Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-04 / 233. szám

1957 október 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Szerelő szív kell hozzá Látogatás az iregszemcsei gyógypedagógiai intézetben Iregszemcsén üde, zöld park kö­zepén áll Kornfeld báró egykori kastélya. Itt rendezték be az or­szág egyik eredményesen működő gyógypedagógiai intézetét. 86 gyen­­­ge, és fogyatékos szellemű, képes­ségű 7—18 éves gyermek igyekszik elsajátítani ebben a tágas, ragyo­góan tiszta, szépen berendezett épü­letben néhány pedagógus felügye­lete alatt az élethez nélkülözhetet­len tudomány, az írás, olvasás, számolás, beszélgetés alapjait. Látogatásunkkor a II. osztály­ban ÉPPEN SZÁMTANÚKAT TARTANAK Bekukkantunk. — Ha öt harkályunk van és mind­egyik kivesz a fából két bogarat, hány bogarat szednek össze ös­­­szesen? — kérdezi a tanárnéni. A barnahajú, sápadt arcú kislány nagy igyekezettel kirakja maga elé a padra először a keménypapírból kivágott harkályokat, majd eléjük teszi az ugyanúgy elkészített bo­garakat és számolni kezd. Négy­szer is összeadja míg kijön az ered­mény és Árvai Mária tanárnő egy paddal tovább mehet. — Na Gyurikám, számoljunk mi is — és a lenszőke fiúcska elé le­tesz a padra néhány nyuszi és fe­jeskáposzta megszólalásig hű pa­pírmását. — Látod 10 nyuszid van és mind­egyik édes adj gyorsan nekik egy­­egy káposztát. Hány káposztát esz­nek meg így összesen? A gyerek számol, izzad, gyűrö­­geti a káposztákat, de nem boldo­gul. Ekkor a tanárnő odamegy a táblához, elővesz ugyanilyen nyu­szikat és káposztákat, csakhogy ezek posztóból vannak, hogy a táb­lára tapadjanak — s a gyerek most már vele számol. Ötször, hat­szor, tízszer, ameddig meg nem tanulja. De ez a tudás sajnos nem biztos, hogy tartós lesz, és akkor holnap kezdhetik életről. Mert ezek a gye­rekek nem egészséges szellemű, nem derűsen csacsogó, élénk te­kintetű kisfiúk és lányok, öreges arcocskáik, semmibevesző közö­nyös tekintetük, félénk mozdula­taik magukon viselik egy sérüléses szülés, korai agyhártyagyulladás súlyos öröklött betegség, vagy szü­lői hanyagság következményeit. Többen beszélni sem tudnak. És a pedagógusoknak rendkívüli erő­feszítésükbe kerül, hogy ezekből a gyerekekből egy-egy s. r. g. k. vagy 1 hangot csaljanak ki, s nem ritka az olyan fiú vagy lány, aki 16 éves koráig ül az első osztályban, ahol pedig lényegesen kevesebb anya­got dolgoznak fel, mint az általá­nos iskola első osztályában. Bizony, gyógypedagógusnak szü­letni kell. ILYEN VÉGTELEN TÜRELEM csak a hivatásnak élés, ilyen meg­ható szeretet a szerencsétlen sorsú gyermekek iránt nem adatik meg mindenkinek, még a pedagógusok között sem. Nem is gondolnánk, hogy mennyi fáradtsággal jár ez a munka. Árvai Mária tanárnő csaknem minden szabadidejét kis mese és állatfigurák készítésével tölti. Dobozából kifogyhatatlanul kerülnek elő a szivárványszínű pillangók, tücskök, farkasok, med­vék, rókák, almafák, kis piros rá­juk tapadó almákkal és sok más ötletes játék, amely mind egy célt szolgál: megkönnyíteni a tanulást és a tanítást. Minden tantárgynál az írásnál, olvasásnál, számtannál, a beszélgetésnél és az egyes betűk megismerésénél ilyen képeket és figurákat használnak. — Mert a gyerek csak azt hiszi el, amit saját szemével lát és amit be tud bizonyítani magának — mondja magyarázólag Árvai Má­ria. Én szívesen dolgozom, mert higgje el az a legnagyobb örö­möm, ha valamit megtanulnak a gyermekeim, pedig bizony vannak nehéz eseteim is, most nem a ta­nulásra, hanem a magaviseletre gondolok. Van egy kisgyermekem an­nak az a szokása, hogy ha néha megbokrosodik kimegy a sarokba és azt mondja — tanárnéni én in­nen csak akkor jövök ki, ha hat óra lesz. Eleinte nem tudtam mit csináljak, beszélhettem szigorúan, vagy könyörögve, semmi nem hasz­nált. Egyszer aztán megint kiment a sarokba, mintha mi sem történt volna nyugodtan tanítottam to­vább, öt perc múlva odaszólok neki — Lalika hat óra van — erre szó­­nélkül a helyére ment. A­zóta ezt csinálom vele. Vannak ilyenek is, de a többségüket jobban lehet fe­gyelmezni, mint az általános isko­lásokat. ÉS ÉN NAGYON SZERETEM EZEKET A GYEREKEKET, mert jobban rászorulnak, mint más gyerek. Ez a szeretet, odaadás nagyon őszinte. Ha nem így lenne, ezt a munkát nem is tudnák elvégezni. Nem tudnának reggeltől estig ag­gódva ügyelni súlyosan beteg gye­rekekre, jelen lenni a reggeli öl­tözködésnél — sokszor még 16 éves fiúknak és lányoknak is segíteni kell — a tanításnál, az ebédnél, a játéknál, az esti mosakodásnál és a lefekvésnél. Nem, ezt nem lehet csak fizetésért csinálni, ehhez szív kell, olyan melegen szerető szív, mint Árvai Máriáé, Prokop Gyu­láé, Gyócsi Józsefé és a többi iregszemcsei pedagógusé. Rapai Piroska BELOVAGOLT A SZÁZADIK ÉVÉBE Az északolaszországi Susana mel­lett lakó Cleonice Tazieli idős ama­zon 99 éves koráig minden vasárnap lovon vágtatott a templomba a falu­tól messzire fekvő otthonából. Ami­kor 99. életévét betöltötte, családja megtiltotta neki, hogy lóra üljön. A szigorú család azonban kivételt tett a 100. születésnap alkalmából: Tazi­eli asszony ezen a napon ismét ló­háton nyargalhatott a templomba. ÉRDEKESSÉGEK NAGYVILÁGBÓL JÖVŐRE MEGKEZDIK A MONTENEGRÓI ALUMÍNIUMKOMBINÁT ÉPÍTÉSÉT A Jugoszlávia, a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság képviselői által július 29-én Moszkvában aláírt megállapodás értelmében 1958-ban megkezdik a montenegrói alumínium kombinát építési munká­latait s ezzel együtt a perutyicai és a kovalnicai vízierőmű építését is. E munkálatokra 9 millió dollárnyi összeget irányoztak elő. BETILTOTT KÖNYVEK Valóságos könyvvadászat folyik a Délafrikai Unióban. A betiltott köny­vek között szerepel Defoe „Robin­son Crusoe“-ja és Sz­t. Vavilov szov­jet tudós „A szem és a Nap“ című munkája, amely optikai kérdésekkel foglalkozik. A délafrikai hatóságok a vámnál nemrégen elkobozták Cartier —Bresson francia fotoriporter mosz­kvai képeit. KRÉTAI AGYAGTÁBLÁK Történészek egy csoportjának si­került megfejtenie a Kréta szigeti ré­gészeti kutatások során talált több agyagtábla szövegét. E táblák tanul­mányozása alapján — írja a folyó­irat — jelentékeny haladás érhető el a sziget dór-invázió előtti (i. e. XVII —XVI. század) történelmének tanul­mányozása terén. HETVEN ESZTENDŐS DIÁK AZ ÉRETTSÉGIN Heikei Macui fakujamai (Japán) nagyapa kedvet kapott unokáitól a tanulásra. Négy és fél esztendős „levelező tanfolyam’‘ után, 70 éves korában letette az érettségi vizsgát. KELLEMETLEN MEGLEPETÉS Az amerikai Toledoban James Do­nald ellopott egy „Annie Barnett" névre kiállított csekkönyvet, és be akart váltani egy sajátkezűleg e név­vel aláírt csekket. Amikor letartóz­tatták, meglepetéssel vette tudomá­sul, hogy Annie Barnett analfabéta, s csekkjeire csak keresztet szokott tenni. GYALOG A VILÁG KÖRÜL Két angol fiatal nemrégen Lon­donból gyalog indult a világkörüli útra. Útjuk végcélja: 1960-ban Róma, a XVII. olimpiai játékok színhelye. CSÓK-AUTOMATA A las-vegasi játékkaszinóban csók­automatát állítottak fel. Néhány penny bedobása ellenében mestersé­ges gumiajkakat tartó kar nyúlik ki és nyolc különböző módon megcsó­kolja a könnyelmű költekezőt. NEHOGY MÉGEGYSZER ELŐFORDULJON... A mexikói Chiapában a legfelső bíróság apa­gyilkosságért 20 évi fegy­­házra ítélte Roberto Aguilart és fi­gyelmeztette, hogy „ez ne forduljon elő mégegyszer“ ... ZSIRÁF Két délafrikai, gépkocsin utazót­jukat útközben egy zsiráf támadta Eredetileg azért álltak meg, hog nekirontott a gépkocsinak, s patája hőlét. Az utasok sietve továbbhajtott rár tetemét látták, mely nyilvánval magán. LELEMÉNYE Albert Dupraz svájci polgárt, egy esti ipari tanfolyam igazgatóját több mint tízezer frakknyi összeg hűtlen kezeléséért 15 hónapi fegyházra ítél­ték, leszámítva a vizsgálati fogság­ban trvltn+t nvn1 n n,am­f Flnnray mi SIKERÜL MESTERSÉGES FÖLD­RENGÉST ELŐÁLLÍTANI K. E. Bullen, a sidneyi egyetem földrengéstan-tanára bejelentette, hogy földalatti atombombarobbantás­sal lehetséges lesz mesterséges föld­rengést előidézni. Mint kifejtette, a földrengéseknek szigorúan tudomá­nyos jellegük lesz, ezek segítségével meg lehet határozni a földrétegek összetételét. Bullen szerint az atomkísérletek máris hozzájárultak a földrengéstan fejlődéséhez. Az Ausztráliában tavaly tartott brit robbantási kísérletek ré­vén bebizonyosodott, hogy a föld központja tömör fémanyagból áll. A robbantások tanulmányozásával megállapították, hogy Ausztráliában a földkéreg körülbelül 35 kilométer mély.­ ­BOSSZÚ : Rhodéziából a Fokváros felé. Kocsi­­meg­­y a szép állatot megbámulják, de az­zal betörte annak tetejét és szélvé­ak, nem messze onnan egy másik zsi­­dan gépkocsigázolás nyomait viselte . ELÍTÉLT után a vizsgálóbíró nyolc nap után ideiglenesen szabadlábra helyezte sürgősen útlevelet szerzett és a le­hető legtörvényesebb módon.. Tuniszba utazott. Most is ott tartóz­kodik. 3 A Magyar Vöröskereszt Tolna megyében 1957. szeptember 20-a fordulópont volt a Magyar Vöröskereszt életében. Ekkor tartotta a Magyar Vöröskereszt Országos Központja az ellenforrada­lom után első országos értekezletét, melyei­ a megyei és városi titkárok­kal közösen megbeszélték a szervezet munkáját és az elkövetkezendő idők feladatait. Ez az értekezlet tisztázta a Ma­gyar Vöröskereszt feladatát, hivatá­sát és egyöntetűen megállapította, hogy egészségügyi tömegszervezet, melynek feladata az egészségügyi fel­­világosító és szociális munka. A szervezet múltját tekintve, el­mondhatjuk, hogy komoly eredmé­nyek születtek e feladatok végrehaj­tása terén és a Vöröskereszt helyes úton járt ama célkitűzés megvalósí­tása felé, hogy egészségügyi tömeg­­szervezet legyen. Ezt a fejlődést gátolták olyan hi­bák, melyek a gyakori személyi vál­tozásokból keletkeztek — itt kell el­mondani azt, hogy 1951. óta me­gyénkben most van az ötödik megyei titkár — ami természetszerűleg rá­nyomta bélyegét a szervezetek mun­kájára és ebből következett a másik gátló ok, a Vöröskereszt munkájának a lebecsülése. Ettől függetlenül mégis azt kell mondanunk, hogy az alapszervezetek többsége — különösen a kampány­­munkákban — jól megállta a helyét. Gondoljunk csak a legutóbbi árvízre, ahol a Vöröskereszt aktivistái százá­val járták a gátakat, elsősegélyben részesítették az arra rászorultakat, ebédet főztek, forró teát vittek a gá­takon dolgozóknak. E téren különösen jól dolgoztak a paksi, gerjeni, tolnai és bogyiszlói vöröskereszt­esek. ■ Eredménynek könyvelhetjük el azt is, hogy megyénkben az elmúlt években több, mint másfélezer embert képeztünk ki elsősegélynyújtó tanfolyamokon. Az októberi ellenforradalom a Vö­röskereszt munkáját is megállította. Nagy Imréék 1956. november 1-én felfüggesztették a Vöröskereszt auto­nómiáját és Killner doktort nevezték ki kormánybiztosnak, aki jobboldali barátait vitte be a központba és a becsületes elvtársakat félreállították. Intézkedéseikkel zűrzavart teremtet­tek a munkában, az osztást igyekez­tek minél jobban húzni-halasztani, hogy ne tudjunk a VK igazi munkájá­val,­­ az egészségügyi munkával foglalkozni. 1957. június 1-én nyerte vissza a Magyar Vöröskereszt autonómiáját, ekkorra végre sikerült Killnertől és társaitól megtisztítani a központot és így június 25-én megalakult az orszá­gos vezetőség, melynek orvoselnöke dr. Gegesi Kiss Pál professzor és a főtitkár Kárpáti József elvtárs. Az újjáalakult vezetőség kidolgozta a VK mun­kájára vonatkozó irányelveit, mely fő szempontként jelöli meg azt, hogy minél több szociális és egészség­­ügyi munkát végezzünk. Ne látszat­­eredményekre törekedjünk, hanem a községi egészségügyi dolgozókkal kar­öltve fokozatosan javítsuk a dolgo­zók egészségügyi ellátását, fordítsunk minél több gondot a falu és város tisztaságára, gyámolítsuk az elha­gyott gyerekeket, a támasz nélküli idős embereket. M­­unkánk lényege: a szervezett­ség és a szervezeti élet tartal­massá tétele. Éppen ezért legfonto­sabb feladatunk, hogy akcióképes helyi csoportokat hozzunk létre. Ezt a munkát már megkezdtük és az el­következő hónapokban is ez lesz köz­ponti feladatunk. A megyei és járási elnökségek újjá­szervezése most van folyamatban, míg az alapszervi vezetőségek kiegészí­tése a novemberi taggyűléseken fog megtörténni. Ezzel a munkával párhuzamosan meg kell kezdeni az egészségügyi tan­folyamok előkészítését, hogy a téli hó­napokban minél több helyen tudjunk tartani Anyák iskolája, házi beteg­ápoló és egészségvédelemre kész tan­folyamot. Ez mellett a járási székhe­lyeken öt előadásból álló előadási­­sorozatot indítunk be, ahol a dolgozó­kat érdeklődő közegészségügyi dolgok­ról fogunk beszélni. Ezt az elő­adássorozatot a KISZ-szel, a Nőta­náccsal és a TTIT-vel közösen ren­dezzük meg. Ahhoz, hogy a Vöröskereszt ered­ményesen tudja megoldani a ráháru­ló feladatokat, elengedhetetlenül fon­tos a helyi pártszervezet segítségén túl a községi egészségügyi dolgozók tanácsát, irányítását kérni az egyes problémák megoldásához, akik legin­kább tudják, hogy melyek azok az egészségügyi f­eladatok, amiket a köz­ségben meg kell valósítani, melyhez a vöröskeresztes aktívák segítsége nélkülözhetetlen. Munkánk eredményesebbé tétele megköveteli azt is, hogy a tömegszer­vezetekkel — elsősorban a KISZ- szel és a Nőtanáccsal — együttmű­ködjünk. Közös előadások, kulturális rendez­vények, tanfolyamok azok, melyek mind közelebb hozzák egymáshoz a község dolgozóit, s a közös rendezvé­nyek biztosítják a nagyobb erkölcsi és anyagi sikert is. Szólni kell még néhány szót az ifjúsági Vöröskereszt szerve­zetekről. E téren is vannak hagyo­mányaink, melyeket tovább kívánunk fejleszteni. A most megtartott úttörő csapatvezető értekezleten tájékoztat­tuk a csapatvezető elvtársakat az ifjúsági VK szervezetek létrehozásával kapcsolatos tennivalókról. Az ifjú­sági szervezetek feladata a tanulók egészségügyi ismereteinek bővítése, az iskolában előforduló kisebb bal­eseteknél elsősegélynyújtás, iskolai rendezvényeken egészségügyi szolgá­lat biztosítása, egyszóval a tanulóifjú­ság egészségének védelme. Ennek a munkának megszervezése nem jelent többletmunkát pedagógu­sok és gyerekek számára, hiszen az úttörők próbarendszerében szerepel olyan tétel is, mint az elsősegélynyúj­tás, tehát a két dolgot össze lehet és össze is kell kapcsolni. Községi alapszervezeteinktől pedig azt kérjük, hogy segítsék, támogassák az ifjúsági VK szervezetek munkáját, járjanak el rendszeresen rendezvé­nyeikre, segítsék az iskolai mentő­láda felszerelését. A fiatalokkal való törődés megéri a fáradtságot, hiszen előbb-utóbb megtérül egyrészt már most az iskolában, másrészt amikor majd az iskolán kívül szervezeteink tevékeny tagjai lesznek, befejezésül még csak annyit, most a téli hónapok alatt számba kell vennünk erőinket, eleven szervezeti életet kell teremteni és ezzel biztosítani azt, hogy minden VK alapszervezet és minden vöröskeresz­tes tag tudja mi az ő feladata az egészségügyi munka területén és tőle telhetőleg igyekezzenek ezeket a fel­adatokat végrehajtani. PÁNCZÉL GÉZÁNÉ A Vöröskereszt megyei titkára. HIRDESSEN A TOLNA MEGYEI hoftui&áy&CMt! Hirdetésfelvétel a Kiadóhivatalban Szekszárd, Mártírok­ tere 15—17

Next