Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-12 / 162. szám

8 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Falusi Dolgozók Szpártakiádjának országos döntője után J B­udapesten, a Népstadion ed­zőpályáján kerültek meg­rendezésre szombaton és vasárnap a Falusi Dolgozók Szpártakiádjának dön­tői. Ezúttal hatodszor mérték össze tu­dásukat a falusi fiatalok. Ha az elmúlt évek eredményeihez mérjük megyénk fiataljainak idén elért eredményét, ta­lán még azt is mondhatnánk, hogy elé­gedettek lehetünk. A szpartakiád versenysorozatok az idén sokkal mostohább körülmények között indultak, mint az elmúlt eszten­dőkben. A hátrány különösen az in­dulók számánál érthető, amikor az el­múlt évek tízezres indulóival szemben az idén csak kétezer induló volt me­gyénkben. A falusi sportkörök, szakosz­tályok megközelítőleg sem kapták meg azt a segítséget a sportszerveinktől, mint az elmúlt esztendőkben, örvende­tes, hogy mindezek ellenére elég jól megállták fiataljaink a helyüket. Leg­jobb eredményt a dunaföldvári Kun János érte el, amikor súlylökésben 12.25-ös dobásával a második helyre küzdötte fel magát. A mórágyi Gresch­­ner Gizella a 20 kilométers kerékpár­­versenyen a hatodik helyet biztosította magának. A bátaszéki Gaál Vera az erős mezőny ellenére a hatodik helyen vég­zett a 300 méteres síkfutásban. A sza­­kadáti Vámos Erzsébetnek magas­ugrásban csak a hetedik helyet sikerült eredményével elérni. Az alsónánai Kur­­csi Gabriella távolugrásban nyolcadik lett. A Tengelic-szőlőhegyi Márkus Má­ria súlylökésben szintén a nyolcadik helyen végzett. A tolnai Garbac Ferenc 800 méteren az előkelő harmadik he­lyet szerezte meg. Megjegyezzük, hogy az első helyezett versenyző jogtalanul indult, mivel II. osztályú minősítése van. A sióagárdi Szeleczki Mihály 400 m­éteren a hatodik helyre jutott, míg a dombóvári Imre Jenő magas- és távol­ugrásban a verseny elején kiesett és a dunaföldvári Velis Béla 1500 méteren feladta a versenyt. S­okat vártunk a tengelici Pa­­tai Istvántól a 40 kilométe­res kerékpárversenyen. Patai azonban csak a hetedik helyre tudta magát fel­verekedni. Mentségére szolgáljon, hogy a versenyt megelőző napokon napi 16 órákon aratott és a versenyre fizikai­lag teljesen kimerülve érkezett rajthoz. A szpartakiád-versenyeken még a gyön­­ki Botos Júlia és az alsónánai Ivicz Rozália is részt vett, akik azonban an­nak ellenére, hogy nagyon igyekeztek, nem tudtak pontot szerezni megyénk­nek. A rossz felkészülés ellenére, — ■rmint mondottuk —, az ered­ményeinkkel — a 12. hellyel — elé­gedettek lehetünk. Ennek ellenére több olyan tényező játszott közre, amely erő­sen gátolta versenyzőinket a jobb ered­mények elérésében. Az utazás befeje­zésekor a Tolna megyei versenyzőket nem várta senki a pályaudvaron, a szálláshely oly primitív volt, amilyet csak el lehet képzelni. Az étkeztetés körül is bajok voltak. Például pénte­ken este, a versenyzők megérkezésekor, nem kaptak vacsorát, mert a vonattól későn érkeztek az étkezőhelyre. Tehát több olyan — látszólag jelentéktelen­­— hiba volt a szervezés és rendezés körül, amely többé-kevésbé közrejátszott ver­senyzőink szereplésénél. B­ízünk abban, hogy az idei szpartakiád tanulságul szol­gál úgy az országos, mint a megyei sporthivatal részére és a következő években már simábban, gördülékenyeb­ben mennek a dolgok. Végül szólni kell még azokról az újságcikkekről, melyek a Budapesten megjelenő lapokban lát­tak napvilágot. Ezekben olvashattuk, hogy bár az idei Szpártákiád-versenyek számszerűleg elmaradnak az előző éve­kétől, de eredményekben felülmúlják azokat. Hát igen, ez tényleg így van, azonban a cikkek írói elfeledkeztek ar­ról, hogy az elmúlt években csak ki­zárólag falusi fiatalok vehettek részt a Szpártákiád-versenyeken (szakszervezeti sportkörök tagjai nem vehettek részt), az idén viszont a szakszervezeti sport­köri tagok is indulhattak és indultak is. Ezenfelül nagyon sok olyan versenyző vett részt az országos döntőn, akiknek a kiírás szerint nem lett volna szabad indulni. (II. osztályú minősítés, stb.) A megyénk színeit képviselő fiatalok valamenyien falusiak voltak és már csak ezért is elégedettek lehetünk az elért helyezéssel. Kurd-Döbrököz 6:1 (3:1) Kurd, 800 néző. Vezette: Zsoldos. Kurd: Erdélyi — Bazsonyi II., Paksi, Rózsai — Takács II., Pólyák I. — Szabó, Bazsonyi I., Déghy, Pólyák III., Hangya. — Döbrököz: Venczel Váradi, Katus, Kollár — Lakat, Gácsi — Dékány, Tapaszti Balakó, Somogy­vári, Lidmayer. Nagy érdeklődés mellett került sor a bajnokság sorsát eldöntő mérkő­zésre. Mindkét csapat idegesen kezd. Az első negyedórában a vendégcsapat támad jobban és különösen a bal­­szárny révén veszélyeztet. A 7. perc­ben Gácsi szökteti Lidmayert, aki éles szögből vágja a hálóba a labdát. 0:1.. A gól szárnyakat ad a vendé­geknek ,mégis feltűnő, hogy az együt­tes a vezetés tudatában védelemre rendezkedik be. A 25. percben Szabó átadásából Hangya szerzi meg a ve­zetést. 2:1. Közben Katusnak régi sé­rülése kiújul és emiatt a vendégek 10 emberrel küzdenek tovább. Az első félidő harmadik gólját Hangya lőtte 11-esből. 3:1. Szünet után az első negyedóra a vendégeké. Mégis a hazai csapat ér el újabb eredményt. Szabó ívelt labdá­ja elszállt a fejek felett és a befutó Hangya a hálóba fejelhetett. 4:1. A 18. percben együttes fegyelmezet­lenségért Hangya és Kollár a ki­állítás sorsára jut. Ezután a vendég­csapat teljesen összeomlik. Előbb még Paksi szabadrúgását Szabó jut­tatja rendeltetési helyére (a mérkő­zés legszebb gólja volt), majd a les­taktikázó döbröközi védelem mellett Déghy szerez újabb gólt. 6:1. Paár József edző egész évi munká­ja meghozta eredményét.. Bizonyta­lan kezdés után a hazai csapat ma­gára talált és biztosan nyerte a mér­kőzést. A vendégcsapat nagy lendü­lettel kezdett, de a második félidőben már nem volt egyenragú ellenfél. — Jók: Erdélyi, Szabó, Takács II., Pó­lyák, illetve Venczel, Váradi, Lakat, Novák László, levelező. PARI IS I­VA ILONAS !. Marie-Helene elbűvölő, amikor mo­solyog. De még gyönyörűbb, amikor haragszik. Most dühöng. Szőke haja borzas (mert beletúrt), összehúzott szeméből ijesztő szikrák villognak (micsoda zöld macskaszem!) és jobb­kezének mutatóujját az orrom elé böki. — Figyelmeztetlek!... Bolond ez a nő. Azt akarja, hogy ne menjek ki a meccsre. Már egy félórája tiltakozik, pöröl, figyelmeztet. Olyan gyorsan beszél, hogy öt év előtt még egy szót sem ér­tettem volna ilyen szóviharból. De akkor persze másképpen beszélt. — Lassabban, halkabban. Főként sutto­gott. Oly vékonyak a falak. Most bezzeg nem tesz szordinót a hangjára. Majd megpukkad mérgé­ben. Más nő ekkora méregtől olyan csúf lesz, mint az ördög öreganyja. Maria-Helene is olyan mint egy bo­szorkány, de mint egy gyönyörű, fia­tal boszorkány. Arról szó sem lehet, hogy ne men­jek ki a meccsre. Tudom én, honnan fúj a szél. Fél­tékeny. Hiszen, nem mondom, akkor is ki akar ugrani a bőréből, ha vala­hol ránézek egy keresztberakott láb­bal ülő nőre, ezúttal azonban attól tart, hogy megszököm tőle. Azt mondja, megint beszéltem álmomban. Hát tehet arról az ember, amit álmá­ban beszél? Ha ő is aludna, vagy legalább nem hajolna fölém, akkor nem hallaná, mit morgok álmomban és akkor nem kellene nyugtalankod­nia. Ébren sohasem mondok olyasmit, hogy nem bírom tovább, haza kell mennem. Dehogy megyek haza. Miért men­nék? Vissza a Ceglédi­ útra, a nyo­mortelepre, a nyomorúságba? Ha már az a szerencse ért, hogy egy kö­zépcsapattal kijutottam Franciaor­szágba és ittragadtam. Párizsba jö­hettem, feleségül vehettem egy ilyen édes, szép nőt, jómódba is kerültem — csak nem dobom el magamtól mindezt. Nevetséges. Moszjő Zsán lett a Dobsa Janiból, így szólítják az üzletfelei. Folttisztító műhelyünk van a Lafayette háta mö­gött, jó helyen. Vehettünk volna már egy kis gépkocsit is, de előbb nyitunk egy fióküzletet, azzal könnyen meg­duplázhatjuk a jövedelmünket. Nem is értem, miért tart attól Marie-Helene, hogy egyszer csak ve­szem a kalapom, itthagyok csapat­­papot, őt is, Párizst és visszamegyek a Ceglédi­ útra. Visszavisz a honvágy, azt hiszi. Ezért nem akarja, hogy ki­menjek a meccse. Persze, ezt úgy is lehet érteni, hogy mégis csak idegennek tart, aki hiába szeretne beolvadni Párizsba, olyan lenne, mint a párizsiak, és ahelyett, hogy segítene, a feleségem is csak az idegent látja bennem. A fene egye meg. Állampolgárságom van, iparom van, francia feleségem van, mégsem tartozom igazán hozzájuk. Nem, hát nem, de azért csak kimehetek a meccsre. Szerintem biztosan megnyerjük. A feleségem azzal bosszant, hogy okvet­lenül a franciák győznek, ezt mondta a bátyja, de a vevőink is, akikkel be­szélt a mérkőzésről. Marie-Helene maga is ért a labdarú­gáshoz, telivér futballszurkoló. A bátyja, Gibert, elég jó játékos volt, Marie-Helene az ő csapatának szur­kolt, így kerültünk össze. Egy csa­patban játszottam a fiúval, megba­rátkoztunk, s hamarosan megismer­kedtem a húgával. A többi gyorsan ment. — Csak nem képzeled — mondja, — hogy ezek, akik kikaptak a bel­gáktól, nem tudják legyőzni a portu­gálokat, győzhetnek Párizsban?!... Hülyére verjük őket!... — Ti vertek minket hülyére? — gondolom és nézem azt a villogó macskaszemet. — Várj csak, majd a harmadik gól után... — De ehelyet­t inkább azt mondom, rendben van, majd meglátjuk kint Colomb­esban. — Hát jó, nem hallgatsz rám, te bolond. De ne feledd el, én figyelmez­tettelek. Azt ne képzeld, hogy utánad megyek, ha egyszer elvisz az ördög. Dehogy visz. Miért vinne? Én már csak melletted maradok, Mari­kám. Magamban Marikának szólítom a feleségemet. (Folytatjuk.) SZEBENYI SÁNDOR 1957 JÚLIUS 12. a sportolók rendkívüli szabadságának engedélyezéséről A testnevelési és sportmozgalomban történt szervezeti változások szükségessé teszik a sportolók, a játékvezetők, az ed­zők és az egyéb sporttevékenységet foly­tató dolgozók részére rendkívüli szabad­ság engedélyezésére irányuló kérelmek (kikérések) előterjesztésének újabb sza­bályozását. Az e téren szükséges egyöntetű eljárás biztosítása érdekében a Magyar Testneve­lési és Sporthivatal elnöke a 4—1957. (MTSH K. 2.) számú utasítása (megjelent az MTSH közlöny június 20-i számában), az alábbiak szerint rendelkezik: 1. Három napot meg nem haladó idő­tartamra sportversenyre történő kikérés az illetékes alszövetség (megyei, területi), illetve a sportegyesület (sportklub, sport­kör) elnökségnek hatáskörébe tartozik. Amennyiben a sportesemény az alszövet­ség, illetve a sportegyesület évi sportnap­­tárában nem szerepel, a kikéréshez az ille­tékes megyei tanács művelődési osztályá­nak sportfelügyelősége, illetve a buda­pesti sportfelügyelőség hozzájárulása is szükséges. 2. Az illetékes sportszövetség országos elnöksége jogosult azoknak a sportverse­nyen, edzőtáborban, sportvonatkozású tanfolyamon, vagy egyéb sportvonatko­zású munkában való részvételre irányuló kikérések eszközlésére, amelyek három napot meghaladó időtartamra szólnak. Amennyiben a kikérés 15 napnál hos­­­szabb időtartamra irányul, a kikéréshez az MTSH hozzájárulása is szükséges. 3. A megyei tanács művelődési osztá­lyának sportfelügyelősége, illetve a buda­pesti sportfelügyelőség által rendezett sportversenyen (szpartákiád, stb.) edző­táborban, sportvonatkozású tanfolyamon, vagy egyéb sportvonatkozású munkában való részvételre irányuló kikérés a sport­felügyelőség hatáskörébe tartozik. Amen­­­nyiben a kikérés 15 napnál hosszabb idő­tartamra irányul, a kikéréshez az MTSH hozzájárulása is szükséges. 4. Az 1—3. pontokban említett hozzá­járulást a kikérést tartalmazó átiratra kell rávezetni. 5. Nemzetek közötti sportversenyen (Európa-bajnokság, stb.) és azzal kapcso­latos edzőtáborban való részvétel céljá­ból történő kikérés az MTSH kizárólagos hatáskörébe tartozik. 6. A rendkívüli szabadság engedélye­zése iránt minden esetben az érintett sportoló, sportvezető munkáltatójához kell fordulni. A kikérést — sürgős esetek kivételével — általában legalább két hét­tel a szabadság kért kezdő időpontja előtt meg kell küldeni a munkáltatónak. Az esetleges szükséges miniszteri engedély megszerzéséről a munkáltató gondosko­dik. 7. A rendkívüli szabadság engedélyezé­sére irányuló kérelemben a Munka Tör­vénykönyve 56. §-ára és a Mt. V. (53—153. MT. sz. rendelet) 106. §-ára, illetve edző­táborba, vagy sportvonatkozású tan­folyamra történő kikérésnél a 355—19— 1951. MT. sz. határozatra (OMB Közi.; 43. sz. OTSB Közi. 1951 nov. 20-i szám) is kell hivatkozni. 8. Ez az utasítás 1957 július 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével a spor­tolók kikéréséről szóló 8800—1954. OTSB. sz. utasítás hatályát veszti. A szekszárdi kerékpárosok nagyszerű eredményei Vasárnap délelőtt Tolna—Baranya —Zala—Somogy—Bács megyék ,,Bé­ke Kupa” területi kerékpárversenyét rendezte a Szekszárdi Szpartakusz SK a 6-os műúton. Az indulók száma 31 fő volt. A kiűnően kerekező szekszárdiak már az edzéseken 35—40 kilométeres átlagot hajtottak, végülis a versenyen e felkészülés meghozta az eredményt. A nagy hőség gátolta a versenyzőket jó időátlagok elérésében, végül is a Pécsi VSK mögött a szekszárdiak a második helyen végeztek a csapat­­versenyben. Eredmények: Felnőtt: 1. Gerenday János (Szekszárdi Szpartakusz). A megyebajnok Gerenday győzelmét senki sem akadályozta. Ifjúságiak: 1. Mészáros István (Szekszárdi Szpartakusz), 2. Hepp Jó­zsef (Szekszárdi Szpartakusz). A két szekszárdi versenyző az erős mezőnyben kitűnően összedolgozott, végül is a hajrában kevés előnnyel Mészáros lett az­­ első, az ifjúsági me­gyebajnok Hepp előtt. Mészárosnak ez az első idei győzelme. Serdülők: 1. Reich Imre (PVSK), 2. Alpár Miklós (Szekszárdi Szparta­kusz), 3. Füstös Károly (Szekszárdi Szpartakusz). Az országos serdülő bajnok Reich, úgy látszik legyőzhetetlen. A kezdő, Alpár kiválóan mutatkozott be. Füs­tös gyenge napot fogott ki, tőle győ­zelmet vártunk. Mozik m­űsora: Garay Filmszínház műsora: Július 11—15-ig Hajnalodik Egy francia orvos Korzika szigetén Francia-olasz film Előadások kezdete hétköznap 6, fél 9 órakor, vasárnap: 4, 6, fél 9 órakor. Pénztárnyitás: Vasárnap délután 3 órakor. Hétköz­nap délután 5 órakor. A délelőtti pénz­tárnyitás változatlan. Szekszárd-szölőhely Július 12—13 Péntek—szombat Oké Néró Alom Rómában Olasz film Előadások kezdete: Hétköznap: 9 óra. Vasárnap: 9 óra. Apróhirdetések NÉGY drb emeletes vaságy, amely 8 drb ágynak felel meg, eladó. Négy drb fűrészporos vaskályha dupla be­téttel ugyancsak eladó. Szekszárdi Cipész KTSZ, Kölcsey­ u. 4. CIPÉSZ szakmából jól varró, alja­munkásokat cipész szövetkezeti tag­nak felvesz. Kereseti lehetőség 1600 forinttól felfelé. Szekszárdi Cipész KTSZ, Kölcsey­ u. 4. A SZEKSZÁRDI Szabó KTSZ azonnali belépésre keres férfiszabó szakmunkásokat és egy női és férfi, valamint egyenruha szabászatban, jártas szabászt. Munkaellátás folya­matosan biztosítva van. Részletes fel­világosítást Szabó KTSZ, Szekszárd,­ Széchenyi­ út 28. sz. alatt. ELADÓ sűlyesztős Junker varró­gép. Szekszárd, Bezerédj­ u. 20. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS ma estig: Felhős idő, többfelé zápor­eső, zivatar. Mérsékelt szél, a nappali felmelegedés Keleten mérséklődik, Nyugaton erősödik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet ma: 23—26 fok között. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd. Mártírok tere 15—17. Telefon: 20­10, 20­11 Felelős kiadó: az MSZMP Intézőbizottsága Szekszárdi Nyomda Telefon: 21-21

Next