Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-25 / 225. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG IRÁNYELVEK a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére Magyarországon A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkásparaszt kormány által kiküldött, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplését előkészítő bizottság irányelveket tett közzé. Az irányelvek első része az októberi szocialista forradalom jelentőségével foglalkozik és megállapítja, hogy túlnőtt a nemzeti szerepeken, mert létrehozta a világtörténelem első tartós és szilárd munkás és paraszt államát, az első tartós és szilárd proletárdiktatúrát, s bebizonyította, hogy a társadalmat, az államot, a gazdaságot a dolgozó osztályok is tudják vezetni, sőt jobban tudják vezetni, mint a tőkések és a földbirtokosok. Az irányelvek második része az elmúlt 40 esztendő eredményeiről beszél, s részletesen elemzi, hogy milyen fejlődésen ment át a Szovjetunió. A következő fejezet arról beszél, hogy milyen jelentősége volt az októberi forradalomnak a világ népei számára. A Nagy Októberi Forradalom világjelentősége kiviláglik abból, hogy e négy évtized alatt megváltozott a világ arculata. Negyven évvel ezelőtt még elkerülhetetlen volt az új világháború, a kis és nagy háborúk sorozata: az imperialista monopoltőke még osztatlanul és látszólag szilárdan uralkodott az egész földkerekségen. Ma, 40 év után pedig — mint az SZKP XX. kongresszusa megállapította — a háború igenis elkerülhető, a békét igenis meg lehet védelmezni. Nem azért elkerülhető ma a háború, mert az imperialistákat jobb belátásra lehet bírni, nem is azért, mert — mint egyesek nyugaton állítják — az atomfegyverek egyensúlya miatt egyik félnek sincs kilátása győzelemre. Nem — a háború azért elkerülhető ma, mert az imperialisták kénytelenek számolni azzal, hogy egy harmadik világháborúnak a kapitalista rendszer világméretű pusztulása lenne az eredménye. Ettől a kockázattól riadnak vissza, nem az atomfegyver pusztításainak a kockázatától. Negyven év alatt tehát megteremtődött a háborúra törő imperialisták fékentartására, az imperialista rendszer lényegéhez tartozó háborús veszély ellensúlyozására alkalmas, nem kevésbé hatalmas ellenerő. Az októberi forradalom és Magyarország című fejezet így hangzik: Sokan úgy gondolják, hogy az orosz forradalom hatása Magyarország népére és az ország fejlődésére csak a második világháború utolsó szakaszában kezdődött, amikor a Szovjet Hadsereg csapatai megkezdték hazánk felszabadítását a német imberialisták és magyar bérenceik uralma alól. Ez azonban tévedés. A magyar nép felszabadítása akkor kezdődött, amikor az októberi forradalom eszméi, Lenin tanításai, az orosz bolsevik párt példája, hatni kezdtek a magyar munkásmozgalomban és hosszú, keserves harcok közepette megalakult a magyar kommunista párt. Ez a párt a magyar munkásosztály és a dolgozó nép vezetőjeként 1919-ben megkísérelte, hogy forradalmi cselekedetekkel új útra vigye a magyar fejlődést, majd 1944-ben élni tudott a győztes Szovjet Hadsereg nyújtotta kedvező alkalommal. Sőt az orosz forradalom, a leninizmus eszméi már jóval 1917 előtt is magukra vonták a magyar élet megoldatlan kérdéseire szenvedélyesen választ kereső forradalmárok tekintetét. Ady Endre ezt írta az 1905-ös orosz forradalomról: „Az orosz forradalmat nem lehet többé leverni ... Mintha az új század nemcsak naptári fogalom volna, hanem valóságos új epocha kezdetét jelentené.“ Ezután így folytatódnak az irányelvek: Az októberi forradalom, a lenini tanítások magvai azért keltek ki és hoztak bő termést hazánkban, mert Magyarország egyenesen várta az új forradalmi eszméket saját problémáinak megoldására. A sok tízezer magyar hadifogoly azért harcolt Oroszországban, a fiatal Vöröshadsereg soraiban és oldalán, mert érezte, hogy ezzel a magyar urak elleni forradalom első csatáit is vívja. 1919-ben elsősorban azért bukott el a magyar nép forradalma, mert nem volt, aki támogassa, amikor az imperializmus erői a magyar reakció segítségére siettek. 1944 után azonban másképp alakult a helyzet. Októberi gyermekének, a Szovjet Hadseregnek köszönhetjük, hogy az imperialisták támogatta magyar reakció ezúttal nem tudta megfojtani a felszabadulásra törő magyar dolgozók új államát, örök szerencséje a magyar népnek, hogy a hitlerista hadsereg ellen harcolva, egyedül a Szovjet Hadsereg lépett a magyar földre. Máskülönben Magyarország minden valószínűség szerint osztozott volna Korea, Görögország, Németország sorsában. A Szovjet Hadsereg űzte ki hazánkból a német hódítókat és tette lehetővé, hogy még Hitler végső veresége előtt, 1944 decemberében megkezdődjék az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány megalakulásával a független magyar állam helyreállítása, hogy a magyar demokrácia nem reakciós polgári demokráciává, hanem népi demokráciává, a munkásság és a dolgozó parasztság államává, a magyar történelem második proletárdiktatúrájává lett, s az egész dolgozó nép vezető ereje, az egységes munkásosztály kommunista pártja rávezette az országot a szocializmus építésének útjára A hazánk felszabadítása óta eltelt 13 esztendő alatt népünk hatalmas eredményeket ért el. Horthy- Magyarország elmaradott, túlnyomórészt agrárország volt; a gyárak és bankok jó része külföldi tőkések kezén volt s a politikában is az ő befolyásuk érvényesült. A felszabadult Magyarország szabad, független, valóban demokratikus országgá lett, amelyben minden hatalom a dolgozó népié, s amelyben nincs olyan magas közéleti tisztség, amely ne állna nyitva a munkásság, a dolgozó parasztság, az értelmiség tehetséges és néphez hű fiai és leányai előtt. A munkáshatalom iparilag is fejlett országgá tette Magyarországot. Ebben nagy szerepe volt annak a gazdasági együttműködésnek, amely a szocialista tábor országai között alakult ki. Különösen nagy szerepe volt azonban annak a sokoldalú gazdasági és műszaki segítségnek, amelyben az októberi forradalom országa részesítette hazánkat, a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatainknak. Ezek a kapcsolatok nem is annyira a kölcsönös előnyökön alapulnak, mint inkább az összehasonlíthatatlanul erősebb, 40 éves szovjet állam elvtársi szolidaritásán. A gyárak uraivá lett munkások, a földhöz jutott és a fejlett, nagyüzemű szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett parasztok életszínvonala nagyot emelkedett a felszabadulás előttihez képest. Jelentős eredményeket értünk el a művészetek és a tudományok fejlődésében, a közoktatásban, népünk egészségügyi és szociális ellátásában. Mindezeknek az eredményeinknek a Szovjetunió által számunkra kiharcolt szabadság az alapja, egyik fontos tényezőjük pedig az, hogy dolgozó népünk felhasználta alkotó munkájában a szovjet nép állandó baráti támogatását és szocialista építésének negyvenéves tapasztalatait. Lényegében nem változtat eredményeinken az, hogy ennek a nagy munkának a folyamán súlyos hibákat is követtünk el. Egyik legnagyobb hiba az volt, hogy a szocializmus gazdasági építése közben és vele párhuzamosan egy ideig nem fordítottunk kellő gondot a dolgozók életszínvonalának állandó emelésére is. De a hiba felismerése, feltárása és kijavítása közben is kérlelhetetlenül vissza kell vernünk az 1956-os ellenforradalomnak a demagógiáját, amely unos-untalan az életszínvonalnak egy-két éven át tartott átmeneti csökkenésére hivatkozott. Népi demokráciánk fennállásának 13 esztendeje alatt dolgozó népünk egésze (bár nem minden rétege egyenletesen) kiemelkedett a nyomorúságnak és a létbizonytalanságnak abból az állapotából, amelyre a régi rend alatt munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk zöme és az értelmiség jelentős része is ítélve volt. A dolgozó nép mai életszínvonalának megítélésénél a kiindulási pont és az összehasonlítási alap az, hogy mi volt a régi rendben a sorsa hazánkban a dolgozó embernek. A továbbiakban így folytatódnak az irányelvek: A belső reakciós erők az imperialisták támogatásával 1956 október—novemberében kihasználták az általunk elkövetett hibákat. 1956 októberében a régi vezetés hibái és a jobboldali revizionista frakció aknamunkája következtében meg voltak bontva a párt sorai, ezért a párt mély ideológiai válságot élt át, s így sem a párttagok százezreit, sem a munkástömegeket nem tudta mozgósítani a proletárhatalom védelmében. Pártunk sorainak ez a szervezeti és ideológiai bomlása kiterjedt az egész politikai és társadalmi életre és szervezetre; ez akadályozta meg, hogy saját erőnkből legyünk úrrá az ellenforradalmon. Ebben a nehéz helyzetben, amikor 12 esztendő demokratikus és szocialista vívmányai forogtak kockán, amikor arról volt szó, hogy Magyarország a szocialista fejlődés útján halad-e tovább, vagy a kapitalista és nagybirtokos restauráció, a fasizmus és a háború útjára lép, amikor tehát népünk és hazánk élete forgott kockán—újra a Szovjetunió sietett segítségünkre, a forradalmi munkás-parast kormány kérésére, internacionalista kötelességét teljesítve, fegyveres erőket küldött népünk segítségére. Végül így fejeződik be az irányelvek. Tanulnunk kell az elkövetett hibákból és ugyanakkor éberen vigyázzunk arra, hogy soha többé ne ismétlődhessék meg az, ami októberhez vezetett és ami októberben történt. Az ellenforradalom jelentősen visszavetett bennünket a szocialista építésben. A magyar munkásosztály és dolgozó népünk alkotó munkájának és erőfeszítéseinek eredményeképpen a Szovjetunió és a többi baráti ország segítségével gazdasági életünk azóta olyan gyors ütemben tér vissza a rendes kerékvágásba, olyan sikeresen folytatjuk tovább a szocializmus építését, hogy ez csodálatba ejti a külső szemlélőt. November óta elért sikereink azonban nem kápráztatnak el minket, mert tudjuk, hogy hibáink kijavításáért és nehézségeink leküzdéséért még sokat kell tennünk. Pártunk erejét, egységét és tekintélyét az ellenforradalom előtti állapothoz képest jelentősen megnöveltük, de tudjuk, hogy azt az ideológiai válságot, amely népünk különböző rétegeiben megelőzte az októberi ellenforradalmat, még nem küzdöttük le teljesen azt a mély kiábrándultságot, amely október előtt a magyar értelmiség (de nemcsak az értelmiség) és az ifjúság viszonylag széles rétegeiben elterjedt, még csak részben sikerült újra cselekvő hitté változtatnunk. A feladat most az, hogy gazdasági és ideológiai területen egyaránt felszámoljuk az ellenforradalom okozta visszaesést és megteremtsük a politikai, gazdasági és ideológiai feltételeit a szocializmus teljes felépítése felé való új, gyors fejlődésnek. Ennek az elhatározásnak, az erre való elszántságnak a jegyében ünnepeljük meg a negyvenéves októberi forradalmat, egy pillanatra sem feledve azt, hogy történelmünk bizonysága szerint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemcsak a világtörténelemnek, hanem a magyar történelemnek is korszakot nyitó fejezete. 1957 szeptember 25. d vietnami államférfiak köszönő távirata Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke, a Vietnami Munkapárt főtitkára és Phan Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárának, valamint Horváth Imre külügyminiszternek azokért a meleg jókívánságokért, amelyeket a magyar államférfiak a Vietnami Demokratikus Köztársaság függetlensége kikiáltásának 12. évfordulója alkalmából hozzájuk intéztek. Ötéves a Román Népköztársaság alkotmánya Bukarest (MTI), öt esztendővel ezelőtt iktatta törvénybe a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése azokat a szabadságjogokat, amelyek a Szovjetunió által felszabadított Romániában új irányt szabtak az ország határain belül élő népek életének. Az évforduló alkalmából valamennyi fővárosi lap számba veszi a népi demokratikus rendszer vívmányait és megállapítja, hogy Romániában is a nép javára dőlt el a nagy per: a dolgozó ember jogainak birtokába lépett. Adenauer választási győzelme után MEGKEZDTÉK MUNKÁJUKAT A TERRORBÍRÓSÁGOK Berlin (MTI) Alig egy héttel a nyugatnémetországi választások után a bonni igazságügyi hatóságok a letartóztatások, házkutatások és politikai perek egész sorozatát indították el. A nyugatnémet szövetségi törvényszék utasítására letartóztatták Karl Hartmannt, a demokratikus jogok védelmére alakult központi tanács volt ügyvezetőjét, továbbá Hans Mortens ügyvédet. Németország demokratikus kultúrszövetségének helyiségeiben házkutatásokat tartott a nyugatnémet rendőrség, Stuttgart, München, Düsseldorf és más nagyvárosok vezetői pedig ismét politikai perek lefolytatását tűzték napirendre. A demokratikus jogok védelmére alakult központi tanács erről szóló közleményében emlékeztet a szabad demokrata párt sajtószolgálatának a választások másnapján megjelent cikkére, amely megállapította: „Adenauer győzelme a német demokrácia fekete napja”. Áremelkedés—bérharcok Berlin (MTI) Néhány nappal azután, hogy a nagy nyugatnémet konszernek októberre bejelentették a szén árának tíz százalékos emelését, ami maga után vonja majd az általános árszínvonal emelkedését, több nyugatnémet szakszervezet bejelentette: többé nem tartja érvényesnek a jelenlegi bérmegállapodásokat. A vasas szakszervezet bejelentette, hogy szeptember 30-ig új bértárgyalásokat kíván kezdeményezni a nagy nehézipari konszernekkel. A nyugatnémet vasutas szakszervezet háromszázezer vasúti munkás nevében magasabb béreket követel s a jelenleg érvényben lévő bérmegállapodást legkésőbb március 31-ig felmondja. Ezzel megkezdődött a bérharcok sorozata a nyugatnémet munkások és a nagy hadiipari konszernek között. Több nyugatnémet városból eredő hírek szerint az áremelkedés megindult. Emelték a közlekedési díjakat, továbbá a gáz- és a villanyszolgáltatás díját is. Rövidesen számítani lehet a betegsegélyző szolgáltatások érezhető csökkenésére is. Nyugat- Németországban a jövő év elején minden valószínűség szerint bevezetik a katonai adót. Adenauer megválasztásának következményei tehát máris jelentkeznek. Az ENSZ közgyűlés napirendjére tűzte az úgynevezett „magyar kérdést66 New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés hétfő délutáni ülésén véglegesen a jelenlegi ülésszak napirendjére tűzte a „magyar kérdést” — közli az AFP. A határozatot ötvenhét szavazattal tíz ellenében és hat tartózkodás mellett hozták. A szavazás előtt Mód Péter, Magyarország képviselője Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel egyetemben ismételten tiltakozott az ellen, hogy az ENSZ beavatkozzék a magyar belügyekbe. A közgyűlés ezután két órán keresztül felszólalásokat hallgatott meg. Tizenkét szónok ismertette álláspontját a népi Kína ENSZ-tagságának kérdésében 14—16 éves fiúkat és leányokat idén ad napi 4 órai munkára felvess a Tolna megyei Népbolt V. Jelentkezés: Népbolt Központ Személyzeti Osztály