Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-06 / 235. szám

Érdemes-e vajon cukorrépát termelni? (Termelő kérdez—Termelő válaszol) Az idén a cukorrépatermelésre a szerződéskötések már júliusban megkez­dődtek. Miért? Azért, hogy a cukorrépát termelő gazdák a cukorrépa termelésre kijelölt földet kellően előkészíthessék.­­ A cukorrépára legjobb a nyári trágyázás katasztrális holdankint 200—250 méter mázsa szerves és 150—250 kg szuperfoszfát alászántása 12—15 cm mélyen. Ezt kövesse a lehető legmélyebb őszi szántás. Tavasszal simítózás, vagy nehéz fogas, utána henger és ha az idő kellően fel­melegedett, a vetést március 15-től április 1-ig kell elvégezni. Korábbi vetés azért nem ajánlatos, mert a nálunk jelentkező késői fagyok a vetést tönkretehe­tik. Most pedig kedves gazdatársaim, leírom a cukorrépa munkák általam ta­pasztalt legkönnyebb módját. Az ősszel megszántott földet tavasszal, mihelyt a földre lehet menni, holdankint 50 kg pétisóval megszórtam és nehéz fogattal fo­­gasoltam és ezt követte a vetés. A vetést 48 cm sortávolságra végeztem, hogy az fogatos erővel kapálható legyen. Az első kapálást, mivel a növény ilyenkor még igen kicsi növésű, tolókapával végeztem, de a vontatása lóval történt, mégpedig úgy, hogy a tolókapára láncot kötöttem és annak segítségével vontat­tam a kapát, így a munka kb négy órát vett igénybe 2000 négyszögöl terü­leten. A másodszori kapálás ugyanilyen formában történt, az 50 kg pétisót is­mét rászórtam. Amikor a növény a negyedik levelét is kihozta, kiegyeltük, a tőtávolság 22 cm, hogy kapával tudjuk az egyelést végezni. Ezzel a módszerrel az egyelést kb hat munkanapon végeztük el. Egyelés után a növény hatalmas fejlődésnek indult olyannyira, hogy a következő kapálást, ami a többi helyes műveléssel egyetemlegesen azt eredményezte, hogy répáim darabonkénti átlag­­súlya 2—3 kg-ban várható. Termésem és az utána járó juttatás az alábbiak szerint tagozódik: Vár­ható termés a 2000 négyszögölön 260 méter mázsa. Természetbeni juttatás­­cukor 780 kg. Természetbeni juttatás-száraz szelet 780 kg, természetbeni jutta­tás melasz 130 kg, készpénz 2600 forint. Nem beszélve a cukorrépa koronájáról, ami szintén az állatok takarmányozása, különösen tejelő tehenek szempontjából kiváló etetnivaló. Kedves Gazdatársaim! Ha valaki a fentebb leírtakat esetleg kétségbe­vonná, jöjjön el hozzám, cukorrépámat tekintse meg és soraim igazságáról sze­mélyesen győződjön meg. Ezek után be fogja látni minden termelő, hogy igenis érdemes cukorrépát termelni. Valamennyi cukorrépatermelő és a cukorrépatermelés gondolatával foglal­kozó gazda felé az a kérésem, hogy a cukorrépatermelési szerződést soraim ol­vasása után azonnal kössék meg a földművesszövetkezeteknél, ill. azok terme­lési felelőseinél. Ha ezen kérésnek a gazdatársak eleget tesznek, fenti munka­­módszereimet átveszik és alkalmazzák, akkor munkájuk nem lesz hiábavaló, sőt, ezzel ellenkezően azt eredmény követi, melyben a gazdatársaknak, de nem utolsó sorban népgazdaságunknak öröme fog telleni. KISS PÁL egyéni termelő dolgozó paraszt, Szakály Madocsai tapasztalat 1957. év áprilisában a madocsai földművesszövetkezet újból a maga ura lett, levált Bölcskéről, amely új lendületet adott további munkájuk­hoz. Azóta a földművesszövetkezet vezetősége, tagsága és dolgozói job­ban magukénak érzik a szövetkeze­tet, nagyobb felelősséggel, öntudat­tal végzik munkájukat. Ezt mutatja, hogy egy hét alatt — megértve a földművesszövetkezet új feladatát — közel 100 százalékra teljesítették a cukorrépa szerződéses termeltetésre vonatkozó tervüket. Úgy kezdtek hozzá, hogy a földművesszövetkezet vezetőségének tagjai, a párt és tanács vezetőivel kö­zös tanácskozáson beszélték meg a cukorrépatermeltetés fontossá­gát, majd a földműves szövetke­­zet vezetőségi tagjai a tanácsel­nökkel együtt példamutatóan 3 kh. cukorrépát szerződtek. A földművesszövetkezet dolgozói, akik gazdálkodással is foglalkoznak, ugyancsak 1700 négyszögölre kötöt­tek szerződést. Ezek után a földmű­vesszövetkezet apparátusával külön megbeszélték, hogy milyen formában akarják segíteni a község 35 kh. te­rületének a leszerződtetését. A meg­beszélésen úgy döntöttek,hogy a köz­séget felosszák és meglátogatnak minden régi cukorrépatermelőt, ve­lük újból megkötik a következő évi szerződést. A termelők szívesen fo­gadták a földművesszövetkezet aktí­váit, annál is inkább, mivel az őszi betakarítási munkálatokkal igen el vannak foglalva és így mentesítve vannak attól, hogy a term­elési fele­lőst felkeressék szerződéskötési ügy­ben. A földművesszövetkezeti aktí­vák munkája eredménnyel járt. A 10 földművesszövetkezeti dol­gozó 184 dolgozó paraszttal kö­tötte meg a szerződést cukor­répára. A termelők bíznak, hogy a földmű­vesszövetkezet megfelelően fogja kép­viselni ügyüket. Ahogy elmondták eddig voltak panaszok, pl. a szerző­déskötés után járó melaszt és répa­szeletet nem mindegyik termelő kap­ta meg. A méréseknél és a minősíté­seknél is voltak hiányosságok. S, hogy ne forduljanak elő hiányossá­gok, a földművesszövetkezet javasla­tára a termelők három tagú terme­lési bizottságot alakítottak Gálosi Já­nos, M. Szabó Mihály és Besenczi Mihály személyében. Az elmondott tapasztalat is iga­zolja a SZÖVOSZ Igazgatóság hatá­rozatának helyességét, mely sze­rint a földmű­vesszövetkezetek termelésszervezési feladatokban is bekapcsolódnak és ezzel tényle­gesen egyre jobban betöltik hi­vatásukat. A madocsai földművesszövetkezet vezetősége, tagsága és dolgozói ezt megértették. A cukorrépa szerződés­kötést folyó hó 2-ig­ 97 százalékra tel­jesítették. A földművesszövetkezeti dolgozók lelkes munkája tanúbizony­ságul ezt mutatja. . Biczó Éva a földművesszövet­kezet igazgatósági elnöke és Mari Istvánná 8700 négyszögöl terüle­tet szerződtettek le. Molnár Ist­ván felvásárló 5700, Borsos Lajos 4800 és Debreceni Etelka 5200 négyszögölet szerződtettek. Nem kímélték a fáradságot, mun­kájukat a szakadó eső ellenére is foly­tatták. Az eredmény nem maradt el, tervüket ma már teljesítették, amiért dicséret illeti őket és a szerződtetési munkában részt vett minden dolgozót. Legyen a tagságé a földművesszövetkezet A földművesszövetkezetek me­gyénkben is megkezdték a küldött­választó taggyűlések és közgyűlések tartását. A dombóvári, a paksi, nagydorogi stb. földművesszövetkezeteknél jól sikerült gyűlések voltak, mert a tag­ság igen aktívan szólt bele a szövet­kezet munkájába. Régóta nélkülözött egészséges javaslatokat mondtak a tagok és jó módszereket ajánlottak a hibák kijavítása, a földművesszö­vetkezet előtt álló napjainkban leg­fontosabb feladatok eredményes végreha­j­tásához. A paksi földművesszövetkezetnél a taggyűléseken megválasztott küldöt­tek értekezletén pl. bírálták a kül­döttek a vezetőség munkáját, mert elhanyagolták a tagságot, nem vonták be a tagokat a szövetkezet életébe. Több küldött javasolta, hogy bátrabban kérjék a tagság segítsé­gét egy-egy feladat megvalósítá­sához és ne féljenek felhasználni a tagság javaslatait a szövetkezet vezetésében. Vájer János küldött többek között elmondta: ,,Manapság úgy néz ki az fmsz, mintha az nem a parasztság, a tagság tényleges társulása lenne, hanem a szövetkezeti alkalmazot­také. A földművesszövetkezet dolgo­zói semmibe veszik a tagságot, úgy viselkednek, mintha a tagság lenne az alkalmazottakért, nem pedig for­dítva, s szürke hivatalnokká váltak." Egy másik küldött, Németh elvtárs elmondta, hogy nagyon várták a tag­gyűlések megtartását, mert több mint egy éve nem tájékoztatta a ve­­­zetőség a tagságot a szövetkezet mű­ködéséről. Kifogásolta, hogy miért nem kéri a vezetőség a tagság véleményét, segítségét pl. itt van a cukor­répatermelési szerződéskötés, részjegybefizetés stb., melyet a tagság segítsége nélkül úgy sem tudnak megvalósítani. Ledneczki József és Nikii elvtárs is többek között javasolták, hogy az alapító tagok bevonásával végezze a vezetőség a tagszervezést és a rész­jegybefizetést, mert ők is, mint alapító tagok, ha tíz évvel ezelőtt képesek vol­tak a sok munka mellett anyagi áldozatokat is hozni, csak azért, hogy legyen földművesszövetke­zet és nemcsak pénzt, hanem ter­ményt és egyéb javakat össze tudtak adni a megindulásnál, akkor most is hajlandók lenné­nek hasonló áldozatokat hozni, s ezért cserébe csupán egy kis megbecsülést kérnek az alapító tagok. Végül felajánlották, hogy ők is je­gyeznek célrészjegyet. A dombóvári földművesszövetke­zet Tüske pusztai taggyűlésén is bi­zonyságot tett a tagság saját szövet­kezete mellett és azt akarják, hogy valóban a tagságé legyen a földmű­vesszövetkezet. Pl. Szőke János a szövetkezet alapító tagja, igazgatósá­gi tag is értékes javaslatokat tett a hibák kijavítására és ígéretet tett, hogy a vezetőség többé nem szakad el a tagságtól, hanem rendszeresen megtartják a taggyűléseket, orvosol­ják a tagság panaszait és felhasznál­ják javaslataikat. A tagság bízik az ilyen vezetőségi tagokban, ezt mutat­ja az a példa is, amikor­ Szőke Já­nos hozzászólása végén felajánlotta újabb 100 forint részjegy jegyzését, akkor a közgyűlésen résztvevő tagok közül még 92 tag követte példáját. A nagydorogi földművesszövetkezet vezetősége is sokat tanulhatott a va­sárnap lezajlott taggyűlésen a tagság bírálataiból és javaslataiból. Példá­ul Kun János dolgozó paraszt fel­hívta a vezetőség figyelmét, hogy az egyik italboltnál a WC nem felel meg az egészségügyi követelmények­nek és emiatt sokan rossz vélemén­­nyel vannak a vezetőségről. Márkus István többek között ki­fogásolta, hogy miért nincs a kis­­áruházban a cipőosztálynál leg­alább egy szék, amire leülhet a vevő cipőt próbálni. Javasolta, hogy a szövetkezet vegyen vetőgépet, mert sok kisparasztnak kellene kölcsönvetőgép és erre a célra felajánlotta célrészjegy befize­tését és kérte a tagságot, hogy ők is jegyezzenek újabb részjegyet, mert nemcsak vetőgép, hanem egy szesz­főzde is nagyon kellene a falunak. Vannak olyan földművesszövetke­zetek is, ahol még mindig nem becsü­lik kellően a tagságot. Ezt mutatja például a dunaszent­­györgyi és gerjeni tapasztalat is, ahol határozatképtelenek voltak a gyűlések. tagság között a kapcsolat, ha a má­sodszor meghirdetett közgyűlésre sem volt képes a vezetőség a 360 tagból 15 tagnál több megjelenését biztosí­tani? A földművesszövetkezet vezetői és dolgozói jobban becsüljék meg a tagságot és a gyűlésekig hátralévő időben még igyekezzenek minél több taggal beszélgetni, intézzék el pana­szaikat és ha élő, eleven kapcsola­tuk lesz a tagsággal, akkor szívesen mennek el a taggyűlésekre. a tolnai földmű­vesszövetkezet versenyfelhívása A Tolna és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói a földmű­­vesszövetkezetek IV. Országos Kongresszusa és a Nagy Októberi Szocia­­­lista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére a következő versenyfela­jánlást tesszük és egyben versenyre hívjuk a szekszárdi járás valamen­­­nyi földművesszövetkezetét. Ti Vállaljuk, hogy a kiskereskedelmi felvásárlási és vendéglátóipari terveinket üzemáganként a IV. negyedévben 105%-ra teljesítjük. A kirakatokat rendszeresen átrendezzük, havonta árú és divatbemutató­kat rendezünk, ahol őszi-, téli-, kötött- és konfekcionált divatújdonságo­kat mutatunk be. A fácánkerti termelőszövetkezetnél és községünkben megrendezésre kerülő őszi vásáron a legszélesebb árú választékot bizto­sítjuk.­­ Vállaljuk, hogy minden egységünk leltárhiány nélkül számol el és a káló felhasználását a legminimálisabbra csökkentjük. 3 Vállaljuk, hogy az 1957. évi részjegybefizetési és tagszervezési elő­­­­irányzatot a Kongresszus napjáig teljesítjük, s ezzel a részjegyala­punkat 65 000 forintról 126 000 forintra növeljük.­­­ Fokozottabban segítjük a parasztság termelési és értékesítési gond­­­­jait megkönnyíteni, a termeltetési és felvásárlási munkánkon ke­resztül. A cukorrépatermelési szerződéskötésünket október­ 31 helyett októ­ber 20-ra teljesítjük. CT a vendéglátóipari tervek teljesítése érdekében megrendezzük a *­* hagyományossá vált szüreti bált a gazdakörben a parasztfiatalok részvételével. Megrendezzük az ugyancsak hagyományossá vált Katalin bált valamint meghívásos disznótoros vacsorákat. A Földművesszövetkezetünk nőbizottsága a IV. negyedévben vállalja a szabó-varró tanfolyam beindítását. Vállalja továbbá a nőbizottság „Család és gyermekvédelem” címmel előadássorozat megszervezését és megrendezését.­­­ A boltosbizottság és a felügyelőbizottság vállalja, hogy rendszeresen­­ ellenőrzi az üzemegységek működését és a hibák kijavítására ja­vaslatot tesz a vezetőségnek. Jóna József ig. elnök, Vas Mihály kisker. üzemágvezető, Somfay Ferenc főkönyvelő, Kerner Sándor üzemágvezető, Halmos Imre szb. elnök, Bolvári József felvásárlási üzemágvezető és Kvanduk Radoné felügyelőbizottsági elnök Ne feledkezzünk meg a részjegy­a­l­apo­k h *­r­r­rr-m neret csere­ megtartása, valamint a részjegyala­pok növelése. Mindegyik feladatnak az elvégzése külön-külön is nagy munkát köve­tel. Ezért fontos, hogy a három fő feladatot földművesszövetkezeteink egymástól nem elszakítva, hanem összhangban végezzék. A részjegyalap egy főre jutó növe­­­lésében földművesszövetkezeteink jórésze ért el eredményt. Például az őcsényi és kajdacsi földművesszövet­­kezeteknél október 1-re 10 forinttal növelték az egy főre jutó részjegyet január­ 1-hez viszonyítva. A bonyhádi földművesszövetkezetnél 11 forint az egy főre eső növekedés. Azonban van még több földművesszövetkezet, ahol semmi előrehaladás nem történt, mint például Kocsolán. Nem tudjuk, hogy az igazgatóság elnöke, a veze­tőség miért veszi olyan közömbösen a SZÖVOSZ részjegyalap növelési felhívását, hogy január 1-től októ­berig egy fillérrel sem növelték az egy főre jutó részjegyet. Elmaradott­ságuk szégyenletes a földművesszö­vetkezetre. Megkérdezzük: milyen itt az elnök kartárs, a vezetőség fe­lelősségérzete? Mit szándékoznak tenni, hogy előbbre jussanak? Vagy továbbra is Pató Pál módján akar­nak gondolkozni? Igaz, a cukorrépa szerződtetésben van eredményük, de ez nem mentesítő ok a részjegynöve­lés lemaradására. Jó lenne, ha sar­kukra állnának és végre teljes szív­vel munkához látnának, a cukor­répa szerződéskötések mellett a rész­jegyalapnövelési munkához is. Mindezek mutatják, hogy sok még a tennivaló a részjegyalapnövelésben. Ne engedje meg egyetlen földműves­szövetkezet vezetősége, igazgatósági elnöke sem, hogy lankadás álljon be a részjegyalapnövelési munkában. Ezt elérhetik, ha együtt végzik a többi feladatokkal. A földművesszövetkezetek jelen­leg a megbolygatott méhkasokhoz hasonlítanak. A vezetőségek tagjai, a földművesszövetkezeti aktívák, a föld­művesszövetkezetek előtt álló három igen fontos feladat elvégzésén mun­kálkodnak. Ezek: cukorrépa szerződéskötések, köz-küldöttgyűlések megszervezése és

Next