Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-27 / 253. szám
1957 október 27. Fejlődnek, erősödnek a megye termelőszövetkezetei Egy éve, Tolna megyében is a termelőszövetkezeteket érte az ellenforradalom legdühödtebb támadása. A régebbi több, mint százötven mezőgazdasági termelőszövetkezetnek alig egyharmada bírt csak ellenállni az állandó zaklatásoknak, erőszakoskodásoknak és fenyegetéseknek. A legtöbb termelőszövetkezet feloszlott: széthurcolták állataikat, mezőgazdasági szerszámaikat s ezzel többmillió kárt okoztak az államnak és magának a termelőszövetkezeti parasztságnak is. Az ellenforradalom, fegyveres megsemmisítése után azonban a falu kommunistáinak és legderekasabb parasztjainak kezdeményezésére az erőszakosan feloszlatott termelőszövetkezeti csoportok csaknem egytől-egyig, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek is a nagyobb része újra alakult és az ellenséges nyugati propaganda és annak belső szószólói úgynevezett elvi és elméleti „szaktudományos” állítása ellenére is mind valamennyi egészségesen, szinte a nem is várt ütemben fejlődik. Egy évvel az ellenforradalom pusztításai után Tolna megyében 103 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 68 termelőszövetkezeti csoport és 71 különféle szakcsoport működik és ezek tagjai jobban, körültekintőbben gazdálkodnak, mint bármikor az elmúlt évek során. Csupán a legutóbbi három hónapban százkilenc dolgozó paraszt lépett a már meglévő termelőszövetkezetekbe több mint háromszáz hold földdel. A megyei statisztika szerint ugyan a termelőszövetkezeti földtulajdon csak 167 holddal növekedett az utóbbi három hónapban, de azzal a 1500 holddal együtt, melyet közben a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet átadott az állami gazdaságnak felülmúlja a 300 holdas növekedést. Ma már c. 4314 termelőszövetkezeti tag közel 43.000 hold földön gazdálkodik. A termelőszövetkezeti tagok számát illetően figyelemreméltó jelenség, hogy alig van tsz, amelynek irodájában ne lenne jónéhány felvételi kérelem a régi visszalépni kívánók és az új belépők részéről egyaránt. Tolna községben pl. legutóbb nyolc tagot vettek vissza a termelőszövetkezetbe, öt tag kérelmét elutasította a termelőszövetkezeti taggyűlés, négy újabb kérelem felett pedig a legközelebbi taggyűlésen döntenek a szövetkezet tagjai. Harc község termelőszövetkezetébe 16 dolgozó paraszt kéri felvételét, Ózdon a szerda esti taggyűlésen vettek föl új tagokat a termelőszövetkezetbe. A megyében összesen mintegy háromszáz termelőszövetkezeti tagságát kérő dolgozó paraszt belépési nyilatkozata van a tszirodákban, a kérelmek zömét csak a zárszámadás után bírálják el a taggyűléseken. Gazdasági téren is fejlődnek, erősödnek a megye termelőszövetkezetei.1955-ben pl. harminchat forint volt az egy munkaegységre jutó megyei átlag, a múlt évben csak az ellenforradalom miatt esett vissza huszonnyolc forintra az idén pedig minden eddigi eredményt túlszárnyalva negyvennegyvenkettő Ft lesz a megyei átlag. Természetesen vannak termelőszövetkezetek, ahol ennél is jóval többet osztanak. Az okosabb belterjesebb gazdálkodás folytán. Az apartanti felszabadulásban 70 forint egy munkaegység értéke, a szomszédos Március 15-ben talán ennél is több jut egy-egy munkaegységre. A szövetkezeti tagok jobb anyagi feltételeit a szorgalmas munka a közös iránti lelkiismeretes odaadás biztosítja. A jobb termést hozó esztendő mellett egyenletesen fejlesztették az állatállományt a termelőszövetkezetek, s ezen a téren már túlszárnyalták az ellenforradalom előtti eredményeket is. A múlt évi ellenforradalmat megelőző szeptember havi adatok szerint a megye termelőszövetkezeteiben tizenhat egész hetvenöt számos állat jutott száz kataszteri holdanként most pedig — pontosan egy évvel az ellenforradalom után — tizennyolc számos állat jut a termelőszövetkezetek minden száz kataszteri holdjára. Csupán az elmúlt legutóbbi három hónapban egy egész háromtized számos állattal nőtt a száz holdankénti átlagos állatsűrűség. Ma már nem ritkák a növénytermesztésben elért rekorderedmények sem. Az ózdi termelőszövetkezet tagjai például háromszáznegyven mázsa cukorrépát termeltek holdanként és az öt holdon vetett répa után most több, mint kilencvenötezer forintot kapnak a cukorgyártól. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek mellett az elmúlt évek tapasztalataihoz mérten ugyan lassabban, de egyre nő az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetek száma is. Az utóbbi három hónapban négy tszcs, alakult Tolna megyében, a többi között Sárszentlőrincen és Decsen. A már előzőleg is vizsgált utolsó három hónap alatt a mintegy negyven család közel ötszáz hold földön alakította ki a négy új tszcs gazdaságot, s rajtuk túl még 28 tag lépett a már meglévő termelőszövetkezeti csoportokba. A jelenleg működő hatvannyolc termelőszövetkezeti csoportban összesen ezerhétszázkilenc dolgozó paraszt gazdálkodik a mintegy tizenegyezerötszázhatvan kataszteri hold földön. Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy az utóbbi három hónapban két különböző egyszeri társulás is alakult a megyében és a géphasználatú, aprómag, zöldség, gyümölcs, burgonyatermelő méhész és egyéb szakcsoportokban most egy évvel az ellenforradalom után több, mint 1700 egyéni gazda társult, akkor elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti mozgalom az ellenforradalom szennyes áradása elfojtása óta, noha lassan, de erejében, társadalmi politikai és gazdasági értékében, életképességében egyenletesen és a szocialista mezőgazdaság megteremtése szempontjából eredményesen fejlődött. NAGY FERENC A SZŐLŐ ELTARTÁSAI Téli eltartásra a vastaghéjú, húsos, ritkás bogyójú fajták alkalmasak. Az eltartó helyen (padláson, pincében, vagy más fűtetlen helyen) fordítva aggatjuk fel egy szál vékony fonal segítségével a fürtöket, úgy, hogy egymással ne érintkezzenek. Aggatás előtt a tőből minden beteg, nyomódott, hibás bogyót hegyes ollóval vágjunk ki. A RIBIZKÉT ÉS A KÖSZMÉTÉT ősszel ültessük. A ribizke és a köszméte (egres) ültetésére legkedvezőbb idő az ősz eleje, mert így az elültetett növények kora tavasszal kihajtanak. Csak hideg, nedves talajon halasszuk tavaszra az ültetést. A talajt 40— 50 centiméter mélyen forgassuk, istállótrágyával trágyázzuk meg. Ültetés előtt a forgatott talajban 30 centiméter átmérőjű, 25 centiméter mély gödröket ássunk. A tövek egy- mástól másfél méterre kerüljenek. ! A MEZEI POCKOT IRTHATJUK , 1 fertőzöttebb területeken az őszi mélyszántás alkalmával is. Az eke után állítsunk be kis létszámú gyermekcsoportot, akik az eke által kiforgatott pockokat seprővel, vesszőnyalábbal elpusztítják. Erős fertőzés esetén két-három tagú úttörő csoport őszi mélyszántáskor 1000—1500 pockot ki tud irtani kataszteri holdanként. SÁRBAN NE SZÁNTSUNK Különösen a kötött, nehéz talajokon túlságos nedvesség mellett nem lehet minőségi munkát végezni. A talajszelvények nem omlanak, kenőcsösek, szalonnásak lesznek. A sáros földön való járkálással, a sáros föld forgatásával rontjuk a talaj szerkezetét. De a munka is sokkal nehezebb és lassúbb. • A GYERMEKLÁNCFŰ GYÖKERET érdemes gyűjteni. Az ország minden részében igen elterjedt a gyermekláncfű, vagy más néven pity-pang. Kevesen tudják, hogy gyökere igen értékes keserű alapanyagot tartalmaz, amelyből étvágygerjesztő orvosságot készítenek. A nyers gyökér kilójáért 180 forintot fizet a földművesszövetkezet. A száraz gyökér kilóját pedig 10 forintért veszik át. HOL LESZ VÁSÁR? Országos állat- és kirakodóvásár , lesz október 27-én: Cece. Október 28-án, hétfőn: Bátaszék, Igal, Sztálinváros. Október 29-én kedden: Soltvadkert. Október 30-án, szerdán Gyékényes. Október 31-én, csütörtökön: Tengelic. \\ j TOLNA MEGYEI NAPCJNAO HÍREK — Ügyeletes orvos: 1957 október 27-én dr. Hidasi J. István, Rákóczi u. 46. Telefon: 46—94. — Elmarad a hétfőre tervezett előadás a Szekszárdi Városi Kultúrotthonban. Ez alkalommal a budapesti Petőfi Színház művészei Niccodémi: Hajnalban, délben, este című színművét mutatták volna be, de a művészek egyéb elfoglaltsága miatt ezt az előadást el kellett halasztani. A legközelebbi előadás november 13-án lesz a városi kultúrotthonban, amikor Eisemann Bástya sétány 77. című zenés vígjátékát adják elő a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Ezt az előadást még alig tudatták a közönséggel, máris igen nagy az érdeklődés iránta. — Zerza József, a paksi halászszövetkezet főpénztárosa ellen eljárást indítottak, mert a rendelkezésre álló adatok szerint elsikkasztott 11 170 forintot oly módon, hogy a tagoknak kevesebbet fizetett ki, mint amennyi járt volna. — Ady-estet rendez kedden este Szekszárdon a TTIT és a Szekszárdi Zeneiskola. Az est keretében fellépnek: dr. Bíró János, Paálné, Falus Edit, R. Bogdán Edit, Husek Rezső, dr. Horváth Lajos, Szentgyörgyi Kálmán és sokan mások. — A decsi KISZ-fiatalok népi táncok és énekek tanulásával készülnek november 7-re, amelyeket a község kultúrotthonában adnak elő egy műsoros est keretében. A bonyhádi járás termelőszövetkezeteiben ez év márciusában 98 szarvasmarha jutott 100 katasztrális hold szántóra, jelenleg pedig már 14.4 jut. Ezen belül jelentősen növekedett a tehénállomány is. Míg márciusban 6.2 tehén jutott 100 hold szántóra, addig ma 8.1 tehén jut. — A tengelici szőlőhegyen társadalmi munkával egy tanteremmel bővítik az iskolát. Úgy tervezik a szőlőhegy lakói, hogy november 7-re elkészül az új tanterem. Az egyre szaporodó lakóházi tűzesetek miatt felhívást adott ki a Tolna megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnokság, amely a tűzrendészeti szabályok pontos betartására hívja fel a lakosság figyelmét. A legtöbb tüzet ugyanis az okozza, hogy a lakosság nem tartja be sok esetben még a legelemibb tűzrendészeti szabályokat sem. • 9 Jegyzetfüzetemből. .. TÍZ HÓNAP ... Tíz hónap eredményeit, hibáit, s küzdelmét tükrözi, jut eszembe, amint előszedem hónapokkal ezelőtt, üzemekben, értekezleteken teleírt jegyzetfüzeteimet. Érdemes fellapozni a már megírt történetek „skicceit” vázlatát, tíz hónap munkáját. Vihar után, amikor még csak a kibontakozás kezdődött, amikor a konszolidáció megindult, nehéz volt újságot írni. Nehéz volt... Az emberek bizalmatlanul fogadták az újságírót. És hányszor, de hányszor kellett úgy eljönni egy-egy üzemből, hogy az ember azt sem tudta, mit írjon. Sokhelyütt még állt a sztrájk ,a félrevezetett emberek nem láttak tisztán, nem látták a bajokból a kilábbadozás lehetőségeit. Kezdjük csak az elején ... November közepén a Simontornyai Bőrgyárban jártam. A gyárat megbízott igazgató vezette. Tizennyolc műszaki disszidált. Kevés volt a szén, a villamosenergia a termeléshez. Csak olyan üzemrészekben dolgoztak, ahol a bőr romlását meg tudták akadályozni. Aznap éppen munkástanácsi ülés volt. Én is beültem a terembe, s vártam. Sokáig nem maradhattam ott. Tudtomra adták, hogy újságírónak semmi keresnivalója nincs munkástanács ülésén, különösen akkor nem ha kommunista. Eljöttem... Hónapok múltán, januárban ismét Simontornyán jártam. A megbízott igazgatót ellenforradalmi cselekmények miatt leváltották. Ekkor már arról beszéltek, hogy kellene pártszervezet. Négy-öt kommunista kezdte szervezni a pártot. A BONYHÁDI CIPŐGYÁRBAN novemberben még az úgynevezett központi munkástanács volt az úr. Az újságírót nem engedték be az üzembe. Mielőtt az akkori igazgató nyilatkozott volna, megígértette velem, hogy bemutatom írásomat. Természetesen nem mutattam be ugyanis az igazgató időközben külföldre távozott. (Úgy értesültem, most már haza szeretne jönni.) Egészen más volt a helyzet, a zománcművekben. Novemberben, bár a pártszervezet már kezdett mozgolódni, de még sok volt a megtévesztett ember. De a munka azért ment. Működtek a zománcégető kemencék, a présgépek. Lemez, szén és sósavhiány volt. Nem is kaptak... hetekig a dolgozók nagyrésze karbantartó munkát végzett- És folyt a pénz ... Könnyelmű intézkedések folytán tízezer forintokat fizettek ki jogtalanul. Igaz az is, hogy a főkönyvelő az akkori „Bonyhádi Központi Munkástanács” titkára volt. Ma már nem az... Teltek, múltak a napok. Mind jobban érezni lehetett a kibontakozást. Bátaszékről már november végén 2—2 pár vonat közlekedett. Nőtt az utas- és szállító forgalom, s ez a megindult életet jelentette. NOVEMBER 26-ÁN ismét Simontornyára látogattam el. Ismét munkástanács ülés volt. Az ülésen nem, hanem előtte megengedték, hogy részt vegyek a beszélgetésben. Kérdeztek... Feleltem... „Igazat írnak?” „Nem tetszik nekünk a maguk politikai állásfoglalása ..„Az újság csak a kormány véleményét közli...” És jegyzetfüzetemben egy mondat a kérdések és vádak özönében. „Erősen kormányellenes a hangulat, egyes munkástanácstagok részéről... önálló üzemi szakszervezet, távol mindentől, a párttól..., még a szakszervezettől is?” Visszaemlékezem arra a beszélgetésre. Több, mint két órát ültem a munkástanács irodájában, körülöttem fotelokban, asztalokon emberek ültek ... Kérdések özönét zúdítják felém. „Hiányzik az a hang az újságokból, ahogy októberben írtak ...” Felelek nekik: „Sajnálom uraim, de én kommunista újságíró vagyok, ugye, megértik?" Nem értették meg. Egy — valaha a Somogy vármegyei újságnál dolgozott — őszülő bácsi azt javasolja: „írják meg itt a cikket, majd mi ellenőrizzük.” Hát ebbe sem lehetett beleegyezni. Idegen, s távol áll tőlünk a cenzúra. Miért éppen a munkástanács ellenőrizze mit ír a párt lapja? Erre nem tudtak felelni. EZ VOLT A HELYZET a nagyobb üzemekben... A kisebb üzemekben, kendergyárakban, téglagyárakban, malmokban dolgoztak. Ezeknél a kis üzemeknél csak az volt a probléma: „önállósítsanak bennünket... majd mi megmutatjuk, hogyan kell gazdálkodni.” Az ember arcára mosolyt csalt az ilyen erőlködés. Hol itt a józan logika? De ami a legérdekesebb, nem a munkások törték fejüket ilyennel. Volt erre elegendő ráérő ember, azok aztán annál aktívabban tevékenykedtek. Amikor a vasúthoz mentem riportútra, mindig féltem. Nehéz volt eligazodni a vasutasokon. Munkástanáccsal akarták irányítatni a vasutat. S amikor az ember megmondta, hogy ez badarság, akkor tovább erősítették igazukat. És mennyi követeléssel találkozott az ember pontosan akkor, amikor a negyedrészét sem termelték az üzemekben, mint normális viszonyok között... TÍZ HÓNAP UTÁN, az utolsó jegyzetfüzeteket vettem kezembe. A lakosság áruellátását néztem meg egyik nap. Az üzletek polcai zsúfoltak az árutól, nagy a választék és van pénz az embereknél Az üzemekben dolgoznak. Még nem úgy, mint ezelőtt egy évvel. Nem úgy, mert még sokhelyütt magas a termelési költség. De a terveket már teljesítik. Az üzemekben a kommunisták álltak a termelés élére. Személyes példamutatásuk, az emberekkel való foglalkozásuk gyümölcsözik. Elégedettek az emberek. Elégedettek és bizakodók. Bíznak a jövőben. Simontornyán is, Bonyhádon is. S a bizalom, mely a kormányt támogatja, nem üres szó. Nem, mert bizonyíthatja-e jobban egy üzem kollektívája a kormányhoz való hűségét annál, hogy a terveket magasan túlteljesíti, megvalósítják a határozatokat. Amikor többszáz cipővel készítenek többet terven felül, amikor újból fellendül a munkaverseny. S ha a munkaversenynek most van is hibája, ez talán jó is. Mert ez okot ad a még jobb forma a még jobb verseny megteremtéséhez. S a munka, a termelés növelése magával hozza az életszínvonal emelkedését is. Tartani tudtuk az életszínvonalat, nem volt üres szó, amit a kormány ígért. S ezt tudják a munkások, tudják s e szerint is dolgoznak Simontornyán, Bonyhádon, Tolnán és szerte a megye üzemeiben . ■. PÁLKOVÁCS JsOQfoCl’ Szekszárd Mártírok tere 15-17