Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-26 / 174. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM, A*A: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1957 JÚLIUS 26. ítéletet hirdetett a megyei bíróság Angyal Lajos és társa ellenforradalmi bűnügyében meg s uhcl sem nangon el a szekszárdi fegyveres ellenforradalmárok bűnügyében, máris új tárgyalásról adhatunk hírt olvasóinknak. Mindnyájan emlékezhetünk rá, hogy az elmúlt év decemberében egy úgynevezett Petőfi ifjúsági szervezet alakult és működött illegálisan városunkban. Ennek vezetői Angyal Lajos és társa Szabó József volt. A megyei bíróság 1957 március 20-án ítéletet is hirdetett ügyükben. Angyal Lajost 4 hónapi börtönre, Szabó Józsefet pedig 3 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész akkor a büntetés súlyosbítása végett jelentett be fellebbezési óvást. A Magyar Népköztársaság Legfelső Bírósága helyt adott a fellebbezésnek és nyilvános fellebbezési tárgyaláson hatályon kívül helyezte a megyei bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Ez a tárgyalás történt meg tegnap. A bíróság elsősorban is ismertette a Legfelső Bíróság végzését. Ez többek között megállapítja, hogy az ítélet tényállás megállapítása törvényszerűen történt. A terheltek bűnössé nyilvánítása is helyesen lett megállapítva. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a terheltek cselekményét a BHÖ 2. pont b. alpontjában írt népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettének minősítette s nem a BHÖ 1. pontja alapján minősített. Az irányadóul vett tényállás szerint a terheltek elhatározták egy szervezet létrehozását, a megvalósítása során programot dolgoztak ki, vezetőt választottak, megbeszéléseket tartottak, elhatározták, annak engedélyezéséig illegálisan való működését és a programnak, valamint a követeléseknek a kiplakátozását. A terheltek által kidolgozott programnak és követeléseknek voltak olyan kitételei is, amelyek a szocialista rend melletti állásfoglalás látszatát fejezték ki. Ezek azonban a programpontok egészét és plakátozásának idejét is nézve, nem értékelhetők másként, mint csak az ellenforradalom akkori taktikai jelszavaiként. Az ellenforradalmi cselekményben résztvevők jelentős része (a bíróság előtt) arra szokott hivatkozni, hogy nem ismerte fel az ellenforradalmi jelleget és ténykedésével nem a szocializmus, hanem a hibák megszüntetésére törekedett. Bizonyos esetekben azonban már magából a cselekményből világosan kitűnik annak ellenforradalmi jellege, így például a vörös csillag, a vörös zászló eltávolítása, a kommunisták elleni uszítás (mint az Angyal Lajos verseinél ez megállapítható) stb. Jelentősége van az elkövetés időpontjának 1956 november 4-e után az idő haladásával párhuzamban egyre fokozottabban lehet megkövetelni a politikai tisztánlátást is. Abban az időben, amikor terheltek 1956 december 16-án megkezdték szervezői és röplapterjesztői tevékenységüket, már számos párt és kormányértékelés hangzott el az ellenforradalom és egyes vezetői leleplezésére, valamint arra, hogy a munkástanácsokban lévő ellenséges elemeket el kell távolítani. Ekkor már a nagybudapesti munkástanácsot is éppen ellenforradalmi irányzata miatt szüntették be és lényegében utána voltunk a szervezett sztrájkoknak. Ilyen előzmények után a Legfelső Bíróság megítélése szerint csak arra lehetett okszerűen következtetni, hogy a terheltek által kidolgozott programmal fellépő és ténykedő szervezet célja a népi demokratikus államrendnek, a proletárdiktatúrának a megdöntése volt. Ezt támasztják alá egyébként azok a kifejezetten kommunizmus ellenes versek is, amelyeket ebben az időben a szervezkedés egyik kezdeményezője, Angyal Lajos írt. A Legfelső Bíróság végzésének ismertetése után a bíróság a legutóbbi tárgyalás jegyzőkönyveit, a vádlottak és tanúk vallomásait ismertette. Ezután a vádlottak beszéltek, beismerték bűnösségüket, de egyrészt fiatalságukra, másrészt Szabó József betegségére hivatkozva enyhítésért folyamodott Az ügyész jogi szempontból is alátámasztva fejtette ki a népi demokratikus államrend megdöntésének helyesen értelmezett fogalmát. Majd hangsúlyozta, hogy a bíróság fogadja el a Magyar Népköztársaság Legfelső Bíróságának végzésében foglaltakat. Ezután a védők szólaltak fel, kifejtve az enyhítő körülményeket s kérték, hogy a bíróság az igazságos ítélet meghozatalában erre legyen figyelemmel. Szünet után a bíróság ítéletet hirdetett, amely szerint Angyal Lajost 1 év és 4 hónapi börtönre, Szabó Józsefet pedig egy évi börtönre ítélte. Szabó büntetését súlyos betegségére való tekintettel három évi próbaidőre felfüggesztette. Újabb üzéreket lepleztek le a szekszárdi piacon A megye területén az utóbbi időben elszaporodtak a kufárok, rendszeresen ellepik a piacokat, a vásárokat, tevékenységükkel megkárosítják a vásárlókat, de megkárosítják az államot is. Ezek a kufárok nem rendelkeznek iparengedéllyel, de megvásárolják a termelőktől az árut — amikor beviszik a piacra — olcsó áron, majd busás haszonnal továbbadják. Becsapják a termelőket, de becsapják a fogyasztókat is. A kereskedelmi felügyelőség a szekszárdi piac ellenőrzése alkalmával három spekuláns kofát leplezett le, akik szinte állandóak a piacon. Ezek: Simon Józsefné Szekszárd, Jókai utca 17, Pálfi Istvánné, Mérei utca 20, Papp Lajosné, Bartina köz 2. szám alatti lakosok. Simonné például a városi kertészettől 250 forintért vásárolta a szekfűcsokrot, amelyben 35—38 szál szekfű volt. Ezt szétszedte, 8—9 szál szekfű mellé zöld gallyat helyezett és két forintért árusította, így 5.50 forintot keresett csokronként. Ugyanezzel a módszerrel kereskedtek a gyümöccsel, zöldséggel is. Sok baj van a zöldség-gyümölcs kereskedőkkel is. A közelmúltban azért kellett többet felelősségre vonni, mert a piacon felvásárolták a fogyasztók elől az árut és nagy haszonnal adták tovább. Ezen vesztett most Tamás kertész is, akinek a felelősségre vonása nem marad el. A piaci ellenőrzésekhez nagy segítségére voltak a kereskedelmi felügyelőségnek a társadalmi ellenőrök. A vásárlóknak viszont maguknak is érdekük, ha a piaci kufárok tevékenységére mindenkor felhívják a figyelmet, így olcsóbban jutnak az árufélékhez, jobban járnak a termelők is. Csütörtökig kosét háromezer ötsfás hold tárcsásást végeztek a Tolna megyei gépállomások A kormány az aratási munkák idején is igen jelentős segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek azzal, hogy a tarlóhántás tárcsával való elvégeztetését nem a tsz-ek, hanem az állam téríti meg a gépállomásoknak. Ahol a gépállomások az ilyen irányú felvilágosítást megadták a termelőszövetkezeteknek, ott élnek ezzel a lehetőséggel a tsz-ek. Tolnában csütörtökig közel háromezerötszáz hold tartó ingyen tárcsázását végezték el a gépállomások a lehetőségeknek azonban ez csak töredéke. A tíz gépállomás által összesen teljesített háromezerötszáz hold tarló tárcsázásának több, mint a felét, ezernyolcszáz holdat a tarlóhántásban első három legjobb gépállomás, a varsádi, a bölcskei és a várdombi gépállomás teljesítette. Különösen a varsádi gépállomás vezetői és traktorosai tettek ki magukért az aratás és tarlóhántás jó megszervezésében. A varsádiak mintegy ezerhatszáz holdat arattak a körzetükben levő tizennégy termelőszövetkezetnél, s ennek a területnek több, mint a felén végezték el az aratással egyidőben a tarlóhántást is. Hétszázhatvan hold ingyenes tárcsázást és másodvetés alá közel kettőszáz hold tarlóhántást ekével végeztek a termelőszövetkezeteknek. A gépállomás tizenkét traktora dolgozik rendszeresen a tarlóhántáson s ezek a gépek csak a legsürgősebb esetekben hagyják ott munkahelyeiket. Hasonlóan dolgoznak a bölcskei és a várdombi gépállomások is. A bölcskei gépállomás traktorosai mintegy 1720 holdon arattak a termelőszövetkezeteknek csütörtök estig több, mint hatszáz hold tarlóhántást végeztek s ebből mintegy ötszázötven holdat a kormánynak a termelőszövetkezeteket támogató intézkedése, az ingyenes tárcsázásképpen. A várdombi gépállomás körzetében is aránylag a learatott területhez képest jól halad a tarlóhántás: ezerhatszáz hold learatott területnek csaknem egyharmadát közel ötszáz holdat tárcsáztak ingyen a termelőszövetkezeteknek. Van azonban Tolnában olyan gépállomás is ,amelyik az általa learatott területnek még az egyhuszad részén sem végzett tarlóhántást. Az iregszemcsei gépállomás 538 holdat aratott le a körzetében, de mindössze 24 hold tarlót forgatott le eddig a megyei igazgatóságnak adott jelentése szerint. (Nagy) Belföldi hírek A Kínai Árny- és Bábjáték Színház szerdán este díszelőadást tartott a Madách Színház Kamara Színházában. A díszelőadáson megjelent Nagy Dániel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, az MSZMP politikai bizottságának tagjai. Nemes Dezső, az MSZMP politikai bizottságának póttagja, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt a díszelőadáson Hao Cecin, a Kínai Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Czottner Sándor nehézipari miniszter elrendelte: a minisztériumban és a minisztérium vállalatainál fogadónapot rendszeresítsenek, hogy a dolgozók személyesen adhassák elő panaszaikat, bejelentéseiket a főosztályok, igazgatóságok, trösztök, vállalatok vezetőinek. A miniszter minden kedden fogadónapot tart. Ilyenkor a dolgozók felkereshetik panaszaikkal, bejelentéseikkel. A minisztérium osztályain, a trösztöknél e héttől kezdve kell bevezetni a fogadónapot. Bármely bejelentés, panasz ügyében a vizsgálatot harminc nap alatt le kell folytatni. A Földművelésügyi Minisztériumban a vadgazdálkodás legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakembereiből vadgazdasági bizottság alakult. A bizottság felméri az ország vadállományának helyzetét és javaslatot dolgoz ki a gyenge állományú területek benépesítésére. A selyemipari mintázó üzem gazdag választékkal rendelkező, a legújabb divatnak megfelelő bőséges kollekciót állított össze az új gyártmányokból. Több olyan kelme gyártását kezdik meg ismét, amely évekig hiányzott az üzletekből. Ezek között található majd az elnyűhetetlen tiszta selyembarett, amely ebben a sok szebbnél szebb selyem közül is kitűnik a fémszállal díszített tisztaselyem, amelyet estélyi ruhára szántak. A báli szezonra már most javában készülnek a selyemgyárak, 180 féle mintás kockás taftot terveztek. a paksi járás 20 termelőszövetkezetéből 17 befejezte az aratást A paksi járás területén a becslések szerint a búzának 98 százalékát, a zabnak pedig 85 százalékát learatták már. A kajdacsi Igazság Győzelme Tsz és a dunaszentgyörgyi I. típusú Béke Tsz a cséplést is befejezte. A járás 20 termelőszövetkezetéből 17 végzett az aratással. A dunaföldvári, bölcskei, madocsai és gerjeni határ egyes mélyenfekvő dunamenti részein a keresztekben lévő gabonák alsó kévéinél csírázás észlelhető. A kedvezőre forduló szeles idő azonban megakadályozza, hogy a kint lévő gabonák komolyabb kárt szenvedjenek ezáltal. A csírázás következtében előállott kár jelentéktelen. Baráti találkozó a városi kultúrotthonban A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szekszárdi csoportja július 27-én szombaton este 8 órai kezdettel a Városi Kultúrházban műsoros baráti találkozót rendez, melyre ezúton is meghívja a város lakosságát. A műsoros esten fellépnek a szovjet helyőrség kultúregyüttesének és a szekszárdi kultúrház központi együttesének tagjai. A belépés díjtalan. Több sertést hizlalnak, mint tavaly Magyarkesziben, ebben a kis községben, egyre több a szarvasmarha és a sertés. A községi tanács vb. titkára szerint alig 7 hónap alatt mintegy 30 darabbal szaporodott a dolgozó parasztok gazdaságaiban a szarvasmarha, ezen belül is elsősorban a tehénállomány. Ez részben a kötelező tejbegyűjtés eltörlésének eredménye, részben pedig: a tej értékesítésének, a szállítás megkönnyítésének következménye. A sertésállomány is jelentősen emelkedett. A községben ennek nyomán sok dolgozó paraszt szívesen kötött szerződést hízott sertésre. Amíg — akár csak egy évvel ezelőtt is — a sertésbegyűjtés időszakában alig-alig volt a községben szerződött sertés, addig az idén a megkötött szerződések száma meghaladja a volt kötelező beadás és a szabad szerződéses sertések számát.