Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-04 / 129. szám

1957 JÚNIUS 4. Nem igénylik az államtól az árkiegyenlítést, egy millió forintot akarnak megtakarítani a Tolna megyei gépállomások ebben az évben Múlt héten a kommunisták megyei pártértekezletének tiszteletére tet­tek kezdeményezőleg felajánlást a Teveli Gépállomás dolgozói arra, hogy a munkájuk jobb megszerve­zésével és a takarékos körültekintő gazdálkodással az üzemi párt alap­szervezetük ellenőrző és segítő te­vékenységét igénybe véve közel ötvenötezer forintot taka­rítanak meg ebben az évben ter­veik egyenletes teljesítése mel­lett. A teveliek már akkor kifejezésre juttatták, hogy ha Tolna megye 12 gépállomása követné példáju­kat, akkor egy millió forinttal já­rulhatnának hozzá a népgazdaság erőforrásaihoz. A teveliek példáján a dunaszent­­györgyi gépállomás máris meg­küldte válaszlevelét. A dunaszentgyörgyi traktorosok és vezetők százötezer forint meg­takarításra tesznek ígéretet. Csupán a béralapnál mintegy negy­venötezer forintot takarítanak meg, s ennek nagy részét, 36.000 forintot azzal, hogy a cséplőgépeiknél az eddigi szokástól eltérően nem alkal­maznak külön adminisztrátort. Az adminisztrációs munkákat maguk a traktorosok vállalták mázsánként húsz fillér juttatásért. — Gépállomásunk — írják a teve­­liekhez küldött levelükben — elfo­gadja az önköltség csökkentésére tett felhívást és az idei költség­­csökkentésül felajánljuk ,hogy az éves tervünkben meghatározott 46.200 forint árkiegyenlítést az államtól nem igényeljük, sőt ezen felül további 58.800 forint költ­ség megtakarítást ajánlunk fel a béralap, az anyag, a fogyóeszkö­zök, az idegen javítások és a külön­féle költségek terén.­­ Az összesen százötezer forint megtakarított összeget takarékbe­tétkönyvben helyezzük el úgy, hogy 1957 augusztus elseje után teljesí­tett minden normál hold után hat forint hatvan fillért fizetünk be a zárolt takarékbetétkönyvre. Tolna megye többi gépállomásán is készítik már a szakszervezetek, a munkástanácsok, a dolgozók bevo­násával a költség­megtakarítási le­hetőségeiket a dunaszentgyörgyi és teveli gépállomás dolgozóihoz ha­sonlóan s arról is szó van, hogy a traktoros napon jelentik be az egy­millió forint megtakarítást a gép­állomások. 1800 résztvevő a németkéri KISZ-találkozón A paksi járás KISZ szervezetei megalakulásukkor úgy határoztak, hogy elősegítik egymás­­ életének megismerését. Az elmúlt hetekben már számos ifjúsági találkozó volt a járásban. Június 2-án vasárnap azon­ban valamennyi eddigi találkozót fe­lülmúló rendezvényre került sor Németkéren. A paksi járás hét köz­ségének fiataljai vettek részt, mint­egy 1800-an. A találkozót a KISZ járási előkészítő bizottsága szer­vezte. A találkozó ünnepi gyűlésén Gyu­­ricza Imre KISZ járási titkár mon­dott ünnepi beszédet. Az MSZMP járási bizottságát Rév András elv­társ képviselte. Az ifjúsági napon — így nevezték el ezt a jelentős eseményt a német­­kériek — jelentős kulturális és sportesemények zajlottak le. A találkozón részt vettek a Duna­­földváron állomásozó szovjet hely­őrség Komszomol szervezetének képviselői is, akik a többi között fúvós zenével szórakoztatták a fiata­lokat. A találkozó reggelig tartó tánccal ért véget. Három év és nyolc hónap börtönbüntetést kapott Tuba János A megyei bíróság dr. Németh Ernő tanácsa ítéletet hirdetett Tuba János paksi általános iskolai tanár és Schmale Ádám ügyében. Tuba János aktív ellenforradalmi tevékeny­séget fejtett ki az októberi—novem­beri napokban. Tagja volt egy olyan csoportnak, amely memorandumot küldött az akkori kormánynak, amelyben kifejezésre juttatták a Szovjetunió és népi demokrácia el­lenes magatartásukat. Ezt a memo­randumot Tuba szövegezte meg. Te­vékeny része volt mindabban a fel­forgató tevékenységben is, ami Pak­son történt. Tuba lett a nemzetőrség parancsnoka. A parancsnokságba többek között a következőket vonta be: Feördeös Gyula volt csendőr alezredes, Szabó Károly volt hort­hysta őrnagyot, Tőke István volt horthysta őrnagyot, Bauer Károly volt horthysta őrnagyot, Péterdy Márton volt horthysta századost. A letartóztatásokban, házkutatásokban is szerepe volt Tubának és ezenkívül abban is, hogy igyekeztek a környező községekkel és Szekszárddal össze­köttetésbe lépni az ellenforradalom kiszélesítése érdekében. Schmale Ádám ellenforradalmi verset írt. Tuba még november 4. után is a néphatalom ellen lázított. Tuba 3 évi és nyolc hónapi börtön­­büntetést, 3 évi jogvesztést, Schmale 1 év és hat hónapi börtönbüntetést, 2 évi jogvesztést kapott és 1000 fo­rint értékű vagyonának elkobzására ítélték. Helyreigazítás Vasárnapi számunkban a „Tizen­­ketten újra kezdték“ című cikkbe értelemzavaró sajtóhiba került. Az utolsó bekezdés utolsó előtti mon­data helyesen így hangzik: „A szö­vetkezet vezetése most a „próbát“ derekasan álló kommunisták kezé­ben van.“ TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Fegyverre­j­tegetés és hamis vád Ferenc János önálló kőműves, bonyhádi lakost fegyverrejtegetés és hamis vád bűntette miatt a bonyhádi járásbíróság 5 évi börtönbüntetésre és 10 évre a közügyektől való eltil­tásra ítélte azért, mert a múlt év decemberében a testvéröccsétől ka­pott karabélyt a hozzávaló lőszerrel egy szalmakazalba elrejtette, majd pedig ez év március 26-án a fegy­vert haragosának, Gergely István bonyhádi lakosnak lakásán a széna alá rejtette. Másnap, március 27-én Gergely névtelen levélben a rendőr­ségnél fegyverrejtegetés miatt felje­lentette. Mivel a rendőrség a házku­tatás során a fegyvert nem találta meg, így április hó elején újabb név­telen levélben a fegyver feltalálási helyét pontosan megírta. A rendőr­ség a fegyvert a névtelen levélben jelzett helyen megtalálta és lefoglal­ta. A bíróság azonban a valóságra fényt derített és a fegyverrejtegető hamis vádaskodót elítélte. - ——■ ■­ Kivégezték Csira József egyik gyilkosát A múlt hét szerdáján a reggeli órákban Boda Sándor Nagydorogon fejszével agyonverte apósjelöltjét, Csira Józsefet, előre megfontolt szán­dékkal. A kivégzésben segédkezett neki jövendőbeli felesége, Führer Istvánná, Csira József leánya is. Amint a tárgyaláson kiderült, Csira József ellenezte Boda Sándor és Führerné szerelmi viszonyát és egy­részt ez, másrészt pedig bizonyos va­gyoni érdekek miatt határozták el és hajtották végre azt a brutális gyilkosságot. A rögtönítélő bíróság Boda Sán­dort és Führer Istvánnét halálra ítélte. Boda Sándoron szombaton dél­előtt végre is hajtották az ítéletet, Führer Istvánná kegyelmi kérvényét azonban felterjesztették az Elnöki Tanácshoz. 3 „a szocializmus a barátság és a béke nevében“ A Pravda cikke A Pravda cikke többek között a kö­vetkezőket írja: A Szovjetunió és Jugoszlávia népei ma méltatják a belgrádi deklaráció alá­írásának második évfordulóját. A szovjet—jugoszláv deklaráció véget vetett a Szovjetunió és a Jugoszláv Nép­­köztársaság közötti régi jó viszony el­mérgesedése korszakának. Nagy lehető­ségeket tárt fel a két ország közötti jó­viszony gyökeres megjavítása és min­den irányú fejlesztése előtt. Egyben le­hetővé tette a népi demokratikus orszá­gok és Jugoszlávia közötti viszony nor­malizálódását és megjavulását is. A Szov­jetunió és Jugoszlávia közötti viszony teljes normalizálódásának nagy jelentő­sége van a béke megszilárdulása, vala­mint a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is. Az élet igazolja a szovjet—jugoszláv deklarációban meghirdetett elvek tartós­ságát és életerejét. Ezeknek az elveknek fokozatos valóra váltása feltétlenül ked­vező mindkét ország számára. A két ország közötti áruforgalom 1956- ban 1955-höz arányítva majdnem négy­szeresét e­melkedett­. De helytelen lenne elhallgatni a két or­szág kölcsönös viszonyában fenálló ne­hézségeket. Ezek a nehézségek elsősorban ideológiai kérdésekre vonatkoztathatók, de ezek a lényeges ellentétek az SZKP és a JKSZ között számos ideológiai kér­dés szemléletében nem képezhetnek aka­dályt a két ország mindenirányú együtt­működésének fejlődése előtt. A szovjet—jugoszláv deklaráció alá­írásának évfordulóján a szovjet nép forró baráti üdvözletét küldi a testvéri jugo­szláv népnek és szíve mélyéből sikere­ket kíván neki — fejezi be cikkét a Pravda. HÍREK — Külföldi vendég jön Szekszárd­­ra. A bolgár Művelődésügyi Minisz­térium egyik vezetője ma, kedden Tolna megyébe érkezik. A látoga­tás célja, hogy tapasztalatokat sze­rezzen a sárközi falvak kulturális életéről. A külföldi vendég két na­pig marad a megyében. * — Román vendégeket várnak Bá­­taszéken. A bátaszéki kultúrház színjátszói nagy igyekezettel ké­szülnek a Bukfenc című operett elő­adására. Az előadás bevételét arra fordítják, hogy vendégül lássanak egy román csoportot, amely viszont­­látogatásra érkezik Bátaszékre. * — A KISZ-szervezet Bölcskén tár­sadalmi munkával és a községi ta­nács támogatásával tekepályát épít a kultúrház udvarán. A mozin kí­vül ez lesz a másik állandó szóra­kozóhely Bölcskén.* — Az egyszerűbb ügyvitel érde­kében — a megyei tanács kereske­delmi osztálytól nyert értesülé­sünk szerint a gáz átírásokat ezen­túl nem a megyei kereskedelmi osz­tály végzi, mert ezt a munkakört át­adták az egyes járási központoknak. Több oldali érdeklődésre közöljük, hogy a disszidáltak gázpalackjait il­letően rendelkezés még nincs, de valószínű, hogy ilyen ügyekben is a járási tanácsoknál intézkednek majd .■ Bővítik a mozit Pálfán. Meg­érdemli a pálfai — kétségtelenül buzgó — mozilátogató közönség, hogy szebb, nagyobb szórakozóhelyet kap­jon. A Moziüzemi Vállalat körül­belül 50.000 forintos költséggel át­építi a mozit. A nézőteret szélesség­ben, hosszában is növelik, emellett előcsarnokot építenek, hogy a pál­fai filmrajongók ne az udvaron vá­rakozzanak.•­­ Gyorsított eljárással tárgyal­ták ifj. Óhn János szekszárdi la­kos ügyét és 15 évi börtönbüntetés­re ítélték szándékos emberölés kí­sérlete és fegy­ver rejtegetés büntette miatt. Ifj. Óha János lőtte meg az újvárosban haragosát Mészáros Já­nost* — Két pedagógus tartózkodik je­lenleg Lengyelországban, Tolna megyéből. Április közepén utaztak el a Lengyel Népköztársaságba, ahol ott nyaraló gyermekeket taní­tanak. A két Tolna megyei nevelő e hónap második felében tér haza. •­­ Ma este a szekszárdi városi kultúrházban a Kecskeméti Katona József Színház művészei a Kaméliás hölgy című színművet adják elő. Az érdeklődésre jellemző, hogy a je­gyek nagy része már hétfőn elfo­gyott. Takarékoskodnak az iskolások Április hónapban több mint 86 000 forint értékű iskolai ta­karékbélyeget vásároltak Tolna me­gye általános és középiskolás tanulói. Különösen a kis létszámú iskolák tesznek ki magukért. A vöresegyházi iskola tanulóinak legnagyobb az átlag betéte, egy tanulónak átlagosan 133.33 forint takarékbetétje van. A Juhé-pusztai tanyai iskolánál 80 fo­rintja van egy-egy tanulónak, Alsó­­majsán 78.84 forint, Génia-majorban 52.25 forint, Kiskajdacson 40.03 forint az egy főre eső megtakarítás. A középlétszámú iskolák között kö­zel egyformán áll a gyönki és a ten­­gelici iskola. Április végéig a tenge­­lici bizonyult jobbnak náluk egy-egy tanuló 28.20 forint, a gyönki iskolá­ban pedig 27.22 forint értékű takarék­bélyeget vásárolt átlagosan. Gerjen­­ben 26.33 forint, Szakályban 23.74 fo­rint, Lengyelben 23.26 forint az egy tanulóra eső takarékátlag. A nagylét­számú iskolák közül a dunaföldvári iskolában a legtöbb az átlagos taka­rékbetét: 20.17 forint. GYERMEK SZÉPSÉGVERSENY 1957 IFJ. PERTRINA MIKLÓS Szekszárd. REGER ÉVIKE Bonyhád. PAPP ZSUZSIKA Szekszárd. HORVÁTH VERONIKA, JUDIT Szekszárd. STRAUBINGER JÓZSIKA Tolna-

Next