Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-06 / 209. szám

TOL!*** ' , szemiKönyvtárf e­as vtt.AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. évfolyam 209. szám. ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1957 szeptember 6. E­gy egész falu tiltakozik! Vessenek véget a rágalomhadjáratnak A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának Budapest, Mözs község Békebizottsága, a Hazafias Népfront, valamint a Nőtanács, a pedagógusok, a dolgozó parasztság, az MSZMP és a KISZ-szervezet 1957 szeptember 2-án megtartott falugyűlésen hozott határozatában egyöntetűen aláírá­sukkal tiltakoznak az ENSZ ötös bizottsága jelentésében szereplő immis vádak, koholmányok, az ENSZ közgyűlése elé terjesztése ellen. Követeljük, vessenek véget a rágalomhadjáratnak és az ellenünk irányuló jogellenes mesterkedéseknek. Értsék meg már, hogy a magyar nép ismeri ezeket a hazugságokat, szennyeket, de ismeri az ötös bizottság személyi összetételét is. Ismerjük az ENSZ által meghallgatott Király Béla, Kéthly Anna és társai Magyarország árulóinak tevékenységét, akik a régi pri kiváltságok országává akarták süllyeszteni népi demokratikus hazánkat. Elég volt már ,a koholmányok­ból, ne szóljanak bele a mi ügyünkbe, mert a jelenlegi kormány, Kádár elv­társsal az élen, következetesen harcol a­­ dolgozó nép érdekeiért és a világ­békéért. Éppen ezért követeljük: a mi ügyünket bízzák a magyar népre és vegyék le a napirendről, helyette az ENSZ az ománi és az algériai kérdést tűzze napi­rendre, ahol a függetlenségükért harcoló hős hazafiakat gyilkolják. Foglalkozzon az atom- és hidrogénbombák gyártásának betiltásával és a leszerelés kérdésével. Ez legyen az ENSZ legfontosabb kötelessége,­­ha be akarja tölteni a hivatását. A magyar ügyet — újra csak ezt mondhatjuk — bízzák a magyar népre és kormányára. Ne feledjék azt, hogy hazánkban a munkások és parasztok az ország gazdái, a szocializmust építjük és erről az útról nem térünk le soha. Kérjük a külügyminiszter elvtársat, hogy Mözs község tiltakozó aláírási jegyzékeit szíveskedjék továbbítani az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitká­rának. MÖZS KÖZSÉG LAKOSSÁGÁNAK 1205 ALÁÍRÁSA Évi 20 ezer forintot fordít műemlékek és emlékművek gondozására a Városi Tanács Szekszárd területén kilenc olyan épü­let és kilenc építmény van, amelyet mű­emlékként tartanak múlván. Ezeken kí­vül számos emlékmű javítja a városképet és több utcára és épületre városképi jelentőségénél fogva fokozott gondot­­ fordít a Városi Tanács. Ez a fokozott gondoskodás abban is megnyilvánul, hogy költségvetés szerint, rendszeresen bizonyos összeget fordítanak tatarozásra, javításokra és a műemlékek, valamint emlékművek környezetének gondozására. Erre a célra évente 20 000 forint áll a tanács rendelkezésére. Ez, bár nem nagy összeg, de rendszeres felhasználása bizto­sít­ja, hogy a rendbentartott épületek, a városkép javítását szolgálják. Az elmúlt két évben kijavították a Garay szobor feliratait, a Béri Balogh Ádám-fa melletti emlékoszlopot rendbe­hozták és ismét felállították, a Városi Ta­nács gondoskodott arról, hogy a Szent­háromság-szobor környékén elburjánzott növényzetet eltakarítsák, amely nemcsak a szobor talapzatá­t takarta el, hanem az egész tér képét rontotta. A Liszt emlék­tábla helyreállítási költségeihez ötezer forinttal járult hozzá a Városi Tanács a községfejlesztési alapból. Az emlékmű­­jellegű szobrok és azok környéke minde­nütt rendezett. Csökkent a ló, emelkedett a szarvasmarha ára a hőgyészi vásáron Szeptember 3-án, kedden vásár volt Hőgyészen. Állatokból — a ló ki­vételével — nem igen hajtottak fel többet, mint általában a többi hőgyé­­szi vásárokra. Tehénből 92-őt hajtot­tak fel, de ugyanakkor csak 38 cse­rélt gazdát. Ez azzal magyarázható, hogy drága volt, átlagban 3700 forint volt egy közepes tehén ára. A jó te­hénért viszont 4000—4500 forintot is kértek. Sonkasüldőből sem volt nagy a felhajtás, összesen 95 darab volt a vásáron. A 20-tól 50 kilós süldőkért 720 forintot kértek átlagban. A 95-ből 76 cserélt gazdát. Hasonlóan magas árat kértek a nagyok, 50—70 kilós süldőkért is. 1100—1200 forintot kértek egy 60—70 kilós süldőért. De mivel a hízónak való iránt a hőgyészii vásáron nagy volt a kereslet, a fel­hajtott 80 darabból 55-öt eladtak. A vásáron, az utóbbi hőgyészi vá­sárokhoz viszonyítva, jóval több lovat hajtottak fel, s a lovak ára csökkent. Egy jó igás lovat 3600—3700 forintért adtak el. A kétéves csikók már nem voltak ilyen olcsók, 2900—3000 forin­tot kértek egy csikóért. A tengelici Petőfi Tsz-ből: Meghívás a csehszlovák versenytársnak Tavasszal a tengelici Petőfi Tsz és a Csehszlovákiában lévő Berencs köz­ség egységes földművesszövetkezet szocialista versenyszerződést kötött. Az egyességben az állt, hogy első al­kalommal a gabonabetakarítás után a tengelici Petőfi Tsz-ben értékelik a versenyt. S most, miután a gabona­betakarítással végeztek Tengelicen, a Petőfi Termelőszövetkezet vezetősé­ge levélben hívta meg a berencsi egységes földművesszövetkezet kül­döttségét a verseny értékelésére. — Hosnyánszky János, a Petőfi Tsz Kossuth-díjas elnöke azt mondotta, hogy csehszlovák versenytársaik 8-án, pénteken érkeznek meg, hogy megtekintsék a Petőfi Tsz gazdasá­gát, s értékeljék a versenyt. A ver­seny végleges értékelése a berencsi egységes földművesszövetkezetben történik, ahol majd a gazdasági év végén a tengelici Petőfi Tsz küldöt­teit látja vendégül az egységes föld­­m­űvesszövetkezet. Hivatali sikkasztók, üzérek és tolvajok feleltek bűneikért Egy sorozatos panama-ügyben négy vádlott került a bíróság elé. Törő László volt gyulaji vb. tit­kár társadalmi tulajdon sérel­mére ismételten elkövetett hiva­tali sikkasztás, bűnszövetkezet­ben elkövetett lopás, magánsze­mély sérelmére elkövetett zsa­rolás és hivatali sikkasztás miatt. Szalai József, a gyulaji tanács volt gazdálkodási előadója társadalmi tu­lajdon sérelmére ismételten elköve­tett hivatali sikkasztás, Kugli János lápafői villanyszerelő és Durczi László lápafői gazdálkodó pedig tár­sadalmi tulajdon sérelmére bűnszö­vetkezetben elkövetett lopás és foly­tatólagosan elkövetett árdrágító üzérkedés miatt kerültek a bíróság elé. Törő László a múlt év november 24-én a tanács pecsétjével ellátott elismervény ellenében átvett meg­őrzésre Kelemen Ferenc gyulaji la­kostól 2000 forintot. Ezt a tanács páncélszekrényében helyezte el de később saját céljaira — mulatozásra — használta. A pénzt később úgy „térítette meg”, hogy az ellenforradalom „számlájára” igyekezett rá­ruházni — annak ellenére, hogy november 4 után vette át megőrzésre a pénzt. Behívatta magához a nemzeti bizott­ság volt elnökhelyettesét, közölte vele, hogy a páncélszekrényből eltűnt a pénz az ellenforradalom idején, tehát térítse meg. A volt elnökhelyettes félt egy esetleges eljárástól és így inkább kifizette a 2000 forintot. Szalai volt gazdálkodási előadó­val együtt pénzt vettek fel ku­koricavásárlásra és különféle javító munkálatok fejében, ame­lyek a valóságban sohasem tör­téntek meg , a pénzt pedig kö­zösen elköltötték, főként elitták. A tanácselnök megőrzése alá ke­rült a helyi termelőszövetkezet két villanymotorja miután feloszlott a tsz. Ezt Törő tevékeny segítségével Kugli János és Durcz­i László egy este el­lopták. Mikor a sikeres lopás után Kugli és Durczi elbúcsúztak, Durczi „búcsúzóul’’ 500 forintot „csúsztatott” Törő kezébe. Ezeken kívül természetesen még egész sor különféle üzérkedési és sik­kasztási jellegű bűncselekményt is figyelembe vett a bíróság és ennek szellemében hozott ítéletet. Törő Lászlót 3 évi börtönbünte­tésre ítélte és egyes jogai gya­korlásától 5 évre eltiltotta, Sza­lai Józsefet 2 évi börtönbünte­tésre ítélte és jogai gyakorlásá­tól 3 évre eltiltotta. Kugli Jánost 8 havi börtönbüntetésre, Durczi Lászlót pedig 10 hónap­ bör­tönbüntetésre ítélte a bíróság. A MAI SZÁMBAN: Jegyzékváltás a szovjet kormány és az Egyesült Államok, Anglia, vala­mint Franciaország kormányai között a közel- és középkeleti helyzet­ről. (2. o.) — Spanyol földön.. (3. o.) — A munkásélet krónikása (4. o.) — Levelek, amelyek vádolnak (5. o.) — Amit a szakályiak meg tudnak csinálni, miért nem csinálják meg Regölyben is? (6. o.) Szüret előtti őrjárat a szekszárdi hegyoldalon Jó termést, jó minőségű bort ígérnek a szekszárdi szőlők Szőlősgazdák és borkedvelők kora tavasztól kezdve bizony gyakran kémlelték az eget s figyelték, mi­lyen időjárást várhatunk? Ez az aggodalom különösen indokolt volt Szekszárdon, ahol hat mostoha esz­tendő után az idei tavasz jó termést ígért. Igaz ugyan, minden tavasszal így volt az elmúlt években, de aztán mindig jött közbe valami, hol a pe­­ronoszpóra, hol a jégverés. A szűk termések és az ennek megfelelő drága bor következtében eléggé ki­száradtak bizony a borivó torkok, ezért aggódott joggal az idei jó ter­mésért mindenki, akinek akár mint gazdának, akár mint borivónak köze van a szekszárdi szőlőkhöz. — Most már csak néhány hét választ el bennünket a szürettől, mint mond­hát a szekszárdi szőlők elsőszámú gazdája, Zimmermann Mihály, a­ vá­rosi tanács szőlészeti agronómusa? JÓ KÖZEPES TERMÉS — Hosszú esztendők után az idén végre jó közepes termésre számít­hatunk, — feleli érdeklődésünkre. — Igaz, hogy a jég az idén is tett károkat egyes helyeken, mégis az 1800 holdas termő szőlőben 19 mázsa lesz az átlagtermés. Ez pedig jó kö­zepes termésnek számít. Most már csak az a fontos, hogy a szüretig hátralevő idő meleg, na­pos legyen. A szőlők nagyfürtű, ritka bogyójú termést hoztak az idén s ez azt jelenti, hogy jól éri a Nap, jó a cukorképződés. Kielégítő a szőlők festék- és illatanyaga is s így — évek óta először — igazi szék száras bikavérre is számíthatunk. KEVÉS A HORDÓ Ellenben kevés a hordó, amint a beszélgetés további részében meg­tudjuk. Közel-távolban egyedül a bátaszéki kádárszövetkezet készít hordókat, ez pedig — éppen jó munkája és jó híre következtében — alig tudja kielégíteni nagybani megrendelőit is, a különböző állami pincészeteket. Így történhetett meg, hogy a szekszárdi pincék hordó­készlete az idén kevés lett volna, ha a jégverés 800 holdon nem tesz kisebb nagyobb károkat. Szekszár­don működik egy hordóhitelesítő állomás, melléje azonban nagyon hasznos lenne egy kádárüzem is, hogy az állomásnak legyen is mit hitelesítenie. JÓL HALAD A SZERZŐDÉS­KÖTÉS Az elmúlt években nagyon kevés bor került országos fogyasztásra a szekszárdi dombokról. A Borforgal­mi Vállalat éveken át úgyszólván semmiféle szerződést nem tudott kötni a gazdákkal, mert nem volt mire. Az idén itt is más a helyzet. Igaz, hogy a tavasszal, de még a nyáron is, csak gyéren óvatosan kötöttek szállítási szerződést a szek­szárdi gazdák, akik ezelőtt a rossz időjárás miatt még a saját fogyasz­tásukat sem tudták leszüretelni. De augusztus végén már egymás kezébe adták a kilincset a Borfor­galmi Vállalatnál, most pedig a le­szerződött bormennyiség meghalad­ja a 4000 hektót. NEM LESZ BAJ A MINŐSÉGGEL Lesz tehát bor bőségesen az idén. Három éve ugyan már láttunk ilyent, amikor bő termés volt, de sehogysem akart izleni, mert sava­nyú is volt, gyenge is volt. Az idén, amint Zimmermann Mihálytól meg­tudjuk, nem lesz baj a minőséggel sem, ismét azt a régi, jó szekszárdit ihatjuk, amelynek nemcsak az or­szágban, volt megérdemelt híre, ha­nem túl az országhatárokon is. Egy hold dohány: 50 ezer forint jövedelem A fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszö­vetkezetben tíz holdon termelnek do­hányt. A dohánykertészetben állandóan 30 főt alkalmaztak eddig. A dohánysze­désnek most már lassan a vége felé jár­nak. De a fácánkertiek ezt nem is igen bánják, mert már ott tartottak, hogy nem tudják megszárítani a sok dohányt. Eddig a tíz holdról összesen mint­­egy 20 000 füzérrel szedtek le, fűz­tek fel. Annyi a dohány, hogy a tyúkólak pad­lásaira, a szénapajtákba, de még a mozi padlására is jutott. Előzetes kalkulációk szerint 14 —15 mázsa lesz átlagban egy-egy hold dohány termése A fácánkertiek úgy számítják, hogy egy hold dohány ebben az évben 50 000 fo­rint jövedelmet hoz a tsz-nek. Azt re­mélik, hogy a tíz hold dohány termé­séért kapnak vagy 500 000 forintot. Mosógépet vásárol a Nőbizottság A Bonyhádi Cipőgyárnak 420 nődolgo­zója van. Az asszonyok, különösképpen a sokgyermekes anyák, két műszakot is dolgoznak naponta. Helyt kell állniok a gyárban a gépek mellett, de helyt kell állniuk az otthonukban is. A munkából hazaérve mosnak, főznek, gyermekeket nevelnek, s gyakran előfordul az is, hogy másnap, a nagymosás elvégzése után, fá­radtan állnak a gép mellé. Ezekről a problémákról beszéltek a legutóbbi szakszervezeti ülésen, ahol Horváth Józsefné, a nőbizottság elnöke, javaslatot tett. Az asszonyok munkájának megkön­­­nyítésére a vállalat anyagi hozzá­járulásával vásároljon a szakszerve­zet legalább két mosógépet, amelyet csekély térítési díj ellenében ki­kölcsönözhetnének. Havonta­­ felváltva, száz család nagymosását lehetne meg­oldani, havonta száz asszony mentesülne a nehéz házi munkától, a nagymosástól. A gép vásárlásához szükséges anyagia­kat az igazgatói alap egy részéből fedez­nék, amelyet a gyár igazgatója, Halász elvtárs ajánlott fel. A gyár termelése ugyanis ebben az évben mind mennyiség, mind mi­­nőség tekintetében kifogástalan, így az év végére jelentős nyereség­­visszatérítésre számíthatnak, amely megemeli az igazgatói alapot is. Az asszonyok körében nagy örömet vál­­tott ki a jó hír, amelynek megvalósítá­sára még ebben az évben sor kerül. Gombatelep, konyhakertészet — a fiatalok foglalkoztatására Dombóváron a Hazafias Népfront járási kultúrotthon pincéiben, ezen­­járási elnökségének kezdeményezésén kívül pedig egy konyhakertészetet- re igen hasznosnak ígérkező tervvel foglalkoznak. Itt is komoly gondot okoz az iskolákból kikerülő fiatalok amelyek kizárólag csak ilyen iskolá­ból kikerülő fiatalokat alkalmazná­nak. Ha megvalósítják ezt az elgon­­a dombóvári fiataloknak egy jelentős jövedelemhez tud elhelyezése, foglalkoztatása, ezért új dúlást, munkalehetőségeket akarnak biztosí­ ré»ie­tani. Létesítenek egy gombatelepet a j­ itr’

Next