Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-19 / 168. szám

TOLNA MEGYE* VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1957 JÚLIUS 19. Az újításokról és találmányokról új, nagyfontosságú kormányrendelet jelent meg az elmúlt napokban, melynek célja az eddigi tapasztala­tok alapján felszínre került hibák kijavítása, az újítómozgalom erőtel­jes fellendítése. Az új rendeletet közel egyesztendős ,alapos előkészítő mun­ka előzte meg, mind a kormány, mind a Szakszervezetek Országos Tanácsa részéről. Bevonták a mun­kába a szakszervezeteket, miniszté­riumokat, tudományos intézeteket, újítókat, feltalálókat, hogy a rende­let valójában megfeleljen a követel­ményeknek. Egy évtizedes múltra tekinthet vissza hazánkban az újítómozgalom. Ez idő alatt egyre nagyobb mérték­ben segítette elő a szocialista akku­mulációt, bizonyítva, hogy mire ké­pesek a dolgozók, ha birtokosaivá válnak a hatalomnak, a termelőesz­közöknek. Az elmúlt évben például az újítások és találmányok gazdasá­gi eredménye országosan egymilliárd százmillió forint volt megtakarítás­ban és kilencszázötvenmillió több­termelésben. Azonban látni kell azt is, hogy az újítómozgalom fejlődése nem volt mentes a hibáktól, és az utóbbi években, főként a különböző, elavult rendelkezések, jogszabályok akadályozták a fejlődést. Az újításokat bürokratikusan, cen­tralizáltan intézték. Utólagosan ön­kényesen, merev díjskála alapján állapították meg az újítási díjakat. A bizonytalanság, a sok huza­vona sok újítót és feltalálót elkedvetlenített. A túlzottan szigorú rendelkezések kö­vetkeztében éppen a tervezők, akik­nek munkájában leginkább van lehe­tőség az újításra, nem részesülhettek újítási díjban. Rövid időt szabtak a rendelkezések az újítói és feltalálói díjak megállapítása alapjául, merev felső határokat szabtak az újítói és feltalálói díjaknak. Nem voltak meg­felelően anyagilag érdekelve a vál­lalati dolgozók főleg a nagyjelentő­ségű újítások és találmányok beve­zetésében. Egyoldalúan ,csak a „meg­takarítás” szempontjából értékelték az újításokat, figyelmen kívül hagyva egyes újítások számszerű kimutatá­sokon túlmenő, népgazdasági jelen­­­tőségét. Nem állott a vállalatok ré­szére megfelelő anyagi erőforrás sem rendelkezésre az újítások kikísérle­tezése és bevezetése céljából. Az új rendelet lényeges változtatá­sokat hoz az eddigi jogszabályokhoz, gyakorlathoz képest. Az egyik leg­fontosabb ilyen rendelkezés a szer­ződéses rendszer alkalmazása az újí­tások és találmányok kikísérletezé­sénél és megvalósításánál. E szerző­désben aztán előre rögzíteni kell a díjazás és megvalósítás szempontjá­ból minden fontos és eddig utólag so­kat vitatott kérdést, így a javaslat célkitűzéseit, várható műszaki és gazdasági hatásait, az újítási díjat, ennek fizetési módozatait, az újító, vagy feltaláló közreműködését a meg­valósításban, a vállalat kötelezettsé­geit. Megszűnik tehát az a sok büro­kratikus huzavona, utólagos rekla­máció, ami nem egy újítót kedvetle­nített már el a munkától. Persze, ezután is előfordulhatnak viták, de itt már sokkal könnyebb az igazságos döntés, hiszen itt csak ar­ról lehet dönteni, hogy a szerződő fe­lek eleget tettek-e előzetesen, közös megegyezéssel vállalt kötelezettsé­geiknek, végső soron bírósághoz lehet fordulni. Megszűnik a szerzői tanúsítványos rendszer a találmányoknál, ezzel az a nem egyszer többévi huzavona, amíg elismertek egy találmányt, he­lyébe a szabadalmi rendszer lép. Messzemenően védi a rendelet az újítók és feltalálók jogait. Ha például a megvalósítástól számított egy éven belül az újítást bárki javaslatára másutt is megvalósítják, az újítót ugyanolyan mértékben illeti meg az újítási díj, mint eredeti javaslata alapján. Ez esetben egy év után is megilleti az újítási díj 20 százaléka. Eddig a bevezetéstől számított egy év eredményei alapján állapították meg az újítási díjat. Most a megvalósí­tástól számított két év közül azt kell alapul venni, amelyik a legkedvezőbb gazdasági eredményt adja. Az előleg­­fizetés, az újítást önként átvevők dí­jazása és a többi rendelkezések mind elősegítik az újítók és feltalálók fo­kozottabb anyagi érdekeltségének ér­vényesülését. Újítási díjat kaphatnak ezentúl a tervezők is, ha a részükre megadott műszaki felételektől eltérő olyan megoldást javasolnak, amely műszakilag, illetőleg gazdaságilag előnyösebb az általánosan ismert meg­oldásnál. Jelentősebb javaslatok bevezetése a vállalat dolgozóira nézve többlet­­munkával és felelősségvállalással jár. Ezért húzódoztak eddig gyak­ran az új módszerek alkalmazásától. A rendelet éppen ennek kiküszöbö­lésére az újítási, illetve a feltalálói díj 50—100 százalékában állapítja meg a közreműködői díjat azok ré­szére, akik a megvalósításban, vagy a kísérletezésben legeredményesebb tevékenységet fejtenek ki. Az ösz­tönző közreműködői díj következté­ben tehát ezentúl az újítónak kön­­nyebb lesz újítását bevezetnie. Az új rendelet tehát kiküszöböli az újítói és feltalálói tevékenység fejlő­dését akadályozó hibákat. Az üze­mek vezetőinek, párt- és szakszerve­zeti aktíváinak feladata, hogy a ren­delet helyes alkalmazásával elősegít­sék az újítómozgalom fejlődését. Gőgös Ignácz síremléke A tamási járás munkásőrség-szá­zada augusztus 20-án zászlóavató ün­nepélyt tart, s ez alkalommal fel­veszi a magyar munkásmozgalom egyik kimagasló harcosának, Gőgös Ignácznak nevét. A zászlót a Fornádi Állami Gazdaság adományozza a munkásőrségnek. A munkásőrség a zászlóavató és névadó ünnepély al­kalmával megkoszorúzza Gőgös Ig­­nácz síremlékét. Képünk a tamási te­metőben lévő síremléket mutatja be, amelyen a következő felirat olvas­ható: „A Magyar Kommunista Párt, a magyar nép nagy harcosa, Gőgös Ignácz 1892—1929. Emléked örökké él és új harcokra lelkesíti a magyar munkásosztályt." A MÁI SZÁNBAN: Moszkvába érkezett az afgán király (2. o.) — Gyönk községben lát­tuk, hallottuk (3. o.) — A Mecsek tövében (4. o.) — Az országos párt­értekezlet határozatainak megvaló­sítására mozgósít a bikácsi erdőgaz­daság pártszervezete (5. o.) — Sim­ontornyai panasz (5. o.) — A labda­rúgó NB. II. nyugati csoportjának őszi sorsolása (6. o.) A múlt évi bortermésnek ötszörösét ígérik a szekszárdi szőlők Csaknem egy évtizede kíséri már a katasztrofálisan gyenge bortermés a szekszárdi szőlő­vidéket. Múlt év­ben is alig három, három és fél hek­toliteres holdankénti átlag termett. Az idén azonban a szőlőkre kedvező tavaszi időjárás következtében jó ter­mést ígérnek a szekszárdi szőlők is. A várost délnyugati és nyugati irány­ban körülölelő hegyek oldalain el­terülő több mint 2000 hold szőlőben a peronoszpóra úgyszólván semmi kárt nem okozott, lisztharmat következtében sem érte veszély a szőlőket. Annál többet ár­tott azonban hétfőn az esti órákban a város északi részét ért jégeső. Mintegy 600—700 hold szőlőt csaknem teljesen megsemmisí­tett. A kárt felülvizsgáló szakemberek szerint 70—80 százalékos a jégkár az említett területen. A szekszárdi szőlők kétharmadát, mintegy 1500 holdat azonban nem ért a nagy viharral jött jégverés, s ezen területen a múlt évi bortermés­nek ötszörösét ígéri a szekszárdi szőlő. A múlt évi három három és fél hektoliter terméssel szemben 15—16 hektoliter holdannkénti bortermést várnak a szőlősgaz­dák, ami azt jelenti, hogy az elmúlt évek­től eltérően az idén már mintegy 20 000 hektoliter szekszárdi vörös­bort hoz forgalomba a kereskedelem. Ifjúsági Filmhét július 22—augusztus 20-ig Munkatársunk a napokban felke­reste a Moziüzemi Vállalat új igaz­gatóját, Juhász Istvánt, tőle érdeklő­dött a vállalat munkája és tervei iránt. Juhász István elmondotta, hogy az év első negyedében nem volt kielégítő a vállalat munkája, különö­sen a műsorpolitikában maradt sok pótolni való. Az első negyedben például nem kaptak a mozi műsorá­ban megérdemelt helyet a szovjet és népi demokratikus filmek. A szovjet filmek mindössze csak 2 százalékát alkották a műsornak. A második ne­gyedévben már javult az arány. A szovjet filmek 12.5, a magyar filmek 24.4, a népi demokráciák filmjei 14.8, egyéb filmek pedig 48.3 száza­lékát alkották a műsornak. Úgy tervezik, hogy a harmadik ne­gyedévben elérik vagy túlhaladják az országos átlagot. Érdekesség a mozi új műsorában a „Számonkérés’’ című film,, ami Francia Kiss Mihályról szól. A megyében ifjúsági filmhetet rendeznek július 22-től augusztus 20-ig. A filmhét alatt olyan filmeket mutatnak be, amelyek az ifjúság kö­rében érdeklődésre tarthatnak szá­mot. Többek között a műsorban sze­repel a Karneváli éjszaka, a Mexikói és egyéb jó filmek. Társadalmi munkával segítik az útépítkezést Magyarkeszin Magyarkesziben is egyre több lesz a kövesút. Lekövezték a község egyik utcáját , mintegy 600 méteres szakaszon. A fél község részt vett a munkában, s ez a községi Hazafias Népfrontbizottság és a tanács jó munkáját bizonyítja. A közelmúlt­ban egy másik utca kikövezésének előmunkálatait — a földmunkákat — végezték el, de a nagy záporeső, amely az egész megyét érte, elmosta. Az aratás és cséplés befejeztével a község lakói ismét elvégzik a szük­séges földmunkákat, hogy utána mintegy 300 méteres útszakaszt ki­kövezhessenek. A községi tanács véleménye sze­rint mintegy 16 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek eddig a község lakói az útépítkezésen. A köz­ségi tanács a községfejlesztési alap­ból mintegy 30 000 forinttal járult hozzá az útépítéshez. A gyermek szépségverseny győztesei PORUBSZKY IVÁNKA Iregszemcse, hetedik helyezett. ARNOLD ÁGNESKA Bátaszék, nyolcadik helyezett. SZABÓ ZOLTÁNKA Fadd, kilencedik helyezett. SÜKRI MARIANNE Szekszárd, tizedik helyezett.

Next