Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-15 / 217. szám
2 „fizetésbizottság jelentését volt kémek, fizetett informátorok és elitért árulók nyilatkozataiból állították össze“ — mondotta Magyarország küldötte New Yorkban New York (MTI). Az ENSZ közgyűlés péntek esti ülésén elsőnek Mód Péter, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ küldötte emelkedett szólásra. A Reuter jelentése szerint a magyar delegátus megbélyegezte az ötös bizottság jelentését és rámutatott arra, hogy jelentését volt kémek, fizetett imformátorok és elitért árulók kijelentéseiből állították össze. A bizottság tagjai — mondotta a magyar küldött — felhasználták az olyan államok részéről szolgáltatott tájékoztatást is, amelyek előítélettel viseltetnek a szocializmussal szemben. Értesüléseket használtak fel a magyarországi helyzetet vizsgáló amerikai szenátusi albizottság jegyzőkönyvéből is. Az albizottság előtt többek között nyilatkozatot tett Horváth János és Kiss Sándor, akik ennek az egész alávalóságnak szervezői és vezetői voltak. A tanúk közül egyesek — folytatta Mód Péter — fejenként 200 schilling „jutalmat’ kaptak nyilatkozataikért,. A tanúk tudták, hogy sorsuk attól függ, vajon hallgatóik hangján beszélnek-e vagy sem. Embereket, akiket Magyarországon különböző bűncselekmények miatt elítéltek ,— hangoztatta ezután — hősként fogadtak az Egyesült Államokban. Az egyik közülük megsebesítette önmagát, hogy azt állíthassa, a kommunisták rálőttek és így nagy pénzösszegeket kaphasson. — Nem férhet kétség ahhoz, hogy az ötös bizottságból hiányzott a pártatlanság, különösen azért, mert főleg olyan személyekkel tárgyalt akiknek nagyon hiányos értesüléseik voltak a magyarországi eseményekről. — A magyar kormány — mondotta — Fehér könyvet adott ki, amely bizonyítja, hogy az ellenforradalmat követő napokban egy földalatti szervezet az imperialisták utasítására és azok pénzével megkísérelte olyan irányba terelni az eseményeket, hogy azok a tőkés társadalmi rend létrejöttéhez vezessenek Magyarországon.A bizottság nem akarta megmondani az igazat és önök láthatják, hogy milyen zűrzavarhoz vezettek a jelentésekben található ellentmondások. Imperialista körök, élükön az Egyesült Államokkal, súlyos bűnöket követtek el népünk ellen és ezek vezettek a tavaly őszi katasztrófához. — Az ellenforradalom áldozatainak száma — jelentette ki Mód Péter — sokkal nagyobb lett volna, ha a Szovjetunió nem sietett volna Magyarország segítségére. Mód Péter ezután vádolta a különbizottságot, amiért szándékosan félrevezetni igyekezett a közgyűlést. A bizottság tagjai tudták, hogy a bizottsághoz eljuttatott értesülések nem helytállóak. Példa erre az a hír, hogy Budapesten földalatti börtön létezett. A felkelés után — mondotta Mód Péter — felásták azt a teret, amely alatt állítólag a börtön lett volna, de nem találtak semmit. A budapesti pártház elfoglalása után megkezdődött a borzalmas mészárlás, amely nem korlátozódott csupán párttagokra, hanem a fasiszták meggyilkoltak egyszerű férfiakat, asszonyokat, gyermekeket és zsidókat. A felkelést lincselések és ezrek bebörtönzése követte. Mód Péter kijelentette, hogy terveket készítettek a náci párt feltámasztására Magyarországon. Az volt az elgondolás, hogy terrorizálják a magyar népet és véget vetnek minden ellenkezésnek. Ezek a tények — folytatta Mód Péter — elegendő pontatlanságra vallanak a jelentésben ahhoz, hogy azt a valóságnak nem megfelelőnek tegyék. Magyarország kormánya eljuttatott Hammarskjöld főtitkárhoz több tízezer tiltakozó levelet, amelyek az ország különböző részeiből érkeztek egyenes következményeként annak, hogy a magyar sajtóban közzétették a különbizottság jelentését. Imperialista kormányok nagy pénzösszegeket fordítottak arra, hogy propagandaügynökségeket szervezzenek a népi demokráciák ellen. Az elmúlt 12 év alatt kémeket és felforgató csoportokat küldtek Magyarországra, amelyeknek központja München. Eisenhower elnök támogatta az összeesküvőket — tette hozzá Mód Péter. A közgyűlés elé terjesztett határozati javaslat benyújtói a magyar nép szenvedéseiről beszélnek. Ha Magyarországon egyáltalában van ma szenvedés, akkor ez azoknak a rablóknak és gyilkosoknak szenvedése, akik a felkelést szították — mondotta a magyar delegátus. Ezután hangoztatta, hogy az ellenforradalom által okozott anyagi kár 22 milliárd forint. A válságos helyzetet nem a tulajdonképpeni harc, hanem a termelés dezorganizálása idézte elő. A dolgozókat infláció és munkanélküliség fenyegette és mindenki azt hitte, hogy évekre van Newyork (MTI). Az ENSZ-közgyűlés szombaton reggel megszavazta az úgynevezett magyar kérdésben 37 ország aláírásával beterjesztett határozati javaslatot. A szavazás (magyar idő szerint) hat óra negyvenhat perckor kezdődött. Először 45 szavazattal kettő ellenében (30-an tartózkodtak) elvetették Burma módosító indítványát, amely szerint a közgyűlés nem „elítéli”, hanem csak „fájlalja” a Szovjetunió magyarországi lépéseit. Egy másik burmai módosító indítvány arra irányult, hogy az ENSZ közgyűlés külön megbízottja ne tanácskozzék az ötös bizottsággal. A közgyűlés ezt 42 szavazattal három szükség a gazdasági élet helyreállításához. Az ország nyomorúságán könnyített azonban a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országának segítségnyújtása — fejezte be felszólalását a magyar küldött. Zagabelo ukrán küldött felszólalásában hangoztatta, hogy az ellenforradalmat az Egyesült Államok szervezte meg. Bejelentette, hogy kormánya mind a különbizottság jelentését, mind a határozati javaslatot el fogja utasítani. Vasco Vieira Garn portugál küldött kormánya nevében őszinte elismerését fejezte ki a különbizottságnak a jelentéséért. A portugál delegátus szerint a közgyűlésnek „kötelessége segíteni a magyar népen. A legkevesebb, amit a közgyűlés megtehet az, hogy újból leszögezi célkitűzéseit“ — mondotta. Befejezésül azzal biztatott, hogy „nem szabad soha magára hagynunk és nem hagyhatjuk magára a magyar népet’1. A közgyűlés rövid szünet után a késő esti órákban folytatta munkáját, ellenében vetette el és 32 küldött tartózkodott a szavazástól. Ezután került sor a 37 küldöttség által beterjesztett határozati javaslat megszavazására. A közgyűlés hatvan tagja szavazott a javaslatra, 10 ellene és 10-en tartózkodtak a szavazástól. A határozati javaslat ellen szavazott Albánia, Bulgária, Belorusszia, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia a Szovjetunió, Ukrajna és Jugoszlávia. A szavazástól tartózkodott Afganisztán, Ceylon, Egyiptom Finnország, India, Indonézia, Nepál, Szaudarábia, Szíria és Jemen. Dél-Afrika küldötte nem vett részt a szavazásban. A szombat reggeli szavazás Rónai Sándor beszéde az Interparlamentáris Unió londoni értekezletén London (MTI). Rónai Sándor, a magyar országgyűlés elnöke az Interparlamentáris Unió londoni értekezletén résztvevő magyar küldöttség vezetője az értekezleten mondott beszédében többek között kifejtette: — A magyar küldöttség kötelességének tartja hogy az alapszabályok szellemének és betűjének megfelelően vizsgálja a főtitkár jelentését, annál inkább, mivel maga a főtitkár is hangsúlyozta, hogy beszámolóját az Unió célkitűzései hatják át, amelyek között első helyen említi a béke megőrzését, — mondotta. — A főtitkár jelentéséből látjuk, hogy igyekezett a múlt év világpolitikai eseményeiről, tárgyilagos képet adni. De sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a beszámolónak a magyarországi helyzettel foglalkozó részében nem sikerült ezt következetesen megvalósítani. Helyesen tette volna, ha a magyarországi eseményekre vonatkozó tájékoztatásáért az elsősorban illetékes magyar interparlamentáris csoporthoz fordult volna, amely készséggel megadta volna a részletes tárgyilagos tájékoztatást, ha a főtitkár felkéri erre. De a jelentés a tényekkel ellentétes és el nem fogadható megállapításokat tartalmaz. Ezután Rónai Sándor tényeket sorolt fel annak alátámasztására, hogy a törvényes rend és nyugalom megszilárdult és biztató módon fejlődik. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Kaposvári Cukorgyár felkéri cukorrépatermelőit, hogy az 1958. évre szóló cukorrépatermelési szerződés megkötése végett keressék fel minél előbb a községi szerződtetési megbízottat. A termelés feltételei rendkívül előnyösek : 1 métermázsa cukkorrépáért 10 forint készpénzt és 3 kg kristálycukrot ad a Cukorgyár. Ezenkívül ingyen, térítés nélkül 56 kg egyszer préselt nyers répaszeletet, vagy 3 kg szárított répaszeletet és fél kg melasz illeti meg a termelőt minden métermázsa cukorrépa után 1951 szeptember 15. Kommentár Az ENSZ Rendkívüli közgyűlése szombaton reggeli ülésén megszavazta az amerikai küldöttség által beterjesztett határozati javaslatot az úgynevezett „magyar kérdésben”. Valljuk be, végeredményben nem is várhattunk mást: a jól előkészített, fenyegetésekkel alátámasztott amerikai propaganda annyit valóban el tudott érni, hogy a rendkívüli közgyűlés elfogadta határozati javaslatát. A szavazás azonban mégsem hozott olyan osztatlan sikert, mint ezt amerikai diplomáciai körökben eleinte remélték. Tíz ország küldöttsége a javaslat ellen szavazott, tíz ország pedig — köztük Ceylon, Egyiptom Finnország, India — tartózkodott a szavazástól, amelyben Dél-Afrika küldötte részt sem vett. Az amerikai diplomácia, bármilyen nagy erőfeszítéseket tett is s bárhogyan mozgatta is szavazógépét, egyet nem tudott elérni. A világ közvéleménye, beleértve a nagy nyugati polgári lapokat is, meglehetős közönnyel szemlélte az ENSZ közgyűlését, elmaradt az a szenzáció aminek a Nyugat a közgyűlésre erőltetett „magyar ügyet’’ szánta. Az ülésterem, mint erről számos hír érkezett, a tárgyalások alatt meglehetősen üres volt, az újságok pedig legfeljebb szűk távirati jelentésekre szorítkoztak. A világ megértette, hogy a „magyar kérdés” régen túlhaladott, a valóságban soha nem létezett. Az ellenkezőjét még az ötös bizottság nagydobra vert jelentése sem tudta bizonyítani, sőt, az ellenkező hatást érte el, mert a nyugati újságok is kénytelenek voltak beismerni, hogy adatai nem fedik a valóságot, torzak szándékosan elferdítettek. A szavazás megtörtént, az amerikaiaknak sikerült keresztülhajszolni az ENSZ-en határozati javaslatukat. De egy nép jövőjét, munkájába vetett hitét meg lehet-e semmisíteni bármiféle határozati javaslattal? A magyar nép tudja, hogy kik a barátai s azt is tudja hogy kiktől kell óvakodnia. Éppen ezért az amerikai határozati javaslat — ha százszor keresztülhajszolják is az ENSZ-en — csak az ellenkező hatást érheti el: a magyar nép még eltökéltebben, még szilárdabb egységben halad a biztos jövő felé, mert tudja, hogy olyan hű és áldozatkész barátok segítik, mint a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országai. Az ENSZ-re erőltetett határozati javaslat a nyugati országok felé sem érhette el a célját. Ma már Nyugaton is egyre világosabb, hogy a magyar nép, leküzdve az ellenforradalom támasztotta nehézségeket, ismét nyugodtan él és dolgozik. — A forradalmi munkás-paraszt kormány a nép bizalmából került az ország élére s ez a bizalom eredményezte azt, hogy aránylag rövid idő alatt kiheverhettük az ellenforradalom által okozott súlyos sebeket. Eredményeink ma már egyre világosabbak a külföldön is s az amerikai határozati javaslat legfeljebb azt tudta elérni, hogy meggyengítette az ENSZ tekintélyét azzal, hogy az amerikai propaganda eszközévé vált. Ez pedig nem lehet méltó az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Bulganyin marsall üzenete a török miniszterelnöknek Moszkva (TASZSZ). Nyikolaj Bulga kezményekkel járó dologban, mint nyin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke felhívással fordult Adnan Mendereszhez, Törökország miniszterelnökéhez. Az üzenetet Ankarában szeptember 11-én nyújtotta át a szovjet nagykövet a török miniszterelnöknek. — Ebben az üzenetünkben ismételten kijelenteni kívánjuk — írja Bulganyin, — hogy a Szovjetuniónak nincsenek semmiféle különleges gazdasági vagy egyéb érdekei a Közel- és Közép-Keleten. Ilyenekre nem is törekszik, csupán azt akarja, hogy a világnak ebben a részében fennmaradjon és megerősödjék a béke, politikailag is az az érdeke, hogy a közép- és középkeleti országok mind függetlenül és önállóan fejlődjenek saját nemzeti érdekeinek megfelelően. Bulganyin rámutat arra, hogy a Szíria ellen irányuló katonai akciók megindítására vonatkozó amerikai tervek bizonyos szerepet szánnak Törökországnak. Mi természetesen nem szívesen hisszük ezt el, — írja a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke — de „vannak bizonyos jelek, amelyek arra mutatnak, hogy Törökország vezetői úgy látszik hajlanak arra, hogy szívesen fogadják az ilyenféle terveket. Nem titkoljuk, hogy nagy aggodalommal értesültünk török csapatoknak a Szíriai határon történt összevonásáról, valamint arról, hogy Törökország területére Szíriai elleni támadás céljából amerikai fegyverek érkeztek. Tekintettel arra, hogy a közel- és középkeleti országok közel esnek a szovjet határhoz, — hangzik a továbbiakban Bulganyin üzenete —, valamint szem előtt tartva saját biztonságunknak érdekeit, a Szovjetunió természetesen nem hagyhatja figyelmen kívül az események ilyen alakulását, amely ezen a területen fegyveres konfliktus kirobbanásához vezethet. Már csak azért sem, mert a béke megsértésének veszélye semmiképpen sem korlátozódnék csak erre a területre. A szovjet kormány a legbarátibb hangnemben szeretné felhívni Törökország kormányát, ne vegyen részt az olyan veszélyes követa Szíria ellen irányuló fegyveres intervenció, segítse elő a közép- és közelkeleti események nem kívánatos fejlődésének és a területen fegyveres konfliktus kirobbanásának megakadályozását. Bulganyin a továbbiakban a következőket írja: “ Amikor híreket kapunk arról, hogy török csapatokat vontak össze a török—szíriai határon, felmerül bennünk természetesen a kérdés, hogyan éreznék magukat a törökök, ha határaikon idegen csapatokat kezdenének összevonni. Bulganyin kifejezi azt a meggyőződését, hogy Törökország nagy bajt okozna magának, ha engedne azon idegen körök tanácsának, amelyek egyáltalán nem arra törekednek, hogy fennmaradjon a béke a Közelés Közép-Keleten, hanem csak azokkal a nyereségekkel törődne, amelyeket a vidék kincseinek kizsákmányolásából szerezne. Ha Szíria ellen katonai akciókat hajtanának végre és a Közel- és Közép-Keleten háború törne ki, Törökországnak csak hátrányára lenne a részvétel ebben az agresszióban, s az ezen a területen elfoglalt helyzete elkerülhetetlenül meggyengülne. Feltétlen számításba kell vennie — írja Bulganyin — azokat a földrajzi viszonyokat, amelyek között egy ilyen konfliktus Törökország részvételével lejátszódnék. Az egy bizonyos területen megkezdődött hadműveletek bármilyen pillanatban széles kiterjedésű konfliktussá alakulhatnak át. Akkor már nehéz lesz hatását az említett terület határai közé korlátozni. „Higgje el miniszterelnök úr — írja Bulganyin — komolyan senki sem fogadhatja el azokat a célzatosan terjesztett állításokat, hogy Szíria veszélyeztetheti egyik vagy másik közelilletve középkeleti állam biztonságát. Meggyőződésünk, hogy még azok is alig hiszik ezt, akik ilyenféle állításokhoz folyamodnak.“ Bulganyin a szovjet kormány nevében biztosítja Törökország kormányát arról, hogy a Szovjetuniónak csak az az őszinte és forró vágya, hogy baráti jószomszédi viszonyt tartson fenn Törökországgal.