Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-10 / 187. szám

ÍOLív «y v >* VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1957 AUGUSZTUS 10. Megyeszerte... 85 000 TONNA GABONÁT CSÉPEL­­TEK EDDIG TOLNA MEGYÉBEN A gépállomások 410, és az állami gazdaságok 59 cséplőgépe duruzsol megyeszerte Tolnában. Naponta mintegy 55 000 méter mázsa gabona kerül a cséplőgépek alól a kamrákba, magtárakba. A cséplésnek még a fe­lénél sem tartanak a megyében, de az eddigi eredmények jó termésről ta­núskodnak. Az állami gazdaságokban 14—16 mázsás a búzatermés holdan­­kénti átlaga s a termelőszövetkezetek­ben is alig 2 mázsával termett keve­sebb, mint az állami gazdaságokban. A megyében eddig 85 000 tonna ga­bonát csépeltek el. A MÚLT ÉVINÉL EGY MÁZSÁVAL NAGYOBB TERMÉST ÍGÉR A KOMLÓ A nyáreleji viharok és felhőszaka­dások megkímélték a Fornádi Állami Gazdaság 40 holdas komlótelepét. A sör alapanyaga az idén igen jó ter­mést ígér. A 4—5 méter magas póz­nákra kihúzott drótkötelekre felfu­tott buja növény még csak most bo­rult virágba, de a hónap végén már szüretelik a gyümölcsét. A komló fornádi szakemberei sze­rint az idén egy mázsával nagyobb termés várható holdanként a múlt évinél. Tavaly 2 mázsa, az idén 3 mázsa szárított komlót küldenek a sörgyárakba egy-egy holdról. Az idén már üzembe lép a másfélmillió forin­tos költséggel épített komlószárító is. IREGSZEMCSÉN ÉPÜL AZ ORSZÁG ELSŐ KAROTINGYÁRTÓ ÜZEME A gyógyszer- és élelmiszeripar alap­anyagát, a karotint külföldről hozzuk be az ország szükségleteinek megfe­lelően, nálunk csupán laboratóriumok kísérletként állították elő eddig. Az év utolsó negyedében azonban ha­zánkban is megkezdik a karotin gyá­ri előállítását. Iregszemcsén a Délkelet Dunán­túli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet mellett épül az ország első karotin gyártó kísérleti üzeme, amely már a IV. negyedévben a gyógy- és élelmi­szeripar szolgálatba áll. A kísérleti üzemben ebben az évben még mint­egy 150 tonna sárgarépából vonnak ki karotint. Ez az üzem más mezőgazda­­sági termékek hulladék- és mellék­­anyagát is feldolgozza majd. Napra­forgószárból pld. alkoholt párolnak az új üzemben. 502 HORDÓT KÉSZÍTETTEK MÁR AZ IDEI SZÜRETRE A BÁTASZÉKI KÁDÁROK Húsz kádármester dolgozik az 1951- ben alakult bátaszéki kádár kisipari termelőszövetkezetben. A boros hor­dók legidősebb mesterei több fiatal ipari tanulót is megtanítottak a kádár szakmára, s az öregek úgy számítják, hogy szabadulásuk után az ősztől kezdve, már a fiatalok is a szövetke­zet tagjai lesznek. Nagyon kell a munkaerő a szövetkezetben, hisz a vállalatok, gazdaságok és egyéni ter­melők az ország minden részéből fel­keresik igényeikkel a hordókészítés régi hagyományaival rendelkező báta­széki kádárokat. Legutóbb például a szőlővel gazdálkodó Kovács Kál­mánnak Esztergomba, Maglódi Jó­zsef és még egy sor egyéni termelő­nek Kiskőrösre, igen sok megrende­lésre pedig Szekszárd és környékére küldtek 100—200 literes boroshordó­­kat a bátaszékiek. Sőt, több megren­delés érkezett Eger környékéről Hevesből is az idei jónak ígérkező szőlőtermés idejére. Az idén a szokottnál jóval nagyobb is az igény a bátaszéki kádárok mun­kája iránt. A múlt esztendőben az egyéni termelők mindössze alig 41 boroshordót vásároltak a szövetkezet­nél, az idén már eddig 84 hordót ké­szítettek és szállítottak el az egyéni bortermelő gazdáknak a bátaszék kádárok. További 14 egyéni gazdának a megrendelésén pedig most dolgoz­nak a szövetkezetben. Nagyobb mennyiségű hordót szállí­­tottak már el az idén a Budapesti Műszakiárut Értékesítő Vállalathoz a Bonyhádi Vasipari Kereskedelm­i Vállalathoz, a Tolna megyei MESZÖV-höz és az ország más helyeire. A nagymennyiségű bortöl­cséren, sajtáron, szapuló­kádon, dé­zsán és káposztáshordón kívül össze­sen 502 hordót készítettek már ebben az évben a bátaszéki kádárok közel 1000 hektoliter űrtartalommal ÚJ AUTOMATA KÖZPONTOT KAPOTT DOMBÓVÁR A jóval több mint 200 távbeszélő elő­­fizetővel rendelkező dombóvári posta­hivatal az eddigi kézikapcsolású táv­beszélő központ helyett új, nagyobb­­teljesítményű automata központot ka­pott. A legtöbb előfizető már meg­kapta a tárcsás készülékét, sőt a posta vonalfelügyeleti szakemberei rövide­sen átadják a távbeszélő forgalom­ számára az új automata központot. A szocialista építés újabb vívmá­nyát jelenti ez az új távbeszélő köz­pont is. Utólagosan azonban mégis bocsánatot kérek a dombóvári posta vezetőjétől, mivel ők a legelemibb tájékoztatás elől is elzárkóztak, mint­ha legalább is most fedezték volna fe­­l tCtlICtbb LtIVClL íjdil It/RClvi­l/Uili. wj I engedélyt kértek a pécsi igazgatósá­guktól, ennek a tudósításnak a meg­írására. Igaz, jó lett volna megírni az új központ nagyobb kapacitáslehetősé­gét és azt is, hogy milyen lelkiisme­retesen dolgoztak a posta szakemberei az új központ üzembehelyezésénél, de ugyebár, ezek a postánál még mindig hét lakat alatt őrzött titkok, mintha nem is a szocialista építés vívmányai lennének. Bár nem voltak hajlandók nyilat­kozni az előfizetők számát illetően sem, de a Tolna megyei távbeszélő névsorból utólagos engedélyükért csengve, kiírtam és nyilvánosságra hoztam megközelítően ugyan, az elő­fizetők számát. Ahogy az egyik föld­művesszövetkezeti boltban értesül­tem róla, augusztus 20 körül adják át az új automata központot. Nagy Ferenc Jutalom a legjobb újítók részére a Bonyhádi Cipőgyárban Elkészült már a második félévi újítási feladattere, a­ Bonyhádi Cipő­gyárban. Az újítási feladattervet többszáz példányban kinyomatják hogy a gyár minden dolgozója kapjon belőle egy-egy példányt, így a dolgozók alaposan tájéko­zódhatnak arról, milyen irányban kell újításokkal elősegíteni a gazdaságos termelést, a minőség javítását, az anyagtakaré­kosságot, ami egyébként a feladatterv szerint az újítómozgalom fő feladata a gyárban. A gyár vezetősége nem csak ezzel akarja elősegíteni az újítómozgalom fellendítését Az újítási rendelet sze­rint járó újítási díjon felül külön­böző jutalomtárgyakkal is fogják ju­talmazni a legjobb gazdasági ered­ményt elérő újítások benyújtóit. A jutalomdíjak: „Velence“ világvevő rádió, „Lyu­­kityek­“ fényképezőgép, éjjeli­­szekrény lámpa órával, íróasz­tali óra és három havi ingyen ebédjegy. E jutalmakat negyedévenként osszák szét a legjobb újítók között. A bőség dombon Látogatás az István-majori szövetkezet kertészetében A domb, amelyen az István-majori Mező- és Tógazdasági Szövetkezet gyü­mölcsöse és kertészete terül el, hason­lít a bibliai rege paradicsomához. A gyümölcsfák ágairól hamvas, pi­rossárga franciabarackok, érett, méz­­ízű körték, s hatalmas, borízű almák kínálgatják magukat a látogatónak. Az ízletes gyümölcsökkel roskadásig meg­telt fák között pirosló paradicsombok­rok jelzik, hogy itt minden talpalatnyi területet gazdaságosan felhasználnak. Hock Henrik deszkaládákat rak a kocsijára. A ládák tartalma francia­barack, körte, paradicsom, káposzta és paprika. Amikor megtelik a kocsi, in­dul a rakománnyal Bonyhádra, a gyü­mölcs- és zöldségüzletbe. Ma már a harmadik fuvart bonyolítja le. A bony­hádi háziasszonyok rengeteg gyümöl­csöt és zöldségfélét vásárolnak az idén. Bentebb, a hatalmas szövetkezeti „édenkert” keleti végében vígkedélyű fiatalasszonyok paradicsomot „szüretel­nek.” „Érdemes volt öntözni” — jegy­zi meg munka közben Budai Lászlóné. S Horváth Istvánná még hozzáteszi: „Az idén már van eredménye mun­kánknak”. Telnek a deszkaládák. A föld végé­ben paradicsommal megrakott láda­hegyek jelzik a szorgalmas munka ered­ményét. „Jut ebből bőven a városi népnek is” — mondja elégedetten Hoffstädter Péter, aki a kertészeti munkacsapat vezetője. A karfiol már elfogyott... A terü­letet, ahol termett, most szántja Brau­ning József tsz-tag. Spenót lesz ide vetve. A jól trágyázott, jól munkált „zsíros föld” ki van használva. Éven­­kint kétszeres termés dupla jövedel­met hoz a tsz-nek. Negyvenezer forint az eddigi haszna a szövetkezet kollek­tívájának erről az alig 10 kataszteri holdas területről. Pedig sok még itt az eladásra kerülő gyümölcs- és zöldség­féle. A végleges haszonról majd csak az ősszel beszélhetünk. Ahogy távolodunk a „bőség dombjá­tól”, sokáig hallani még a paradicsom­szedő menyecskék énekét. . . Úgy lát­szik, a vidámság a bőséggel mindig együtt jár . .. d-r) A lottó e heti nyerőszámai: 8,17, 34, 51, 76. A paksi új szőlőtermelő szakcsoport borát Budapesten fogják kimérni . A Nemzetközi Szövetkezeti Napon jött létre a paksi földművesszövetke­zet keretében a szőlőtermelő szak­csoport. A szakcsoportban akkor még csak néhány tag lépett be, de ahogy kezd ismertté válni a szakcsoport működése, perspektívája, úgy kezd nőni a népszerűsége is, és a szőlőtermelő gazdák egyre na­gyobb számban kérik a felvételü­ket a tagok sorába. Eddig mintegy 30 gazda tartozik a szakcsoporthoz, de ez a szám nem végleges, minden jel szerint növe­kedni fog a közeljövőben. A szakcso­porthoz tartozó szőlőterület"­ , eddig közel 20 hold. A szakcsoport egyik fő célkitűzésé­nek azt tartja, hogy közösen s lehe­tőleg minél magasabb áron értéke­sítse a gazdák borait. Eddig már mintegy 110 hektoliter tavalyi bort ajánlottak fel a tagok a szövetkezet­nek közös értékesítésre. A bort a földművesszövetkezet útján értékesí­tik, s a földművesszövetkezet vezető­sége ehhez meg is ad minden támo­gatást a szakcsoport tagjainak. Elha­tározták például a szakcsoport meg­alakításakor, hogy egy termelői bor­kimérést nyitnak Budapesten. A földművesszövetkezet vezetősége azonnal hozzá is látott a borkimérés előkészítéséhez és néhány hét alatt sikerült is megoldaniuk e problémát. Budapesten, a Klauzál­ téren „szereztek“ egy helyiséget a bor­kimérés számára, megszerezték már az engedélyt is, rövidesen már árulják Budapesten a paksi termelői borokat. Egyelőre még csak üveges árusításra kaptak enge­délyt. A szakcsoport túlnyomórészt jelleg­zetes paksi, homoki kadarka borokat értékesít. Nem utolsó sorban abból indultak ki ennél a tervnél, ha azelőtt a magáncégeknek megérte a paksi kadarka borokkal kereskedni, nagy volt a kereslet iránta ahova vitték és ahol megízlelték, akkor most miért ne lenne hasznos a paksi kadarka ér­tékesítése a gazdák és a földműves­szövetkezet számára. Ha ez az értékesítés hasznosnak bi­zonyul, a lehetőségek szerint a Klauzál téri borkimérés mellett másutt is nyitnak borkimérést, mivel Pakson igen sok bor van, s az is­ bizonyos, hogy a jó értékesítési le­hetőségek csak serkenteni fogják a gazdákat a több és jobb bor termelé­sére. ◄< *a•4 Két halálos közúti szerencsétlenség LEESETT A LOVASKOCSIRÓL Ritka közúti szerencsétlenség történt a napokban Felsőnyéken, a Kossuth La­jos utca 70-es számú ház előtt. Kiss Sándor Magyarkeszi, Levente utca 3. sz. alatti lakos lovaskocsijával haladt az út­testen és a kocsin utazott Szabó Mária Ozora, Váralja utcai lakos is. A lovas­kocsival szembe jött Szakács Sándor nagyszokolyi állatorvos személygépkocsi­jával. Az autótól megijedtek a lovak, megugrottak, a kocsi első kerekének ten­gelye elakadt az útszéli kerékvetőkőben, és így Szabó Mária leesett előre a kocsi­ról a lovak közé. Az esés következtében erős belső zúzódásokat szenvedett és egy óra sem telt bele, meghalt. A balesetért nem lehet felelősségre vonni senkit. KIDURRANT AZ ELSŐ GUMI A Budapesti Szénbányászati Építőipari Vállalat ST 743. rendszámú Wippon ko­csija a 6-os számú műúton, Paks é— Szekszárd irányában hajtott. A kocsit Mesterházi János vezette. A Wipponnal szembejött, a megfelelő oldalon, kerék­párral, Stenger József dunakömlődi lakos. Amikor az autó 30 méterre ért a kerékpároshoz, kidurrant az első gu­mija, s a vezető, ahelyett, hogy fékezett vo­lna, továbbment, a megsérült kerék áthúzta a kocsit az út baloldalára, ott elkapta a kerékpárost, és több, mint tíz métert vonszolta, amikor pedig leszakadt a kerékpáros, még mindig tovább ment a kocsi. Stenger Józsefet súlyos sérülé­sekkel szállították kórházba, ahol né­­hány napos szenvedés után meghalt. A vezető ellen megindult az eljárás és igyekeznek felkutatni azt is, hogy kit terhel a felelősség azért, hogy a kocsi komoly, életveszélyes műszaki hibával jött ki a garázsból, vagyis erősen kopott volt az első gumi futófelülete. SZAKSZERVEZETI ÉLET A varsádi gépállomáson a szakszer­vezeti bizalmi teendők ellátását a tag­ság a brigádvezetőkre bízta. A brigád­vezetők szakszervezeti funkciójukat jól látják el.* A Bonyhádi Zománcművekben át­szervezték a szakszervezeti bizottsá­­­­got, a bizalmi hálózatot. Az átszerve­zés után jelentősen nőtt a szakszer­­­­vezeti aktivisták munkakedve, és­­ most sokkal többet tudnak foglalkoz­oni a tagok problémáival. Tervbe vez­etek, hogy rendszeresen sajtóbeszá­­­molókat tartanak. 1 * 0 A Dombóvári Cementáruipari Vál­lalatnál a szakszervezeti bizalmiak ja­­­vaslat­a alapján osztották szét a kül­földi szakszervezetek ajándékcsomag­jait. 1 * 3 A Simontornyai Bőrgyárban Sörös­­ Lajos szakszervezeti bizalmi munka­­helyén két munkabrigádot szerve­zett. A brigádok párosversenyben végzik munkájukat. * Gyönkön a KPDSZ helyi bizottsá­gának egyik tagja súlyosan megbete­gedett. Felgyógyulásához olyan gyógy­szerre lett volna szükség, amit ha­zánkban nem lehet kapni. A szak­­szervezeti bizottság az NDK-ba kül­dött levelet, melyben gyógyszert kér­tek. A gyógyszert megkapták, a beteg felgyógyult, s már dolgozik is. * A Dombóvári Fatelítő Vállalatnál az üzemi pártszervezet javaslatára a szakszervezeti bizottság munkáját felülvizsgálták. A szakszervezet munkáját átszervezték és azóta a termelést, a dolgozók ügyét is gondo­sabban kezeli az újonnan választott üzemi bizottság.

Next