Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-11 / 239. szám
VOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. évfolyam, 239. szám, ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1957 október 11. Mechanize!! árutisztító asztalok a Tolnai Textilgyárban A Tolnai Textilgyár múlt évi műszaki fejlesztési tervében szerepelt az árutisztító asztalok mechanizálása, hogy ezzel megkönnyítsék és meggyorsítsák az árutisztításnál foglalkoztatott munkásnők munkáját. Beke Árpád, a TMK vezetője, Ganczer Márton, a rezsiműhely vezetője és Baller Mihály csoportvezető vállalkozott e műszaki feladat megvalósítására. Még tavaly elkészítették az új árutisztító asztal első példányát. A mechanizált árutisztító asztalnál a régivel szemben — ahol állnia kellett — ülve végzi munkáját a dolgozót, a tisztítandó szövetet nem kell kézzel húzkodni, azt gép továbbítja. Egyszerű lábmozdulattal lehet megállítani és indítani a szerkezetet. A közelmúltban további 11 ilyen árutisztító asztalt készítettek a gyár lakatosműhelyében és így teljes egészében az új asztalokon végezhetik a gyárban az árutisztítást. A mechanizált árutisztító asztal rajzait már több gyár elkérte, hogy ott is megvalósítsák ezt az újítást. tlz országos silózási versenyhez csatlakoznak megyénk fiataljai is Megyénk KISZ fiataljai is bekapcsolódtak az országos silózási versenybe. Egymásután érkeznek a KISZ járási és megyei bizottságához a nevezések. „Mi, a tengelici Petőfi Tsz KISZ szervezete — írják vállalásukban a fiatalok — benevezünk az országos silózási versenybe. Megfogadtuk, hogy október 31-ig 540 köbméter silót készítünk, mivel ennyi a téli silószükségletünk.” „Tsz ifjúságunk vállalja — írják a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet KISZ szervezetének tagjai, — hogy 1957. október 31-ig a földterületünkhöz és az állatállományhoz arányosan 800 köbméter silót fogunk készíteni.’’ A Megyei KISZ Bizottság a versenyben résztvevő fiatalok jutalmazására 2000 forintot fordít az országos jutalmazáson kívül. A versenyben első helyezést elérő fiatalok ezer, ,a másodikak 600, s a harmadikak 400 forintos jutalomban részesülnek. Három hónap alatt 22 ezer kötet könyvet kölcsönzött a szekszárdi könyvtár A Megyei Könyvtár egyik jelentős feladata ellátni a szekszárdi olvasók igényeit. Elkészítették az elmúlt negyedév kölcsönzésének mérlegét. Eszerint az 1900 beiratkozott olvasó a három hónap alatt 22.106 kötet könyvet kölcsönzött ki olvasásra. Ez jelentős emelkedés az elmúlt év megfelelő negyedéhez. A legnagyobb érdeklődés természetesen a szépirodalom iránt volt, 15.600 regényt, novellás- és verseskötetet adtak kölcsön a könyvtár dolgozói, a gyermekek 6793 ifjúsági regényt vittek el olvasni. A többi kölcsönzött könyv a szakirodalom különböző ágai között oszlik meg. Ezekben a számokban nincs benn a város területén működő négy fiókkönyvtár olvasóinak és forgalmának száma. Ha ezeket is figyelembe vesszük,„közel háromezer állandó és rendszeres olvasója van a szekszárdi könyvtáraknak. A városi könyvtár mellett lévő olvasóterem napi látogatottsága átlag 18—20 fő. Az olvasóterem könyvanyaga az olvasást nyújtotta szórakozáson és pihenésen kívül lehetőséget biztosít az elmélyült, tudományos munkára is. Felajánlások november 7-re A Cementáruipari Vállalat dombóvári telepének dolgozói felajánlásokat tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. Az I-es és II-es számú telep cementgyártó brigádjai vállalták többek között, hogy minden nap 30 darabbal több cementlapot fognak gyártani a minőség megtartása mellett. A III-as számú telepcsőgyártó brigádja pedig vállalta, hogy a forradalom tiszteletére naponta egy százalékkal növeli teljesítményét. Növekszik a rét és legelőterület a gyönki járásban Az állattenyésztés fejlődésével párhuzamosan nem emelkedett kellő mértékben a rét- és legelőterületek nagysága a járás területén. A rét- és legelőterületeknek egy része gondozatlan volt, más részén pedig csaknem egész éven keresztül víz állt. A legeltetési társulások elhatározták, hogy társadalmi munkával, vagy társadalmi munka megváltásával hozzálátnak a víz lecsapolásához. Ennek eredményeképpen a számítások szerint 1500 kataszteri hold eddig értéktelen savanyú füvet termő réten és legelőn végzik el a lecsapolási munkákat. Gyönkön már meg is kezdték a 100 kataszteri holdas területen a lecsapolással kapcsolatos kubikos munkákat. A kistónási termelőszövetkezet tagjai társadalmi munkával látnak hozzá, hogy területükből 50 kataszteri hold rétet és legelőt felszabadítsanak a víz alól. Bonyhádon tartották a nyereménybetétkönyvek negyedévi sorsolását Október 9-én este Bonyhádon, a Cipőgyár kultúrotthonában került sor az OTP nyereménybetétkönyvek negyedévi sorsolására. Erre az alkalomra zsúfolásig megtelt a kultúrotthon nagyterme, mintegy ötszázan voltak kíváncsiak a nyerőszámokra. Budapestről lehozták a négy sorsolási kereket és helyi megbízottak közreműködésével, a jelenlévők szeme láttára megejtették a sorsolást. A sorsolást műsorral kötötték egybe, amelyen fellépett Pataki fejszámolótművész, aki a többi közreműködő szereplővel együtt igyekezett növelni a nyertesek örömét s csökkenteni azok bánatát, akikre nem mosolygott a szerencse. A nyertesek azok a nyereménybetétkönyvek, melyeknek utolsó három számjegye megegyezik az alább felsorolt három szám valamelyikével. Kinek 200, kinek 100, a többségnek pedig 50 százalékos nyereménnyel húzták ki könyvét. Ezen az értendő, hogy az elmúlt negyedévben a betétösszeg átlagának annyi százalékát írják a betétkönyv jelenlegi értékéhez, ahány százalékra a könyvet kisorsolták. A nyertes betétkönyvek: 200 %-lék: 167-es, 100 százalék: 371 és 734-es, 50 százalék: 715, 603, 966, 555, 299, 589, 458, 986, 193, 947 és 871-es. Az esetleges számhibákért természetesen sem az OTP, sem a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Toldi-esteket rendeznek a megyében A Hazafias Népfront Tolna megyei bizottsága kezdeményezésére megalakult Arany János emlékbizottság megkezdte munkáját. A bizottság legfőbb célkitűzése az, hogy a megye valamennyi falujában megemlékezzenek Arany Jánosról, halála évfordulója alkalmából. Ezért az egész megye területére kiterjedő szavalóversenyt hirdetett meg az emlékbizottság, amelyen az általános és középiskolások mellett külön csoportba indulhatnak a felnőttek. A már elkészült tervek szerint a falusi pedagógusok irányításával családi körökben Toldi felolvasó esteket rendeznek, amelyen egy-egy nagyobb diák folytatólagosan felolvassa Arany Toldiját. Piaci jelentés Olcsó a csöves kukorica Drága a nagyobb süldő Tolna megyében a decsi, a tolnanémedi és koppányszántói vásárokon nemcsak a növendékállatokat, hanem a fejős és vemhes teheneket is igen keresték. A tolnanémedi vásáron az élénk kereslet miatt az árak is magasak voltak. Egy 5—6 literes tejhozamú, másodosztályú, nem teljesen biztosra vehető vemhes tehénért 5600 forintot fizettek. A lovak közül általában igen kevés cserélt gazdát, mert a gyengébb minőségű lóért is 3500—4000 forintot kértek. A fiatal jóképességű igáslóért pedig 7000—8000 forintot is kaptak az eladók. A fiatal, jóállású tehenekért 5500—8000 forintot adtak. A malacok párja 400—500 forintért kelt el, a süldők kilójáért pedig 18—20 forintot fizettek. A gabonapiacokon is élénk volt a forgalom. A májusi morzsolt kukorica 340—350, a csöves kukorica 100—110 ,az árpa 230—250, a réti széna 50—80, a pillangós széna 70—110 forintért kelt el mázsánként. November 7-re készülnek a szekszárdi járás KISZ szervezetei A szekszárdi járás valamennyi községében, termelőszövetkezetében és állami gazdaságában részt vesznek a KISZ szervezet tagjai a november 7-i ünnepségek előkészítésében. Az ünnepségek kulturális műsorát a fiatalok adják és szervezőmunkát is végeznek. A Felsőtengelici Sertéstenyésztő Vállalat KISZ fiataljai új kultúrtermet kaptak, amelyet november 7-én avatnak fel. A fiatalok műsorral készülnek a terem átvételére. Ugyancsak november 7-én avatják fel a Fácánkert—Génuai Állami Gazdaság KISZ helyiségét is. A fiatalok rendelkezésére két terem áll, ahol szórakozhatnak, művelődhetnek. A forradalom évfordulójának tiszteletére ifjúsági brigádok alakultak a Tolnai Selyemgyárban, a Textilgyárban és a Bátaszéki MÁV Fűtőháznál. Silózó brigádok működnek többek között a bátaszéki Búzakalász és a tengelici Petőfi Termelőszövetkezetben. A vállalatok és szövetkezetek vezetői mindenütt elismeréssel nyilatkoznak az ifjúsági brigádok munkájáról. Az idén már több, mint 5 millió liter tejet adtak el az államnak a Tolna megyei állami gazdaságok A Tolna megyei állami gazdaság igen jelentős mennyiségű tejet szállít naponta a közellátás részére. Az év elejétől eddig már több mint 5 millió 50 ezer liter tejet adtak el az államnak a megye állami gazdaságai. Néhány állami gazdaságban kiváló eredményeket érnek el a tehenészetben. A Leperd pusztai Állami Gazdaságban 480, a bajmádi gazdaságban is 327 literrel több a tehenenkénti tejhozam az év első kilenc hónapjában, mint a múlt év hasonló időszakában. A tizenegy gazdaság együttes eredménye is jobb a múlt évihez képest. Tavaly 2251 liter volt a tehenenkénti átlagos tejhozam a kilenc hónap átlagában, most 41 literrel magasabb, 2292 liter az eredmény. Vannak gazdaságok, amelyek az állami értékesítési tervüket már túl is teljesítették. A Kajmádi Állami Gazdaságból az állam részére eladásra tervezett 279 000 liter helyett már több mint 280 000 liter tejet küldtek a városokba a munkások ellátására. A Gerjeni Állami Gazdaság tehenészei már mintegy tízezer literrel több tejet küldtek értékesítési tervüknél. Egy-két gazdaságban azonban mélyen alatta vannak a tehenészek a múlt évi eredményeknek. A kanacsi gazdaságban 338 literrel, a biritói gazdaságban is 184 literrel kevesebb átlagosan a tehenenkénti tejhozam az idén, mint a múlt év első kilenc hónapjában volt. • Gép-bejáratás a Szekszárdi Kézműipari Vállalat új üzemében A Szekszárdi Kézműipari Vállalat bogyiszlói úti telepén — mint azt már korábban hírül adtuk — szövőüzemet rendeznek be. A gépek — egyelőre csak két gyapjúszövőgép — felszerelésével már korábban elkészültek, a villanyáram-bekötés késése miatt nem tudtak eddig indulni. A múlt héten azonban bekötötték az üzemet a villanyhálózatba és így hétfőn megkezdték a szövőgépek próbajáratását. Jelenleg a bejáratás közben tapasztalt kisebb hibák kijavítása folyik és a jövő héttől kezdve már szövetet készítenek a két gépen. A továbbiakban sor kerül majd az üzem bővítésére is, szövőgépekkel, felvetőgéppel, szerelik már a keresztorsózó és cémázó gépét. Az új üzem elsősorban a vállalat konfekció bedolgozó részlege számára gyárt tejxtilanyagot. Megkezdte a szőlő átvételt a Körforgalmi Vállalat A Borforgalmi Vállalatnak a Szekszárd-csatári téglagyárban létesített feldolgozó telepén már teljesen elkészültek a szőlő feldolgozásához szükséges berendezések felszerelésével, így csütörtöktől kezdve itt vásárolják fel a szekszárdi és környéki szőlősgazdáktól a szőlőt. Mint Urbanyecz István üzemvezető tájékoztatta szerkesztőségünket, tegnap délelőtt 20 mázsa kadart hoztak be a telepre, és nyomban megkezdték ennek feldolgozását. A beérkezett szőlő még csak 18 és fél cukorfokos, azonban a szép, napos időjárás következtében nagymértékű javulás várható az élő szőlő minőségénél, cukortartalmánál. Különösen nagy forgalmat várnak a hét végére, vasárnapra, amikor már teljes ütemben megindul a szüret Szekszárdon. Az üzem teljesen készen áll a várható több ezer mázsás beérkező termés vörösborrá való feldolgozására. Eldőlt, hogy kinek van igaza írtunk már lapunkban arról, a vitáról amely a dombóvári Rákóczi Tsz elnöke, Visegrádi János és a járási tanács főagronómusa, Schmidt János között folyt. A vita a két mezőgazdasági szakember között a B 40-es őszi árpa j vetőmag csíraképessége körül kereskedett. A tsz elnöke ugyanis azt állította, hogy a mag nem megfelelő, ezért vonakodik attól, hogy az őszi árpát elvesse. Ahogy Schmidt János agronómus telefonon értesítette a szerkesztőséget, a vita eldőlt a járási tanács mezőgazdasági osztálya által ellenőrzött próbacsíráztatással, amely 100 %-ban igazolta a B. 40-es őszi árpa vetőmag csíraképességét. A vita lezárult, a tsz vezetősége 30 holdon azonnal elvétette az őszi árpát.