Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-27 / 253. szám

1957 október 27. Fejlődnek, erősödnek a megye termelőszövetkezetei Egy éve, Tolna megyében is a ter­melőszövetkezeteket érte az ellen­­forradalom legdühödtebb támadása. A régebbi több, mint százötven mező­­gazdasági termelőszövetkezetnek alig egyharmada bírt csak ellenállni az állandó zaklatásoknak, erőszakosko­dásoknak és fenyegetéseknek. A leg­több termelőszövetkezet feloszlott: széthurcolták állataikat, mezőgazda­­sági szerszámaikat s ezzel többmillió kárt okoztak az államnak és magának a termelőszövetkezeti parasztság­nak is. Az ellenforradalom, fegyveres meg­semmisítése után azonban a falu kom­munistáinak és legderekasabb pa­rasztjainak kezdeményezésére az erő­szakosan feloszlatott termelőszövetke­zeti csoportok csaknem egytől-egyig, a mezőgazdasági termelőszövetkeze­teknek is a nagyobb része újra ala­kult és az ellenséges nyugati propa­ganda és annak belső szószólói úgy­nevezett elvi és elméleti „szaktudo­mányos” állítása ellenére is mind va­lamennyi egészségesen, szinte a nem is várt ütemben fejlődik. Egy évvel az ellenforradalom pusz­tításai után Tolna megyében 103 mező­gazdasági termelőszövetkezet, 68 ter­melőszövetkezeti csoport és 71 külön­féle szakcsoport működik és ezek tagjai jobban, körültekintőbben gaz­dálkodnak, mint bármikor az elmúlt évek során. Csupán a legutóbbi három hónap­ban százkilenc dolgozó paraszt lépett a már meglévő termelő­­szövetkezetekbe több mint há­romszáz hold földdel. A megyei statisztika szerint ugyan a termelőszövetkezeti földtulajdon csak 167 holddal növekedett az utób­bi három hónapban, de azzal a 150­0 holddal együtt, melyet közben a tamási Vörös Szikra Termelőszö­vetkezet átadott az állami gazdaság­nak felülmúlja a 300 holdas növeke­dést. Ma már c. 4314 termelőszövetke­zeti tag közel 43.000 hold földön gazdálkodik. A termelőszövetkezeti tagok számát illetően figyelemreméltó jelenség, hogy alig van tsz, amelynek irodájá­ban ne lenne jónéhány felvételi kére­lem a régi visszalépni kívánók és az új belépők részéről egyaránt. Tolna községben pl. legutóbb nyolc tagot vettek vissza a termelőszövetkezetbe, öt tag kérelmét elutasította a terme­lőszövetkezeti taggyűlés, négy újabb kérelem felett pedig a legközelebbi taggyűlésen döntenek a szövetkezet tagjai. Harc község termelőszövetke­zetébe 16 dolgozó paraszt kéri felvé­telét, Ózdon a szerda esti taggyűlésen vettek föl új tagokat a termelőszö­vetkezetbe. A megyében összesen mintegy háromszáz termelőszövetkezeti tagságát kérő dolgozó paraszt be­lépési nyilatkozata van a tsz­­irodákban, a kérelmek zömét csak a zárszám­adás után bírálják el a taggyűlé­seken. Gazdasági téren is fejlődnek, erő­södnek a megye termelőszövetkezetei.­­1955-ben pl. harminchat forint volt az egy munkaegységre jutó megyei át­lag, a múlt évben csak az ellenforra­dalom miatt esett vissza huszonnyolc forintra az idén pedig minden eddigi ered­ményt túlszárnyalva negyven­­negyvenkettő Ft lesz a­ megyei átlag. Természetesen vannak termelőszö­vetkezetek, ahol ennél is jóval töb­bet osztanak. Az okosabb belterje­­sebb gazdálkodás folytán. Az apar­­tanti felszabadulásban 70 forint egy munkaegység értéke, a szomszédos Március 15-ben talán ennél is több jut egy-egy munkaegységre. A szövetkezeti tagok jobb anyagi feltételeit a szorgalmas munka a kö­zös iránti lelkiismeretes odaadás biz­tosítja. A jobb termést hozó esztendő mellett egyenletesen fejlesztették az állatállományt a termelőszövetkeze­tek, s ezen a téren már túlszárnyalták az ellenforradalom előtti eredménye­­­ket is. A múlt évi ellenforradalmat megelőző szeptember havi adatok sze­rint a megye termelőszövetkezeteiben tizenhat egész hetvenöt számos állat jutott száz kataszteri holdanként most pedig — pontosan egy évvel az ellenforradalom után — tizennyolc számos állat jut a ter­melőszövetkezetek minden száz kataszteri holdjára. Csupán az elmúlt legutóbbi három hónapban egy egész háromtized szá­mos állattal nőtt a száz holdankénti átlagos állatsűrűség. Ma már nem ritkák a növénytermesz­tésben elért rekorderedmények sem. Az ózdi termelőszövetkezet tagjai például háromszáznegyven mázsa cukorrépát termeltek holdanként és az öt holdon vetett répa után most több, mint kilencvenötezer forintot kapnak a cukorgyártól. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek mellett az elmúlt évek tapasz­talataihoz mérten ugyan lassabban, de egyre nő az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetek száma is. Az utóbbi három hónapban négy tszcs, alakult Tolna megyében, a többi kö­zött Sárszentlőrincen és Decsen. A már előzőleg is vizsgált utolsó három hónap alatt a mintegy negyven család közel ötszáz hold földön alakította ki a négy új tszcs gazdaságot, s rajtuk túl még 28 tag lé­pett a már meglévő termelőszövetke­zeti csoportokba. A jelenleg működő hatvannyolc termelőszövetkezeti cso­portban összesen ezerhétszázkilenc dolgozó paraszt gazdálkodik a mint­egy tizenegyezerötszázhatvan katasz­teri hold földön. Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy az utóbbi három hónapban két különböző egyszeri társulás is alakult a megyében és a géphasználatú, apró­mag, zöldség, gyümölcs, burgonyater­melő méhész és egyéb szakcsoportok­ban most egy évvel az ellenforrada­lom után több, mint 1700 egyéni gazda társult, akkor elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti mozgalom az el­lenforradalom szennyes áradása elfoj­tása óta, noha lassan, de erejében, társadalmi politikai és gazdasági ér­tékében, életképességében egyenlete­sen és a szocialista mezőgazdaság megteremtése szempontjából eredmé­nyesen fejlődött. NAGY FERENC A SZŐLŐ ELTARTÁSAI Téli eltartásra a vastaghéjú, hú­sos, ritkás bogyójú fajták alkalma­sak. Az eltartó helyen (padláson, pin­cében, vagy más fűtetlen­ helyen) fordítva aggatjuk fel egy szál vé­kony fonal segítségével a fürtöket, úgy, hogy egymással ne érintkezze­nek. Aggatás előtt a tőből minden beteg, nyomódott, hibás bogyót he­gyes ollóval vágjunk ki.­ A RIBIZKÉT ÉS A KÖSZMÉTÉT ősszel ültessük. A ribizke és a kösz­méte (egres) ültetésére legkedvezőbb idő az ősz eleje, mert így az elültetett növények kora tavasszal kihajtanak. Csak hideg, nedves talajon halasszuk tavaszra az ültetést. A talajt 40— 50 centiméter mélyen forgassuk, is­tállótrágyával trágyázzuk meg. Ül­tetés előtt a forgatott talajban 30 centiméter átmérőjű, 25 centiméter mély gödröket ássunk. A tövek egy-­­ mástól másfél méterre kerüljenek. ! A MEZEI POCKOT IRTHATJUK , 1 fertőzöttebb területeken az őszi mély­szántás alkalmával is. Az eke után állítsunk be kis létszámú gyermek­­csoportot, akik az eke által kiforga­tott pockokat seprővel, vesszőnyaláb­bal elpusztítják. Erős fertőzés esetén két-három tagú úttörő csoport őszi mélyszántáskor 1000—1500 pockot ki tud irtani kataszteri holdanként. SÁRBAN NE SZÁNTSUNK Különösen a kötött, nehéz talajo­kon túlságos nedvesség mellett nem le­het minőségi munkát végezni. A talaj­szelvények nem omlanak, ke­­nőcsösek, szalonnásak lesznek. A sá­ros földön való járkálással, a sáros föld forgatásával rontjuk a talaj szerkezetét. De a munka is sokkal nehezebb és lassúbb. • A GYERMEKLÁNCFŰ GYÖKERET érdemes gyűjteni. Az ország minden részében igen elterjedt a gyermek­láncfű, vagy más néven pity-pang. Kevesen tudják, hogy gyökere igen értékes keserű alapanyagot tartal­maz, amelyből étvágygerjesztő or­vosságot készítenek. A nyers gyökér kilójáért 1­80 forintot fizet a föld­művesszövetkezet. A száraz gyökér kilóját pedig 10 forintért veszik át.­­ HOL LESZ VÁSÁR? Országos állat- és kirakodóvásár , lesz október 27-én: Cece. Október­ 28-án, hétfőn: Bátaszék, Igal, Sztá­­linváros. Október 29-én kedden: Solt­­vadkert. Október 30-án, szerdán­­ Gyékényes. Október 31-én, csütörtö­kön: Tengelic. \\ j TOLNA MEGYEI NAPCJNAO HÍREK — Ügyeletes orvos: 1957 október 27-én dr. Hidasi J. István, Rákóczi u. 46. Telefon: 46—94. — Elmarad a hétfőre tervezett előadás a Szekszárdi Városi Kultúrotthonban. Ez alkalommal a budapesti Petőfi Színház művészei Niccodémi: Hajnalban, délben, este című színművét mutatták volna be, de a művészek egyéb elfoglaltsága miatt ezt az előadást el kellett ha­lasztani. A legközelebbi előadás no­vember 13-án lesz a városi kultúr­otthonban, amikor Eisemann Bástya sétány 77. című zenés vígjátékát ad­ják elő a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Ezt az előadást még alig tudatták a közönséggel, máris igen nagy az érdeklődés iránta. — Zerza József, a paksi halász­szövetkezet főpénztárosa ellen eljá­rást indítottak, mert a rendelkezés­re álló adatok szerint elsikkasztott 11 170 forintot oly módon, hogy a tagoknak kevesebbet fizetett ki, mint amennyi járt volna. — Ady-estet rendez kedden este Szekszárdon a TTIT és a Szekszárdi Zeneiskola. Az est keretében fellép­nek: dr. Bíró János, Paálné, Falus Edit, R. Bogdán Edit, Husek Rezső, dr. Horváth Lajos, Szentgyörgyi Kálmán és sokan mások. — A decsi KISZ-fiatalok népi tán­cok és énekek tanulásával készülnek november 7-re, amelyeket a község kultúrotthonában adnak elő egy mű­soros est keretében.­­ A bonyhádi járás termelőszövet­kezeteiben ez év márciusában 9­8 szarvasmarha jutott 100 katasztrális hold szántóra, jelenleg pedig már 14.4 jut. Ezen belül jelentősen növe­kedett a tehénállomány is. Míg már­ciusban 6.2 tehén jutott 100 hold szántóra, addig ma 8.1 tehén jut.­­ — A tengelici szőlőhe­gyen társa­dalmi munkával egy tanteremmel bővítik az iskolát. Úgy tervezik a szőlőhegy lakói, hogy november 7-re elkészül az új tanterem.­­ Az egyre szaporodó lakóházi tűzesetek miatt felhívást adott ki a Tolna megyei Tűzrendészeti Osztály­parancsnokság, amely a tűzrendé­szeti szabályok pontos betartására hívja fel a lakosság figyelmét. A leg­több tüzet ugyanis az okozza, hogy a lakosság nem tartja be sok eset­ben még a legelemibb tűzrendészeti szabályokat sem. • 9 Jegyzetfüzetemből. .. TÍZ HÓNAP ... Tíz hónap eredmé­nyeit, hibáit, s küzdelmét tükrözi, jut eszembe, amint előszedem hónapok­kal ezelőtt, üzemekben, értekezlete­ken teleírt jegyzetfüzeteimet. Érde­mes fellapozni a már megírt történe­tek­ „skicceit” vázlatát, tíz hónap munkáját. Vihar után, amikor még csak a ki­bontakozás kezdődött, amikor a kon­szolidáció megindult, nehéz volt újsá­got írni. Nehéz volt... Az emberek bizalmatlanul fogadták az újságírót. És hányszor, de hányszor kellett úgy eljönni egy-egy üzemből, hogy az em­ber azt sem tudta, mit írjon. Sok­helyütt még állt a sztrájk ,a félreve­zetett emberek nem láttak tisztán, nem látták a bajokból a kilábbadozás lehetőségeit. Kezdjük csak az elején ... November közepén a Simontornyai Bőrgyárban jártam. A gyárat megbí­zott igazgató vezette. Tizennyolc mű­szaki disszidált. Kevés volt a szén, a villamosenergia a termeléshez. Csak olyan üzemrészekben dolgoztak, ahol a bőr romlását meg tudták akadá­lyozni. Aznap éppen munkástanácsi ülés volt. Én is beültem a terembe, s vártam. Sokáig nem maradhattam ott. Tudtomra adták, hogy újságíró­nak semmi keresnivalója nincs­­­ munkástanács ülésén, különösen ak­kor nem­ ha kommunista. Eljöttem... Hónapok múltán, januárban ismét Simontornyán jártam. A megbízott igazgatót ellenforradalmi cselekmé­nyek miatt leváltották. Ekkor már arról beszéltek, hogy kellene pártszer­vezet. Négy-öt kommunista kezdte szervezni a pártot. A BONYHÁDI CIPŐGYÁRBAN novemberben még az úgynevezett központi munkástanács volt az úr. Az újságírót nem engedték be az üzem­be. Mielőtt az akkori igazgató nyilat­kozott volna, megígértette velem, hogy bemutatom írásomat. Természe­tesen nem mutattam be ugyanis az igazgató időközben külföldre távozott. (Úgy értesültem, most már haza sze­retne jönni.) Egészen más volt a helyzet, a zo­máncművekben. Novemberben, bár a pártszervezet már kezdett mozgolód­ni, de még sok volt a megtévesztett ember. De a munka azért ment. Mű­ködtek a zománcégető kemencék, a présgépek. Lemez, szén és sósavhiány volt. Nem is kaptak... hetekig a dolgozók nagyrésze karbantartó mun­kát végzett- És folyt a pénz ... Kön­­­nyelmű intézkedések folytán tízezer forintokat fizettek ki jogtalanul. Igaz az is, hogy a főkönyvelő az akkori „Bonyhádi Központi Munkástanács” titkára volt. Ma már nem az... Teltek, múltak a napok. Mind job­ban érezni lehetett a kibontakozást. Bátaszékről már november végén 2—2 pár vonat közlekedett. Nőtt az utas- és szállító forgalom, s ez a megindult életet jelentette. NOVEMBER 26-ÁN ismét Simon­­tornyára látogattam el. Ismét mun­kástanács ülés volt. Az ülésen nem, hanem előtte megengedték, hogy részt vegyek a beszélgetésben. Kérdeztek... Feleltem... „Igazat írnak?” „Nem tetszik nekünk a maguk politikai ál­lásfoglalása ..„Az újság csak a kormány véleményét közli...”­ És jegyzetfüzetemben egy mondat a kér­dések és vádak özönében. „Erősen kormányellenes a hangulat, egyes munkástanácstagok részéről... önálló üzemi szakszervezet, távol minden­től, a párttól..., még a szakszerve­zettől is?” Visszaemlékezem arra a beszélgetésre. Több, mint két órát ültem a munkástanács irodájában, körülöttem fotelokban, asztalokon emberek ültek ... Kérdések özönét zúdítják felém. „Hiányzik az a hang az újságokból, ahogy októberben ír­tak ...” Felelek nekik: „Sajnálom uraim, de én kommunista újságíró vagyok, ugy­e, megértik?" Nem értet­ték meg. Egy — valaha a Somogy vár­megyei újságnál dolgozott — őszülő bácsi azt javasolja: „írják meg itt a cikket, majd mi ellenőrizzük.” Hát ebbe sem lehetett beleegyezni. Ide­gen, s távol áll tőlünk a cenzúra. Miért éppen a munkástanács ellen­őrizze mit ír a párt lapja? Erre nem tudtak felelni. EZ VOLT A HELYZET a nagyobb üzemekben... A kisebb üzemekben, kendergyárakban, téglagyárakban, malmokban dolgoztak. Ezeknél a kis üzemeknél csak az volt a probléma: „önállósítsanak bennünket... majd mi megmutatjuk, hogyan kell gaz­dálkodni.” Az ember arcára mosolyt csalt az ilyen erőlködés. Hol itt a jó­zan logika? De ami a legérdekesebb, nem a munkások törték fejüket ilyen­nel. Volt erre elegendő ráérő ember, azok aztán annál aktívabban tevé­kenykedtek. Amikor a vasúthoz mentem riport­­útra, mindig féltem. Nehéz volt eliga­zodni a vasutasokon. Munkástanác­­csal akarták irányítatni a vasutat. S amikor az ember megmondta, hogy ez badarság, akkor tovább erősítették igazukat. És mennyi követeléssel találkozott az ember pontosan akkor, amikor a negyedrészét sem termelték az üze­mekben, mint normális viszonyok között... TÍZ HÓNAP UTÁN, az utolsó jegyzetfüzeteket vettem kezembe. A lakosság áruellátását néztem meg egyik nap. Az üzletek polcai zsúfol­tak az árutól, nagy a választék és van pénz az embereknél Az üzemekben dolgoznak. Még nem úgy, mint ez­előtt egy évvel. Nem úgy, mert még sokhelyütt magas a termelési költ­ség. De a terveket már teljesítik. Az üzemekben a kommunisták áll­tak a termelés élére. Személyes példa­­mutatásuk, az emberekkel való fog­lalkozásuk gyümölcsözik. Elégedettek az emberek. Elégedettek és bizako­dók. Bíznak a jövőben. Simontor­nyán is, Bonyhádon is. S a bizalom, mely a kormányt támogatja, nem üres szó. Nem, mert bizonyíthatja-e job­ban egy üzem kollektívája a kor­mányhoz való hűségét annál, hogy a terveket­­ m­agasan túlteljesíti, meg­valósítják a határozatokat. Amikor többszáz cipővel készítenek többet ter­­ven felül, amikor újból fellendül a munkaverseny. S ha a munkaver­senynek most van is hibája, ez talán jó is. Mert ez okot ad a még jobb forma­ a még jobb verseny megte­remtéséhez. S a munka, a termelés növelése magával hozza az életszín­vonal emelkedését is. Tartani tudtuk az életszínvonalat, nem volt üres szó, amit a kormány ígért. S ezt tudják a munkások, tudják s e szerint is dol­goznak Simontornyán, Bonyhádon, Tolnán és szerte a megye üzemei­ben . ■. PÁLKOVÁCS JsOQfoCl’ Szekszárd Mártírok­ tere 15-17

Next