle vetemény és még sok-sok növény, ki tudná elsorol­ni, mi és hány. Mikor Magyar János évekkel ezelőtt azt mondta a várongiaknak, hogy a baromfit kaviccsal is kell etetni, sokan hóbortosnak tartották a kertészkedő ta­nítót. De azóta, különösen a fiatalab­bak, sokszor jönnek hozzá tanácsért és elismerik tudását. A pár év előtti tanít­ványok, akik látták a kertet, gyakran megfordulnak az iskolánál, megkérdez­ni, mivel permetezzék ezt vagy azt a gyümölcsfát, vagy mi a baja vala­melyik halódó növénynek. Lassan, de biztosan így hódít a várongi „csodá­kért”, s szinte észrevétlenül lopja be a tudást az ezernyi megszokásból álló környezetbe. GYERMEK SZÉPSÉGVERSENY 1957 ILONSZKY ÉVIKE Szekszárd. IVÁN ANTAL ZOLTÁN Tolna. KISS MARIKA FEJES JÓZSEF Bátaszék. FARKAS MÁRTA Tolna.

Next