Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-16 / 165. szám

1957 JÚLIUS 16. TOLNA MEGYEI NEPÚJSAG > Adjanak segítséget, hogy kihasználhassuk a helyi lehetőségeket - LEVÉL — Nagymányokon, ebben a kis bányászközségben, 75 bányász ikerlakás épül vízvezetékkel, fürdőszobával felszerelve, 150 család részére. De ezentúl mintegy 25—30 család kért építkezésre engedélyt. Az építeni szándékozók arra törekednek, hogy lehetőleg minél kevesebbért, a helyi lehetőségek bekapcsolásával csökkentsék az építkezés költségét. Itt azonban fel kell vetni egy lényeges problémát, ami sérelme az egész községnek, de ezen túl a környező falvaknak is. Nagymányokon azelőtt egy kőbánya volt, ahol kitűnő minőségű mészkövet, illetve építkezéshez szükséges alapkövet bányásztak. A bánya mellett két mészégető kemence volt, amelynek a termelési kapacitása egy berakásnál darabonkint egy vagon jó minőségű meszet biztosított. A kemencéket azonban régen lebontották a község tiltakozása ellenére, és annak vasrészeit ócskavasba adták. 1951-ben a bányát államosították. A termelés lényegében leállt. A községi tanács igyekszik mindent megtenni a község dolgozói érdekében — kevés sikerrel. Az igaz, hogy a helyi szénbánya üzem minden tőle telhetőt megtesz, segíti Adott síneket, csillét, a robbantáshoz szakembert, megélezi a vésőket, de a leglényegesebbet. a robbantás előkészítéséhez, a fúráshoz, légkompresszort nem tud biztosítani. És itt derékbe törik minden kezdeményezés. Jelenleg is 10—15 család összefogva, nagy kalapáccsal, vésőkkel, középkori módon termeli a követ az építkezéshez. Felvetődik a gondolat: miért szükséges a környező nagy építkezésekhez több száz kilométerről szállítani a meszet, a követ, amikor az helyben kínálkozik, csak épp ki kell nyúlni érte? De a legelemibb célokra sem tudnak sok esetben a járásunk területén meszet kapni a permetezéshez, meszeléshez és különböző más célokra. Nem tudjuk megérteni, mennyiben gazdaságos az, hogy Bátaszéken — tudomásunk szerint — félmilliós beruházással mészégető kemencéket építenek, ahol sem mészkő, sem szén nincs. De a Bonyhádon levő mészégető kemencékbe is nagy távolságról szállítják a mészkövtet. Az égetés után hasonló módon megint vissza a kereskedelembe. Vajon nem volna-e helyesebb, ha üzembe helyeznék a nagymányoki kőbányát, a mészégető kemencéket, ahol még a szén is pár száz méterről biztosítható. Mindez népgazdasági szempontból is, és nem utolsó sorban a község érdekében, sürgős és fontos volna. Nagymányok dolgozói nevében ismételten arra kérjük az illetékes szerveket, hogy sürgősen vizsgálják meg az ügyet és tegyenek mielőbb hathatós intézkedést. KURILLA JÓZSEF »tmLiiiiÁtUAtiiitilitÁttiiiiittlUliiiáálitiiAAiittimiástiiujiii Az országos pártértekezlet határozatait vitatták meg a városi és járási aktívaértekezletek Az országos pártértekezlet határozatainak megbeszélése céljából — 11 bonyhádi járást kivéve, ahol ezen a héten lesz — aktívaüléseket tartottak a kommunisták. Az aktívaüléseken a kommunisták igyekeztek a maguk területére alkalmazni a pártértekezlet határozatainak megállapításait, s éppen ezért igen aktívak voltak, sokan kértek és kaptak szót. Az aktívaülések általános tapasztalata szerint megyénkben a kommunisták érdeklődése egyre inkább a termelés felé fordul, egyre inkább beleszólnak a termelés irányításába, s ott, ahol hibákat, termelést gátló akadályokat észlelnek, ők azok, akik ez ellen egyre következetesebben fellépnek. A másik tapasztalat az, hogy a kommunisták éppen az országos pártértekezlet figyelmeztetését figyelembe véve, nem osztozkodtak a sikerek felett, hanem azokat a problémákat vitatták meg, ahol még sok a tennivaló, mint például a tömegkapcsolat kiszélesítésénél. Az aktívaülések egy másik , eddigiektől eltérő vonása volt, hogy azokon lényegesen többen vettek részt, mint az évek során kialakult átlag. Ez biztosíték arra, hogy az országos pártértekezlet anyaga eljut minden pártszervezetbe megvitatás végett. Valamennyi pártaktíva teljes egyetértésben foglalt állást a pártértekezlet határozata mellett, s ezzel megkezdődött a határozat megvalósításáért a harc. Az aktívaülések megválasztották a járási, illetve városi pártbizottságokat, s ott, ahol ez szükséges volt, kiegészítették a párt intézőbizottságát is. DOMBÓVÁR 1 A járási pártaktíva mintegy 180 résztvevője előtt Szabadi István elvárt, a járási intézőbizottság elnöke imertette a beszámolót. Részletesen nemezte az országos pártértekezlet h határozatát és megszabta a járás területén az ebből adódó konkrét feladatokat. A többi között az ideológiai kérdéseknél elmondotta: „Csak áltatnánk magunkat, ha azt mondanánk, hogy az osztály t ellenség már nem tud befolyásolni becsületes dolgozókat. Ezért fontos, hogy az adminisztratív intézkedések mellett ideológiai téren is felvegyük a harcot.A pártaktíva sokat foglalkozott a termeléssel. A beszámoló említést tett erről, hogy a járás területén az üzemek általában kielégítően dolgoznak ,eljesítik terveiket, kibontakozóban van a verseny. A vita a termeléssel kapcsolatban ennél sokkal többet mondott. A Dombóvári Fűtőház például országosan elsős lett a fűtőházak közül. Az idén az első fél évben több, , mint egymillió százelegy tonnával többet szállítottak a dombróvári vasutasok, mint a múlt év hasonló időszakában. Ebben az időben 565 ezer tonna talpsúlyt szállítottak, ami 565 ezer tonnás szerelvény indításának mellőzését tette lehetővé, ugyanakkor 4262 tona szenet takarítottak meg. Balázs Ferenc elvtárs arról adott számot, hogy a dombóvári községintézőbizottság széleskörűen vizsgálta a termelés alakulását az üzemeknél felderített egy sor termelést akadáyozó tényezőt és a kommunisták é a gazdaságvezetők figyelmét ezek felszámolására irányították. Elmondotta, hogy néhány pártszervezetnél a termelési sikerek láttán elbizakodottság tapasztalható. A vita során többen beszéltek a mezőgazdasági termelés belterhjességének lehetőségéről is. Is ! A vitában felszólalók elmondották, hogy tapasztalatuk szerint az ellenforradalmi elemek gazdasági téren gyekeznek most kárt okozni a népi vullámnak, s igyekeznek lejáratni a gazdaságvezetőket. Egyik felszólaló elmondotta, hogy a volt ellenforradalmi elemek jogtalan követeléseket megnyergelve, azt mondják: .Persze, minket félreállítottak, pedig mi az ilyen követeléseket teljesítettük volna.” Csak arról nem beszéltek, hogy gazdasági csődbe vezették volna az országot. A gazdasági kérdések mellett a tömegszervezetek, a tömegkapcsolat, az ideológiai harc szükségessége is jelentős teret kapott a vitában. Az országos pártértekezlet határozatát a a kommunisták örömmel fogadták. Az fcgyik őszhajú elvtárs a határozat batását így jellemezte: „Idős vagyok, de ti így érzem, sokat fiatalodtam. Éltető, frissítő, fiatalító ez minden kommut lista részére, s az csak jó nekünk, hogy az ellenségre éppen ellenkező seg hat. Mindez azt bizonyítja, hogy az MSZMP a helyes úton jár.” SZEKSZÁRD VÁROS Szekszárd város pártaktíváján is igen sokrétű volt a vita. Számos javaslat, észrevétel hangzott el, s különösen sokat foglalkoztak az aktíva résztvevői a pártszervezetek tömeg» kapcsolatával. A beszámolóval teljes egyetértésben — amelyet Scherer Sándor elvtárs, az intézőbizottság tagja tartott — azt állapították meg, hogy a pártszervezetek az ellenforradalom óta rendezték soraikat, jelentős előrehaladást értek el a rendszeres pártélet kibontakoztatásában és a termelés ellenőrzésében, de munkájuk során elhanyagolták a dolgozó parasztokat. Nem kielégítő a párt tömegkapcsolata. Ezért szükséges, hogy az intézőbizottság főleg a dolgozó parasztok felé aktívabb politikai munkát fejtsen ki. Az országos pártértekezleten résztvevő Takács Mihályné elvtársnő elmondotta az ott szerzett élményeit, s hangsúlyozta, hogy a pártértekezlet teljes egységben foglalt állást minden kérdésben. A pártértekezleten a szabad vita légköre uralkodott s ez lehetővé tette, hogy minden olyan kérdéssel foglalkozhattak, ami a párt további erősödését és az ország gazdasági helyzetének stabilitását eredményezi. A kommunisták szükségesnek tartották hangsúlyozni, hogy minden kommunistának adjanak pártmunkát. A legfontosabb feladat minden kommunista számára, hogy ismertesse a párt politikáját, tudatosítsa aegfontosabb határozatokat. A pártmunka során a kommunisták ismerjék meg és hozzák a felsőbb szervek tudomására azokat a kérdéseket, amelyek a dolgozó tömegeket foglalkoztatják, hogy a párt a munkája során ezeket figyelembe vehesse. A pártaktíva, amely teljes egyetértését fejezte ki a pártértekezlet határozatával, a fiatalok nevelésével, számos elvi kérdéssel, a termelés időszerű problémáival, a nők szerepével is foglalkozott. TAMÁSI A Tamási községben megtartott járási pártaktíva értekezleten Kócs Árpád elvtárs, a járási pártbizottság átkára tartott beszámolót. A beszámoló és a felszólalások is igen sokat foglalkoztak a tömegszervezetek aktivizálásának problémáival. Hangsúlyozták, hogy komoly harcot kell vívni a tömegek közötti munka megjavításáért a kommunistáknak, hisz ' az előttünk álló nagy feladatokat, aecsületes pártonkívüli tömegek nélkül nem tudnánk megvalósítani. E tömegmozgósító munkában pedig nagy szerepük van a tömegszervezeteknek is. Sok szó esett az értekezleten a társadalmi tulajdon megvédéséről. Számosan beszéltek arról, javaslatokkal alátámasztva, hogy miként kell például a földművesszövetkezeteknél az helyes ellenőrzést és segítést megoldani, nehogy olyan sikkasztások történjenek, mint nemrégiben. Beszéltek a felszólalók arról is, hogy a vadásztársaságokat is felül kell vizsgálni, hogy fegyver csak a becsületes, néphez hű emberek kezében maradhasson. Felszólalt a pártértekezleten Rápai Gyula elvtárs a megyei pártbizottság titkára is. Rapai elvtárs részt vett az országos pártértekezleten és Tamásiban élményszerűen mondotta el tapasztalatait, kivetítve a tanulságokat a járás pártszervezetei előtt álló feladatokra. Elöljáróban a pártértekezlet jelentőségéről beszélt, amely nemcsak megszüntette a Központi Vezetőség ideiglenességét, hanem meghatározta a további helyes politikai irányvonalat is. A további feladatokat négy alapvető részletben tárgyalta. Először az ellenforradalmi elemek elleni harc feladatairól szólt, amelyben nem elegendő csak az adminisztratív módszer, mert párosulnia kell az ellenséget politikailag leleplező munkával is. Másodszor a tömegektől való elszakadás felszámolására hívta fel a figyelmet. — Bízni kell a pártonkívüliekben — mondotta többek között, — s bátran támaszkodni rájuk, és segítségüket kell kérni az előttünk álló feladatok végrehajtásában. A jó pártmunka egyik mutatója most is az ki milyen tevékenységet folytat a tömegek közt. Harmadszor az államhatalmi szervek megerősödéséről beszélt Rapai elvtárs, s végül negyedszer, de nem utolsósorban a pártegységről. — Sokan — mondotta — a pártegység kérdésénél csak a szervezeti egységet veszik figyelembe mostanában. A pártegység azonban nemcsak ezt jelenti, hanem a politikai, eszmei és szervezeti egységet együttesen. Erre kell törekedni. A pártértekezlet résztvevői egységesen csatlakoztak az országos pártértekezlet határozatainak végrehajtásához. GYÜNK A gyönki járási pártértekezlet középpontjában a tömegek közötti politikai munka további megjavításának megvitatása állt. A beszámoló, melyet Gyuricza elvtárs, a járási pártbizottság titkára tartott és a felszólalók is mind arról beszéltek, hogy valóságos fordulatot kell venni a tömegek között politikai munkára. Sok szó esett az ellenforradalom elleni harcról is. Valamennyien megegyeztek abban, hogy ez nemcsak azt jelenti, hogy a bíróságok méltó büntetéssel sújtsák az ellenforradalmi elemeket, hanem jelenti azt is, hogy a pártonkívüli tömegektől megfelelő érvekkel leleplezve el kell szigetelni, s közben megnyerni a dolgozó tömegeket a szocializmus építése számára. Foglalkozott a pártétekezlet azzal is, hogy e munkákkal egyidőben a kommunisták feladata az eddigeknél sokkal többet törődni a termeléssel. Felszólalt az értekezleten Prantner József elvtárs a megyei pártbizottság tagja. Prantner elvtárs főként arról beszélt, ami a beszámolóból és a felszólalók hozzászólásaiból is kimaradt. Arról, hogy az országos pártértekezlet határozatainak végrehajtása során milyen nagy segítséget jelent számunkra a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi határozata. PAKS A paksi járási pártértekezleten különösen sok szó esett az ellenforradalmi elemek elleni harcról, a pártegység további megerősítéséről. SZEKSZÁRDI JÁRÁS A szekszárdi járás pártszervezeteitől több, mint 150 kommunista vitatta meg az országos pártértekezlet anyagából adódó járási feladatokat. beszámolót Bali Zoltán elvtárs a negyei végrehajtó Bizottság tagja mondotta el. Élményszerűen számolt be a pártértekezleten szerzett tapasztalatairól, melyek rámutattak az ebből adódó helyi feladatokra is. A felszólalók valamennyien egyetértettek a pártértekezlet határozatára és a Központi Vezetőség eddigi dégszereplése lesz, akik bemutatják Kálmán Imre: Marica grófnő című háromfelvonásos nagyoperettjét. A Magyar Állami Népi Együttes csütörtökön elmaradt előadását pedig augusztus elején tartja meg. A kultúrház kerthelyiségében viszont a nagy érdeklődésre való tekintettel előreláthatólag a jövőben minden szombat, vasárnap lesz isztrádműsor, melyben fővárosi művészek lépnek fel munkájával. Itt is elsősorban az ellenforradalom teljes megsemmisítésének fontosságáról esett sok szó. Csaknem mindnyájan beszéltek a pártegység erősítésének jelentőségéről. A párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítéséről őszinte, bátor légkör alakult ki, amelynek keretében kertelés nélkül vetették fel a kommunisták a problémákat, bátran bírálták a járási pártbizottságot és egymás munkáját is. Végezetül az újjáválasztott pártbizottság megtartotta első ülését, kikészítette a végrehajtó bizottságot ,s létrehozta a fegyelmi bizottságot. Elhatározták, hogy a pártértekezlet anyagát folyamatosan, taggyűléseken az alapszervezetekben is ismertetik, megtárgyalják az abból adódó közvetlen helyi feladatokat. A rádióban szerepel a szekszárdi népi zenekar Tegnap a szekszárdi népi zenekar Csorba Géza vezetésével megkezdte előkészületeit a rádióban való szereplésre. A szekszárdi népi zenekar már több alkalommal szerepelt a rádióban, s most újabb meghívást kapott. Erre a szereplésre a zenekart három taggal kibővítik. Nem dőlt még el, hogy a zenekar Pestre utazik-e, vagy helyben veszik szalagra műsorát. A városi kultúrház vezetősége tárgyalásokat folytat a Vendéglátóipari Vállalattal és a zenekarral, hogy a népi zenekar a városi kultúrház kerthelyiségében mutassa be műsorát. A műsor bemutatására előreláthatólag július 27-én este kerül sor egy „Hétvégi tarka est” című műsor keretében. Ezen az esten énekesek és a kultúrház tánczenekara is közreműködik. Könyvismertetés Csak esztrád műsort rendez ebben az évben A VÁROSI KULTÚRHÁZ tunk arról, hogy július hónapban a kultúrház még nem rendez előadást fővárosi művészek vendégszereplésével. Már lekötött előadás volt egy jazz orgona-est és az Országos Tűzoltózenekar vendégszereplése. A közelmúltban mindkét előadást lemondták és a kultúrház vezetősége úgy döntött, hogy a hónap végéig nem tart nagyobb szabású előfedást. A következő előadás valószínű a Magyar Játékszín művészeinek ven Mfár kevesebb szó esett a beszámolóban és a felszólalások során is az előttünk álló gazdasági feladatokról. Ezt a hiányosságot részben pótolta Rév András elvtárs a járási pártbizottság titkárának összefoglalója.