Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-31 / 204. szám

TOLNA er** VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1957 augusztus 31. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT II. évfolyam 204. szám. ÉS A TANÁCSOK LAPJA Dunaföldváron szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport alakult A napokban jelent meg tudósítá­sunk Dunaföldvárról, amelyben azt írtuk többek között, hogy szőlő és gyümölcstermelő szakcsoport alakítá­sán fáradozik a községi földműves­szövetkezet. Időközben értesültünk arról is, hogy mióta kint jártunk Dunaföldváron, meg is alakult ez a szakcsoport. Vasárnap jöttek össze az érdekelt parasztok gazdagyűlésre, amelyen 35 taggal és 40 hold területtel meg is alakították a szakcsopor­tot. Ez a létszám azonban még nem végle­ges, mert igen sok azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik érdek­lődnek eziránt a kezdeményezés iránt és így a közeljövőben minden valószínűség szerint növekedni fog a tagok létszáma és a földterülete. A szakcsoport elnöke Lindinger Fe­renc dolgozó paraszt lett, aki maga is elismert szőlősgazda. Tervbe vették, hogy Budapesten két termelői borkimérést és egy értékesítő standot nyitnak sa­­ját termelésű áruk értékesíté­sére. A borkimérés és a stand a földmű­­vesszövetkezet keretén belül műkö­dik majd. 70— 80 000 forint havonta • • • Amiről már hosszú idő óta beszélgetnek, tárgyalnak, értekeznek Szek­­szárdon, azt a nyár folyamán megvalósították Kölesden, — igaz, hogy a Paksi Konzervgyár jóvoltából. Nem egyébről ,az asszonyok, lányok foglal­koztatásáról van szó. Hány asszony, leány van Szekszárd­on, aki szeretne valamilyen munkába elhelyezkedni, de nincs rá lehetőség. Ezt oldották meg Kölesden, egyelőre a nyári uborka- és paprikaszezon idejére. A Paksi Konzervgyár ugyanis egy használaton kívül álló malom rak­tárában fiók­feldolgozó üzemet létesített. Átvittek két paprikaszeletelő­gépet, két kézi és egy gépi üvegzárót és az itt létesített üzemben két mű­szakban — amikor a legnagyobb volt a forgalom, háromban — dolgozzák fel a környékről sőt, a még Német­kérről is ideszállított paprikát. Öten vannak itt a konzervgyártól, köztük két csoportvezető és egy üzemlakatos, a százegynéhány munkás pedig kölesdi, kistormási, szed­­resi asszony és lány. Július eleje óta működik ez az üzem, azóta mintegy hatvanezer üveg savanyúságot, uborkát,, paprikát, paprikasalátát készí­tettek. Egyelőre addig működik, amíg a paprikaszezon tart, de vannak olyan tervek, hogy — amennyiben sikerül megszerezni a malom épüle­tét — állandó üzemet rendeznek be. Ez mindenesetre jól jönne a kölesdieknek, részben azért, mert az itt dolgozó asszonyok, lányok keresetén keresztül havonta 70—80 ezer Ft jön a községbe részben pedig azért, mert így jól kihasználhatnák a község te­rületi adottságait a kertészkedésen keresztül, vagyis nagyobb lenne a pa­rasztság jövedelme is, helyben értékesíthetné terményeit. A bonyhádi járásban vásárolták fel eddig a legtöbb gabonát A Terményforgalmi Vállalat me­gyei központja augusztus 30-án ér­tékelte a járások és a terményfor­­galmi telepek között indított felvá­sárlású verseny állását. A verseny­értékelés a többi között megállapítja, hogy ebben az évben eddig több ga­bonát vásároltak fel a termény­forgalmi vállalatok, mint amen­­­nyit az elmúlt évben szállítot­tak a dolgozó parasztok a be­gyűjtési rendszer idején a rak­tárakba. A felvásárlási verseny eredménye a következő: 1. a bonyhádi járás, amely felvásárlási tervét 142,9 százalékra teljesítette, 2. Szekszárd város 119.7, 3. a szekszárdi járás 110.9 százalék­kal. A Terményforgalmi Vállalat te­lepei között indított felvásárlási ver­senyben­­ első a zombai telep 151 száza­lékkal, második a tamási telep 148.9, a harmadik pedig a ma­­gyarkeszi telep 143,3 százalék­kal. BELFÖLDI HÍREK A múlt év októberéig a gyárakban, a hivatalokban és vállalatoknál orszá­gosan 2200 KST-t alakítottak a dol­gozók. Az ellenforradalom után 330-ra csökkent. Ma már számuk 1800, s ezekben havonta mintegy 150.000 dol­gozó gyűjti rendszeresen pénzét. Vi­déken Csongrád megyében található a legtöbb 150 KST, s ezekben több, mint tízezer tag takarítja meg pénzét. Borsod megyében 74 takarék műkö­dik 7600 taggal. * Az elmúlt évek során már hagyo­mányossá vált balatoni heteket az idén elsőízben rendezi országos szerv a balatoni intéző bizottság. Egy hó­napon át nagyszerű események zajla­nak a Balaton környékének 22 hely­ségében. A keszthelyi, a balatonfüre­di és a siófoki idegenforgalmi hivatal rendszeres autótúrákat indít a Bala­ton legszebb helyeire. A posta szep­temberben ,,Balatoni Hetek 1957” fel­iratú ünnepi bélyegzőt használ Buda­pesten, Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen. A balatoni hetek megnyitó ünnep­ségét augusztus 31-én Siófokon tart­ják. Siófokon a Magyar Meteorológiai Társaság 111. vándorgyűlését ren­dezik meg. Balatonfüreden három na­pon át a történészek tartják kongres­­szusukat. Ugyanitt orvos-kongresszust tartanak, Keszthelyen mezőgazdasági tudományos ankétra kerül sor. Ba­latonfüreden és Balatoniföldváron bo­rászati ankétot rendeznek, Balaton­­lellén pedig faragó népművész talál­kozót tartanak. Keszthelyen tartják a helikoni ünnepségeket. Megnyitják a "Négy évszak a Bala­tonon" című fotóművészeii, „A Bala­ton a képzőművészetben” című, vala­mint a népművészeti és az akvárium­­kiállítást Tihanyban. Keszthelyen herendi porcelán, Balatonföldváron képzőművészeti kiállítást rendeznek és megnyílik Balatonszárszón a Jó­zsef Attila emlékmúzeum. Balatonfü­reden leleplezik a Garay János em­léktáblát és Balatonbogláron irodalmi estre kerül sor. Megrendezik a köz­kedvelt borhetet is. Dorogon tartották meg a lottó 26-ik játékhetének sorsolását. A nyerőszámok: 33, 46, 49, 82, 88. A szeptember 6-án sorsolásra kerülő jutalomsorsoláson a 25-ik játékhét szelvényei vesznek részt Tolna megye dolgozó népe felemeli tiltakozó szavát: az ENSZ vegye le a napirendről az úgynevezett „magyar ügyet”” Az ENSZ immár hírhedté vált ötös bizottságának jelentése ellen a mi megyénkben erősödik a tiltakozás. Levelek százai bizonyítják, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek, ifjak és öregek, üzemek és vállala­tok, a falvak dolgozói, tömegszerve­zetek tagjai, mind mind arról tesz­nek tanúságot, mint ahogy a szak­­szervezet és a Megyei Nőtanács ren­dezésében csütörtökön tartott aktiva­­ülés több mint száz részvevője fe­jezi ki: ,,Mi, a Tolna megyei aktivaülé­­sen részvevő asszonyok tiltako­zunk az ENSZ ötös bizottsága jelentésének megtárgyalása el­len, mert meggyőződésünk, hogy a jelentés túlnyomó többsége hazugság és rágalom a Magyar Népköztársaság ellen, amely mélységes felháborodással tölt el bennünket. Kijelentjük, hogy a Kádár-kormányt törvényes kor­mányunknak tartjuk és intézke­déseit minden időben támogat­juk és végrehajtjuk.” A mintegy 150 000 szavas rágal­maktól és hazugságoktól hemzsegő jelentés ismert. S a vélemény és válasz a levelekre, táviratok alapján erre: „Mi, a nagykónyi tanácsi malom­ipari dolgozók tiltakozunk az ENSZ ötös, illetve „hatos” bizottsága által jelentett 111 hazaáruló alaptalan rá­galma ellen. Mi tiltakozásunkat ab­ban fogjuk megnyilvánítani, hogy szeptember 1-én (vasárnap) tiltakozó m­űszakot tartunk, önzetlenül, térí­tés nélkül. Igenis megfelel kormá­nyunk a legmesszebbmenő bizalom­nak és ezt a bizalmat mi malomipari dolgozók hűséges munkánkkal igyek­szünk mindjobban alátámasztani.” A levelek arról is szólnak — s ezt vegyék figyelembe az illetékesek — mint ahogy a MÁV Fatelítő IV. dombóvári üzeméből 360 aláírással jött levél mutatja: ()Tiltakozunk az ellen, hogy az ENSZ közgyűlésén a magyar ügyet napirendre tűzzék. Ezt ha­zánk belü­gyeibe való beavatko­zásnak tekintjük. Nálunk 1956 októberében és novemberében ellenforradalom volt, melyet a szocializmus ellenségei robban­tottak ki." Jól látják a levélírók az ellenfor­radalom célját, de erről is megvan a véleményük: „Nekünk elég volt a cselédsorsból!” — írják a Juhé­pusz­tai Állami Gazdaság dolgozói. „Mi most magunk gazdái vagyunk, magunknak dolgozunk. Soha többé nem kívánjuk vissza a hercegek, grófok, bárók uralmát és azt a tör­vényhozást, melyet ők szabtak meg, mely által a jog és haszon az övék volt, a miénk csak a munka, éhbér és nyomor. Hazánk sorsát mi irányít­juk. Ezek a ,,hős” főurak csak élvez­zék kenyéradó gazdáik vendégszere­tetét, itthon semmi szükség nincs rájuk." A szocializmus eszméit, országait minden módon rágalmazzák mosta­nában. Minden em­berit be akarnak mocskolni a tőkések s mint ahogy a magyar események is bizonyították, többet is akartak .. . Vegye figye­lembe az ENSZ, hogy ezt nálunk mindenki tudja: „Mi, a Tolna megyei általános is­kolai igazgatók, kik a kultúra ter­jesztői és irányító vagyunk, határo­zottan kijelentjük, hogy az elmúlt év októberében országunkban nem forradalom, hanem ellenforradalom volt. Mindszenty prímás, akit az „ötös bizottság“ kiegészítő tagjaként „közre­működött” a rágalmak összeállításá­ban, októberben általános iskoláin­kat is az egyház igájába akarta haj­tani. Mi, akik az októberi ellenfor­radalom borzalmait átéltük, a legha­tározottabban követeljük az ENSZ- től, hogy a mondvacsinált „magyar ügyet" vegye le napirendjéről s he­lyette sürgősen tűzze ki a valóban meglévő angol és francia agresszió kérdésének tárgyalását. Az MSZMP vezetésével mi elég erősnek érezzük magunkat arra, hogy belügyeinket idegenek durva beavatkozása nélkül is elintézzük.“ S végül a táviratok, levelek be­szélnek arról is, hogy volna valóban megfelelő probléma, melynek megol­dása az ENSZ-re hárulna: „Követeljük — szól a bonyhádi járás szövetkezeteinek egyik 170 tagú értekezletén, 8000 földmű­vesszövetkezeti tag nevében író­dott távirat —, hogy az ENSZ ne tűzze napirendre a „magyar „ügyet”, annál is inkább, mivel az ENSZ alapokmányaival ellen­tétes. Egyhangúlag fejezzük ki akaratunkat, az ENSZ tekinté­lyével hasson oda, hogy a Szovjet­unió által javasolt leszerelés biz­tosítása érdekében, az atom­bomba eltiltása, a tartós béke biztosítása érdekében mielőbb megegyezés jöjjön létre.” Megszívlelendő tanácsok ezek s remélyük eljut a címzettekhez. Ezek segítségével az ENSZ tagálla­mok is a való tényeket ismernék meg, így remélni lehetne, hogy több­­ségükben nem engednék az egész em­beriség békéjét veszélyeztető célok elérésére felhasználni az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A magyar nép, s benne megyénk dolgozói is e nagy, a világbéke megőrzésének cél­ja érdekében emeli fel tiltakozó sza­vát. Tanévnyitó előtt Egy-két nap választ el bennün­ket a tanévnyitó ünnepségektől. — Lázasan készülnek erre a napra a nevelők és diákok egyaránt. — A Szekszárdi Garay János Általános Gimnázium, mint már arról hírt ad­tunk, szeptember 1-én tartja évnyitó ünnepélyét az iskola udvarán, rossz idő esetén a Városi Kultúrházban délelőtt fél 10 órakor. DOMBÓVÁRI GIMNÁZIUM A dombóvári gimnáziumban az idén 530 diák, 14 osztályban kezdi meg a tanulást. Mint az iskola igaz­gatójától megtudtuk, az iskola és tanári kar felkészült a tanév meg­kezdésére. Az iskolaépületen helyre hozták a jég okozta károkat, s a ne­velők is készen vannak már a mun­ka megkezdésére. Az évnyitó ünnep­séget szeptember 2-án délelőtt 9 órakor tartják. BONYHÁDI gimnázium A bonyhádi gimnáziumban körül­belül 300 tanuló kezdi meg a mun­kát 18 nevelő vezetésével. Az intézet az idén három első osztályt indí­tott 120 tanulóval. Mint dr. Kolta László igazgatótól megtudtuk, az intézet szaktanárokkal való ellátott­sága jó. Az iskolánál nagyobb arányú építkezés nem volt a nyár folya­mán, 10.000 forintos költséggel ta­tarozták az iskolát és járdát épí­tettek. Jó hírneve volt az iskola magyar szakkörének, s amint megtudtuk, a szakkör továbbra is folytatja mun­káját irodalmi, művészeti­­ szakkör címen. GYÖNKI GIMNÁZIUM A gyönki gimnáziumban most is folyik az építkezés, s körülbelül m­ég egy hétig eltart. Emiatt az is­kolai oktatás csak egy hét késéssel, szeptember 8-án indulhat meg. A 230.000 forintos költséggel történő építkezés révén egy teremmel bővül az iskola, melyben 4 osztályban körülbelül 140 tanuló végzi a tanul­mányait. A DOMBÓVÁRI tanítóképző megszűnik. Az idén már csak a II., 111. és IV .osztályok működnek. A tanítóképző átalakul leánygimná­ziummá. Az idén már két első osz­tállyal, melyben 80 tanuló van, meg is indult. Az iskola tankönyvellátása tűr­hető. Kevés hiány mutatkozik. •­ A tanulók füzetei már az iskolában vannak, s a tanítás első napján át­vehetik. KÖZGAZDASÁGI TECHNIKUM BONYHÁD A bonyhádi közgazdasági techni­kumban az idén négy osztályban 120 tanulóval foglalkoznak. Érde­kessége a nyári eseményeknek, hogy az iskolaépületben iskolastudiót ké­szítettek. Az iskolastúdió minden nap sugároz iskolai műsort. Műsorá­ban irodalom, művészet és egyéb témák kapnak helyet. Hétfőn a sporteredményeket is közlik. * Az 1957—58-as tanévben lapunk ismét megindítja „Középiskolások” című rovatát. Több középiskola igaz­gatójával történt megbeszélés alap­ján olyan megállapodásra jutottunk, hogy a rovatot az iskola diákjai szerkesztik. Helyet kap a rovatban az iskolai élet minden problémája és eseménye. (Szerk.)

Next