Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-20 / 247. szám

TOLNA »MEGM ZILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! . A MAGYAR II. évfolyam, 247. szám. MA 10 OLDAL, ARA: 60 FILLÉR. Vasárnap, 1957 október 20. Javítsuk meg az üzemi munkavédelmet Csak a kizsákmányolástól megsza­ Ma már mindenütt, ahol szüksé­gadult, a szocializmus útján haladó társadalomban lehet természetes, tör­vényszabta kötelesség a dolgozókról való mindenirányú gondoskodás, válhat valósággá a „Legfőbb érték az ember’’ jelszó. Üzemeink dolgo­zóinak munkakörülményei össze sem hasonlíthatók a tőkés világ állapo­taival, a Horthy rendszerbeli hely­zettel. Szocialista államunk az el­múlt évek során a termelőeszközök fejlesztése mellett hatalmas összege­ket fordított arra is, hogy a dolgo­zók munkakörülményeit megjavítsa. Az első ötéves terv időszakában mintegy hatszázmillió forintot fordí­t el, a gépek fel vannak szerelve védőberendezésekkel, de gyakori, hogy nem használják azokat. Leve­szik a gépről a védőberendezést, nem használják a védőruhát, szemüveget és ebben sajnos, legtöbbnyire az idősebb szakmunkások — akiktől tanulniok kell a fiataloknak — „jár­nak élent” mondván: fiatalkorunkban is enélkül dolgoztunk, most sincs ilyesmire szükség. Éppen a Bonyhádi Zománcgyárban fordult elő, amely munkavédelmi szervezettség tekinte­tében egyike a megye legjobb üze­meinek, hogy egy idős szakmunkás, táttunk munkavédelmi beruházá­sokra, amikor végzett a betonvéséssel, le­tette a védőszemüveget. Meglátta, hogy még van egy kis, néhány ütésnyi vésnivalója, ezt már szem­üveg nélkül végezte el. Ekkor pat­tant egy szilánk a szemébe, fél sze­mére megvakult. Sok fiatal munkás szenved sérülést baleset következ­tében, a munkavédelmi előírások be nem tartása miatt. A Szekszárdi Vasipari Vállalatnál két esztergályos­nak kapta el az útját a gép, mert le­szerelték a védőberendezést. A Tol­nai Textilgyárban egy szövőnő mozgó gépbe nyúlt (ami szigorúan tilos), mivel kendő sem volt a fején, a haját csavarta fel és a fejbőrét tépte le a gép. A Dombóvári MÁV Fatelítőüzem 36 baleseti sérültje kö­zött húsz a fiatalkorú. Egyes üze­mekben komoly baleseti veszélyt je­lentenek a szabálytalanul felszerelt villamosberendezések. Ilyet talált a szimontornyasi cementáruüzemben, a bátaszéki malomban az­ ellenőrzés. Sok balesetnek előidézője — külö­nösen a mezőgazdasági üzemekben — az ittasság, ami ugyancsak a laza munkafegyelem következménye. A dolgozók kötelező munkavédelmi kioktatását sok helyen csak kény­­szerűségből és felületesen végzik el és ebből következik legtöbbnyire az új, fiatal dolgozókat ért balesetek többsége. A Szakszervezetek Megyei Taná­csánál az elmúlt napokban megtar­tott munkavédelmi értekezlet feltár­ta e hibákat és utat mutatott ezek kijavítására. Eszerint szakítani kell azzal a régi gyakorlattal, amikor mindenért felelősségre vonták a mű­szaki vezetőket, munkavezetőket, csak a balesetvédelem elhanyagolá­sáért nem. És a felelősségrevonást érvényesíteni kell az olyan dolgozók­kal szemben is, akik nem használ­ják a védőberendezéseket, ezért sa­ját magukat teszik ki veszélynek. Rendszeresen meg kell tartani a biz­tonsági szemléket, és ne forduljon elő többé az, hogy hónapról-hónapra megállapítják ugyanazokat a hiá­nyosságokat és közben nem történik semmi azok megszüntetésére. Meg kell javítani a munkavédelmi pro­pagandát. Nincs szükség a múlt évekből ismert „plakát­erdőkre“, de a veszélyes gépeknél, munkahelyeken igenis, legyen ott a veszélyt jelző figyelmeztető tábla. Óvni a dolgozó ember egészségét, ezt tekintsék elsőrendű kötelességük­nek mindazok, akik a termelésben bármilyen funkciót betöltenek. Bár még sok öröksége van a tőkés múltnak, üzemeinkben sok az el­avult gép, van még egészségtelen munkahely, ami gátja a munka- és egészségvédelemnek, sokkal több kárt okoz az emberek gondolkodásá­ban meglévő öröksége a régi világ­nak. A fegyelmezetlenség, a nemtö­rődömség, lazaság, ami az októberi ellenforradalom következtében is­mét előretört és amit még ma sem tudtunk felszámolni, ez pedig többek közt kihat a balesetvédelem alaku­lására is. A statisztikai adatokat vizsgálva szembetűnik, hogy az üzemi balese­tek száma az elmúlt évhez viszo­nyítva csökkent, azonban a balese­tek következtében kiesett munkana­pok száma mintegy egyharmadával növekedett, tehát a balesetek súlyo­sabbak voltak, nem fejlődést, hanem visszaesést mutattak az adatok. Sú­lyosabb a helyzet a mezőgazdaság­ban, méginkább a közlekedésben, ahol kétszeresére emelkedett a bal­esetek száma. Mi az oka ennek? — Semmiesetre sem az objektív körülmények. A balesetek okainak szubjektivitását mutatja, hogy vannak üzemek, ahol 30, 40, vagy 50 százalékkal kevesebb baleset történt ez év első félévében, mint a múlt esztendő hasonló idősza­kában, másutt viszont jóval több baleset fordult elő, mint tavaly. Ahol jó a balesetvédelem, ahol a vezetők elsőrendű kötelességüknek érzik a dolgozók egészségének és testi ép­ségének védelmét, ott ritkán fordul elő, vagy egyáltalán nincs baleset. A Bonyhádi Zománcgyárban például, ahol az igazgató gyakran végez sze­mélyesen is balesetvédelmi ellenőr­zést, ahol rendszeresen megtartják havonta a biztonsági szemléket, ahol szakosított brigádok vizsgálják fe­lül balesetvédelmi szempontból az egyes munkahelyeket, külön jutal­mazzák a legjobb munkavédelmi újításokat benyújtó dolgozókat, ál­landóan csökken a balesetek száma. Komoly veszély fenyegeti azonban a dolgozókat az olyan üzemekben, ahol elhanyagolják a kötelező biztonsági intézkedéseket. A Dombóvári MÁV Fatelítő üzemben — főkép emiatt — harminchat üzemi baleset fordult elő ebben az évben. MAI SZÁMUNKBAN. Az ő katonája voltam... (3. o.) — Jártunkban, keltünkben Szekszárd városban (7. o.) — Határjárás a szüretelő Dunaföldváron (9. o.) Ejtőernyősök a szekszárdi sportpálya felett A Szekszárdi Repülő Klub ma dél­után az őcsényi repülőtéren gya­korló ugrást tart. A szekszárdiaknak is kedveskednek ezúttal — természe­tesen csak jó idő esetén. Úgy ter­vezik, hogy a délutáni mérkőzések előtt negyed háromkor úgynevezett bekötött ugrás lesz, majd a mérkőzés szünetében negyed négykor kombi­nált ugrásra kerül sor. A bemutató ugráson színes ejtőernyőt használ­nak. Kedvező időjárás esetén arra le­het számítani, hogy az ugrók a sport­pálya közepén érnek földet. ß £ d&sz... (Fotó: Jantner) Elektromos halászatra készülnek a paksi halászok A Paksi Halászati Termelőszövet­ Minisztérium elektromos halászati keret tagjai nemcsak a Dunán ha- részlegéhez fordultak segítségért, lásznak. Van a szövetkezetnek Duna Október 28-ra ígérték meg az e­lek­­pataj mellett a Dunától 4 kilométer­ tromos halászat emberei, hogy lejön­ne egy halastava a Szelidi tón. A nők Paksra és megkezdik a munkát, hatalmas. 14G kateszteri holdas fa­ Az elektromos halászat eredménye­kat azonban ezideig nem sikerült a legszerényebb számítások szerint alaposan lehalászni, pedig értékes, is 200 mázsával több ponty kihaló­­nemes pontytenyészet van benne. A szását eredményezi majd a szövetke­­paksi halászok a Földművelésügyi Zetnek. Halálos ítélet fegyverrejtegetésért Ási Ítéletet végrehajtották A BM Tolna megyei Rendőrfőkapi­tánysága 1957. október 10-én vizsgá­latot indított Katona István, Öcsény, Kossuth Lajos­ u. 29. szám alatti lakos ellen fegyver- és lőszerrejtegetés miatt. Megállapítást nyert, hogy Katona több esetben volt büntetve. Legutóbb ugyancsak fegyverrejtegetés bűntette miatt statáriális eljárással 12 évre ítélték. Ebből 6 évet töltött le, mivel akkor kegyelmet kapott. A házkutatás során két darab lő­fegyver és ezekhez való nagy men­­­nyiségű lőszer került elő. Az ügyben a Kaposvári Katonai Bíróság Rögtönítélő Tanácsa ítélke­zett. Miután megállapították a több­szörösen büntetett előéletét, továbbá, hogy hasonló cselekmény miatt­­ s büntetve volt, valamint az ügy tár­sadalmi veszélyességét, a kegyelmi kérvényét elutasítva a rögtönítélő ta­nács halálra ítélte. Az ítéletet végre­hajtották. Közlekedési hírek miért volt Áramszünet CSÜTÖRTÖKÖN ESTE SZEKSZÁRDON Doszpod Gyula, sióagárdi lakos, lovaskocsival haladt, Szekszárdon a Széchenyi­ utcán. A 62-es házszám előtt a fa, amelyet a kocsin szállított, megcsúszott és a lovakra esett. A lo­vak ettől megijedtek és vágtázni kezdtek olyannyira, hogy Doszpod Gyula még gyeplővel sem tudta őket megfékezni. Vágtázás közben nekiro­hantak egy villanyoszlopnak, amely kidőlt. Megszakadt az áramszolgálta­tás és csak többórás munkával tudták helyreállítani ismét a vezetéket. szabálytalanul KÖZLEKEDETT KERÉKPÁRRAL Tóth József, 70 éves, Szekszárd, Táncsics­ utca 10 .szám alatti lakos pénteken reggel a Rákóczi­ utcán ha­ladt kerékpárral. A Szluha György­­utcánál jött vele szembe motorkerék­páron Hegedűs Ferenc kölesdi lakos. Tóth József látta a motorkerékpárt és amikor alig néhány méterre volt tőle a motor, keresztbe fordult az úttes­ten és így elütötte a motorkerékpár. Tóth József 8 napon túl gyógyuló sé­rüléseket szenvedett, a motorosnak nem történt semmi baja. Bőséges almatermés a Kanacsi Állami Gazdaságban A Kanacsi Állami Gazdaság egyik legjövedelmezőbb üzemegysége és egyben a gazdaság büszkesége a fel­hágói gyümölcsös. A 96 holdnyi almás­ból 80 hold a termő, a többi fiatal te­lepítés. A szakszerű gondozás és a jó­ időjárás meghozta az eredményt,­­ bőséges termést szüreteltek az idén i­s az almából. Átlagosan 150—200 kiló,­­ egy-egy fa termése, de nem ritka a­ két és félmázsás fa sem. Ötven vago­­nos termésre számítanak a gazdaság­ban, amelynek jelentős része export­ra került Svájcba, Ausztriába és Csehszlovákiába.

Next