Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-19 / 142. szám

fC’* T­A —----­ointti N Egyetemi Könyvtár ' PÉCS ✓i -'•r BI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 9 400. A MAGYAR­ SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA ■ II. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. SZERDA, 1957 JÚNIUS 19. Terven felüli export-sajt A Tolna megyei Tejipari Vállalat már a hónap elején teljesítette má­sodik negyedévi sajt exporttervét. Most egy új export-szállítmányt ké­szítenek elő a vállalat szekszárdi központi sajtérlelő üzemében, egy vagon trapista sajtot, amelyet Nyu­gat-Németországba küldenek. Ezzel a sajtszállítmánnyal már túlteljesí­ti negyedéves exporttervét a vállalat. Eper dzsemet gyártanak exportra a Paksi Konzervgyárban Mint az eddigi években, az idén is több új gyártmánnyal jelentkezik a belföldi és külföldi piacokon a Paksi Konzervgyár. A napokban kezdték meg a gyárban a földieper­ dzsem gyártását. A dzsemet nyugati export­ra gyártják és úgy számítják, hogy mintegy 4—5 vagonnyit készítenek belőle. A gyermek szépségverseny eredményei Befejezéshez közeledik a Tolna megyei Népújság gyermek szépség­­verseny pályázata. Ennek ellenére változatlanul nagy az érdeklődés, s nagy számban érkeznek a szavaza­tok. Ezt igazolja a verseny alakulása is. A beérkezett szavazatok szerint első Ranga Robika Paks, második Porubszky Iván Iregszemcse, a har­madik helyre Szabó Zoltán faddi kisfiú, míg a negyedik helyre Kovács Esztike szekszárdi kislány került. A további sorrendben egymás után kö­vetkeznek Füstös Józsika Szekszárd, Sükri Marienne Szekszárd, Felső Gyurika Dombóvár, Komlós Mária Bonyhád, Mihalidesz Erzsiké Ma­­docsa. Közöljük, hogy a kiosztásra kerülő 10 díjon kívül a sorrendben követ­kező tíz helyezett fényképpel ellátott emléklapot nyer. Nyereségrészesedés a mezőgazdaság szocialista szektorában A mezőgazdasági szakemberek régi panasza, hogy a mezőgazdasági redmények elbírálása méltánytalan egy év termelése alapján. Sok kö­rülmény —­ elsősorban az időjárás — annyira befolyásolja a termés­­eredményeket, hogy egy-egy gazdaság munkájáról helyes véleményt csak több év eredménye­ alapján lehet mon­dani A pénzügyminisztérium tervezete alapján 1957-től az állami mezőgaz­dasági vállalatoknál nem számolják évenként a vállalati­két. A mezőgazdasági vállalat, ha nyereséges, nyereségének 40 szá­zalékát tartalékolja a következő évek esetleges veszteségére. Ha viszont veszteséges, úgy vesztesé­gét is magával viszi a következő évekre, feltételezve, hogy jó munkaszervezéssel, kedvező időjárás esetén el tudja hárítani a vesztesé­get. Ezzel kapcsolatban a mezőgazda­ság szocialista szektorában is bevezetik a nyereségrészesedés rendszerét. A prémiumrendszer fenntartása mellett az állami mezőgazdasági vál­­eredménye­ ialatok, állami gazdaságok, tangazda­ságok, halgazdaságok dolgozói között évenként mutatkozó nyereség húsz százalékát részesedésként felosztják. A legújabb divatos hajviselet A képen látható divatos női kontyfrizura a Szekszárdi Fodrász KTSZ kisüzletében készül. Az új frizura a szekszárdi nők körében máris közkedvelt. Ülést tartott a Hazafias Népfront szekszárdi járási elnöksége A Hazafias Népfront szekszárdi já­rási elnöksége június 18-án részlete­sen megvitatta a népfrontmozgalom előtt álló termelési, kulturális és községfejlesztési feladatokat. Az ülés résztvevői megbeszélték a belterjes gazdálkodás problé­máit, különösen a szarvasmarha­­tenyésztés fejlesztésének feltéte­leit. A vita folyamán 12 hozzászólás hang­zott el. Dér István hangsúlyozta a földművesszövetkezetekkel való együttműködés fontosságát. A Hazafias Népfront támaszkodjék a mezőgazdasági­­ tanfolyamok szerve­zésében a földművesszövetkezetek keretében myűködő szakcsoportokra. Dr. Németh Sándor rámutatott arra, hogy milyen fontos feladatai vannak a Hazafias Népfrontnak a társadalmi tulajdon védelmének szolgálatában. Javasolta, hogy a nép­front szervezzen rendszeres panasz­napokat. Csajbók Kálmán a 15—18 éves falusi fiatalokkal való foglalkozás kot választott Gőbölös Ilona, a Tolnai fontosságát hangsúlyozta. Selyemfonó igazgatója személyében. Javasolta, hogy az országos mezőgazdasági program biztosít­sa, hogy a biológia-szakos peda­gógusokat részesítse a főiskola és az egyetem jó gyakorlati kikép­zésben. Tanítsa meg őket oltani, szemezni. Gőbölös Ilona kérte, hogy a nép­front az üzemekben is kezdeményez­zen előadásokat a társadalmi tulaj­don védelméből. Kemény István,, a járási MSZMP bizottság tagja javaslatára a nép­frontbizottságok tájékoztató előadá­sokat fognak kezdeményezni a száj- és körömfájás elleni védekezésről. Ő javasolta azt is, hogy a bátaszéki hitelszövetkezet pél­dáját követve tegyen a népfront kezdeményező lépéseket más községekben is hitelszövetkezetek szervezésére. Az ülés kooptálás útján 6 taggal kibővítette az elnökséget és új elnö- Színesfém helyett műanyag ökölbe szorított olajos kezét nyújtja felém, olyan régi munkás kézfogással köszöntöm a lakatoso­kat. Hárman állják körül a satupa­dokat, s amikor bemegyek, leáll egy pillanatra a munka. Beszélgetünk csak olyan mindennapi dolgokról. S mint Tolnán szokás, először a ha­lakról kell beszélni, mert ez a leg­kedvesebb téma, ebből lehet kiin­dulni. Ismerve ezt a tényt, indult el a beszélgetésünk s hosszú kanyar­gás után kezdünk csak Strobl Jó­zseffel és Straubinger Mihállyal munkájukról beszélni. Üzemlakatosok mindketten. — A tmk-hoz tartoznak, sok a munká­juk, különösen amióta a második műszakot is beindították. Azóta az öreg gépeken sokkal több a javítani való, sokkal több munkájuk van. A selyemgyár két újítója, két olyan lakatos, aki már sok pénzt kapott ötlete megvalósítása után. S ezek az aprócska újítások mind könnyí­tik a munkát, gyorsabbá, jobbá teszik. A legutóbbi munkájuk a bakelit fonófejek felszerelése. Ezidáig már mintegy ötven év óta bronzfonó­fejeket alkalmaztak, ez drága volt, meg gyorsan is kopott. S most már közel két hónapja futnak az új ba­kelit fonófejek. A kezdeti eredmé­nyek biztatók, jobban állják a ko­pást, nem melegednek és jól dol­gozzák össze a fonalat is. Most úgy tervezik ,hogy még olcsóbbá teszik a fonófej alkalmazását. Ezideig a fonófejet 40 forintos áron szerezték be, a bronzfonófejek pedig 180 fo­rintba kerültek, ha itt Tolnán meg tudják oldani a fonófej készítését műanyagból, akkor egy darab előál­lítása mindössze 18—20 forintba ke­rül majd. Műanyagból akarnak több alkat­részt pótolni. Most azt tervezik, hogy a bronz roterini ház helyett bakelit házat építenek a gépekre, sőt, a roterinit is aluminium helyett bakelitből akarják készíteni, ezzel jelentősen csökkenteni tudják a szí­nesfém felhasználást. A két lelkes újító mindig foglal­kozik valami érdekes dologgal, tar­solyukban mindig van valami új, amit a termelés szolgálatába állí­tanak. — P — Az idén még nem volt elemi kár a bonyhádi téglagyárban Négy éve működik a bonyhádi téglagyár az átalakítás óta. Tíz évi szünet után felújítva a termelésbe kapcsolták újból a kemencét és a kemence mellé egy mészégetőt is épí­tettek. Négy év óta az idén először a szezon feléig nem volt elemi kár. A termelés pedig az elmúlt évinél sokkal nagyobb Ugyanis a géppel az elmúlt évben naponta átlagosan 26 ezer darab téglát készítettek, az idei átlag 30 ezer darab tégla naponta. Az elmúlt hónapban a termelésből 7 munkanap kiesés volt, így is a havi termelési tervet 103 százalékra telje­sítették. Júniusban, mivel javult az idő is sokkal több téglát tudnak adni a helyi Tüzépnek és a bányász­lakás építkezéshez. Lőszerrejtegetésért két évi börtönbüntetés Kardos Sándor szakcsi lakost két évi börtönbüntetésre és 5 évi jog­vesztésre ítélte a bíróság lőszerrejte­getés miatt. Kardos már a múlt rendszerben is több esetben volt bíróság előtt rágal­mazás, testi sértés stb. bűntette miatt. A népi demokráciában 1954- ben került először bíróság elé betö­réses lopás, fegyverrejtegetés és sú­lyos testi sértés bűntette miatt, és akkor három évi és három és fél hónapi börtönbüntetést kapott. Ta­valy ősszel feltételesen szabadlábra helyezték. Alig szabadult a börtön­ből, a rendőrség tudomást szerzett arról, hogy Kardos lőszert rejteget. Házkutatást tartottak a lakásán és vadásztöltényeket találtak nála, amelyeket egy meghalt rokonának a lakásáról vitt el. Kardos már volt egyszer büntetve fegyverrejtegetés miatt, de most mégis lőszert vitt a lakására. Ezt nyilván súlyosbító kö­rülményként ítélte meg a bíróság és ennek szellemében ítélkezett. A bútorüzletből Ma már sokkal bőségesebb a bútor­ellátás mint a tavasz folyamán volt, s az eddig közismert bútorok mellé újdonságok is jöttek. Az NDK-ból ,,padrekamiék” érkez­tek. A padnak és rekamiénak is egy­aránt használható ,szükség esetén két személynek is megfelelő, három szín­ben forgalomba kerülő ,,padrekamié”­­kat 3590 forintos áron lehet megvásá­rolni. Nagy előnye ennek a bútornak ÍAB H­iK a közönséges rekamiékkal szemben az is, hogy kicsi helyen elfér. Az eddig nehezen vásárolható fé­nyezett háromajtós szekrényeket (2300 forintért), magyar kihúzós asz­talt (457 forintért), sötét dió­székeket (71—90 forintért) korlátlan mennyi­ségben lehet kapni. A könyvbarátok örömére felül üve­gezett, négyajtós, kétrészes könyv­­szekrényeket is lehet vásárolni 2708 forintért. VÁ­SÁRI KÉPEK Sokan azt tartják, a nyáreleji és nyári vásárok nem nagy sikerűek, hiszen ilyenkor a parasztság a leg­nagyobb munkát végzi, nem ér rá eladni, venni. Ezt az állítást alapo­san megcáfolta a tegnapi bátaszéki vásár, ahol igen nagy volt a forga­lom és különösen rengeteg állat cserélt gazdát. LÓVÁSÁR A legnagyobb tömeg a sárpilisi és Leperdpusztai Állami Gazdaság eladásra váró lovai körül volt. Nyil­vános árverés formájában 18 ló ta­lált gazdát. A magyar könnyűvérű és a nehéz hidegvérűek 2400 forint­tól 4600 forintig keltek el. A zömét egyéni gazdák vásárolták meg, akik nem sajnálták a pénzt egy-egy jó lóért. TÖBBSZÁZ SZARVASMARHÁT ÉS NÖVENDÉKET hajtottak fel ezen a vásáron. Az állat alapos vizsgálata után hosszas alkudozással 3—4000 forintért kelt el egy-egy tehén, 2—3000 forintig egy üsző. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok te­hénvásárlása igen örvendetes, mi­vel a szarvasmarhaállomány tekin­tetében sok a pótolnivaló me­gyénkben. A MALACOK ÉS HÍZÓNAK VALÓK ezrei közül válogathattak a vásár­lók. A nagy kínálat kedvezően érez­tette hatását az árakon. A malacok párja 380—450 forintig kelt, míg a hat-héthónapos süldők darabonként 900—1200 forintért cseréltek gazdát- Igen sok törzskönyvezett fajtiszta hús- és zsírsertés malac keltett elismerést, jelentett jó jövedelmet gazdájának. LACIKONYHA Mint minden vásárban, itt is nagy sikere volt a frissen sült pecsenyé­nek ,a tepertőnek, disznósajtnak és egyéb húsféléknek, amelyet aztán jóízű bátaszékivel öblögettek. A vá­sárra a környező községekből is be­jöttek és a jó áron eladott vagy vá­sárolt állat örömére fogyott a bor az áldomások következtében. Igen nagy forgalmat bonyolítottak le a vendéglátó és földművesszövetkezet éttermei, vendéglői. Hogy mindenki ehetett-ihatott bőségesen, nem kel­lett várakozni órákig a nagy zsú­foltság ellenére, az az ott dolgozók érdeme. —PENC—

Next