Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-27 / 253. szám
A részjegyalapnövelési verseny hívei Mintegy tíz héttel ezelőtt megyei aktívaértekezleten vitatták meg a földművesszövetkezetek vezetői a részjegyalapos növelésével kapcsolatos teendőket és vállalták, hogy a földművesszövetkezetei [V. Országos Kongresszusa tiszteletén hétszeresén emelik a részjegyalapot. Az értekezlet utáni napokban mindet földművesszövetkezetnél a szövetkezet apí tó tagjai, vezetőségi tagjai és dolgozói aktívaértekezleten beszélték meg f feladatot, és az őcsényi földművesszövetkezet dolgozói és vezetőségi tagjai kezdeményezésére a földművesszövetkezetei tűzött nemes versengés indult meg. 1. Szekszárd város 2. Dombóvári járás 3. Gyönki járás 4. Bonyhádi járás 5. Tamási járás 6. Szekszárdi járás 7. Paksi járás Ezeken az igen gyenge eredményeken kell, hogy elgondolkodjanak a járási és földművesszövetkezeti vezetők is, akik elsősorban tehetnek a rossz munka megjavítása érdekében hasznos intézkedéseket. Nem elég földművesszövetkezeti dolgozók és vezetők példamutatása az újabb részjegyek befizetésével, hanem menjenek ki a tagsághoz, a dolgozó parasztokhoz és világosítsák fel őket a földművesszövetkezet munkájáról, mondják el, mit szeretnének megvalósítani a tagság által befizetett részjegyekből. Igen jó e téren a dombóvári, pincehelyi, tolnai, stb. földművesszövetkezetek aktíváinak munkája és az eredményeken is meglátszik. A dombóvári földművesszövetkezet eddig közel 40 000 forintot, Pincehely 15 000 forintot szedett össze és ezzel több, mint 50 százalékra teljesítették az előirányzatot. A tamási és a dombóvári földművesszövetkezet versenyében a dombóvária vezetnek, messze maguk után hagyva tamásiakat. A szekszárdi és a bonyhád földművesszövetkezetek versenyében szekszárdiak vezetnek 1,4 százalékkal Ennél a szövetkezetnél minden vezetőség tag és dolgozó a saját példás jegyzésén kívül vállalta, hogy a IV. Kongresszu tiszteletére a tagságtól 500—500 forin részjegyet szed össze. Az ígéretet már se feak teljes egészében teljesítették, pl. Bálind Sándor áruházvezető 1700 forint, Sáli Ferenc bolti eladó 500 forintot, Dalman Mária adminisztrátor 820 forintot, Kiss Károly főkönyvelő 3000 forintot szedett össze. Dabi János vezetőségi tag 280 forint részjegyet fizetett és a tagság között 100 forintot szedett össze. Ezek a dolgozók munkahelyükön is népszerűsítik a földművesszövetkezet munkáját és szabad idejükben felkeresik a tagságot. Ezért értek el ilyen dicséretre méltó eredményeket és jó munkájukat mutatja az is, hogy eddig 236 tag kérte a földművesszövetkezetbe felvételét. Ehhez hasonló eredményeket még számos földművesszövetkezetnél értek el, melyek azt bizonyítják, hogy ahol a földművesszövetkezet aktívái megértették a saját vagyon növelésének fontosságát és a tagság érdekét szolgáló létesítményekre szednek részjegyet, ott a tagság, a parasztság többsége megértéssel fogadta a részjegybefizetési mozgalmat és újabb befizetéssel tettek tanúbizonyságot a szövetkezetük mellett. A sárszentlőrinciek a kajdacsiakat, a bonyhádiak a szekszárdiakat, a dombóváriak a tamásiakat hívták párosversenyre. A tolnai, bátaszéki, dombóvári, stb. földművesszövetkezetek aktívái a IV. Országos Kongresszus tiszteletére vállalták hogy átlagosan minden tagnak 80 forint részjegye lesz. Azóta mintegy két hónap telt el és érdemes közelebbről is megnézni, hogy a hangzatos szavak és a felajánlások valóra váltásán hogyan dolgoznak a földművesszövetkezetek. Az október 15-i állapotnak megfelelően a járások versenyében a sorrend így alakult ki:felHi 34,58%-os teljesítéssel 20,77%-os 19,35%-os 18,64%-os 18,20%-os 17,36%-os 13,67%-os Vannak azonban olyan földművesszövetkezetek is, ahol egyáltalán nem törődnek a részjegybefizetéssel, mint pl. Dunaföldváron Itt az a baj, hogy lebecsülik a felvilágosító munkát, azt várják, hogy a tagok menjenek az irodába. Ideje lenne már, ha a vezetőség és a dolgozók nem tartanák lealázónak a tagok közé menni és újabb részjegyet jegyeztetni. A kocsolai fmsz 250 forint, a szedresi fmsz 589 forint, az aparhanti fmsz 473 forint részjegyet szedett csak össze egész évben. Itt is hiányzik a személyes példamutatás, a dolgozók közötti verseny és a felvilágosító munka. Ezek az fmsz-ek tanulhatnak a dombóvári, szekszárdi, pincehelyi, stb. fmsz-ek aktíváitól, hogy munkájukat megjavítva, méltóan készüljenek a földművesszövetkezetek IV. Országos Kongresszusára. Az smsz-ek egy részénél még most tartják a közgyűléseket, és itt is mozgósíthatják a tagságot a részjegybefizetésre, melyből új létesítményeket tudnak megvalósítani, miint pl. a decsi, dombóvári és nagydorogi taggyűléseken, ahol ilyen vállalást tettek a tagok. A tagság anyagi támogatásával is erősödik a kapcsolat a parasztság és a földművesszövetkezet között. közgyűlés Nagykónyiban szép, verőfényes őszi vasárnap járom a nagykónyi „öreg hegyet”, ahol vígan zajlik az élet, szüretelnek majdnem minden présháznál. Jól fizetnek a tőkék, derűs a szüretelők hangulata. Jókedvűen hívogatnak, van már must és finom friss kalács, örömmel kóstolgatok ebből is, abból is, közben beszélgetünk az esti földművesszövetkezeti közgyűlésről. Aztán eljöjjenek ám és mondják el, mit látnak jónak, vagy éppen javítani valónak a szövetkezetnél — biztatom a férfiakat is, no meg az asszonyokat is, akik híresek bátor szókimondásukról. Sokan ígéretet tesznek az eljövetelre, bár kifogásolják, hogy éppen ilyen nagy dologidőben rendezik a közgyűlést, amikor estére bizony elfárad az ember keze, lába és nem fog úgy a feje sem, ahogyan szeretné. Közben a földművesszövetkezet dolgozói nem ülnek tétlenül, kötik a cukorrépa szerződéseket. Sikerül is estig két hold szerződéssel gyarapítani eddigi eredményeiket. Lassan alkonyodik, elcsendül az esti harangszó, lassan kezdenek gyülekezni a kultúrház termében. Amint végignézünk az egybegyűlteken, örömmel állapítjuk meg, hogy itt vannak mindazok, akik e legfáradságosabb munka közben is szívükön viselik a földművesszövetkezet sorsát. Kivétel nélkül mind eljöttek a nőbizottság tagjai, és Balogh Imre elnöklő igazgatósági tag bevezetője után Hamar Ernő igazgatósági elnök mondja el a beszámolót. Beszél a földművesszövetkezet múltjáról, a közelmúlt években a vezetés által elkövetett hibákról. Elmondja, hogy az októberi ellenforradalomnak súlyos megnyilvánulásai voltak a községben, de ezek nem érintették a földművesszövetkezeti vagyont. Hangjából bizakodás csendül, amikor az 1957. évben várható eredményt említi. Van rá remény, hogy annyi év után végre a tagság is részesedhet a földművesszövetkezet munkájának gyümölcséből. A hozzászólások bátran bírálnak és javasolnak. Nagy István felveti, hogy a savanyítási idényben nem volt ecet, ugyanakkor más községekben kapható volt. Kifogásolja a földművesszövetkezet által termelt tégla magas árát. Fűzi Imre javasolja központi felvásárlótelep létesítését, mert a múlt évi lemaradás oka az, hogy a telep nem alkalmas nagyobb forgalom lebonyolítására. Helyteleníti, hogy a tüzéptelep sok vidékinek ad ki árut, amikor van sok helybeli földművesszövetkezeti tag is, aki igényt tart az építési anyagokra. Herczeg János javasolja a műtrágya sürgős beszerzését, mert ennek most van az ideje. Elhangzik olyan javaslat is, hogy az alapszabályt meg kellene módosítani és a jövőben nem a vásárlás után, hanem a befizetett részjegyek száma szerint kellene felosztani a részesedést. Ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények, végülis abban egyeznek meg, erre vonatkozólag kikérik a MÉSZÖV véleményét. Végül megválasztják a járási küldötteket, amelyben képviselve vannak a földművesszövetkezet leghűségesebb tagjai, köztük a nőbizottság és a méhészcsoport vezetői is. Takács Erzsébet tanácselnök felszólalása után lassan szétszélednek és a munkával eltelt szép nap után a község nyugovóra tér. Jo S-né Páros csillag — ritkán ragyog az égen mentumán a részjegyalap nevelési csillag gyönyörű szépen ragyog... A cukorrépa szerződtetéssel a járásban hátul kullognak. Úgy vannak Dombóváron a cukorrépa szerződtetéssel, mint az egyszeri fiatalember, aki csak úgy tudott táncolni, ha a kályhától indult el... Azért dalolta az elnök a disznótoros vacsorán, hogy „Páros csillag ritkán ragyog az égen“... Mint halljuk, komoly vita folyik arról, hogy csak az a fajta malac hízánkos, amelyiknek balra csavarodik a farka. Szó volt arról, hogy a „nagyok“ is kimennek szerződtetni. Igen ám, de az szb. elnök „disznótor felelős“... Kovács Kálmán főkönyvelő kartárs 5 holdhoz köpi a markát... Sikerül, úgy látjuk, hogy a kályhától indult el... Az elnökhelyettesek még mindig azt dudorásszák: „Nem, nem, nem”. Értsék meg Dombóváron, hogy a cukorrépaszerződtetést is nekik kell nyélbeütni; ha a „nagyok” akarják, sikerülni fog. Ám lássuk!!! DÖBRÖKÖZ KITÖRT! Olyan iramot diktál a szerződtetésnél, amit csak a holdbébiről lehet megfigyelni... Íme: október 21-én 145 hold cukorrépa volt leszerződve, 22-én már 159 holdnál tartottak, 23-án délelőtt már 169 holdat, délután száznyolcvanat, százszázalékos teljesítést jelentettek. Úgy látjuk, hogy november hetedikére 15—20 százalékkal túlteljesítik tervüket. Megmondjuk őszintén, hogy Döbröközön még ilyen lendület nem volt tapasztalható!... Az aktívahálózat megérdemli, hogy illedelmesen köszöntsük eredményes munkájuk közepette. Olyan aktívák vannak itt, mint Markovits kortárs boltkezelő, aki 58 éves kora ellenére egyedül hét holdat szerződtetett. Ez nem csoda. Szakmunkáját is jól ellátja. A bolt tiszta, a kiszolgálás figyelmes, udvarias, hallgatnak szavára. Gulyás kortárs üzemágas 16,5 holdat szerződtetett és sorolhatnánk tovább a többiek eredményeit is,. Hajrá Döbrököz, csak így tovább! Ma már mindenki tudja, hogy Kertész József gyulaji ügyvezetőnek vádakkal volt afférja és eközben eltörött a lába. No, de meggyógyult ám a gyulaji elnök lába, és méghozzá erősebb lett, úgy áll, hogy három napon belül meg lesz a 42 holdas cukorrépa szerződtetési terve. A veteránok nemcsak mesélni tudnak, hanem besegítenek, akkor is, amikor a kocogásához érünk ... SOKAT ÉS HOSSZAN HALLGAT Szakcson az elnök, azt hiszi, megteheti: neki volt a legjobban sikerült taggyűlése a járásban és talpraesett volt a beszámolója ... Meg is dicsérték! No de azóta a szerződtetéssel leálltak. Még egy hét kellett volna és élvezhetnék a gyümölcsöt. Elnök elvtárs a vackor, ha megérik, akkor is vackor marad. Aki megáll, az lemarad! A cél előtt halálos vétek lassítani! Rákapcsolni! Régi motoros a szakcsi elnök ... Biztos időben betalál a célba! Kocsola szerződtetni elég jól tud, de részjegyalap növelésben úgy vannak, mint a dombóváriak a szerződtetéssel. „Nem, nem, nem“ ... Azt javasoljuk a „nem, nem, nem” nótásoknak hogy újabb, valami fülbemászó dalba csapjanak át, akkor a tömeg hallgatni fogja őket... Meg is éri. A jó munkáért jutalom jár! Kovács András FJK ig. elnök »HAGYJATOK MÁR ÉLNI!" Nem A részjegyalap növelésénél élen jár megy és nem megy... örömmel jónak... Meg kell mondani, hogy az lentjük, hogy 10 holdat szerződtet- aktív a hálózat jól forgatja a méretünk... vesszőt. De ezen túlmenően el lehet A dombóvári járásban váltakozó mondani azt, hogy a tagokhoz megt a. szerencsével folyik az első helyezés- látták az utat. Eredményes, jó szóért, a részjegyalap növelésért, a sövetkezeti gazdálkodás láttán a tagok korrépa szerződtetési terv maradék- nem sajnálják a pénzüket az fmsztalan teljesítéséért a küzdelem: fejnél elhelyezni. . Busás visszatérítés, fej mellett, persze kik elől, kik há- 15 százalékos részesedés, húzó hatással van a részjegyalap növelésére. A DOMBÓVÁRI túl. Nézzük meg mit csinálnak a dombóvári földművesszövetkezetnél? FMSZ. firma- Naponként száz forinttal károsította meg szövetkezetét a „nyugtalan“ italbolt vezető Alig három hónapja, július 15-én vette át a házai földművesszövetkezet egyik italboltját Fránya József s az alig száznapos italboltvezetői tevékenysége alatt több, mint 10 000 forint kár érte a hazai gazdák földművesszövetkezetét. Az ügyészségnek átadott jegyzőkönyvek szerint Fránya József igen nyugtalan italboltvezető volt. Sorra járta például a volt italboltosokat, régi kocsmáros szakembereket, hogy az italmérés fortélyait megtanulja tőlük. Főleg az egy hordó sör kimérésekor a saját zsebére való gazdálkodás lehetősége és mértéke érdekelte. Volt kocsmárosokkal több esetben is tartott úgynevezett házi leltárt, hogy a gazdálkodás állását Szeptember elején az egyik hivatalos leltár után a hiányzó 2600 forintot ugyan kifizette, de azt sem a saját fizetéséből, hanem az italbolt pénztárából, amint azt a későbbi vizsgálat kiderítette. A hiány azonban ettől kezdve sem csökkent, hanem állandóan nőtt. Amikor október elején tudomására jutott — bár érthetetlen, hogy hogyan, — hogy másnap reggel leltároznak nála, gyorsan elment a másik kocsma vezetőjéhez és 50 liter pálinkát kért kölcsön, hogy a hiányát némileg csökkentse. Az idegen hordó pálinkát a leltározók már a pincében találták s a csalást csak pár nappal később maga a nyugtalan kocsmáros kor a leltározók, megjelentek, meg , Sümegi Mártontól is kölcsönkért egy nagyobb mennyiségű pálinkát, hogy a leltározókat félrevezesse. A suta vállalkozás azonban nem jól sikerült és a leltározás több, mint s 10.800 forint hiányt állapított meg a Fránya József italboltjában. A szövetkezeti vagyont hűtlenül kezelő ital- c boltvezető ellen a bátai földműves- szövetkezet feljelentést tett az ügyészségen a tanúk nyilatkozatáról és s Fránya József beismeréséről készített n jegyzőkönyvek átadásával. Az ital-i boltvezető ugyanis naponta több, mint 100 forinttal károsította meg a bátai gazdák földművesszövetkezetét.