Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-06 / 235. szám
Érdemes-e vajon cukorrépát termelni? (Termelő kérdez—Termelő válaszol) Az idén a cukorrépatermelésre a szerződéskötések már júliusban megkezdődtek. Miért? Azért, hogy a cukorrépát termelő gazdák a cukorrépa termelésre kijelölt földet kellően előkészíthessék. A cukorrépára legjobb a nyári trágyázás katasztrális holdankint 200—250 méter mázsa szerves és 150—250 kg szuperfoszfát alászántása 12—15 cm mélyen. Ezt kövesse a lehető legmélyebb őszi szántás. Tavasszal simítózás, vagy nehéz fogas, utána henger és ha az idő kellően felmelegedett, a vetést március 15-től április 1-ig kell elvégezni. Korábbi vetés azért nem ajánlatos, mert a nálunk jelentkező késői fagyok a vetést tönkretehetik. Most pedig kedves gazdatársaim, leírom a cukorrépa munkák általam tapasztalt legkönnyebb módját. Az ősszel megszántott földet tavasszal, mihelyt a földre lehet menni, holdankint 50 kg pétisóval megszórtam és nehéz fogattal fogasoltam és ezt követte a vetés. A vetést 48 cm sortávolságra végeztem, hogy az fogatos erővel kapálható legyen. Az első kapálást, mivel a növény ilyenkor még igen kicsi növésű, tolókapával végeztem, de a vontatása lóval történt, mégpedig úgy, hogy a tolókapára láncot kötöttem és annak segítségével vontattam a kapát, így a munka kb négy órát vett igénybe 2000 négyszögöl területen. A másodszori kapálás ugyanilyen formában történt, az 50 kg pétisót ismét rászórtam. Amikor a növény a negyedik levelét is kihozta, kiegyeltük, a tőtávolság 22 cm, hogy kapával tudjuk az egyelést végezni. Ezzel a módszerrel az egyelést kb hat munkanapon végeztük el. Egyelés után a növény hatalmas fejlődésnek indult olyannyira, hogy a következő kapálást, ami a többi helyes műveléssel egyetemlegesen azt eredményezte, hogy répáim darabonkénti átlagsúlya 2—3 kg-ban várható. Termésem és az utána járó juttatás az alábbiak szerint tagozódik: Várható termés a 2000 négyszögölön 260 méter mázsa. Természetbeni juttatáscukor 780 kg. Természetbeni juttatás-száraz szelet 780 kg, természetbeni juttatás melasz 130 kg, készpénz 2600 forint. Nem beszélve a cukorrépa koronájáról, ami szintén az állatok takarmányozása, különösen tejelő tehenek szempontjából kiváló etetnivaló. Kedves Gazdatársaim! Ha valaki a fentebb leírtakat esetleg kétségbevonná, jöjjön el hozzám, cukorrépámat tekintse meg és soraim igazságáról személyesen győződjön meg. Ezek után be fogja látni minden termelő, hogy igenis érdemes cukorrépát termelni. Valamennyi cukorrépatermelő és a cukorrépatermelés gondolatával foglalkozó gazda felé az a kérésem, hogy a cukorrépatermelési szerződést soraim olvasása után azonnal kössék meg a földművesszövetkezeteknél, ill. azok termelési felelőseinél. Ha ezen kérésnek a gazdatársak eleget tesznek, fenti munkamódszereimet átveszik és alkalmazzák, akkor munkájuk nem lesz hiábavaló, sőt, ezzel ellenkezően azt eredmény követi, melyben a gazdatársaknak, de nem utolsó sorban népgazdaságunknak öröme fog telleni. KISS PÁL egyéni termelő dolgozó paraszt, Szakály Madocsai tapasztalat 1957. év áprilisában a madocsai földművesszövetkezet újból a maga ura lett, levált Bölcskéről, amely új lendületet adott további munkájukhoz. Azóta a földművesszövetkezet vezetősége, tagsága és dolgozói jobban magukénak érzik a szövetkezetet, nagyobb felelősséggel, öntudattal végzik munkájukat. Ezt mutatja, hogy egy hét alatt — megértve a földművesszövetkezet új feladatát — közel 100 százalékra teljesítették a cukorrépa szerződéses termeltetésre vonatkozó tervüket. Úgy kezdtek hozzá, hogy a földművesszövetkezet vezetőségének tagjai, a párt és tanács vezetőivel közös tanácskozáson beszélték meg a cukorrépatermeltetés fontosságát, majd a földműves szövetkezet vezetőségi tagjai a tanácselnökkel együtt példamutatóan 3 kh. cukorrépát szerződtek. A földművesszövetkezet dolgozói, akik gazdálkodással is foglalkoznak, ugyancsak 1700 négyszögölre kötöttek szerződést. Ezek után a földművesszövetkezet apparátusával külön megbeszélték, hogy milyen formában akarják segíteni a község 35 kh. területének a leszerződtetését. A megbeszélésen úgy döntöttek,hogy a községet felosszák és meglátogatnak minden régi cukorrépatermelőt, velük újból megkötik a következő évi szerződést. A termelők szívesen fogadták a földművesszövetkezet aktíváit, annál is inkább, mivel az őszi betakarítási munkálatokkal igen el vannak foglalva és így mentesítve vannak attól, hogy a termelési felelőst felkeressék szerződéskötési ügyben. A földművesszövetkezeti aktívák munkája eredménnyel járt. A 10 földművesszövetkezeti dolgozó 184 dolgozó paraszttal kötötte meg a szerződést cukorrépára. A termelők bíznak, hogy a földművesszövetkezet megfelelően fogja képviselni ügyüket. Ahogy elmondták eddig voltak panaszok, pl. a szerződéskötés után járó melaszt és répaszeletet nem mindegyik termelő kapta meg. A méréseknél és a minősítéseknél is voltak hiányosságok. S, hogy ne forduljanak elő hiányosságok, a földművesszövetkezet javaslatára a termelők három tagú termelési bizottságot alakítottak Gálosi János, M. Szabó Mihály és Besenczi Mihály személyében. Az elmondott tapasztalat is igazolja a SZÖVOSZ Igazgatóság határozatának helyességét, mely szerint a földművesszövetkezetek termelésszervezési feladatokban is bekapcsolódnak és ezzel ténylegesen egyre jobban betöltik hivatásukat. A madocsai földművesszövetkezet vezetősége, tagsága és dolgozói ezt megértették. A cukorrépa szerződéskötést folyó hó 2-ig 97 százalékra teljesítették. A földművesszövetkezeti dolgozók lelkes munkája tanúbizonyságul ezt mutatja. . Biczó Éva a földművesszövetkezet igazgatósági elnöke és Mari Istvánná 8700 négyszögöl területet szerződtettek le. Molnár István felvásárló 5700, Borsos Lajos 4800 és Debreceni Etelka 5200 négyszögölet szerződtettek. Nem kímélték a fáradságot, munkájukat a szakadó eső ellenére is folytatták. Az eredmény nem maradt el, tervüket ma már teljesítették, amiért dicséret illeti őket és a szerződtetési munkában részt vett minden dolgozót. Legyen a tagságé a földművesszövetkezet A földművesszövetkezetek megyénkben is megkezdték a küldöttválasztó taggyűlések és közgyűlések tartását. A dombóvári, a paksi, nagydorogi stb. földművesszövetkezeteknél jól sikerült gyűlések voltak, mert a tagság igen aktívan szólt bele a szövetkezet munkájába. Régóta nélkülözött egészséges javaslatokat mondtak a tagok és jó módszereket ajánlottak a hibák kijavítása, a földművesszövetkezet előtt álló napjainkban legfontosabb feladatok eredményes végrehajtásához. A paksi földművesszövetkezetnél a taggyűléseken megválasztott küldöttek értekezletén pl. bírálták a küldöttek a vezetőség munkáját, mert elhanyagolták a tagságot, nem vonták be a tagokat a szövetkezet életébe. Több küldött javasolta, hogy bátrabban kérjék a tagság segítségét egy-egy feladat megvalósításához és ne féljenek felhasználni a tagság javaslatait a szövetkezet vezetésében. Vájer János küldött többek között elmondta: ,,Manapság úgy néz ki az fmsz, mintha az nem a parasztság, a tagság tényleges társulása lenne, hanem a szövetkezeti alkalmazottaké. A földművesszövetkezet dolgozói semmibe veszik a tagságot, úgy viselkednek, mintha a tagság lenne az alkalmazottakért, nem pedig fordítva, s szürke hivatalnokká váltak." Egy másik küldött, Németh elvtárs elmondta, hogy nagyon várták a taggyűlések megtartását, mert több mint egy éve nem tájékoztatta a vezetőség a tagságot a szövetkezet működéséről. Kifogásolta, hogy miért nem kéri a vezetőség a tagság véleményét, segítségét pl. itt van a cukorrépatermelési szerződéskötés, részjegybefizetés stb., melyet a tagság segítsége nélkül úgy sem tudnak megvalósítani. Ledneczki József és Nikii elvtárs is többek között javasolták, hogy az alapító tagok bevonásával végezze a vezetőség a tagszervezést és a részjegybefizetést, mert ők is, mint alapító tagok, ha tíz évvel ezelőtt képesek voltak a sok munka mellett anyagi áldozatokat is hozni, csak azért, hogy legyen földművesszövetkezet és nemcsak pénzt, hanem terményt és egyéb javakat össze tudtak adni a megindulásnál, akkor most is hajlandók lennének hasonló áldozatokat hozni, s ezért cserébe csupán egy kis megbecsülést kérnek az alapító tagok. Végül felajánlották, hogy ők is jegyeznek célrészjegyet. A dombóvári földművesszövetkezet Tüske pusztai taggyűlésén is bizonyságot tett a tagság saját szövetkezete mellett és azt akarják, hogy valóban a tagságé legyen a földművesszövetkezet. Pl. Szőke János a szövetkezet alapító tagja, igazgatósági tag is értékes javaslatokat tett a hibák kijavítására és ígéretet tett, hogy a vezetőség többé nem szakad el a tagságtól, hanem rendszeresen megtartják a taggyűléseket, orvosolják a tagság panaszait és felhasználják javaslataikat. A tagság bízik az ilyen vezetőségi tagokban, ezt mutatja az a példa is, amikor Szőke János hozzászólása végén felajánlotta újabb 100 forint részjegy jegyzését, akkor a közgyűlésen résztvevő tagok közül még 92 tag követte példáját. A nagydorogi földművesszövetkezet vezetősége is sokat tanulhatott a vasárnap lezajlott taggyűlésen a tagság bírálataiból és javaslataiból. Például Kun János dolgozó paraszt felhívta a vezetőség figyelmét, hogy az egyik italboltnál a WC nem felel meg az egészségügyi követelményeknek és emiatt sokan rossz véleménnyel vannak a vezetőségről. Márkus István többek között kifogásolta, hogy miért nincs a kisáruházban a cipőosztálynál legalább egy szék, amire leülhet a vevő cipőt próbálni. Javasolta, hogy a szövetkezet vegyen vetőgépet, mert sok kisparasztnak kellene kölcsönvetőgép és erre a célra felajánlotta célrészjegy befizetését és kérte a tagságot, hogy ők is jegyezzenek újabb részjegyet, mert nemcsak vetőgép, hanem egy szeszfőzde is nagyon kellene a falunak. Vannak olyan földművesszövetkezetek is, ahol még mindig nem becsülik kellően a tagságot. Ezt mutatja például a dunaszentgyörgyi és gerjeni tapasztalat is, ahol határozatképtelenek voltak a gyűlések. tagság között a kapcsolat, ha a másodszor meghirdetett közgyűlésre sem volt képes a vezetőség a 360 tagból 15 tagnál több megjelenését biztosítani? A földművesszövetkezet vezetői és dolgozói jobban becsüljék meg a tagságot és a gyűlésekig hátralévő időben még igyekezzenek minél több taggal beszélgetni, intézzék el panaszaikat és ha élő, eleven kapcsolatuk lesz a tagsággal, akkor szívesen mennek el a taggyűlésekre. a tolnai földművesszövetkezet versenyfelhívása A Tolna és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói a földművesszövetkezetek IV. Országos Kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére a következő versenyfelajánlást tesszük és egyben versenyre hívjuk a szekszárdi járás valamennyi földművesszövetkezetét. Ti Vállaljuk, hogy a kiskereskedelmi felvásárlási és vendéglátóipari terveinket üzemáganként a IV. negyedévben 105%-ra teljesítjük. A kirakatokat rendszeresen átrendezzük, havonta árú és divatbemutatókat rendezünk, ahol őszi-, téli-, kötött- és konfekcionált divatújdonságokat mutatunk be. A fácánkerti termelőszövetkezetnél és községünkben megrendezésre kerülő őszi vásáron a legszélesebb árú választékot biztosítjuk. Vállaljuk, hogy minden egységünk leltárhiány nélkül számol el és a káló felhasználását a legminimálisabbra csökkentjük. 3 Vállaljuk, hogy az 1957. évi részjegybefizetési és tagszervezési előirányzatot a Kongresszus napjáig teljesítjük, s ezzel a részjegyalapunkat 65 000 forintról 126 000 forintra növeljük. Fokozottabban segítjük a parasztság termelési és értékesítési gondjait megkönnyíteni, a termeltetési és felvásárlási munkánkon keresztül. A cukorrépatermelési szerződéskötésünket október 31 helyett október 20-ra teljesítjük. CT a vendéglátóipari tervek teljesítése érdekében megrendezzük a ** hagyományossá vált szüreti bált a gazdakörben a parasztfiatalok részvételével. Megrendezzük az ugyancsak hagyományossá vált Katalin bált valamint meghívásos disznótoros vacsorákat. A Földművesszövetkezetünk nőbizottsága a IV. negyedévben vállalja a szabó-varró tanfolyam beindítását. Vállalja továbbá a nőbizottság „Család és gyermekvédelem” címmel előadássorozat megszervezését és megrendezését. A boltosbizottság és a felügyelőbizottság vállalja, hogy rendszeresen ellenőrzi az üzemegységek működését és a hibák kijavítására javaslatot tesz a vezetőségnek. Jóna József ig. elnök, Vas Mihály kisker. üzemágvezető, Somfay Ferenc főkönyvelő, Kerner Sándor üzemágvezető, Halmos Imre szb. elnök, Bolvári József felvásárlási üzemágvezető és Kvanduk Radoné felügyelőbizottsági elnök Ne feledkezzünk meg a részjegyalapok h *rrrr-m neret csere megtartása, valamint a részjegyalapok növelése. Mindegyik feladatnak az elvégzése külön-külön is nagy munkát követel. Ezért fontos, hogy a három fő feladatot földművesszövetkezeteink egymástól nem elszakítva, hanem összhangban végezzék. A részjegyalap egy főre jutó növelésében földművesszövetkezeteink jórésze ért el eredményt. Például az őcsényi és kajdacsi földművesszövetkezeteknél október 1-re 10 forinttal növelték az egy főre jutó részjegyet január 1-hez viszonyítva. A bonyhádi földművesszövetkezetnél 11 forint az egy főre eső növekedés. Azonban van még több földművesszövetkezet, ahol semmi előrehaladás nem történt, mint például Kocsolán. Nem tudjuk, hogy az igazgatóság elnöke, a vezetőség miért veszi olyan közömbösen a SZÖVOSZ részjegyalap növelési felhívását, hogy január 1-től októberig egy fillérrel sem növelték az egy főre jutó részjegyet. Elmaradottságuk szégyenletes a földművesszövetkezetre. Megkérdezzük: milyen itt az elnök kartárs, a vezetőség felelősségérzete? Mit szándékoznak tenni, hogy előbbre jussanak? Vagy továbbra is Pató Pál módján akarnak gondolkozni? Igaz, a cukorrépa szerződtetésben van eredményük, de ez nem mentesítő ok a részjegynövelés lemaradására. Jó lenne, ha sarkukra állnának és végre teljes szívvel munkához látnának, a cukorrépa szerződéskötések mellett a részjegyalapnövelési munkához is. Mindezek mutatják, hogy sok még a tennivaló a részjegyalapnövelésben. Ne engedje meg egyetlen földművesszövetkezet vezetősége, igazgatósági elnöke sem, hogy lankadás álljon be a részjegyalapnövelési munkában. Ezt elérhetik, ha együtt végzik a többi feladatokkal. A földművesszövetkezetek jelenleg a megbolygatott méhkasokhoz hasonlítanak. A vezetőségek tagjai, a földművesszövetkezeti aktívák, a földművesszövetkezetek előtt álló három igen fontos feladat elvégzésén munkálkodnak. Ezek: cukorrépa szerződéskötések, köz-küldöttgyűlések megszervezése és