Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-19 / 168. szám
TOLNA MEGYE* VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1957 JÚLIUS 19. Az újításokról és találmányokról új, nagyfontosságú kormányrendelet jelent meg az elmúlt napokban, melynek célja az eddigi tapasztalatok alapján felszínre került hibák kijavítása, az újítómozgalom erőteljes fellendítése. Az új rendeletet közel egyesztendős ,alapos előkészítő munka előzte meg, mind a kormány, mind a Szakszervezetek Országos Tanácsa részéről. Bevonták a munkába a szakszervezeteket, minisztériumokat, tudományos intézeteket, újítókat, feltalálókat, hogy a rendelet valójában megfeleljen a követelményeknek. Egy évtizedes múltra tekinthet vissza hazánkban az újítómozgalom. Ez idő alatt egyre nagyobb mértékben segítette elő a szocialista akkumulációt, bizonyítva, hogy mire képesek a dolgozók, ha birtokosaivá válnak a hatalomnak, a termelőeszközöknek. Az elmúlt évben például az újítások és találmányok gazdasági eredménye országosan egymilliárd százmillió forint volt megtakarításban és kilencszázötvenmillió többtermelésben. Azonban látni kell azt is, hogy az újítómozgalom fejlődése nem volt mentes a hibáktól, és az utóbbi években, főként a különböző, elavult rendelkezések, jogszabályok akadályozták a fejlődést. Az újításokat bürokratikusan, centralizáltan intézték. Utólagosan önkényesen, merev díjskála alapján állapították meg az újítási díjakat. A bizonytalanság, a sok huzavona sok újítót és feltalálót elkedvetlenített. A túlzottan szigorú rendelkezések következtében éppen a tervezők, akiknek munkájában leginkább van lehetőség az újításra, nem részesülhettek újítási díjban. Rövid időt szabtak a rendelkezések az újítói és feltalálói díjak megállapítása alapjául, merev felső határokat szabtak az újítói és feltalálói díjaknak. Nem voltak megfelelően anyagilag érdekelve a vállalati dolgozók főleg a nagyjelentőségű újítások és találmányok bevezetésében. Egyoldalúan ,csak a „megtakarítás” szempontjából értékelték az újításokat, figyelmen kívül hagyva egyes újítások számszerű kimutatásokon túlmenő, népgazdasági jelentőségét. Nem állott a vállalatok részére megfelelő anyagi erőforrás sem rendelkezésre az újítások kikísérletezése és bevezetése céljából. Az új rendelet lényeges változtatásokat hoz az eddigi jogszabályokhoz, gyakorlathoz képest. Az egyik legfontosabb ilyen rendelkezés a szerződéses rendszer alkalmazása az újítások és találmányok kikísérletezésénél és megvalósításánál. E szerződésben aztán előre rögzíteni kell a díjazás és megvalósítás szempontjából minden fontos és eddig utólag sokat vitatott kérdést, így a javaslat célkitűzéseit, várható műszaki és gazdasági hatásait, az újítási díjat, ennek fizetési módozatait, az újító, vagy feltaláló közreműködését a megvalósításban, a vállalat kötelezettségeit. Megszűnik tehát az a sok bürokratikus huzavona, utólagos reklamáció, ami nem egy újítót kedvetlenített már el a munkától. Persze, ezután is előfordulhatnak viták, de itt már sokkal könnyebb az igazságos döntés, hiszen itt csak arról lehet dönteni, hogy a szerződő felek eleget tettek-e előzetesen, közös megegyezéssel vállalt kötelezettségeiknek, végső soron bírósághoz lehet fordulni. Megszűnik a szerzői tanúsítványos rendszer a találmányoknál, ezzel az a nem egyszer többévi huzavona, amíg elismertek egy találmányt, helyébe a szabadalmi rendszer lép. Messzemenően védi a rendelet az újítók és feltalálók jogait. Ha például a megvalósítástól számított egy éven belül az újítást bárki javaslatára másutt is megvalósítják, az újítót ugyanolyan mértékben illeti meg az újítási díj, mint eredeti javaslata alapján. Ez esetben egy év után is megilleti az újítási díj 20 százaléka. Eddig a bevezetéstől számított egy év eredményei alapján állapították meg az újítási díjat. Most a megvalósítástól számított két év közül azt kell alapul venni, amelyik a legkedvezőbb gazdasági eredményt adja. Az előlegfizetés, az újítást önként átvevők díjazása és a többi rendelkezések mind elősegítik az újítók és feltalálók fokozottabb anyagi érdekeltségének érvényesülését. Újítási díjat kaphatnak ezentúl a tervezők is, ha a részükre megadott műszaki felételektől eltérő olyan megoldást javasolnak, amely műszakilag, illetőleg gazdaságilag előnyösebb az általánosan ismert megoldásnál. Jelentősebb javaslatok bevezetése a vállalat dolgozóira nézve többletmunkával és felelősségvállalással jár. Ezért húzódoztak eddig gyakran az új módszerek alkalmazásától. A rendelet éppen ennek kiküszöbölésére az újítási, illetve a feltalálói díj 50—100 százalékában állapítja meg a közreműködői díjat azok részére, akik a megvalósításban, vagy a kísérletezésben legeredményesebb tevékenységet fejtenek ki. Az ösztönző közreműködői díj következtében tehát ezentúl az újítónak könnyebb lesz újítását bevezetnie. Az új rendelet tehát kiküszöböli az újítói és feltalálói tevékenység fejlődését akadályozó hibákat. Az üzemek vezetőinek, párt- és szakszervezeti aktíváinak feladata, hogy a rendelet helyes alkalmazásával elősegítsék az újítómozgalom fejlődését. Gőgös Ignácz síremléke A tamási járás munkásőrség-százada augusztus 20-án zászlóavató ünnepélyt tart, s ez alkalommal felveszi a magyar munkásmozgalom egyik kimagasló harcosának, Gőgös Ignácznak nevét. A zászlót a Fornádi Állami Gazdaság adományozza a munkásőrségnek. A munkásőrség a zászlóavató és névadó ünnepély alkalmával megkoszorúzza Gőgös Ignácz síremlékét. Képünk a tamási temetőben lévő síremléket mutatja be, amelyen a következő felirat olvasható: „A Magyar Kommunista Párt, a magyar nép nagy harcosa, Gőgös Ignácz 1892—1929. Emléked örökké él és új harcokra lelkesíti a magyar munkásosztályt." A MÁI SZÁNBAN: Moszkvába érkezett az afgán király (2. o.) — Gyönk községben láttuk, hallottuk (3. o.) — A Mecsek tövében (4. o.) — Az országos pártértekezlet határozatainak megvalósítására mozgósít a bikácsi erdőgazdaság pártszervezete (5. o.) — Simontornyai panasz (5. o.) — A labdarúgó NB. II. nyugati csoportjának őszi sorsolása (6. o.) A múlt évi bortermésnek ötszörösét ígérik a szekszárdi szőlők Csaknem egy évtizede kíséri már a katasztrofálisan gyenge bortermés a szekszárdi szőlővidéket. Múlt évben is alig három, három és fél hektoliteres holdankénti átlag termett. Az idén azonban a szőlőkre kedvező tavaszi időjárás következtében jó termést ígérnek a szekszárdi szőlők is. A várost délnyugati és nyugati irányban körülölelő hegyek oldalain elterülő több mint 2000 hold szőlőben a peronoszpóra úgyszólván semmi kárt nem okozott, lisztharmat következtében sem érte veszély a szőlőket. Annál többet ártott azonban hétfőn az esti órákban a város északi részét ért jégeső. Mintegy 600—700 hold szőlőt csaknem teljesen megsemmisített. A kárt felülvizsgáló szakemberek szerint 70—80 százalékos a jégkár az említett területen. A szekszárdi szőlők kétharmadát, mintegy 1500 holdat azonban nem ért a nagy viharral jött jégverés, s ezen területen a múlt évi bortermésnek ötszörösét ígéri a szekszárdi szőlő. A múlt évi három három és fél hektoliter terméssel szemben 15—16 hektoliter holdannkénti bortermést várnak a szőlősgazdák, ami azt jelenti, hogy az elmúlt évektől eltérően az idén már mintegy 20 000 hektoliter szekszárdi vörösbort hoz forgalomba a kereskedelem. Ifjúsági Filmhét július 22—augusztus 20-ig Munkatársunk a napokban felkereste a Moziüzemi Vállalat új igazgatóját, Juhász Istvánt, tőle érdeklődött a vállalat munkája és tervei iránt. Juhász István elmondotta, hogy az év első negyedében nem volt kielégítő a vállalat munkája, különösen a műsorpolitikában maradt sok pótolni való. Az első negyedben például nem kaptak a mozi műsorában megérdemelt helyet a szovjet és népi demokratikus filmek. A szovjet filmek mindössze csak 2 százalékát alkották a műsornak. A második negyedévben már javult az arány. A szovjet filmek 12.5, a magyar filmek 24.4, a népi demokráciák filmjei 14.8, egyéb filmek pedig 48.3 százalékát alkották a műsornak. Úgy tervezik, hogy a harmadik negyedévben elérik vagy túlhaladják az országos átlagot. Érdekesség a mozi új műsorában a „Számonkérés’’ című film,, ami Francia Kiss Mihályról szól. A megyében ifjúsági filmhetet rendeznek július 22-től augusztus 20-ig. A filmhét alatt olyan filmeket mutatnak be, amelyek az ifjúság körében érdeklődésre tarthatnak számot. Többek között a műsorban szerepel a Karneváli éjszaka, a Mexikói és egyéb jó filmek. Társadalmi munkával segítik az útépítkezést Magyarkeszin Magyarkesziben is egyre több lesz a kövesút. Lekövezték a község egyik utcáját , mintegy 600 méteres szakaszon. A fél község részt vett a munkában, s ez a községi Hazafias Népfrontbizottság és a tanács jó munkáját bizonyítja. A közelmúltban egy másik utca kikövezésének előmunkálatait — a földmunkákat — végezték el, de a nagy záporeső, amely az egész megyét érte, elmosta. Az aratás és cséplés befejeztével a község lakói ismét elvégzik a szükséges földmunkákat, hogy utána mintegy 300 méteres útszakaszt kikövezhessenek. A községi tanács véleménye szerint mintegy 16 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek eddig a község lakói az útépítkezésen. A községi tanács a községfejlesztési alapból mintegy 30 000 forinttal járult hozzá az útépítéshez. A gyermek szépségverseny győztesei PORUBSZKY IVÁNKA Iregszemcse, hetedik helyezett. ARNOLD ÁGNESKA Bátaszék, nyolcadik helyezett. SZABÓ ZOLTÁNKA Fadd, kilencedik helyezett. SÜKRI MARIANNE Szekszárd, tizedik helyezett.