Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-01 / 205. szám

Kettős vizsga Bizonyára emlékeznek még olvasóink a terményfel­vásárlás beindítására, amely elég komoly feladatot jelentett szövetkezeti dolgozóinknak, felvásárlóinknak. Először is azért, mert ez teljesen új munkaterület, s eddig ezt a fel­adatot a Terményforgalmi Vállalat végezte el. A feladat ko­molyságát látva, a szövetkezetek mindent megtettek, hogy most, a begyűjtés eltörlése után, a felvásárlással biztosít­sák az ország kenyerét. Ezt a feladatot szövetkezeteink elsőrendűen végezték, amit bizonyít az a tény, hogy 114 százalékra teljesítették felvásárlási tervüket és ezzel dunántúli csoportelsők lettek. A szövetkezetek e munkájukkal megállták az erőpróbát, tehát jelesre vizsgáztak. Ugyancsak jelesre vizsgáztak a dolgozó parasztok, tsz-ek, a beszolgáltatás eltörlése után. Parasztságunk beváltotta sza­vát. Nem alaptalanul mondták: csak hagyjanak bennünket békén, adunk mi annyit, hogy elég lesz az országnak. Lám, az adott szavát betartotta parasztságunk és szívesen adták el felesleges gabonájukat a földművesszövetkezeteknek. Néhány példával szeretnénk bemutatni parasztságunk és szö­vetkezeteink helytállását. Jól végezte munkáját a szedresi fmsz, mely szabadfel­vásárlási előirányzatát 205 százalékra teljesítette. Különösen nagy mennyiségű búzát vásároltak fel. Elismerés illeti Nagy János terményfelvásárló munkáját, aki rendszeresen foglalkozik a dolgozó parasztsággal, felvilá­gosítja őket, felhívja figyelmüket a szabad gabona eladás elő­­nyeire. Nem csak abból áll munkája, hogy foglalkozik a felvásárlással, hanem a kezelése alatt álló raktárt is pél­dásan rendben tartja. Hétévi munkájának eredménye a fali­­szekrényben levő, különböző magvakból összeállított gyűj­temény. Az átvett gabona faj­súlyát rendszeresen méri, és ezáltal a tárolt gabona megfelelően van osztályozva. A szedresi frisz felvásárlójától példát vehetnének a diósberényi és kalaznói felvásárlók, akik ugyan a tervüket jóval túlélj­esítették, de náluk a raktározás nem kielégítő. Érde­mes megemlíteni néhány termelőt, akik komoly mennyiségű gabonát adtak el a földművesszövetkezeteknek, így Szed­resen Vigtallér István 29 mázsát, Schventner István 10 má­zsát adtak el szabadon. Diósberényben Riba József 16 má­zsát, Lovász Mihály 28 mázsát és sorolhatnánk a gazdák­­nevét, akik sok mázsa gabonájukkal biztosították a városi lakosság kenyérellátását. Megmutatták dolgozó paraszt­jaink, hogy a begyűjtés nélkül is biztosítani lehet a szük­ségletet. Jövőre még nagyobb kedvvel, többet termelnek, mert tudják, hogy több termésük után nagyobb jövedelemre számíthatnak. Tamás néni földművesszövetkezeti tag lesz A napokban a késő délutáni órákban a Dunántúl dimbes-dombos kis fa­lucskájában, Kataznó községben jártunk. Ahogy végigmentünk az utcán, több kapuból kíváncsi szemek néztek ben­nünket. Egyik kapuban két néni állt, és hogy véget vessünk a kíváncsiságnak, odamentünk hozzájuk beszélgetni. Többek között megtudtuk, hogy Kajtár mama régi szövetkezeti tag még Bonyhádról. Elmondta, hogy érdemes szövetkezeti tag­nak lenni, mert komoly visszatérítést kaptak már eddig is. Ezért még most is eljár Bonyhádra vásárolni. Pl. legutóbb ötéves kis unokájának vett egy 300 forintos kabátot. Ezt nem csak nekünk mondja el, hanem ott van mellettünk Tamás néni is, aki még nem szövetkezeti tag. — Ezek után én is belépek a szövetkezetbe ■— mondja Tamás néni —, hiszen amit én vásárolok, azt mind a szövetkezeti bolt­ban veszem. Egy kevés terményfeleslegem is van, amit a földművesszövetkezet­nek akarok eladni, mert ezután is kapok visszatérítést. Ha ezt mind beírják a vásárlási könyvembe, akkor szépen szaporodik év végére és bizony, mint özvegy­asszonynak, nekem is jólesik egy kis segítség év végén. Ebből a kis beszélgetésből a tanulság az, hogy Kalaznón is vannak még sokan Tamás nénihez hasonlók, akik még nem szövetkezeti tagok és nem isme­rik a szövetkezeti tagsággal járó előnyöket. Sok ilyen Kajtár nénik kellenének, akik felvilágosítanák szomszédaikat a szövetkezeti mozgalomról. Jó lenne, hogy ha szövetkezeti vezetőink minél jobban támaszkodnának szövetkezeti tagságunkra, főleg a nőtagokra, akik aktívan tudnák segíteni a szövetkezeti mozgalom fejlő­dését. SZABONE Amikor elmarad a felelősségrevonás Tudvalevő, hogy szövetkezeteinknél az utóbbi időben elég sok vis­­­szaélés történt, így történt ez Felsőnyéken is, ahol Propszt Mihály sorozatos vis­­­szaéléseket követett el. Ez év tavaszán leltározás alkalmával egy ira­tot hamisított Meilinger György ig. elnök tudtával, és így kezdetként 300 forintot akart jogtalanul elsajátítani. A későbbiek folyamán június­ban a húsboltnál tartott leltár alkalmával Propszt Mihály ü­zemág vezető a húsboltvezetővel a felvett leltárt mintegy 6 000 Ft erejéig meghamisították. Az igazgatóság tudta, hogy mit csinál az üzemágveze­­tő, tudomása volt arról is, hogy Propszt Mihálynak 1 000 Ft tartozása volt a húsbolt vezetőjénél, aki azt a többi önkényesen kiadott hitelei között tartotta nyilván. A szövetkezet ügyvezetője mindezekről tudott és nem tett semmit ennek megakadályozására, nem vonta felelősségre Propszt Mihályt, hanem elnézett hibái felett. Mindössze írásbeli figyel­meztetésben részesítette és az üzemágvezető eltávozásakor hozzájáru­lással adta ki a munkakönyvét. Ezekből a példákból láthatjuk, milyen fontos az ellenőrzés munkája és a megbotlások kezdetén a szigorú fe­lelősségrevonás. Meilinger György elnézte az üzemágvezető első botlá­sát, nem vonta felelősségre, hanem hagyta tovább futni, s mindezekért csak írásban figyelmeztette Propszt Mihályt. Meilinger Györgyöt káros és rossz munkájáért a tamási Járási Központ, igen helyesen, felelősségre vonta és fegyelmi határozatként írásbeli megrovásban részesítette. A gyors intézkedés szempontjából példát vehetnének a szekszárdi földművesszövetkezet igazgatósági elnökétől , Dávid Ottótól. Az Áru­házban ugyanis a méterárú osztályon alkalmazásban lévő Nagy Rózsa eladó a cipőosztályról egy 230 Ft-os férfi szandált lopott, amelyen tet­­tenérték. A lopás ideje 17-én volt, 18-án már állásából felfüggesztették 21-én pedig az Áruházban megkezdték a leltározást. A napokban kez­dődik meg a fegyelmi tárgyalás, ahol a tanukat kihallgatják és meghoz­zák a fegyelmi határozatot. Igen sok földművesszövetkezet vezetői tanulhatnak a felsőnyékiek példájából és az ellenőrzéssel megelőzhetik a visszaéléseket. „Szebényi” Egy vezetőségi ülés margójára jól sikerült összevont vezetőségi ülé­sen tárgyalta meg a simontornyai föld­művesszövetkezet a földművesszövetke­zeti mozgalom időszerű feladatait. A földművesszövetkezet vagyonvédel­me szerepelt többek között napirenden. A beszámoló képet adott a vezetőségnek arról, hogy milyen eredménnyel számol­tak el a szövetkezet boltvezetői, fel­vásárlói hol vigyáztak a szövetkezet va­gyonára és hol mutatkozik lazaság. A beszámolót hosszú vita követte. Egyön­tetű volt a vezetőség állásfoglalása ab­ban, hogy a legkisebb visszaéléseket sem lehet megtorlás nélkül hagyni. Részletes programot dolgozott ki a vezetőség, hogy a vagyonvédelem meg­szilárdítása esetében milyen preventív intézkedéseket tesznek. Három ellenőrző brigádot alakítottak, akiknek az lesz a feladata, hogy a hivatali apparátussal minden egységet leellenőrizzenek és a meglevő hiányosságokról a helyszínen uta­sítsák a boltvezetőket. A népi ellenőrzést nem minden boltvezető fogadja szívesen. Bács és Puskovitz kartársak a választott szervek ellenőrzését „molesztálásnak” ne­vezik — hangzik a vezetőségi dolgozók panasza. Ennek ellenére ők ismét ellen­őriznek, sőt olyan boltvezetőt, mint Schlégel Imre kartárs, aki már sorozato­san hiánnyal számolt el (nem nagy­mérvű hiányok), fegyelmileg is felelős­ségre vonják. Varga István tanácselnök elvtárs, a községi tanács legmesszebbmenő támoga­tását ígéri a földművesszövetkezetnek. Ők segítenek a társadalmi ellenőrzésben és leleplezik azokat a boltvezetőket, akik súlycsonkítással, árdrágítással, vagy ép­pen italok hamisításával a dolgozókat akarják megkárosítani. A HÉT KÖNYVEI Európa Könyvkiadó France: Crainquebill és más elbe­szélések. 2. kiadás, Magvető Kiadó Középkori magyar írások, összeállí­totta és utószót írta Mezey László. — (Magyar Könyvtár.) Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség „Haza akarok menni...” Vallomás és vádirat, összeállította Szilágyi Edit. Móra Könyvkiadó Hegedűs Géza: A milétoszi hajós. Regény. Műszaki Könyvkiadó Magyar Attila—Seid) Ambrus: Épí­tészeti műszaki rajz. Szépirodalmi Könyvkiadó Sásdi Sándor: Szívre hulló kő. Táncsics­­ Könyvkiadó Wodehouse: Rengeteg pénz. Aki már megkapta büntetését Barna Tibor, a bogyiszlói fmsz. ig. elnöke kihasználva az ellenforradalmat követő időket, amikor a felső szervek részéről a megfelelő ellenőrzés még nem volt kialakulva, csalással és okirathamisítással a szövetkezetét megkárosította és ezzel a maga részére illetéktelen hasznot biztosított. Annak ellenére, hogy volt a földművesszövetkezetnek saját felvásárlója, Barna Tibor (nem önzetlen fárado­zásból) ő maga ment el különböző helyekre bort vásárolni. A termelőknek hivatalos vásárlási jegyet nem adott. A szövetkezettel tör­ténő elszámoláshoz ő maga hamis adatokkal ellátott felvásárlási jegyet utólag állított ki, melyen a tényleges vételár helyett magasabb árat számolt el a föld­művesszövetkezet felé és ezáltal több mint 8000 forint illetéktelen haszonhoz jutott. Mivel a hasznot ő magának tartotta meg, a szövetkezetét némileg úgy akarta kárpótolni, hogy az államot csapja be és forgalmi adót nem számolt el. A pénzügyőrség ezt a csalást felderítette és a szövetkezetnek a forgalmi adót utó­lag meg kellett fizetni, annak ellenére, hogy a bor eladási árába nem volt be­kalkulálva. Ezáltal a szövetkezetet kb. 20 000 forinttal megkárosította. Ezért felelősek azok az igazgatósági tagok is, akik a vásárlásnál jelen vol­tak és nem akadályozták meg Barna Tibor szabálytalanságait. Igen súlyos fele­lősség terheli Szente Istvánt, a földművesszövetkezet felügyelőbizottságának elnökét, aki két esetben szintén részt vett a borvásárlásoknál. Ellenőrzés helyett a saját céljaira történő felvásárlást végezte és részt vett Barna Tibor lopott pénz­ből adott halebédet. Barna Tibort is, mint minden olyan embert, aki a nép vagyonához ille­téktelenül nyúlt, az igazságszolgáltatás utolérte. A Szekszárdi Járásbíróság csa­lásért és okirathamisításért egy évi és öthónapi börtönbüntetésre és a közügyek­től két évre való eltiltásra ítélte és az illetéktelenül szerzett 8000 forint vissza­fizetésére kötelezte. Földművesszövetkezeti tartósítás A múlt évi hibákat megszüntetve, az idén a földművesszövetkezetekre központi terv kiadva nem volt. Minden földművesszövetkezet saját maga állapít­hatta meg szükségletét és a rendelkezésre álló nyersanyag, tároló edény, raktár, stb. figyelembevételével tervezhetett. Terv szerint hideg tartósítás nagyobb men­­­nyiségben Nagydorogon, Dunaföldváron, Pakson, Bonyhádon, Dombóváron tör­­tént volna. Ezek készletei biztosítani tudják a megyei szükséglet ráháramló részét a konzervipari értékesítés mellett. A Megyei Értékesítési Központhoz be­érkezett tervadatok ellenőrzésekor azonban megállapítható, hogy a vállalt köte­lezettséget egyes földművesszövetkezetek írásban lerögzítették, azonban a telje­sítést már nem tartották feladatuknak. A paksi földművesszövetkezet vállalt 100—100 mázsa uborka- és paprika­savanyítást, 400 mázsa káposztasavanyítást, amelyből a mai napig még semmit sem tartósított. Szerencsére nem mindegyik gondolkozik így, mert a dun­aföldvári földművesszövetkezet a vállalt 50 mázsa savanyúuborka helyett e sorok írásáig már 193 mázsa mennyiséget elrakott sokkal mostohább viszonyok között. Ugyan­csak rosszabb körülmények között, szakképzett ember nélkül, kiváló minőségű árut tárol már a Bonyhádi Termeltetési, Felvásárlási és Értékesítési Szövetkezet tartósítási része is. Hideg tartósításon kívül saját szükségletükre vegyesízt, barack­ízt készítettek, továbbá paprikasalátát hoznak forgalomba. Példát vehetnének róluk a jobb lehetőségekkel rendelkező földművesszövetkezetek. Még nem késő, a földművesszövetkezetek a jelentkező áruból uborkát, paprikát, káposztát tartósíthatnak és időben, a téli hónapok alatti szükségletet biztosíthatják körzetükben. P. I. Láttuk—hallottuk... ... hogy Várdombon ma kezdik meg a tekepálya építését, melynek elkészítésé­hez a szükséges pénzösszeget célrészjegy jegyeztetéséből fedezték, a szükséges fa­anyagot pedig a tanács biztosítja. ... hogy a bátaszéki földművesszövetke­zet vezetőségi tagjai mindannyian 50 fo­rintos részjegyet jegyeztek. Solymosi Balázs felvásárló vállalta, hogy 20 dol­gozóval jegyeztet részjegyet mintegy 5000 forint értékben. Lajtai Ádám, a cuk­rászda vezetője szintén vállalta, hogy a vendégekkel ilyen irányban foglalkozik és jegyeztet velük részjegyet. . . . hogy a Mucsi-i földművesszövetkezeti bolt belső és külső képe rendes, forgal­ma most a nyári szezon alatt a tavalyi­hoz képest emelkedő tendenciát mutat. .. . hogy Balázs Ernőné bonyhádi föld­művesszövetkezeti boltkezelő augusztus hónapban hat tagot szervezett a föld­művesszövetkezetbe és 230 forint rész­jegyet már be is fizettek.­­ Ugyancsak Bonyhádon, a vas-műszaki bolt dolgozói kollektívan nyolc tagot szerveztek és több mint 400 forint részjegyet szedtek össze. Ezt úgy érték el, hogy megkér­dezik a vásárlóktól, van-e vásárlási köny­vük mert így ebben az esetben beírhat­ják a vásárolt összeg értékét, amely után év végén visszatérítést fizet a szövetke­zet. Ezzel felkeltik az érdeklődést és mind több új tagja lesz a földművesszövetke­zetnek. . .. hogy a bonyhádi járásban eddig négy községben 35 termelő tíz kat. hold te­rületen kötött cukorrépatermelési szerző­dést a földművesszövetkezetnél. ■ . . hogy Gerjenben 3-án, Pakson pedig 5-én tartanak a földművesszövetkezeti asszonyok nőtanácskozást, ahol meg­választják a nőbizottságot Tolnán teg­nap választották meg a nőbizottságot • • ■ hogy Bonyhádon a dolgozók takarék­­szövetkezetet akarnak létesíteni és már megalakult a takarékszövetkezet előké­szítő bizottsága. ■. . hogy a bonyhádi termelési, értékesí­tési és felvásárlási szövetkezet jól fel­készült eJ bányásznapra. Szép, változatos és elegendő árut biztosított, a bányá­szoknak lesz miből vásárolni • • ■ hogy a szabályi földművesszövetke­zet megkezdte a termelőktől a szerződé­sileg lekötött vöröshagyma átvételét. A gazdák igen nagy megelégedéssel nyilat­koztak a termést és az átvételt illetően és máris sokan jelentkeztek, hogy jövőre is szeretnének szerződést kötni vörös­hagymatermesztésre. . . . hogy a paksi földművesszövetkezet megkezdte a besztercei kékszilva átvételét a termelőktől. A várható termés, sajnos a múlt évinek még az egyharmadát sem éri el. Ehhez mérten a felvásár­lási ár is bizonyos mértékben felette van a tavalyinak. Értesülésünk szerint a szik­rát ipari célokra, exportra és a lakosság részére vásárolják fel. ... hogy Szakcson és Ozorán az össze­függő tanácsi tartalékterületen szakcso­portot szerveznek a szerződéses növény­féleségek termelésére. Ezzel a módszer­rel is elősegíti a földművesszövetkezet a kapott tervfeladatok teljesítését, illetve túlteljesítését.

Next