Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-23 / 171. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÚJSAG a Tolna megyei Labdarúgó -szövetség nyilatkozata a megyei II., III. osztályú bajnokságról Az elmúlt napokban alakult meg a Tolna megyei Labdarúgó Alszövet­­ség, amely most már teljesen függet­lenül, önállóan dolgozik a Dél­nyugati Alszövetségtől. Az újonnan alakult alszövetség megkezdte mun­káját és többek között kidolgozta a megyei I., II. és III. osztályú labda­rúgó bajnokság tervezetét, amely a közeli napokban kerül­ az alszövet­­ség tanácsa elé megvitatásra. Az elkészített tervezet szerint a megyei bajnokság ezúttal is egycsoportos lesz, melyen tizen­négy csapat küzd a megye baj­noki címért. A tavaly szereplő csapatok közül Dunaföldvár, Paks, Simontornya, Máza, Domb­óvár Iparos, Bátaszék és Öcsény majd Szekszárdi SC II. csapata, a II. osztályból Fadd, Váralja, Kurd, Döbrököz, Hogy­ész, tizennegyedik csapatról még a terve­zet sem helyezkedett határozott ál­láspontra, mivel Nagydorog és Ireg­­szemcse is bejelentette, hogy amen­­­nyiben a létszám, illetve a hely meg­engedi, csapatukat indítanák a megyebajnokságon. Ugyancsak beje­lentette Pincehely is, hogy a megye­bajnokságban szeretné csapatát in­dítani, mivel az elmúlt években a mérkőzések sorozatát nem játszotta le a csapat, valamint az idén nem vett részt a II. osztályú bajnokság küzdelmeiben, így nem valószínű, hogy kérésüket pártolólag fogadnák. A II. osztályú bajnokság terve­zete szerint két csoportban ke­rül a bajnokság megrendezésre. Előreláthatólag 12—12 csapat küzd majd egymással, de amennyiben a jelentkezés, illetve a nevezés úgy kívánja, szó lehet 14-es létszámról is. Itt az Alszövetség nevezéseket küld az egyesületeknek és a nevezé­sek alapján készítik el a csoport­­beosztást. Természetesen az Alszö­vetség figyelembe veszi a II. osztály­ban indulni kívánó csapatok eddigi szereplését, és sportszerűségét és nem utolsó sorban az anyagi megala­pozottságát a jelentkező csapat­nak. Az Alszövetség így kívánja el­kerülni, hogy ismétlődjenek azok, amik az elmúlt évben voltak a baj­nokságban, hogy egyes csapatok a második forduló közepétől egymás­után nem játszák le vidéki mérkőzé­seiket anyagiakra való hivatkozás­sal. A III. osztályú bajnokság (já­rási) szintén jelentkezés alapján történik és a jelentkezett csapa­tok számától függően 2—3, eset­leg 4 csoportban kerül megren­dezésre. A III. osztályú bajnokság szervezé­sét, irányítását az elmúlt évekhez hasonlóan, továbbra is a járási szö­vetségek végzik. A kidolgozott tervezet szerint a megyei I. osztályú bajnokság­ba két feljutó le­sz, a két csopor­tos II. osztályú bajnokság első helyezettjei. A II. osztályú baj­nokságba a III. osztály bajnokai kerülnek fel. A kiesés szempontjából közrejátszik majd az a tény, hogy amennyiben négy csoportos lesz a III. osztályú bajnokság, akkor a II. osztályból 2— 2 esik ki. Ha a III. osztály nem 4, hanem kevesebb csoportban kerül lejátszásra, úgy aszerint változik a kiesők száma. Az alszövetség így elejét akarja venni minden osztá­lyozó mérkőzésnek, mely az elmúlt években sok csapat egész évi fárad­ságos munkáját semmisítette meg. . Július 28-án tartják közgyűlésüket a labdarúgó játékvezetők A Játékvezetők Tanácsa július 28-án, vasárnap délelőtt fél 1­ óra­kor a Megyei Tanács épületében (Mártírok tere 11—13) taggyűlést tart. A tárgysorozatban szerepel a megnyitó után az 1957. évi tavaszi idényben végzett munka ismertetése. A központi kiküldött tájékoztatja majd a megjelenteket a szükséges szervezési és működési feladatokról, valamint az eddig tett központi intézkedésekről. Ezután kerül sor a Megyei Játék­vezető Tanács újbóli megalakítására, a vezetőség-választó közgyűlést elő­készítő bizottság megválasztására. 50.000 FORINTOS 27.000 db. ÉRTÉKES NYEREMÉNYT S­O­R­SOL­NAK K! rWTTTITUi14 TTTTM tk A Soujegy kapható minden MÉH átverdhelyen, HÍREK — Az 1957/58. oktatási évben in­duló államháztartási könyvelői, mér­legképes könyvelői, okleveles könyv­­vizsgálói vizsgára való előkészítésre lehet jelentkezni a következő felté­telek mellett: Okleveles könyvvizs­gálói előkészítésre: 30. életév betöl­tése, mérlegképes könyvelői képesí­tés és 11 és fél évi szakbavágó (revi­zori, mérlegképes könyvelői) gyakor­lat. Mérlegképes könyvelői előkészí­tésre: 24. életév betöltése, képesített könyvelői vagy középiskolai érett­ségi bizonyítvány és 6 és fél éves könyvelési gyakorlat. Államháztar­tási könyvelői előkészítésre. Közép­iskolai érettségi és két éves költség­­vetési, vagy államszámviteli gyakor­lat. Jelentkezni augusztus 10-ig le­het a Megyei Tanács pénzügyi osz­tály vállalati csoportjánál. Az előké­szítés levelező oktatás, kellő számú jelentkező esetén esetleg tanfolyam formájában történik. — Tavaly áprilisban lett önálló a györkönyi földművesszövetkezet. Ami az előző évek gyakorlatában nem történt meg, amíg a nagydorogi szö­vetkezethez tartoztak, a jövedelem­ből jelentős összeget, 35 000 forintot fizettek vissza a tagoknak vásárlási visszatérítésként. Ennek eredménye­ként 32 új taggal nőtt a györkönyi földmű­vesszövetkezet taglétszáma, azonkívül 2300 forint értékű rész­jeggyel. — Két estén keresztül, szombaton ■ és vasárnap szerepelt nagy sikerrel Szekszárdon a Budapest Nagy­cirkusz. * — Új búzából készül már a liszt a bátaszéki malomban. A Leperd pusz­tai Állami Gazdaság már 10 vagon búzát szállított be a malomba, amelynek a minősége is elég jónak bizonyult; a szállítmány első része S1-es, a második része 80-as fajsúlyú volt, jó kenyér lesz tehát az új liszt­ből. * — Hűvösebb az idő, több a tej. Amint megszűnt a kánikula, hűvö­sebbre fordult az idő, úgy növeke­dett a beszállított tej mennyisége a marosi tejüzemben. A környező köz­ségekből 30—40 százalékkal több te­jet szállítanak be, mint a hónap ele­jén. Ezzel egyidejűleg az üzem szá­mára is könnyebbé vált Szekszárd és a bányavidék tejjel, tejtermékkel való ellátása.­­ A nagymányoki vájártanuló iskolások a szünidőt a bányász-lakó­telep építkezéseknél töltik és ez ket­tős hasznot jelent. A vájártanulók jelentős pénzösszeget keresnek a szünidőben, ugyanakkor segítségük­kel gyorsabban felépülnek a bányász lakások Nagymányokon. * — Egy háborús bűnös került kéz­re a megyében, aki hamis személyi igazolvánnyal leplezte magát hosszú időn keresztül. A megyei bíróság már ítélkezett ügyében. Bűncselekmé­nyeit a közeli napokban részletesen ismertetjük. * — Pénzjutalommal és elismeréssel jutalmazta a Tejipar megyei igazga­tója azokat a dolgozókat, akik a Sajt­érlelőnél az első nagy felhőszakadás idején megakadályozták a komolyabb kárt. A jutalmakat a Sajtérlelő ös­­­szes dolgozója előtt adták át. A TOLNA MEGYEI Vas- és Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat Szekszárd, raktárról történő azonnali szállításra, pont­hegesztőkre és hegesztő ké­szülékekre megrendeléseket elfogad. AZ ELMARADT FÜTTYJEL A magyar labdarúgásnak egyik kiemelkedő alakja volt Kiss Gyula. Nemcsak azért, mert testmagassága meghaladta a százkilencven centimétert, hanem mert szerelme­se volt a labdarúgásnak. Funkcióit hamarjában nem is könnyű felso­rolni: a kis budai egyesület, a 33 FC alapító tagja volt, a csapat középfe­dezete, mint ilyen válogatott játé­kos, később egyesületi vezető,­­ majd játékvezető, szövetségi kapitány, rovatvezetője a Budapesti Hírlap­nak, szerkesztője a múlt egyik kitű­nő sportlapjának, a kékszínű Sport­­hírlapnak, lóversenyszakértő stb., stb. A történet, amit most felidézünk, Kiss Gyulával, mint játékvezetővel esett meg. Persze tudni kell róla még azt is, hogy sokfajta sportfunk­ciója mellett úgynevezett széplélek volt, aki képes volt éjszakákat át­beszélni irodalomról, művészetről és természetesen — a sportról. A New York, az Otthon Kör, a Meteor kávéház és az Erdélyi Borozó Kiss Gyula sok átbeszélgetett éjszakájá­ról tanúskodhatnék. Egyik sem az italozás, hanem mindig a csendes beszélgetés jegyében zajlott le. Az természetesen más kérdés volt, hogy a hajnali hazatérés után hogyan akarózott a felkelés. Rendes hét­köznapokon nem is volt semmi baj, mert Kiss Gyula szerkesztőségi munkája délután öt órakor kezdő­dött, s addig alaposan kialudhatta magát. Azonban minden hat hét­köznap után vasárnap következett, amikor is Kiss Gyula egyidőben já­tékvezető tevékenykedett. Többek között egy BAR—Typographia mér­kőzésen is. Az előző éjszakát, szo­kása szerint, átbeszélgetve, rettene­tesen álmos volt tehát, a délelőtt 11 órakor kezdődött mérkőzésen. De azért hősiesen figyelt, s igyekezett lépést tartani a játékkal. Az első félidő vége felé sarok­rúgást ítélt a Typographia javára Azután, hogy fütyült, odament a BATE kapujához, egészen a kapufa mellé. A játékosok közben helyez­kedtek, a labdát már régen letették és készülődtek a sarokrúgáshoz. Igen ám, de a bírói füttyszó nem akart elhangzani. Vártak fél percet, még mindig semmi... Ekkor fel­kiáltott a Typographia egyik játékosa: — Bíró úr, mi lesz? Mindenki a bíró felé nézett. — A BAK kapujánál ott volt Kiss Gyula. Fejét ráhajtotta a kapufára, s kezébe szorítva a sípot, édes­­deden aludt... AZ ÖTÖSFOGAT Tauszig, Konrád II., Schaffer, Schlosser, Szabó összeállítású tá­­madósora volt, amelyben később a fiatal Braun került a jobbszélső helyére, hogy a következő híres ötösfogat, az MTK „aranycsapatá­nak” csatársora már vele kezdőd­jék: Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny. Később az úgynevezett „outsider” csapatoknak is akadtak nagy ötös­fogatai. Ilyen volt például a régi Vasasnak Frantz Döme által kiala­kított csodálatos technikájú csatár­sora: Katzer, Takács II., Jellinek, Szentmiklóssy, Himmer. Vagy a Szombathelyi AK csatár­sora, amellyel „betört” a legjobbak közé, hogy később Sabaria néven erősítse meg jóhírét: Kruztler, Mészáros, Holzbauer, Pahr, Németh. Híres volt a debreceni Bocskai remekül „gurigázó” ötöse is: van, s ezt egy régi játékossal, Nagy Józseffel, az MTK egykori balszél­sőjével igazoljuk. (Később évtizede­kig a svéd válogatott edzője volt és jelenleg is Svédországban tréneres­­kedik.) Nagy József az egyetlen magyar játékos, aki­­ sohasem hibázott tizenegyest. Ha az ellenfélnek a ti­zenhatos vonalán belül elkövetett szabálytalanságáért megszólalt a a síp és tizenegyeshez jutott a kék­fehér csapat, Nagy Jóska már in­dult a fehér ponthoz. Nem is készü­lődött különösebben, csak nekisza­ladt a labdának, megvágta bal külső­vel és a labda pontosan a jobb kapu­fa mellett mindig a hálóba vágó­dott. Mindig! Nagy Józsefnél a tizen­egyes valóban gólt jelentett. A VONAT ELINDUL A magyar labdarúgás emlékkönyvéből A labdarúgócsapat csatársorát va­laki szellemesen és találóan ötös­fogatnak nevezte el. öt csatár repíti előre, a győzelem felé a csapat szekerét. A magyar labdarúgásban sok híres ötösfogatot tartanak szá­mon. Az első még az 1914-es világ­háború előtti FTC sok, nagy diadalt megért csatárlánca volt: Markos, Vincze, Teleki Semler, Mertin. Ne hagyjuk ki a felsorolásból az Újpest sok sikert aratott kitűnő csa­társorát sem: Ströck, Vincze, Avar, Spitz, P. Szabó. A felszabadulás után jól kezdett a magyar labdarúgó válogatott, s ez volt az elindítója a későbbi nagy sikereknek. Ekkor Gallovich Tibor volt a szövetségi kapitány. Kitűnő szakember, jótollú újságíró, fanati­kus futballrajongó. Nem volt titok az sem, hogy nem vetette meg a jó bort... Weisz, Tóth—Potya, Pataki, Schlosser, Borbás. Weisz volt a magyar futball leg­­robosztusabb szélsőcsatára, testi ereje azonban sokban segítette ne­hezen feltartóztatható lefutásait. Tóth-Potya, aki később a balszélső posztján aratott sok sikert, mint jobbösszekötő is a kivételes tudású játékosok közé tartozott. Pataki Mi­hály egyik legnagyobb művésze volt a labdarúgásnak Schlosser — Schlosser! Borbás szélsebes lefu­tásai mindig gólveszélyt jelentettek. A következő nagy ötösfogat az MTK: A TIZENEGYES: BIZTOS GÓL! Azt szokták mondani: „A tizen­egyes — biztos gól. Védeni nem le­het, csak rosszul rúgni... „És még­is hány tizenegyesből küldött lövés suhan el a kapu felett, vagy mellett, ütközik a kapufába, s nem egyszer a kapus lélekjelenléte és ügyessége is megmentheti hálóját a góltól. Pe­dig a mondásnak mégis­­ igaza 1947-ben Bécsből tért haza a csa­patával. Az együttes jól játszott, Gallovich boldog volt. Útközben azonban a sok beszédtől, ahogyan a mérkőzés eseményeit elemezte, ki­száradt a torka. Győrben leszállt hogy enyhítse a szomjúságát. Eny­hítette is. Közben azonban a vonal elindult. Már forogtak a kerekek és robogott a kocsisor, amikor Gal­lovich kétségbeesetten utána iramo­dott. Hiába, — nem érte el. — Szegény Tibi bácsi — mondta a csapat egyik játékosa, amikor ki­tekintett az ablakon és látta a re­ménytelenül loholó szövetségi ka­pitányt. — Lemaradt. — Igen, le­maradt — tette hozzá a csapattal utazó egyik újságíró. — Lemaradt egy hosszú lépéssel... 1957 JÚLIUS 23. Apróhirdetések BONYHÁDI cipőgyár vizsgázott felvonókezelőt felvesz augusztus el­sejével. FIATAL kovácssegéd elhelyezked­ne állami gazdaságban, vagy termelő­­szövetkezetben. Értesítést ,.Kovács­segéd” jeligére a kiadóba kérek. Mozik műsora: Garay Filmszínház műsora: Július 22—24-ig Olivier bűne Csehszlovák bűnügyi film egy orvos­tanhallgatóról Előadások kezdete hétköznap 6, fél 9 órakor; vasárnap: 4, 6, fél 9 órakor. Pénztárnyh­áz: Vasárnap délután 3 órakor. Hétköz­nap délután B órakor. A délelőtti pénz­­tárnyitás változatlan. Újvárosi Gazdakör Július 24—25-ig Szerda—csütörtök Gerolsteini kaland Új magyar film Előadások kezdete: Hétköznap: 9 óra. Vasárnap: 9 óra. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS kedden estig: Erősen felhős idő, sok­felé záporeső, zivatar. Élénkülő északnyugati-északi szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden estig: 17—20 fok között. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd. Mártírok tere 15—17. Telefon: 20­10, 20­11 Felelős kiadó: az MSZMP Intézőbizottsága Szekszárd­ Nyomda Telefon: 21-21

Next